Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-23 / 201. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. l&EXEN ÉRKEZETT... /T*%" Csehszlovák úttörők Salgótarjánban Az Express Ifjúsági Diák és Utazási Iroda szervezésé­iben 260 csehszlovák út­törő tölti vakációját július 30-tól augusztus 30-ig a salgótarjáni kempingben. A turnusok 11 naponként váltják egymást. Színes, gazdag program várta az ide érkezőket. A városi sportcsarnok kokszolóival való ismerke­Rákóczi'bányatelepen. a Tőikési út 'felső szakaszán a házak előtt lévő árokban állandóan folyik a bányavíz. Mi ezt az árkot a házak előtt rendben tartjuk, de van egy úgynevezett „senki föld­je”. ami a bátonyterenyei tanács területe, s amit évek óta nem takarítanak. A la­kóépületek kisebb tóban áll­nak. elvizesedtek. Többször kértük a taná­csot, hogy egy géppel mé­lyítse ezen a szakaszon az árkot, hogy a házak elől el­folyjon a víz. Ez ném kerül­ne annyiba, mint ami te- hót fizetünk még akkor is. ha ez ..csak” társközség. Esetleg kérjünk valamelyik vállalattól egyórás munká­ra kotrógépet bérbe ami rendbe tenné utcánkat? Ak­kor viszont nem tudjuk, hogy kitől, honnan igényel­Nem tudjuk elképzelni, mi utasok, akik Bér és Szirák között közlekedünk nap, mint nap, hogy a buszsofőrök mi­ért nem adnák jegyet, mi­után kifizettük azt? Vagy ha adnak nyolcforintos helyett négyforintosat kapunk. ☆ Hasonló panasz érkezett szerkesztőségünkhöz a Nagy bátony—Salgótarján között közlekedő autóbuszsofőrök érthetetlen magatartására is a napokban. Az történt Lapunk augusztus ll"i számának 5. oldalán megje­lent ., Kétszemélyes bizott­ság” című olvasói panaszra Bodnár Benedek, a Salgó­tarjáni Városi Tanács Vá­rosgazdálkodási Üzemének igazgatója adta a felvilágo­sítást: „Az olvasó által említett „edényzet” a városgazdál­kodási üzem tulajdona, me­lyeket a lakosság, illetve a közületek bérelnek. Állaguk megóvásával, tisztításukkal, kezelésükkel és természete­sen megőrzésükkel kapcso­latos teendők a bérlők fe­ladata, kötelessége. Sajnálatos módon az utób­dés külön élmény volt számukra, amikor Botos András képeslapokra dedi­kálta nevét, s próbaszerűén még bokszolhattak is a gye­rekek. Az együtt töltött em­lékezetes napok után vidá­man búcsúztak: Viszont­látásra, jövc-re! Takács Lajosné Express Utazási Iroda Salgótarján hetnénk vissza az eddig be­fizetett összeget? Tőkési út felső telep lakói Rákóczi-bányatelep ☆ Olvasóink panaszával Mor­vái Józsefet_ a Bátonytere­nyei Városi Jogú Nagyközsé­gi Tanács műszaki osztályá­nak vezetőjét kerestük fel, aki azt a tájékoztatást ad­ta, hogy ez a probléma a legutóbbi tanácstagi beszá­molón is elhangzott. Itt úgy határoztak, hogy az emlí­tett árok mélyítésére ez év II. fél évben kerül majd sor. Augusztus 24-én lesz bejárás, amikor szakembe­rek szemrevételezik a terü­letet. A tanácstag felaján­lotta.. hogy a géppel tör­tént ásás után. társadalmi munkában fogják kitisztíta­ni az árkot. ugyanis, hogy a vezető, mi­után elvette a pénzt, nem adott jegyet két fiatalasz- szonynak. Amikor azonban az egyik megállóhelynél ész­revette az éppen felszállni készülő ellenőrt, titokban hátranyújtotta a két jegyet, hogy gyorsan vegyék maguk­hoz az utasok. Ezen az út­szakaszon viszont nem nyolc, hanem oda-vissza 36 forint a buszjegy ára. Már csak ab­ban reménykedhetünk, hogy majd sűrűbben jön az ellen­őr? bi időben — különösen a kertvárosi. a gyümölcsös. — falusi területeken — elha­rapódzott a műanyag edé­nyeknek a