Nógrád, 1988. augusztus (44. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-13 / 193. szám
A nogräd Magyarnándorban Szezonális gyorsjelentés a takarmánykeverőből Voltak az utóbbi hetekben olyan időszakok js, amikor a nándori takarmánykeverő üzem elé forgalomirányító rendőr is elkelt volna. Az átlagos , táptermelés (400 tonna) mindennapi álom. Ma ennél jóval többet termel az üzem. Ezt a többletet azonban csak a nappali műszakok két-három órás kitoldásával lehet eíérni, s el kel! érniük, mert szükség van rá... A tari takarmánykeverő nagyjavítás alatt (lehetne talán ezt is jobban összehangolni. más időszakra tenni, de á lakatosoknak is megvan a maguk karbantartói üteme), s az semmiképpen nem megengedhető, hogy a tápo- kat-granulátumokat felhasz- náló tenyésztők máshova, társvállalatokhoz forduljanak! Igazi feszítettség ezekben’ a hetekben, naPokhan —- erről beszél ma két száguldás főzött (Gyarmaton a központ) a fiatal üzemvezető Gramantik István, Bucsánsz- ky Pál műszaki üzemvezető helyettes, Kusnyár Józsefné kereskedelmi ügyintéző. Ez a tempó látszik amúgy az utóbbi időben szépen rendbe' tett üzem valamennyi pontján; a gyorsan tovagördülő villamos targoncák vezetőin, a forgolódó gépkocsik szánján. bár... Sándor István nándori tanácselnök más képre emlék- szfk ?1 ’„Volt itt olyan idő, ‘ amfkor alig lehetett megmozdulni az utcánkban a felvásárlások szezonjában. S most minha kisebb lenne a forgalom...’! Inkább arról lehet szó. hogy jobban elosztott a munka feszítettsége ellenére is. Kedvez a száraz idő. nem kell — mint tavaly — egyidőben vagy negyven- vagónnyi gabonát az amúgy is szűk telepen a szabad ég alatt tárolni... Mert volt ilyen idő is. amióta Gramantik István két éve átvette az üzemet. Etelka és a németek Egy kis visszatekintés akkor sem árt, ha nagy a hajtás. Jobban látszik az' előrehaladás ugyanis. A változás, a fejlődés. Mindaz, ami ma meghatározza a nagyobbrészt helyből és a közvetlen falvakból ide dolgozni járó tápüzemiek életét. A régiek az Etelka nevű gőzmalomra tudnak visszanézni, ami a mai üzem helyén volt. Emlékeznek még egy bizonyos Szla- tinszkyra, aki talán bérelte a malmot egy időben. Magam eljutottam addig, hogy a tízes években Bende Gyula volt a tulajdonos és a közeli Ritter Péter építette ..úrilakot” is ő lakta. A malom leégett többször is, a háború alatt még a németek is őröltették itt kenyérnek - valót. Az építkezéseknél, a belső felújításoknál régebben (a nyolcvanegyes rekonstrukció előtt) sok helyen talált a csákányozó üszkös falmaradványokat, alapokat. A malom amúgy is rég a múlté! Igaz mai energikus, változtatásra, , jobbításra mindig kész fiatal üzemvezetőjének édesapja, még volt itt malomellenőr a régi világban. Bár. ő maga meg ipolytar- nóci születésű és vagy másfél évtizede dolgozik a cégnél. a Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál. A megyei nagyszámú. és mint hírlik, egyre bővülő állattartó-tenyésztő teljes tápigényének jó egy- harmadát állítják itt elő (Szécsényben és Taron van még takarmánykeverője a vállalatnak, s ezzel egyben a megye körzetesítése is teljes körű). • Felfutás az állattartásban Sándor István tanácselnöktől tudom, hogy amikor a hely megszűnt mint malom üzemelni és a \takarmányke- verés még nem látszott úgy mint jó húsz esztendeje a mai napig látszik biztos jövőként — szó került erősen arról is, hogy „akkor legyen a volt malomban, megfelelő alakítással a nándori művelődési ház!” Ki emlékszik már ezekre az időkre? Ma inkább arra fordul könnyen a szó az üzemiékkel beszélve, hogy az utóbbi két év minden vonatkozásban; termelésben. volumenben, termék- szerkezetben, arányban, tervteljesítésben, kollektív szellem erősödésében az összetartozás érzésének mélyülésében mennyi újat hozott. Vagy akár a keverőüzem külső megjelenésében, környezetkímélő munkájában. Egész külalakjában „valahogy más...” Egyre növekvő. állattartói igényeknek kell megfelelni úgy, hogy az érdekek azonosságát is figyeljék. Ami jó az üzemnek — az jó a felhasználónak is. Több példát is elmondanak arról, miként változtattak egyes takarmányvagy tápféleségek belső arányán úgy, hogy az ár is kedvező maradjon és az állattartó is jól járjon (az állatról már nem is beszélve, „akinek” nem mindegy mitől hízik és mennyi idő alatt). Néhány év leforgásával