Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-23 / 201. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁO MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 201. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1988. AUGUSZTUS 23.. KEDD Áratás után (3. oldal) Jelentés az Égerlápról (5. oldal) Labdarúgás, megyei bajnokság (7. oldal) Aktíva a megyei pártbizottságon Az értelmiség szerepe a kibontakozásban Hagyomány már, hogy az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága bizonyos időközönként tájékoztatóra és véleménycserére hívja meg a megye értelmiségi dolgozóit: pedagógusokat, orvosokat, közművelőket, mérnököket, a társadalmi és tömegszervezetekben, a párt- és állami szervekben tevékenykedő szellemi foglalkozásúakat. Az újabb aktívát hétfőn tartották a megyei pártbizottság salgótarjáni székházában Az értelmiség szerepe a kibontakozásban címmel. A megjelenteket Gordos János, az MSZMP megyei bizottságának titkára köszöntötte, kiemelve az efféle találkozók kölcsönösen hasznos és szellemileg termékenyítő hatását. Az aktíva előadója, Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke mondandója bevezető részében a téma kijelölésének fontosságát és indoklását fogalmazta meg, beágyazva az általános gazdasági és társadalmi helyzetbe. Hangsúlyozta, hogy összhangot kell teremtenünk a gazdasági és a politikai törekvések között, s meg kell szüntetnünk mindazokat az akadályokat, amelyek egyelőre gátolják a reformfolyamatok kibontakozását. A megyei tanács elnöke a legfontosabb tennivalók között emr lítette a hatalomgyakorlás mechanizmusának, a társadalom egész szellemiségének az átalakítását, s a kibontakozás teljességével összefüggően az értelmiség feladatvállalásának ösztönzését, anyagi és erkölcsi megbecsülésének növelését. A szakszerűség, a szellemiség erősítése elkerülhetetlen a nyilvánosság, a reform kiterjesztésének folyamatában. Az előadáshoz többen fűztek szóbeli kiegészítést és megjegyzést, kifejezve egyúttal egyetértésüket az értelmiség szerepvállalása és a teljesítményekhez iga- zodóbb megbecsülése mellett. Tanácskozás Pécsett A mezőgazdaság szerkezetváltása A mezőgazdasági termelés szerkezetváltásának feladatairól rendez tanácskozást Pécsett augusztus 25—26-án, a MTESZ Agrártudományi Egyesülete és az Akadémia, agrártudományok osztálya’ — jelentették be a szervezők a hétfőn megtartott sajtótájékoztatón. Soós Gábor, az Agrártudományi Egyesület elnöke elmondta: a rendezvényen tudományos kutatók, minisztériumi, sző* vetkezeti és vállalati szakemberek együtt vitatják meg az élelmiszer-gazdaság leg- ' fontosabb kérdéseit. A tanácskozás célja az, hogy tudományos igényű, gyakorlati megalapozottságú helyzetértékelést készítsenek, és az ágazati minisztérium számára ajánlásokat dolgozzanak ki a termelési és érté- ' kesítési tennivalókról. Napirenden a mikroelektronika A mikroelektronikai ipar fejlesztési feladataihoz nélkülözhetetlen félvezetők alap- kutatási eredményeiről kezdődött ötnapos nemzetközi tanácskozás hétfőn, a Budapest Kongresszusi Központban. A félvezetők kristály- hibáinak elemzésére összehívott rendezvényen 39 ország 400 tudományos kutatója vesz részt. A konferenciát Csur- gay Árpád, az Akadémia főtitkárhelyettese nyitotta meg. Elmondotta, hogy a mikroelektronikai ipar, s ezzel ösz- szefüggésben a félvezető anyagok tudományos kutatása az - 1960-as évektől látványos fejlődésen ment kere-z- tüil. Mint mondotta : a mikroelektronika és a biológia kutatási eredményeinek gyakorlati alkalmazásával válik lehetővé a nemzeti jövedelem növekedése. A megnyitó után Bruno Kolbesen, az NSZK-beli Siemens laboratórium kutatási igazgatója tartott előadást az új félvezető eszközökrőlA tanácskozás ezt követően két szekcióban folytatta munkáját. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a hazai agrártermelés kétharmada továbbra is belső felhasználásra kerül. Már most is, de a közeli években méginkább szükség lesz arra, hogy szélesedjen az élelmiszer-ipari kínálat szerkezete. A termelést és a feldolgozást ahhoz kell igazítani, hogy a különböző jövedelmű lakossági rétegeket egyaránt elr láthassák. Kiemelt feladat, hogy a kis jövedelműek részére a jelenleginél több olcsó élelmiszert állítsanak elő. így például a párizsihoz hasonló, vagy olcsóbb töltelékárukat, kfevésbé drága sajtokat, túrót é§ más tejtermékeket. A sütőipari termékeknél ugyancsak indokolt, hogy állandóan lehessen kapni egyebek között rozskenyeret és félbarna kenyeret. A tanácskozás résztvevői megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy a zöldségtermelők miként juthatnak el közvetlenül a piacra, mert jelenleg a viszonteladók folyamatosan magasan tartják az árakat. A magyar mezőgazdaság termelésének 33 százalékát exportálja, s a kivitel szerkezetének változtatása ugyancsak szerepel a tanácskozás napirendjén. A pécsi tanácskozáson több mint 200 szakember vesz részt. Az előbbieken kívül megvitatják a zöldség- és gyümölcstermelés feldolgozási és a csomagolási feladatait. Szó lesz a borok minőségvédelméről, valamint a palackozási és a piackutatási tennivalókról. (MTI) A FORCQN Szerszámipari Vállalat érsekvadkerti gyárában az év második felében hétmillió forint értékben gyártanak száras marókat. E fémmegmunkáló szerszámokat korábban a budapesti törzsgyárban készítették, s az idén tavasszal telepítették le a gyártáshoz szükséges gépeket, a Nógrád megyei településre. A képen Temela József a marás mélységét ellenőrzi. (Fotó: Bábel L.) Szakszervezeti delegáció utazott Kemerovóba A kemerovói területi szak- szervezeti tanács meghívására háromfős szakszervezeti delegáció utazott ma reggel Kemerovóba. A küldöttséget Ágner Gyula, az SZMT vezető titkára vezeti. Tagjai Kiss János, a MEDOSZ mb-titkár, és Megyeri Tiborné, az Ipoly Bútorgyár szb-titkára. A hatnapos látogatás ideje alatt a delegáció tagjai az ottani szakszervezeti munkát tanulmányozzák. Augusztus végéig ezerhatszáz női kosztümöt varrnak NSZK- megrendelésre a Páva Ruhagyár mátraterenyei üzemében. Az angolos fazonú termék nagy próba elé állítja a varrónőket, hiszen százkét műveletet kell elvégezni egyetlen terméken. A képen Csemer Györgyné és Várszegi Nándorné ellenőrzi az elsőként elkészült darabokat. MESZÖV-elnökségi ülés A kereslet az olcsóbb árukat igényli, de... Hétfőn, Salgótarjánban ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége. A többi között megvitatta a fogyasztási szövetkezetek 1988. első félévi tevékenységét, gazdálkodásának tapasztalatait és megjelölte a további feladatokat. A .mindhárom fogyasztási szövetkezeti ágazatban a legjelentősebb változásokat kikövetelő új közgazdasági szabályozó rendszerhez sikerült alkalmazkodniuk, elvégezték az ehhez szükséges átállást, az ütemtervnek megfelelően zavartalan ellátást biztosítottak. A bollti kiskereskedelem szerkezetében az áremelések hatására a kereslet az olcsóbb, alacsonyabb árfekvésű termékek felé tolódott el, ugyanakkor továbbra is jelentős az igény a nagy értékű, tartós fogyasztási cikkekre és az építőanyagokra. A megváltozott igényeket azonban a szállító vállalatok csak részben tudták követni az árualapokkal. Ilyen körülmények között a kiskereskedelmi áruforgalom folyó áron 8,3 százalékkal növekedett, mely magasabb az országos szövetkezeti átlagnál, de lényegesen elmaradt a megyei, tanácsi kereskedelmi vállalatokétól. A különböző árufőcsoportok közül a vegyesiparcikknél változatlan áron is magasabb forgalmat értek el, mint egy évvel ezelőtt, annak ellenére, hogy romlott a választék. Az élelmiszerforgalom 8,6 százalékkal