Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-23 / 201. szám

1988. AUGUSZTUS 23., KEDD NOGRAD 3 Helyzetjelentés a szécsényi kábeldobiizemböl Gazdaságosan, rugalmasan, határidőre... Róka András a kábel kivezetőnyiiását fúrja. Aratás után Nagyot változott, jelentő­sen fejlődött a szécsényi Ipoly Kábeldob KFT üzeme az utóbbi időben. Korsze­rűbbé váltak a munkahe­lyek. a fejlesztési pénzből a szabadtéri munka feltételei­nek javítására is jutott. A korábban fedetlen, huzatos, szigeteletlen munkaterületek megszűntek, az üzem belső részét aszfalt borítja. Csu­pán az ide vezető út mentén burjánzó gyom bántja a lá­togató szemét... — Tizenkét-tizenhárom ezer köbméter fenyőárut dol­gozunk fel évente — tájé­koztat Oláh László . főmér­nök, miközben felkeressük az üzemrészeket. — Az első fél év tervszámait teljesí­tettük, az év eleji termelőár csökkenéséből származó 1,5 milliós veszteséget is sike­rült kigazdálkodnunk. A fedett téren sorakozó kész kábeldobok 800—2000 milliméter közötti átmérőjű- ek. a vevői igényeknek meg­felelően. Sajnos, a kért mennyiségű és minőségű fe­nyőfűrészárut nem kapták m;g, így 15—20 száza­lékban asztalosminőségűt voltak kénytelenek fel­használni. amely növeli a költségeket. — A szelvényre szabott fenyőáru felületét itt mun­kálják meg — mutat a gya­lugépre az ifjú szakember. — Ezután a. vastagolási mű­velet következik. Sorra bemutatja a gyártá­si technológia fázisait: a szegezést. a kábeldob fúrá­sát és összeállítását. Lát­juk: .az ügyes kezű asszo­nyok kézi szegezőgéppel dol­goznak. A többorsós fúró­gép egy művelettel kifúrja az összekötő csavarok he­lyét. Közben megtudom: a félautomata gépeket, a nehéz elemeket szállító görgősoro­kat saját maguk tervezték, a gyártást a felkészült té- emkások oldották meg. — Évente 24—25 ezer ká­beldobot készítünk. Idei ter­melési értéktervünk 112 mil­lió forint — tájékoztat ké­sőbb Bagyinszki Lászlóné főkönyvelő. Elmondja: kivá­ló a kapcsolatuk a Magyar Kábel Művekkel és a „De­cember 4” Drótművekkel. A húszéves közös múltnak kö­szönhetően. két-három nap alatt zöld utat kap igényük kielégítése. Sorolja: Magya­rt Miklóssal, a ..December 4’.’ Drótművek anyagellátá­si osztályának vezetőjével, Bablena Lászlóval, az MKM balassagyarmati gyárának gazdasági igazgatójával dr. Molnár Lászlóval, az MKM szegedi gyárának anyagellá­tási osztályvezetőjével egy­aránt kiváló az együttes mű­ködése. „A vállalatok álláshelyeik három százalékát kötelesek rehabilitációs célra fordí­tani” — mondja egy 1986- ban született döntés. Amennyiben ezt nem te­szik, minden elmaradt mun­kahely után 2500 forintot kötelesek fizetni a rehabili­tációs alapba. Az idei felosztásból — az igénylők pályázati rendszer alapján részesültek belőle — 33 pályázat részesült tá‘ mogatásban. köztük a sal­gótarjáni öblösüveggyáré, és a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyáré. Az öblösüveggyár 1988 márciusban nyújtotta be pályázatát. „A megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatását elősegítő eszközök beszerzése, ame­lyek normál üzemi körül­mények között bővítik a — Mi ,a sikeres gazdálko­dás alapja? — kérdezem a főkönyvelőnőt. — A bérben csak a pro­duktív munkát ismerjük el. nem az üzemnél eltöltött órákat. Ezért rugalmas mun­kaidő-beosztást alkalmazunk — utal a költség- és bérgaz­dálkodás egyik eredménye­sen alkalmazott elemére, majd hozzáteszi: — Meg akarunk felelni a jövő kihívásainak, ezért újabb lehetőségeket kere­sünk. Költségeket csökkentő műszaki megoldásaink is nö­velik eredményeinket. A jö­vőben brikettálással kíván­juk hasznosítani a keletke­zett hulladékot. A kapcsolódó beruházást már megkezdték, építik a hulladéktárolót. Olyan tüze­lőanyagot fognak gyártani, amelyet felhasználhat