Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-25 / 203. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON.. telexen Érkezett... Különös hirdetések Soha nem tudtam szó •nélkül elmenni egy olyan, hirdetés mellett, amely pél­dául egy fára volt kitűzve rajzszeggel. Le is szedtem •azokat, mert szerintem a fák nem ezt a célt szolgálják. Az utóbbi időben pedig azt •tapasztalom. hogy egyre •több hirdetést — válogatás nélkül —, ragasztanak ki lakótépületek falaira is, me­lyek csúfítják városunk köz­pontjának képét. Vagy például az autóbusz­végállomásnál lévő vasúti átjáróban, az eredetileg szép •kis kockalapokkal kirakott falat is sok ízléstelen, he­lyesírási hibával teli falra­gasz fedi. Gépkocsi-, garázs-, ■ütb. eladásokat hirdetnek itt de ide ragasztja rendszeré- •sen a. műsoros estjeit hirde­tő .,Xenon” együttes is. Nem •értem miért, hiszen az emlí­tett ’aluljáróban vannak az erre a célra szolgáló hirde­tőtáblák. Talán a közterület-felügye­lőknek több figyelmet kel­lene fordítani erre, s ai ilyen módon hirdető szemé­lyeket pénzbüntetés mellett kötelezni arra. hogy falra­gaszaikat maguk mossák le. tegyék tisztává azok helyét. Könnyű megtalálni őket. hi­szen címük ott díszeleg hir­detéseik alatt. Összefogással mi is gáto1 juk meg a szabálysértőket. Legalább figyelmeztessük őket előre, milyen nehéz ■munka lesz leszedni majd a falakról az „időálló” ragasz­tóval felkent papírokat! Mező Sándor Salgótarján, Arany J. út. Szerkesztői üzenet Tavaly októberben vásárolt TrabanfCombi gépkocsim még jótállásos. Garanciális javításra vittem a napokban a balassagyarmati AFIT-ba. •A második szervizelésnél a két első gumira panaszkod­tam. melyek teljesen lekop-, tak. Közölték, hogy Trabant- gumijuk nincs, én vásárol­ja két külső gumit. A csere után vettem csak észre, hogy amit felszereltek az Radiál, (ami eddig a kocsin volt Di- lagonál márka. Rettegtem a közúti elle­nérzéstől, hiszen az . autó (nem az előírásoknak megfe- Oelően volt felszerelve. Visz- •szamentem hát a szervizbe, (ahol azt a választ kaptam, ‘.hogy ők olyan gumit sze­relnek fel. amit a kedves •ügyfél megvásárolt. Szerin- item figyelmeztethettek vol- <na. hogy ez a gumiköpeny •nem megfelelő, nem is sze­relik fel azt. Csósza József Drégelypalánk ☆ Olvasónk panaszával az AFIT balassagyarmati ki- rendeltségének vezetőjét ke­restük fel, aki a következő felvilágosítást adta: i „Sajnos nem mindig áll irendelkezésünkre a gépko­csi-tulajdonosok által kívánt alkatrész, jelen esetben gu­miköpeny. Ilyen esetekbenr megkérjük ügyfeleinket, hogy tők vásárolják meg az anya­got, melyek beszerelésére csak saját kérésükre . kerül sor. Egyszerűsítené dolgun­kat, ha az ügyfelek az ilyen vásárlásoknál jobban odafi­gyelnének, melyik gépkocsi­hoz milyen alkatrészt válasz­tanak ki. Az említett esetben pedig a panaszos saját kü­lön kérésére szereltük fel a gumiköpenyt." r írásunk A N0GRÄD augusztus 17- én megjelent számában, „Nem jön a szerelő” címmel közölt írásunkra Földi Ist­ván, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat Sal­gótarjáni Üzemigazgatóság kirendeltségének vezetője adott választ: „Augusztus 7-én, a jelzett időben a szerelők nem tar­tózkodtak a telephelyen, a nyomán telefonhívást ezért