rendeltetésétől eltérő célú felhasználása. Az ily módon forgalomból ki­vont edényzet pótlására lánc­reakciószerű folyamat in­dult el. hiszen üzemünk minden kukaeltűnés-bejelen- tést kivizsgál, és a felelős­ség megállapításával egyide­jűleg kártérítési eljárást kez­deményez. E feladatra külön bizottságot alakítani nem kell. az eljárást a vagyon­védelemmel foglalkozó ren­dészeti szervünk folyamato­san végzi.” Kedvezményes vásár Háromszázezres bevétel Mint arról korábban be­számoltunk a NÖGRÁD- KER Pécskő Áruháza meg­hosszabbította a kedvezmé­nyes nyári vásárt a kon­fekcióosztályon. Az elmúlt héten e termékkörből 300 ezer forint értékű áru fo­gyott, mintegy 100 ezer fo­rint kedvezményt nyújtva ezzel a vásárlóknak. A leértékelés során leg­kelendőbbek a női ruhák voltak. A nyári vásár ta­pasztalataiból kiindulva ha­tározott úgy a vállalat, hogy egyes árucikkek árát véglegesen leszállítja, mert az időszakos engedmény el­lenére sem csökkent szá­mottevően a készlet. Így például a szeptemberben kezdődő NÓGRÁDKER-na- pok eseménysorozat alkal­mával a korábbinál ol­csóbban adnak majd egyes gyermekkonfekciókat. Még tét a jövünk Egyetemisták és főiskolások találkozója Változatos és gazdag sport- és kulturális prog­ram várja az egyetemisták és főiskolások XIII. turisz­tikai találkozójára hétfőn Orfűre érkezett vendégeket. A KISZ KB és a KISZ Ba­ranya Megyei Bizottsága által szervezett, egy hétig tartó találkozó célja a ter­mészetjárás népszerűsítése, a résztvevő fiatalok ed­zettségének, valamint a Közép-Mecsek vidékének megismertetése. Három-négyezer egyete­mistát, főiskolást, várnak a rendezők, bár a hétfői bo- rongós, eső.s idő csökkent- heti a részvételi kedvet. A házigazdák minimális díjért biztosítanak sátorhelyet, strandbelépőt, a programok pedig ingyenesek. A szer­vezett sportbajnokságokban lesz kispályás labdarúgás, röplabda, tenisz, lábtenisz, de választhatnak a széllo­vaglás, iszapbirkózás, szkan- derezés, vízibiciklizés között is. A szabadtéri színpadon a szórakozásról Nagy Bandó Andrástól az újhullámos együttesekig sokan gondos­kodnak. Érdekesnek ígérkezik a ..Még tét a jövőnk” címmel megrendezendő találkozó és vita Hámori Csabával, a KISZ KB első titkárával. Ássunk árkot Jegy nélkül utazunk Válaszol az illetékes Uj kánikulai frissítő Aludttej — Hajdú-Biharból Félliteres és poharas, íze­sített és natúr tej-joghurt- féleségek között válogatva keresgélem a kedvemreva- lót a salgótarjáni vásárcsar­nok csemegéjében. Fülön csípve egy tejeszacskót, ha- sanló fehér csomagot, egy új­donságot fedezek fel a szom­szédos rekeszben. A neve ivó aludttej, s feltűnik még egy felirat, miszerint a készít­ményt a Hajdú Megyei Tej­ipari Vállalattó] kapjuk. — No, ezt megkóstoljuk — mondják a kíváncsibbak, s tüstént a kosarukba tesznek belőle. S persze akadnak > olyanok, akik bizalmatlanul npéregetik, s az egészsége­sebb táplálkozásra való átté­rést későbbre halasztják. — Még az aludttejet is más megyéből kapjuk — mél­tatlankodik egy férfi, s ha­nyag mozdulattal . kivesz egyet a félliteres zacskók kö­zül­A megjegyzéshez Széplaki Zoltán, a pásztói tejüzem igazgatója fűz magyarázatot. Eszerint a terméket a ked­velt túródesszertekkel, kap­csolt fuvarként hozzák Haj­dú-Biharból. Nógrádban kis mennyiségben, s egyelőre csak Salgótarjánban forgal­mazzák. Előállításához az alapanyagon kívül aroma- és savtermelő baktériumok is szükségesek. Ezzel együtt sem lenne nehéz Pásztón készí­teni, ha még