a szé­csényi téglagyár és a ház­tartási igényeknek is meg­felel majd. A technológiai sor kapacitása lehetővé te­szi az erdőgazdaságoknál és a környező tsz-ekben kelet­kező fahulladék nagy részé­nek brikettálását. hatékony rehabilitációs fog­lalkoztatáshoz szükséges munkahelyek számát” té­makörben. Konkrétan, az üveggyár csillárszerelő üzemét kí­vánta modernizálni, illetve teljes egészében eleget ten­ni a munkavédelmi előírá­soknak A beruházás igénye 1 millió 320 ezer forint, amiből a vállalat 470 ezer forintot fedezett volna, azaz további 850 ezer forint vissza nem térítendő támo­gatást igényelt. Válaszul, június végén azt kapták, hogy biztosítják a kért összeget, de csak kamat­mentes kölcsönként. Az öb­lösüveggyár plusz 28 főt tudna foglalkoztatni a csál- lárüzemben a november 30-i határidejű fejlesztés után. Viszont — mint azt azóta megírták a Szociális és Egészségügyi Miniszté­— így szélesedik a gazda­sági kapcsolatunk — jegyzi meg a főkönyvelőnő. — Ugyanis ' a 7—8 milliós be­ruházás rövid idő alatt meg­térül. — Honnan lesz erre fede­zet? ;— faggatom a .,számok asszonyát”. — Bízunk önmagunkban és az Ipoly Kábeldob Kor­látolt Felelősségű Társaság­ban. A mi cégünk 30 milli­óval, az MKM 10 millióval, a ..December 4” Drótművek és a Budapest Bank Rt. 5—5 millióval hozta létre a közös alapot. Ez teszi lehe­tővé a tervezett fejlesztése­ket és várhatóan géppar­kunk fiatalítását is t— ka­pom a bizakodó választ. A főmérnöktől még meg­tudom: a fejlesztések a dol­gozók munkakörülményei­nek további javítását is szolgálják. A termelés kor­szerűsítése már nem igényli a gmk-k „önkizsákmányoló” munkáját, az eredmények e nélkül is jönnek. A kollek­tíva újszerűén, rugalmasan, megbízhatóan határidőre tel­jesíti vállalt rendeléseit. Szöveg, fotó: Rácz András rium szociálpolitikai főosz­tályának — csak vissza nem térítendő támogatás esetén tudják ezt megolda­ni. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár a volt kulcs­öntöde helyén, 23 millió forintos beruházással kí­vánja a jelenlegi 20—25 re­habilitációs foglalkoztatási lehetőségét 100—120 főre kiterjeszteni. A gyár szán­tén vissza nem térítendő támogatást kért 4,5 millió forint értékben. Ók is ka­matmentes kölcsönről kap­tak értesítést, 5 millió fo­rintról. Az SVT amennyi­ben a pénz folyósítását a bank nem köti speciális feltételekhez — megegyez­nek a szerződéstervezet­ben —, akkor élni fog a kamatmentes kölcsön adta lehetőséggel. Megyénk közvéleménye eb­ben az évben is érdeklődés­sel követte az aratásban dol­gozók munkáját, az elért eredményeket. Most, hogy a kalászos gabonák betakarítá­sa augusztus első napjaiban befejeződött, alkalom kínál­kozik egy rövid értékelésre, számvetésre, egyúttal az elő- tekintésre. Mit takarnak az eredmények? Megyénk nagyüzemeiben a kalászosok meghatározó je^ lentőségűek, mert a nagy üzemi szántóterület 45 száza­lékát elfoglaló kalászosok ad­ják a növénytermesztési ága­zat termelési értékének mint­egy 60 százalékát, ugyanak­kor megkezdődik a közel 40 ezer hektárnyi betakarított területen a következő ev megalapozása, előkészítése. A gazdaságok a feladat je­lentőségének megfelelően ké­szülték a betakarítás ütemes végzésére. Gyarapították, kor­szerűsítették kombájnkapaci­tásukat; Nőtincs, Rétság, Bu­ják, bővítették szárítóleheto- ségüket. A korábbi évek gya­korlatának megfelelően ki­alakították a kooperációs együttműködéséket a me gyén belüli, valamint a me­gyén kívüli üzemekkel. To­vább szélesítették a hatar menti együttműködést. A me­gyei gabónaforgalmi es ma­lomipari vállalat átvevohe- lyein hét végi és éjszakai mű­szakot is szerveztek. Az AFOR megfelelő üzemanyag- készlettel, az AGROKER, és a termelési rendszerek rak tárai, ügyeleti szolgálattal