nem tud­ták rögzíteni. Tájékoztatásul szeretném közölni az olva­sókkal, hogy amennyiben egyedi hibabejelentés érke­zik, 24 órán belül kijavítjuk, ha pedig több családot érint, közvetlenül a bejelentés után rendelkezésre állunk. Az ügyelet nem szűnt' meg, to­vábbra is ügyfeleink szolgá­latában áll.” /* r «r | I r Cjyogyudules a tanévben Szeptember 4-ével megkez­dődik az általános iskolások gyógyüdültetése Vajtán és Kőszegen. A Szabadság-hegyi Gyermekgyógyintézet szer­vezésében, a \ SZOT támoga­tásával immár hetedik esz­tendeje folyik az iskolai ok­tatással egybekötött, a tan­évvel párhuzamos gyógyító munka. A mozgássérülteket a 140 férőhelyes vajtai gyer- megotthonban, kilenc tur­nusban. a légúti megbetege­désben szenvedőket és a túl­súlyos gyerekeket a 150 fé­rőhelyes kőszegi intézmény­ben. hat. illetve három — egyenként 28 napos — tur­nusban fogadják. Ä gyógyintézményekben az oktatásról főfoglalkozású tan­testület gondoskodik. Mivel az általános iskola második osztályától vesznek fel gye­rekeket az iskolaszanatóri­umba, előfordul, hogy az alsó tagozatosok összevont formá­ban tanulnak, a felsősök vi­szont a normál iskolai rend­szerben folytatják tanulmá­nyaikat. A délutáni program része a minimum háromórás gyógytorna, aminek hatása bizonyítottan igen kedvező, csakúgy mint az úszásé, a kerékpározásé, a futballozá* •sé. Az orvosok mellett gyógy­pedagógusok. részfoglalkozá­sú testnevelők, dietetikusok, pszichológusok segítik a gyógykezelésit. A szabadidő kulturált eltöltésében a tan­testület tagjai segítik a fia­talokat. A le.grlépszerűbb ' a fogyó­kúrás tábor. A Szabadság­hegyi Gyermekgyógyintézet e táborprogram összeállításába bevonta az Országos Élel­mezési és Táplálkozástudo­mányi Intézet és a Budai Gyermekkórház szakembe­reit is. Évente mintegy, 450 gömbölyded gyermek ..vias­kodik” a fölös kilókkal, és az eredmény: átlagosan 8 százalékos testsúlycsökkenés., A mozgásszervi betegségben kínlódó kicsiknek -is igen eredményes a 28 nap. hi­szen nincs kibúvó a napi gyógymozgás alól amelynek hatásfoka az otthoni torná­nak legalább a négyszerese, könnyebb esetekben _ akár nyolcszorosa. Asztmás, lég­úti betegségben sok kiskorú szenved, a kőszegi gyógyin- tézmény viszont még sincs kihasználva. A térítési díj — mindhá­rom turnusban — napi 50 forint, ami szinte jelképes összegnek nevezhető. A korábbi esztendőkhöz képest 1985-től felére csökkent a magánlakások építése Salgótar­jánban. Az idén mindössze negyven családi házat foglaltak el lakóik, közöttük a megye- székhely habárában lévő 'Karancs hegy alatt meghúzódó impozáns lakótelepen is. —kép: kulcsár— Hegyek között, völgyek között... Találkozás a 40 évvel ezelőtt épült óttörővasót egykori építőivel Negyven évvel a „fegyverletétel” után —i az egykori épí­tők a csillebérci tábor fenyői alatt emlékeznek a régi „harcosokra”. Fotó: Övári Árpád A második világégés szép fővárosunkat sem kímélte. Gond, rom, elt'akarítani- való akadt bőven, mégis ebben az összevisszaság­ban született- meg az MKP Központi Vezetősége Ifjú­sági Bizottságának döntése: új úttörőkomplexumot kell létrehozni Csillebércen, majd egv hozzákapcsolódó úttörővasut'at építeni. Vol­tak kétkedők, akik korai­nak tartották a kisvasút