Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-13 / 166. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA 1 ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 166. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. JÚLIUS 13., SZERDA ( Grósz Károly nyilatkozata a televíziónak (2. oldal) Tanulják az újat a ganzosok (3. oldal) Hők a hivatalban... (5. oldal) Tanácskozott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága Az MSZMP Politikai Bizottsága július 12-i ülésén tájékoztatót hallgatott meg Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának Mihail Gorba- csovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával és más szovjet vezetőkkel folytatott moszkvai megbeszéléseiről. A testület előterjesztést vitatott meg a politikai nyilvánosságról, a tájékoztatás megújításáról és a párt tevékenységéről a sajtóban. Ügy döntött, hogy az erre vonatkozó állásfoglalás-tervezetét vitára bocsátja, s annak tapasztalatai fel- használásával megtelelő időben a Központi Bizottság elé terjeszti. A Politikai Bizottság elfogadta a Központi Bizottság mellett működő bizottságok és munkaközösségek személyi összetételére vonatkozó javaslatot, s egyéb személyi kérdésekkel is foglalkozott. (MTI) illést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Amint arról már korábban hírt adtunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését július 13-ra összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy tárgyalja meg a népgazdaság fejlődésének év elejei tapasztalatairól szóló jelentést, az 1989. évi fejlődés fő irányaira, a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság káderhatásköri listájára, valamint személyi kérdésekre vonatkozó javaslatokat. (MTI) Rákérdeztünk a feléül „bizonyituanyra” Vegyépszer: kisebb lemaradás, öblösüveggyár: szünetelnek a gmk-k önhibáján kívüli okból elmaradt első félévi tervének teljesítésétől a Vegyép- szer Salgótarjáni Gyára. Dudás Pálné főkönyvelő elmondta: az első negyedévben importanyagok hiánya miatt akadozott az NDI és NSA készülékek gyártása. Ennek következtében a termelési érték mintegy húsz százalékkal volt kisebb az időarányosnál. A második három hónapban viszont már megoldódott a probléma és sikerült eleget tenni a követelményeknek. Mindent összevetve: a kollektíva 193 millió forint árbevételt ért el az első fél évben, szemben az előirányzott 211,5 millióval. Öröm az ürömben, hogy exportkötelezettségének eleget tett a gyár munkásgárdája, s 13,3 millió forint bevételhez jutott ezáltal. A sikeres lurgi-üzlet keretében csöveket, csőidomokat, izometriákat, karimákat szállítottak a vegyépszeresek a tengizi olajmezőkre. Ezen túlmenően tartályokat gyártottak NSZK-beli és olasz megrendelésre. A gyár első félévi nyeresége nem végleges adatok szerint 22 millió forintra tehető. A tervhez viszonyított lemaradás tehát 3 millió forint. Ez a vártnál kisebb árbevételnek tudható be. A főkönyvelő még azt is elmondta, hogy a második fél évben szeretnék behozni a nem jelentős kieséseket. Ehhez az importanyagok beszerzésének zökkenőmentessé válására van szükség. Amennyiben megoldódik a gond, úgy a kollektíva a terveknek megfelelően 432 millió forint árbevételt és 50 millió forint nyereséget könyvelhet majd el az esztendő végén. A salgótarjáni öblösüveggyár az első fél évben mintegy 400 millió forint árbevételre tett szert, ami 3 százalékkal kevesebb mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az elmaradásban közrejátszott, hogy a szabályozóváltozások miatt termékeiket a korábbihoz képest 8,5 százalékkal olcsóbban tudták