tá­mogatták a munkák folya­matos végzését. Az alkat­részellátás az elmúlt e/iae. jobb volt. B második legiobb év Az 1988-as év kalászosga- bona-termését megalapozó őszi mezőgazdasági munká­kat kedvezőbb természeti fel­tételek mellett végezhettek nagyüzemeink, mint egy ev­vel korábban. Előnyös volt az őszi fejlettségi állapot, az enyhe télben kipusztulás nem történt és a tavasz is bizakodásra adott okot. Az érést közvetlenül megelőző esős-viharos, helyenként je­get is hozó (július 2-a) idő­járás a terület jelentős ré­szén megdöntötte, összeku­szálta a gabonát, nehezítette a betakarítást. A júliusi ho- ségnapok pedig különösen a gyengébb földeken — a ter­méskilátásokat csökkentették, de a gondok ellenére is a megye történetének második legjobb kalászostermését ta­karították be a nagyüzemek. A termésmennyiség 7 száza­lékkal haladja meg a múlt évit és a tervezettet, s ezzel megközelíti az 1984. évi re­kordot, ami egyúttal csaknem 40 millió forint többletárbe-, vételt, jórészt többletere'd- ményt jelent. Az átlagosnál jobb föl­deken kedvezőbb eredmények születtek őszí búzából- Ezt példázza a palotáshalmi, szurdokpüspöki, valamint a Mátraaljai Állami Gazdaság eredménye. Az átlagosnál A csillagászok nemrég négy olyan, roppant magas hőmérsékletű csillagot fe­deztek fel. amelyek esetleg az eddig ismeretlen, hiány­zó szemet képviselik a csil­lagfejlődés láncolatában. Ezek az égitestek a csilla­goknak eddig még nem ész­lelt családjához tartoznak. E csillagok közül az elsőt gyengébb termőhelyi adott­ságok ellenére igen jó az eredmény a magyarnándori, szandai, nőtincsi, cserhátsu" rányi termelőszövetkezetek­ben. Kedvezőtlenek ugyan az adottságok, de az eredmények is szerények — 4,0 t/ha alattinak — mondhatók a mátraterenyei, drégelypalán- ki és a ceredi termelőszövet­kezetekben. Második legjelentősebb ka­lászos gabonánk — a tavaszi árpa — termelési színvonala azonos az 1984. évi rekord- terméssel (4,2 t/ha.) Az üzemi eredmények itt is differenciáltak, s azok az üzemek érték el a legjobb eredményeket, ahol a szak­mai követelményeket szigo­rúan szem előtt tartották — Palotáshalom, Romhány, — ahol nem ezt tették, csalód­tak, — Buják, Karancslapuj- tő. Az aratást párhuzamosan, gyakorlatilag zökkenőmen­tesen követte a kalászosok felvásárlása, minősítése. A megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalat a felvá­sárlási tervét túlteljesíti, fo­lyamatosan szállít exportra is. Megszívlelendő tanulságok Az eredmények mögött meglévő szakmai tapasztala­tok mélyebb elemzése most folyik, de már előzetesen szól­hatunk néhány, a jövőben is megszívlelendő tanulságról. Az üzemek nagy figyelmet fordítottak a biológiai álla­pok biztosítására, a korsze­rű fajták megválasztására, a tudományos eredményeket, a kísérleti gazdaságok és élen járó üzemek tapaszta­latait a korábbiaknál nagyobb mértékben hasznosították. A fajtánkénti hozamok és a minőség jelzi a további tart talékot, ezek feltárása, hasz­nosítása komplex szemléle­tet igényel a szakemberektől. A növényvédelemben a pre­vencióval sikerült elkerülni a jelentősebb károkat. A táp­anyag-gazdálkodás korszerű­södött, növekedett a folyé­kony műtrágyázás, bővült a művelőutas technológia. Mindezek hatékonyabb szer­felhasználást, költségtakaré­kosabb gazdálkodást ered­ményeztek. Az üzemek az elmúlt évinél optimálisabb időben vetettek, következete­sek voltak a talajmunkák végzésében — ennek az idő­járás is kedvezett —, a kor­szerűsödő vetőgépparkkal jobban biztosították az opti­mális tőszámot, 'a kelés egyenletességét. Néhány kedvezőtlen ta­pasztalatot is megemlítenék- A terméshozamok indokolat­lan differenciáltságának üze­men belüli, szakmai okai is fellelhetők. Néhány gazda­ságban nem tudták