tekintélyes a felfutás a termelésben Nándorban is hiszen a rekonstrukciókor a kezdeti 300 mázsás műszakonként! termelés mára a négyszáznál tart és akkor az — mint említettem, szezonban — „kényelmes” tempó a mostanihoz képest. Sok-sok adat szólhatna ezúttal is arról, miként állja az igények növekedését (sokat lendített az újabb, ötszázezerig érvényes adókedvezmény a tenyésztőkedven) a nándori takarmánykeverő, üzem... Ahol most újabb fejlesztésre készülhetnek. A jelenlegi granulálóberendezésüket nagyobb teljesítményűre cserélik. A mostani, óránkénti öttonást, a szécsényiek kapják, ott ugyanis egy ■’régi angol gép dolgozik, ahhoz alkatrészt már nagyon nehéz beszerezni A takarmánytáp granulálási aránya az össztermelésben eddig is itt volt a három, üzem közül a legnagyobb. Ez a termék a felhasználok oldaláról is a legkedvezőbb a gyors, pontos hasznosulás révén. Alig hihető, de (hetven!) féle tápot készítenek Nándorban. ötven körüli az átlag (magas ez, is), de mivel ők látják el a gödöllői kísérleti tenyésztelepeket is, onnan további húszféle tápra van igény. S éppen ezek között van,olyan is gyakorta, amiből mindössze öt! mázsát kér a megrendelő. Sem gyorsabban nem lehet tápot keverni. sem egy receptre nem lehet ennyi félét előállítani. Tehát, nem marad más, mint a gyakori átállítás a technológiában, a jelenleg jellemző túlmunkázás, vagy a rendkívüli vagonkirakás. mert a nándori (és vállalati) érdek így kívánja. A jó az. amikor — miként itt is az utóbbi években — a keverőbeliek értik ezt. „Nagyon megy a baromfi...” Az éves termelést túlteljesítik. ha a terveket nézzük. Szorítja őket a növekvő igény, és ez is jó! Más kérdés lenne, hogy ennyi túlmunkával' sem keresnek igazán jól az itteniék? S hogy az sem látszik még megvalósíthatónak, hogy a nem odavaló (de ugyan hova való?) munkástól néhány figyelmeztetés után meg lehessen szabadulni...? Nem állnak újabbak a kapu előtt. Nem vonzó igazán az a -nagyon fontos munka. Hat-hétezer forint keresettel rendelkeznek a szak- és betanított munkások (hatvgnan dolgoznak itt), és sok túlórával, két szombati műszakkal nyolckilencezret a műszakvezetők. A munka, ha nem is ártalmas az egészségre, de min- , denképpen poros. nehéz., így termelnek évi 19 ezer tonna táptakarmányt terven felül is. Jelenleg a féléves „kiiskeres” értékesítésben mintegy egymillióval lépték túl a tervet az eredmények nyomán (évi húszmilliós termelési értékkel számolnak).. Az élet, a tenyésztési kedv felfutása is előreviiszi a kis üzemet. A' legnagyobb felhasználó egyben a legrégebbi is, a helybeli állami gazdaság a takarmánytáp mintegy felét viszi el évente. Aztán a környező téeszek Szendehelytől számítva egészen a Cserhát szívéig, Alsótoldig ezen a déli részekig (Nézsa) lenyúló területén. Ahol vagy huszonnyolc községi kiskereskedői árusítóhelyük is van a nándoriaknak. Üjabban erős lendületbe jutott például a baromfitartás. Romhány-' bő) nagyobb . mennyiségű tápot, granulátumot visznek új magántenyésztők is. de például Szandán nemrég állítottak be égy új kiskeres eladót., Van' olyan kpzség a körzetükben, ahol két boltjuk is működik. Ugyancsak a jövő ügye. hogy a falvakban működő kiskeres tápeladókat sem eléggé ösztönzi a forgalom után járó jutalék, s hogy éppen ez a tevékenység fejleszthető még tovább, hiszen van rá példa- — nem is egy —, hogy más vállalatok, például a „nyúlban utazók”, beléptek a nándoriak körzetébe más megyékből... Száz forint termény után forint tíz az amit ma egy tápértékesítő falubeli kap s ezért sok mázsa tápot kell megfognia, zsákokban az udvarán „átmozgatnia”. A tervek mégis azt mutatják — az energikus tempó marad. Gépesített, gyorsított megrendelés-ügyintézés helyben, hogy csak egyetlen példát mondjak így szezonban rohanva, a nándori takarmánykeverő „frontról”... T. P. L. Képek: Kulcsár József Bucsánszki Pál, Kusnyár Józsefné, Gramantik István. Az üzem külső megjelenésével esztétikusán javítja a település képét. Kékesi Balázsné minöségellenőr. A ki- és beérkező szállítmányokat Csalár Józsefné mér* legeli. A zsákolok férfias munkáját Bobák Jánosnc, Tóth Jánosnó és Ciglan Józsefné látják el. A későbbiekben a pénzügyi adminisztrációt személyi számítógéppel rögzítik. ebben vesz reszt Plc- va Anikó. Viszik a szügyiek háztáji' gazdaságába a tápokat.