egy pohártöltő állna rendelkezésükre, hisz az édes és a savanyú termé­keket ajánlatos más-más gé­pen csomagolni. S végül fon­tos szempont az is, felfut-e a kereslet. Tehát, ha elnyeri a vásár­lók tetszését, és meglesznek a szükséges kellékek, talán Pásztóról kapjuk majd az aludttejet, ami egyébként kellemes kánikulai frissítő. S még attól sem kell tarta­ni, hogy a nagy melegben „összemegy”. m. j. Beteglátogatóban Jelentés az Égerlápról A megyei tanács végre­hajtó bizottsága 1975. már­cius 14-én kelt határozatá­ban megyei természetvédel­mi területté nyilvánította a Balassagyarmat (Ipolyszög) határában fekvő 106 hektá­ros Égerlápot. Az elmúlt tizenhárom év alatt hol jobban, hol rosz- szabbul „érezte magát” a terület, s azoknak akik igyekeztek gondját viselni, jelenleg úgy tűnik, lassan, de biztosan halad a meg­szűnés felé. Van víz — Most jártuk be a leg­mélyebben fekvő területeket, és nagy örömmel állapítot­tuk meg, hogy egy helyen még víz is van — magya­rázza, Csapó Miklós, annak a természetvédelmi tábor­nak az egyik vezetője, amely immáron 14, alkalommal egy hétig a láp megfigyelé­sén, , tisztításán dolgozik. — Viszont a forrásoknál mégsincs víz — teszi hozzá a természetvédelmi kerület- vezető. Ezek csupán azért érde­kes megfigyelések, mert pár hónappal ezelőtt a NÓGRÁD riportot közölt a lápról, amelyben a valós helyzetnél kicsit rózsaszínebbre sike­rült a kép. Hiszen valóban a láp éltető eleme a víz, csak nyomaiban fordul elő, s ennek egyik következmé­nye, hogy elszaporodtak a vaddisznók a területen. — Most úgy féjméteres vízszintcsökkenést állapítot­tunk rdeg, s már tízcentis csökkenés is igen érzéke­nyen befolyásolja a lápi életközösséget — magyaráz­za Csapó Miklós. Miközben beszélgetünk a természetvédelmi tábor lakói, többségében fiatalok, általános és középiskolások, a dejtári természetvédelmi területre készülnél*. Mások a hálákat vizsgálják. Az egyikben kézrekerült madár meghatározásával bajlód­nak. — Merre tart az Égerláp? — Szép lassan romlik — mondja a természetvédelmi kerületvezető. — Borzasztó mértékben romlik — teszi hozzá Csapó Miklós. A válaszok jóllehet, ellent­mondanak egymásnak, ér­telemük azonban így együtt igazán helytálló. Ugyanis a szakemberek hajdan tíz évet jósoltak a lápnak. Ezt a ha­táridőt, már tíz évvel túl­élte. Ám az akkori ezelőtti állapothoz képest valóban rohamos a romlás. Elapadt források Ennek illusztrálására csak egy egyszerű példát nézzünk: foltos nádiposzáta 1978-ban (ekkor volt az első ilyen ter­mészetvédelmi tábor a lá­pon) 153 volt, ma egy sincs. Cserregő nádiposzáta 32, ma ebből sincs. A nádi tü­csökmadárból 28 volt akkor, ma ebből sincs. Hogy az eltűnésnek mi le­het az oka? Alapvetően a. víz eltűnése a területről. Valamikor négy forrása volt a lápnak. — Az egyes számú volt a Nyírjes-patak — magya­rázza a táborvezető. — Ha visszamegyek száz évvel, akkor az első számú az Ipoly volt, mert ez annak az ár­tere, s évente többször is elöntötte, a mélyebb részek mindig tele voltak vízzel. A szabályozás után vette át ezt a szerepet a Nyírjes-patak. A halastavak gátjának ren­dezése óta nem folyik onnan víz! A saját forrásai, ame­lyek nem voltak sosem számottevőek. A negyedik pedig a lefutó csapadék. — Ebben a víztelen, és ha­lálra ítélt helyzetben mit tehet egy ilyen tábor? Mi lehet a feladata? Lehet fel­adata? — Csak azt tudjuk, hogy siránkozunk. Hogy megállla­pítjuk. hogy milyen válto­zások történtek, és megha­tározzuk pontosan az