csak értékesíteni. Gondot jelent a gyárnak, hogy a szocialista export a kontingenshiány miatt jelentősen csökkent: a tavalyi szállításoknak mindössze 54 százalékát tudták elérni. A felemás állapotot csereüzletek kötésével próbálják ellensúlyozni: az eladott világítási búrákért, csillárszerelvényeket szállít a partner. Ez viszont duplán jó a vállalatnak, hiszen a komplett csillárok szerelése, értékesítése többletárbevételt jelent és a termelőeszközök sem állnak tétlenül. E konstrukciót azonban a hosszú átfutási idő nehezíti. Tetézte a gondokat, hogy a személyi jövedelemadó bevezetése miatt a vállalati gmk-k szüneteltetik tevékenységüket. Emiatt idén várhatóan 20 millió forint termelési érték esik ki, amelynek nagy része tőkés- exportra került volna. A problémát úgy küszöbölték ki, hogy a kevésbé fontos munkahelyekről irányították e területekre a munkaerőt. Jelentős előrelépés történt azonban a tőkésexportban: a tavalyi 2,3 millió dollárral szemben eddig mintegy 2,9 millió dollárnyi árut értékesítenek a világ több mint harminc országában. A felfutásban a jó piaci munka mellett szerepe volt annak is, hogy a kombinált (festett és csiszolt) kézi gyártású termékek iránt igen élénk a kereslet. Energiamegtakarítást eredményező felújításra is sor került az öblösüveggyárban: 16—20 millió forintos költségen az „A” kemencét úgy újították fel, hogy az évente mintegy 2 millió forinttal kevesebb energiát használ fel, mint korábban. Elkészült az év első felének számvetése a Vegyépszer salgótarjáni gyárában is. 193 millió forint értékű terméket adtak át megrendelőiknek, közöttük a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatnak és a kazincbarcikai Borsodi Vegyi Kombinátnak. Brutalitás a családban Eltékozolt újszülöttek Töpreng a nyári egyetem A nyári egyetem Olaszországból érkezett hallgatói cserélik ki véleményüket. —kép: kulcsár— Fekete Gyula író, a salgótarjáni ifjúsági nyári egyetem előadójaként pár nappal ezelőtt vészharangokat kongatott azért, hogy hazánkban a születésszám csökkenésével demográfiai lerobba- nástól kell tartani. A tegnapi nap egyik vendége dr- Kacziba Antal, a BM Országos Rendőr-főkapitányságának alezredese pedig azt taglalta, hogy még a fogyatkozó gyerekek egy részét is tönkreteszik a családokElmondta, hogy évek óta nő a családon belüli brutalitás. Évente ezer kiskorú séi elmére követnek el bűncselekményt a szülők. A kiskorú veszélyeztetésének okai között első helyen áll a testi, erkölcsi fejlődést akadályozó magatartás. Emiatt 609—800 szülő kerül a vádlottak padjára egy év átlagát tekintve. Több mint kétszáz azoknak a száma, akik nyolc napon túl gyógyuló sérülést okoznak az utódjaiknak. Az alezredes azt is közölte, hogy a szexuális bűn- cselekmények növekvő tendenciát mutatnak. Évente 100—150 fiatal esik áldozatául az apa szexuális eltévelyedésének, s ezen belül is legsúlyosabb a tizenkét éven aluli lányok megrontása. Súlyos tények ezek, s ami utánuk következik még sú-l lyosabb. Nevezetesen az, hogy Magyarországon ma évente közel ötven gyereket ölnek meg a szüleik. Az össz- bűnelkövetők hetven százaléka büntetett előéletű férfi, nem igazolódott viszont az a feltevés, miszerint az elkövetők a leghátrányosabb néprétegek köréből kerülnének ki. Akkor hát mi motivál egy embert, egy családot arra, hogy saját gyerekét tönkretegye? Az okok között az előadó első helyen említette a rendezetlen családi környezetet, az alkoholt, az agresszivitást, az elferdült szexualitást, a kulturális elmaradottságot. Mindezek — mint hangsúlyozta — összefüggésben állnak a család