megépítését, de azoknak volt igazuk, akik a kétke­désre így válaszoltak: — Most! És, a romok eltakarításá­ban: a gyárak újraindításá­ban elfáradt emberek sza­bad idejükben csákányt, la­pátot fogtak — elindultak az ország minden, részé­ből, hogy megépítsék gyer­mekeik és majdani, uno­káik vasútját. Az egykori munka nem volt könnyű... * ☆ A mai kisvasutat 40 év­vel ezelőtt 800 ember 1 millió társadalmi munka­óra révén építette meg a gyerekek számára. Az első' kapavágásra 1948. április 11-én került sor a Száche- nyi-hegy tetején — ponto­san ott, ahol a Hegyhát út találkozik a Rege úttal. A vasutat három szakasz­ban építették meg, mind­össze két év leforgása alatt. Az első 3 kilométeres szakaszt — a Sztéohtenyi- hegy és az Előre állomás között — 1948. július 31- én avatták fel. A máso­dik szakasz —- Előre ál­lomás és Sárvári-liget kö­zött — építése 1949. június 24-én fejeződött be, majd 1950. augusztus- 20-án a hűvösvölgyi végállomáson k jókora terem műanyag " székein pisszenés nél­kül ül a tömeg. Idejét jobb híján a „szolgáltatás” igény- bevételével múlatja: nézi a videót. A színes és mozgal­mas képeket azonban jobbá­ra csak a gyerekek élvezik, a felnőtt egyre idegesebben nézi az óráját. Jó lenne már sorra kerülni, hiszen eltelt egy-kettő-három-négy-öt óra, szemérmetlenül lopják az időnket — de csitt, szólni nem szabad! Ül tehát a sok jó ember, mint megfélemlí­tett nebuló az iskolában. Hang nélkül, a reklamációt mellőzve, kiszolgáltatva a csikorgó ügymenet ráérős tempójának. A némaságnak, persze, jó oka van. A Merkur debre­ceni autószalonjából nem bal­laghat át az ügyfél a másik céghez: majd oda viszem a pénzem, ahol száz-, kétszáz­ezer forintos üzletfélként ke­zelnek. Választási lehetőség híján tehát marad a lapítás. Más sem hiányzik, mint a sokévi várakozás után még megharagudjon valamelyik ügyintéző a görbe nézés, vagy a sürgető hang miatt. . . A mátraderecskei fiatalem­ber a hosszú órák múltán már mérgeskedni sem tud, csak az örömhírt közlő behí­vópapír egyik sorára tesz ke­serű megjegyzést: „Azt írták ide, hogy autószalon... Csak tudnám, mire ez a nagyzási mánia?!” Az idő, a kiszolgáltatottság, persze a legkevesebb. Sok­kal fontosabb, hogy itt rá­ébred az ember tévhiedelme tarthatatlanságára. Alaposat téved ugyanis . az a polgár, aki a mesék világában él, s azt hiszi: a kisebb vagyon­nal felérő összegért; — amely­nek felét ráadásul éveken keresztül ingyen használták —, az ilyenkor kijáró figye­ünnepelyesen átadták a har­madik szakaszt is. Ezzel teljes egészében befejező­dött a mai t úttörővasút: épí­tése. ☆ Idén agusztus 20-án a Csillebérci Vezetőképző- és! Üttörőtábor szabadtéri szín­padának nézőterén gyüle-, kezett az a 300 egykori építő és családtagja, aki­ket' baráti találkozóra hí­vott meg a MÁV vezér- igazgatósága, a budapesti vasútigazgatóság, a Magyar Üttörők Szövetsége Orszá­gos és Budapesti Elnöksége, a KISZ KB Építőtáborok Titkársága, ä*'n ^Csillebérci Vezetőképző- és Úttörőtá­bor. valamint a MÁV Szé- chenyi-hegyi Űttörővasút. A vendégek a meghívó felmutatása mellett egy me­lemmel kezelik. A tisztele­tet és a köszönetét le sem merem írni. A csak várakozó ember, azonban ne szóljon semmit!. Mert mit tegyen az a salgó-' tarjáni