nőtt. Az ár- és jövedelmi viszonyokban bekövetkezett változásokra a legérzékenyebben a ruházati árufőcsoport reagált: 4,3 százalékkal csökkent a forgalom. Mérséklődött a kereslet a vendéglátóiparban is. A áfészek visszafogott ár- m agat antá st tanús í to tt ak. Ezzel szemben az ipari szállítók önmegtartóztató álláspontja a második negyedév végéig sem tartott. Egyre gyakoribb és nagyobb mértékig a szállítók1 által bejelentett áremelés, amelyet az áfészeknek a lakosságra kell áthárítaniok. Az áfészek erre az évre 5 milliárd 300 millió forint árbevételt és 76 millió nyereséget terveztek a mezőgazdasági fejvásárlással és értékesítéssel együtt. Az első fél évben az árbevétel 98 százalékot ért el, a nyereség pedig csaknem 48 millió. A fejlődés jelentős eltéréseket takar. A takarékszö vetkezetek gazdálkodásának eredményességét jelentőben befolyásosa a betétek, kölcsönök kamatainak rendszeres változása. Ennek ismeretében kiugróan jó eredményt értek el. Eredményük az év végére a tervnek megfelelő lesz. A vitában szóba került, hogy azok az áruk, amikre van igény, abból nem tudják a kívánságokat kielégíteni, hogy az iparvállalatok folyamatosan és jelentősen emelik áraikat, s ezeknek csak egy részét ismeri a közvélemény. Szóvá tették, hogy nem vált he a váltó használata. Egész évben finanszírozási gendekat okoznak a megnövekedett kamatterhek, s az egyéb adózási előírások. Elhangzott, hogy a nyereséget elsősorban a nagyobb forgalommai lehet és kell emelni, a költségcsökkentés és az áremelés csak kényszermegoldás. Felvetődött, hogy joguk van-e a szövetkezeteknek tőkéjüket a veszteséges területekről a nyereségesekre átcsoportosítani, hogy a falusi élelmiszerüzletekben a a igényeknek megfelelően bővíteni kellene a profilt. Egyértelmű állásfoglalás alakult ki. abban, hogy az árakat nem a kiskereskedelem emeli. A vitában elhangzottakra Virágné Gólyán , Ilona, a ga?daságpe,!*:,rai titkárság vezetője válaszolt, majd az elnökség az előterjesztést á vitában elhangzóttakkal kiegészítve elfogadta. Egy hónap múlva nyit az őszi BNV Egy hónap múlva, szeptember 23-án nyitja kapuit, és október 2-án zár a 88. Budapesti Nemzetközi Vásár, ezúttal a fogyasztási cikkek őszi szakvására. Az előzetes jelentkezések szerint több mint 30 ország kiállítói mutatják be fogyasztási cikkeiket. a tavalyinál 10 ezer négyzetméterrel több, ösz- szesen mintegy 75 ezer négyzetméteren. A kiállítók száma meghaladja az ezret, kétharmaduk hazai vállalat és szövetkezet lesz. Az idei őszi BNV-n 14 árucsoportban mutatják be a kiállítók termékeiket. Szakosítva állítják ki a textil-, bőr- és ruházati cikkeket; a bútorokat; a lakberendezési és felszerelési tárgyakat; a háztartási vegyiárukat, kozmetikumokat és papírárukat; az élelmiszereket és élvezeti cikkeket; a kultúrcikkeiket; a sportárukat és kempingfelszereléseket; a járműveket; az ajándéktárgyakat. a népművészeti és iparművészeti produktumokat; a családi és hétvégi házakat; a barkácsfelszerelése- ket; a játékokat; az oktatási eszközöket, valamint egy külön árucsoportban a máshová be nem sorolható egyéb közszükségleti cikkeket. A BNV területén az őszi vásárral egyidejűleg rendezik meg a nyolcadik nemzetközi Hoventa vendéglátó- ipari és kereskedelemtechnikai kiállítást is, mintegy 3500 négyzetméteren. Az ide eddig jelentkezett 50 kiállítónak mindössze 10 százaléka külföldi. A tavalyihoz hasonlóan az idén is négy szakmai délelőtt lesz. Ezek időpontja: szeptember 26.. 27.. 28. és 29. Ezeken a napokon délelőtt 10-től délután 14 óráig a vásárt csak a szakmai közönség látogathatja, az erre a célra kibocsátott szakmai jegyekkel, bérletekkel és állandó belépőkkel. A nagyközönség számára a vásár a nem szakmai napokon 10 órától 19 óráig, a szakmai napokon 14 órától zárásig tart nyitva.