intézményének gyengülésével, az értékrendek bomlásával. összegezve, a sértett gyerekek egytől egyig veszélyeztetett családból valók, s ha azt is hozzávesszük, hogy hazánkban kétszázezer gyerek él ma veszélyeztetett környezetben, elgondolkodtató ezen a ponton a társadalom felelőssége, és joggal vethető fel a kérdés, hol van az intézményesített megelőzés? A büntetőjog, a rendőrség eszközei nem elegendőek a prevencióhoz. De mit tesz a gyermekvédelem, a gyámügy, az iskola? És — még egy kérdés a téma előadójától — miért nincs nálunk gyermekvédő egyesület, uram bocsá’, hasonlóan az ilyen-olyan kutya-macska egyesületekhez. Ennyire nem fontos, hogy milyen, hogy mivé lesz a jövő nemzedéke? A hallottak után feltoluló borongós gondolatokat még csak sötétebbre festette Cseres Judit, az Országos Pedagógiai Intézet főmunkatársa, aki Eltékozolt újszülöttek címmel újabb borzalmakat tárt a hallgatóság elé. Eltékozolt újszülöttek, vagyis az anya által megölt gyermekék. Ez ügyben 1982—86. között kilencvenegy végzéssel járó ítélet született. Kilencvenegy nő vetett véget saját kezűleg a nem kívánt terhességből született új életnek- S ebből „csak” harmincnyolc a leányanya, és harminchat a viszonylag rendezett családban élő asz- szony, tizenhat pedig az elvált, de már egy-két gyereket nevelő- A starthelyzet különbözősége ellenére a csecsemőgyilkosok helyzetében, körülményeiben, gondolkodásában mégis van valami közös. A bűnelkövetők nagy része faluban, kisvárosban, tanyán él. A családból hozott személyiségfejlődés zavarai újratermelődnek az önálló életben, ezt tükrözi a zárkózottság, a magány, a szexuális ismeretek, érzelmek hiánya, a bizalmatlanság a környezettel szemben. A vallatás, a tettek meggyó- nása rávilágít az indítékokra is, amelyek között gyakran hallani: „Nem akartam, hogy a szüleim megtudják”, „-hová szültem volna, falu csúfjára”? Vágj7: „A férjem elhagyott volna, ha a harmadik is élve marad”. Ismét kérdések kavarognak a fejekben. Mit tehetünk? Hogyan előzhetőek meg a tragédiák? Talán úgy, ha a terhesgondozók, a védőnők, nemcsak az egészségileg, de a szociálisan veszélyeztetetteket is számon tudják tartani, talán úgy, hogy a speciális szülőotthonok átsegítik a bajba kerülteket a szükséges időre, talán úgy, ha a családi életre nevelés nem tantárgy, hanem életgyakorlat lesz az iskolákban, s a szexuális felvilágosítás nem merül ki a nemi szervek ismertetésében. S talán akkor, ha a tudatos, tervszerű védekezés közben a leendő anyák felnőnek az anyaszerep vállalásához, érzelmileg, erkölcsileg felkészülnek a gyerekvárásra. Grosz Karoly az Egyesült Államokba látogat Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke július 19. és 28. között — az amerikai kormány meghívására — hivatalos látogatást tesz az Egyesült Államokban. Útja során találkozik Ronald Reagan elnökkel, George Bush alelnökkel, az amerikai kormány, valamint a kongresszus mindkét háza több tagjával. A hivatalos megbeszélések témái között elsősorban a kétoldalú kapcsolatok bővítése új lehetőségeinek áttekintése és a világpolitika legfontosabb kérdései szerepelnek. A Minisztertanács elnöke Chicagóban kezdi meg látogatását, majd kaliforniai és New York-i program után érkezik a fővárosba. A program során lehetősége nyílik a találkozásra az amerikai üzleti élet fontos személyiségeivel, a magyar—amerikai gazdasági kapcsolatokban szerepet játszó vállalatok vezetőivel. A tervek szerint Grósz Károly felkeresi a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőit. Szerepel a programban a magyar emigráció képviselőivel való találkozás is.