elhá­rítási lehetőséget... — De úgy' tudom, hogy „többszöri jelzés ellenére a javasolt intézkedések tíz év­re' visszamenőleg nem tör­téntek meg? — Ez így igaz! — vála­szol Csapó Miklós. Mi lesi vele? A fent festett kép, lehet, hogy túl borús. Ám azt pontosan, megmondani, hogy mi lesz az Égerláppal ma, most nem lehet. Az előző hat száraz év kétségtelen nagyon rossz hatással volt az életközösségre, ám lehet, hogy az elkövetkező hat év esős lesz, s akkor megfordul a pusztulási folyamat. Apró hibákat, helytelen intézke­déseket fel lehetne róni egy­két illetékesnek, ám igazá­ból nem' az ő hozzáállásuk vezetett ide. Szükségszerű intézkedések következménye — így az Ipoly-szabályozás, a Nyírj«»-tavaik rendezése —, hogy csökkent a vízszint, hogy emiatt idetelepedett a vaddisznó, s egyáltalán, hogy a lápi élővilág lassan megszűnik. Talán egy betongát, amely felfogja a csapadékvizet. Ám maga a beton nem vol­na drága, de megépítéséhez többmilliós terv kell. Er­re pedig pénz nincsen. — Akkor miért ezek a táborok, ha ez egy megál­líthatatlan folyamat?1 — Temetésre is sokan meűnek — válaszol fanyar mosollyal Csapó Miklós. — De itt még csak betegláto­gatásról van szó. (hlavay) kép: czele A nagy fogás Bilincsben az „agy" A spanyol rendőrség ká­bítószer-ellenes csoportja a napokban — komoly nem­zetközi közreműködéssel — „besöpörhette” az idei nyár nagy fogását: rács mögé juttatta a Palma de Mal­lorcád irányítóközponttal működő „internacionalista” csempészbanda fő korifeu­sait. A nyár beköszöntővel azonban a kábítószerhely­zet változatlanul súlyos, és új nem várt meglepetése­ket is hozott a spanyol rendőrségnek. Ami a nemzetközi ban­dákkal vívott elszánt, ám ezúttal eredményes harcot illeti, sikerült felszámol­ni azt az évek óta dolgozó csoportot, amely — egy angol illetőségű házaspár irányításával — szervezte és bonyolította a Távol-Ke­let egyes térségeiből Spa­nyolországon keresztül az Egyesült Államokba irá­nyuló kábítószer-forgalmat, igen nagy tételekben. Az „agy” a spanyol tele­vízióban szerény nyári öl­tözetben tűnt fel, immár bilincsben. Hivatalosan Ho­ward Marksnak nevezik, a „szakmában” azonban ő csak „Marco Polo” a tá­voli Keleten tett — nem éppen üdvös célú — utazá­sai nyomán. A spanyol tv ez irányú kérdésére önbiza­lommal teli mosollyal vá­laszolta: Marco Polo csak egyszer indult útnak Ázsiá­ba. Ami engem illet, leg­alább ötvenszer fordultam meg ott. A Marks-ügy felgöngyö­lítése hosszú évek együt­tes munkája volt a nyugat­európai és az amerikai ká­bítószercsoportok együtt­működésével. Értékelések szerint az egyik legbefolyá­sosabb hálózatot’sikerült fel­göngyölíteni, ha végül is nem ez az egyetlen. A le­tartóztatási hullám hetek­kel ezelőtt kezdődött, ami­kor a banda egyik kulcs­figurája került, hálóba, az Egyesült Államokban. Ö — a forgatókönyvek szerint — „köpött”, most erős rend­őri felügyelet vigyázza éle­tét Miamiban. Marks, amit muszáj, beismer, amit le­het, tagad. A lefoglalt több- mázsányi marihuána és ha­sis, amit egy rafináltan, a föld alá épített, a tenger­ről rejtett aknán megköze­líthető raktárban foglaltak le Mallorcán, önmagáért beszél. Az Oxfordban több sze­mesztert végzett Marks — a rendőrség védelme alatt — még magabiztos. A Mal­lorcán ■ átlagos, középpol­gári életet élő, a többiek­től semmiben sem eltérő család nőtagja, a" feleség úgy tűnik már összeomlott. A televíziónak könnyeken kívül má$t nem sikerült ki­csikarni belőle.

Next

/
Thumbnails
Contents