biztosí­tani a fajta- és a tápanyag­gazdálkodás összhangját, ezért itt jelentkeztek a meg­dőlések vagy itt szorult meg a nagy hőségben legjobbán a gabona. A tápanyag-visszapótlásban gek is előfordultak, amit szakmailag nem lehet indo- j kölni, s ez rövid távú, szűk ; pénzügyi szemléletet tükröz. Megváltoztatása azért is szük- * séges, mert a nagyobb szem­es a még nagyobb szalma­ugyan már 1974-ben fölfe­dezték. de színképét csak 1979-ben elemezték alapo­sabban. Azóta ehhez a PG 1159—035 jelű csillaghoz ha­sonlót csak hármat figyel­tek meg. Ebből, arra követ­keztetnek. hegy ezek a csil­lagok alig néhány évig tar­tó átmeneti állapotban van­nak. terméssel, az átlagosnál több tápanyagot használtak fel a növények. Az alapozó szer" vés trágyázás pedig messze elmarad a szükségestől, ugyanakkor a műtrágyák to­vább drágulnak. Több helyütt a gyommentességet elsősor­ban vegyszerezéssel akarták meggyorsítani, az okszerű ta­lajművelésben rejlő lehetősé­get viszont nem hasznosítot­ták kellően. A betakarítás javuló színvonala ellenére sajnos a sz.-mveszteséget rh'g sikerült mérsékelni. Voltak elkerülhető esemé­nyei is az idei aratásnak. Na­gyobb figyelemmel, emberi gondossággal a tűzesetek egy részét meglehetett volna előzni. Előfordult, hogy lá­bon álló gabona, szalma és gép is égett... Az előbbiek miatt csaknem 2,5 millió anyagi kár keletkezett. Ide kívánkozik annak meg­említése, hogy évek óta gon­dot jelent a megtermelt szal­ma egy részének hasznosítá­sa. Hogy ez az állapot meg­változzon, a gazdaságoknak növelnicjk szükséges a szer­ves trágya mennyiségét- Alap­vető megoldást csak az ipar részéről jelentkező kereslet biztosíthat- Mivel ez nincs meg, ezért évente, majdnem 30 000 tonna szalma, illetve papíripari nyersanyag megy tönkre a megyében. A gabonabetakarítással nem zárult le a nagy mun­kák sorozata. Rövidesen meg­kezdődik az ősziek betakarí­tása. Az elmúlt hetek káni­kulája egyes növényeknél — kukorica, cukorrépa — kriti­kus helyzetet teremtett. Meg­gyorsult a napraforgó érése is, egyes táblákon a kény­szerérés jelei mutatkoznak. A burgonyánál viszont a ter­méskilátások az elmúlt évi­nél jobbak, előreláthatólag megközelíti a tervezettet. A kritikus helyzetben lévő nö­vényeknél viszont bizonyta­lanná vált a tervezett ter­méseredmények elérése. Értékelni a tapasztalatokat Az ősziek időbeni és gaz- daságos _ betakarítása mellett a jövő évi jó gabonatermés megalapozása érdekében min­den üzemben alapvető fel­adat, hogy értékeljék saját termelési tapasztalataikat, tegyenek intézkedéseket a hiányosságok megszünteté­sére, az eddiginél még job­ban alkalmazzák a tudomány és a gyakorlat, soxat ígérő eredményeit. Szükség van a legjobban bevált fajták al­kalmazására, nagyon fontos a megfelelő tápanyag-vissza- potlasról gondoskodni, a nye­reséget növeli, ha a járulé­kos munkák és a vetés-elő­készítő műveletek időben be- fejeződnek. Az előbbiekre ösztönzik a gazdaságokat a tervezettnél nagyobb eredmé­nyek, továbbá az összefogás­ban, egymás segítésében, a szakmai munka* javításában rejlő lehetőségek, a természe- ti tényezők kedvező alakulá­sa mellett. Köszönet és elismerés az elért eredményekért mind­azoknak, akik segítették- a nyári betakarítás felelősség- teljes, sikeres elvégzését. Dr. Halaj Ignác, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője A színképelemzés alapján meglehet, hogy éppen gáz­tömegeket bocsátanak ki magukból, s azon az • úton vannak, hogy fehér törpévé váljanak. Modellkísérletek­ből arra következtetnek, hogy az elkövetkező egy- három évben változásoknak kell végbemenniük e csilla­gok lüktető fényének frek­venciájában. A rehabilitációs alap felosztása után A jó szándék és támogatás Változó csillagok

Next

/
Thumbnails
Contents