házaspár, amellyel közömbös hangon közlik az ablak mögül: menjenek ha­za, autó nélkül. Csak azért, mert figyelmetlen , volt e^y ügyintéző, s amíg a kiutalás a Zsákbamacska házaspár egyik tagja nevére szól, a hitellevélre mind a kettőt ráírták, S ha mégis ragaszkodnak az autóhoz, ugyan ballagjáhak el a „deb­receni nagy- OTP-be”, eset­leg tudnak segíteni. Kommerltár, megértés, „saj­nálom” — erre nincs idő. Csak egy-két kurta mondat jut annak a férfinak is, aki nem vette észre: némi hibák-, kai gépelték az utcát és ház­számot, a szabály pedig sza­bály, nincs autó. Tetszik érteni? A tisztes summáért — mások felületes­sége miatt. S ha minden ad­minisztrációs akadály elhá­rul, akkor ott a boldog pil­lanat: válasszon! Nézzen rá, viheti. Persze, csak akkor, ha csücsült újabb órákat, hogy elintézzék a papírt, az­tán újabb egy-két óra kell, amíg az ablakon keresztül látható, immár kiválasztott autóra pár kis csavarral fel­kerül a rendszám. Nem akarok másnak rek­lámot csinálni, de eszembe jut a hirdetés: telefonon kér­jen színes tévét, s ha három nap múlva is tetszik, kifize­ti. Egy autó négyszer-ötször nettérti út erejéig ’ díj­mentesen utazhattak a k.is- vasúton. A főtér körül a Magyar Néphadsereg tá­bori konyhái mellett szor­gos katonakezeik tüstén­kedtek, készülődtek a ven­déglátásra. Csárádi János, a buda­pesti vasútigazgatóság ve­zetője emlékezett' vissza a 40 évvel ezelőtti munkák derék „harcosaira”. Az épí­tők nevében dr. Bíró Sán­dor-, az építkezés egykori vezetője szólt. Debreceni Dóra kis társai nevében meghatottan köszönte meg a ma már ’ ráncos arcú és kezű építőknek a négy év­tizede végzett munkát. * Vajon tíz. év múlva — az ötvenéves évfordulón — hányán jönnek el...? Radnai Ketykó István annyiba kerül, a vásárlást pedig egy — a debreceni „szalonban” látott — reklám- szatyor fejezi ki a legjobban. A középkorú úr idejét töltve ezzel a felirattal sétafikáit: „Zsákbamacska”. Talán nem is sejtette, hogy az egész pro­cedúra sluszpoénját ott hor­dozza a kezében. A reklám- szatyrot látva jutott az eszembe, ugyan mit monda­na az átadó, ha a vásárló ez­zel áll eléje: „Jó uram, ke­rüljünk már egyeVTT város­ban !” Gyanítom, néznének rá, mint a Holdról érkezett­re. A debreceni élménygyűjtés után két nappal aztán meg­lett a magyarázat az egész eljárásra. A homályt nem ki­sebb egyéniség, mint a keres­kedelmi miniszter oszlatta el a rendelkezésével, miszerint az autóértékesítésben felfüg­gesztik a feláras soronkívüli­séget. Nincs ugyanis eladás­ra váró elegendő autó, az in­tézkedést a már-már elvisel­hetetlen, évekig tartó vára­kozás váltotta ki. A döntés igazságosabb el­osztást ígér,' ugyanakkor pontos magyarázatot is ad a jelenlegi gyakorlatra. A nincs nagy úr, az eladó nyeregben van, diktál, a vásárló meg lapítson és nyeljen. A két­oldalú üzleti szerződésben te­hát az cselekszik úgy, mint aki szívességet tesz, akinek meg kellene a széket töröl­ni a másik alatt. , Mint a mesében. S addig? Marad az idegeket őrlő ki­szolgálás, a lapítás, meg a zsákbamacska. Bár, ami az utóbbit illeti, nyugodtan le­hetne más óimét is adni a fenti jegyzetnek. A valóságot tökéletesen kifejezné például ez is: „A hiány kiszolgálta­tottjai”. K. G. 1 V

Next

/
Thumbnails
Contents