Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-11 / 164. szám

VII An PRni FTÁR.IAI FftYFSl Jl .IFTFKI AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF.. 164. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. JÚLIUS 11.. HÉTFŐ Munkahelyi „szaunák" (3. oldal) Portrésorozat indul a mátraalmási művésztelep alkotóiról (4. oldal) Emberszeretet nélkül nem megy (5. oldal) II KISZ Központi Bizottságának döntése: A tévé a legalacsonyabb igényszinthez igazodik Ősszel összehívják az országos KISZ-értekezletet Szombaton ülést tartott a KISZ Központi Bizottsá­ga. A testület tájékoztatót hallgatott meg az MSZMP Központi Bizottságának június 23-ai üléséről, valamint időszerű belpolitikai kérdésekről. Megvitatta és elfo­gadta a KISZ KB 1987. szeptember 27-i állásfoglalá­sának időarányos teljesítéséről, valamint a Miniszter- tanács és a KISZ KB vezetőinek tavaly decemberi ta­lálkozóján megfogalmazott feladatok végrehajtásáról szóló jelentéseket. Döntött a KlSZ-szervek és intéz­mények, valamint az úttörőelnökségek 1987. évi költ­ségvetési pénzmaradványának felhasználásáról, majd zárt ülésen folytatta munkáját. Az ülésen részt vett és felszólalt Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, államminiszter is. Elsőként Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a KISZ KB első titkára adott tájé­koztatást az MSZMP Köz­ponti Bizottságának június 23-ai üléséről. Kiemelte: az MSZMP Központi Bizottsága felkérte a párt ifjúsági szer­vezetét, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetséget, hogy — az MSZMP orszá­gos értekezlete állásfogla­lásában megfogalmazott fel­adatok végrehajtása érdeké­ben — tegyen javaslatot a KISZ pártirányításának új­fajta, korszerű elveire és formájára, a KISZ szerve­zetének, tevékenységének, módszereinek és eszközei­nek az új feladatokhoz va­ló igazítására, valamint a KISZ kapcsolatrendszeré­nek fejlesztésére, különös tekintettel az ifjúság szer­veződési lehetőségeinek bő­vítéséből adódó feladatokra. Az országos KlSZ-érte- kezlet összehívásáról szóló javaslatot is Hámori Csa­ba ismertette. Hangsúlyozta: az országos pártértekezlet Magyarországon a szüksé­ges politikai és társadalmi fordulatot közelebb hozta, esélyét növelte. Nyilvánvaló, hogy az ifjúság legerősebb baloldali orientációjú szer­vezete, a Kommunista If­júsági Szövetség részt kí­ván venni ebben a fordu­latban. A pártértefcezlet után is az a tapasztalatom — mon­dotta Hámori Csaba —, hogy a KISZ ezzel kap­csolatos észrevételeit iga­zán nem veszi komolyan sem a társadalom, sem a párt egészen. Ezért fontos lenne a párt, a társadalom és az ifjúsági mozgalom számára is az országos KISZ-értekezlet, amely dönt­hetne a KISZ-kongresszus összehívásáról is, akár 1989-re, meghatározhatja azokat a téziseket, ame­lyek a kongresszus vitájá­nak alapjául szolgálhatnak. Az országos KlSZ-érte- keziet napirendjéről szólva a KISZ KB első titkára el­mondotta: a KISZ-szel, fiz ifjúsági mozgalom reform­jával foglalkozik majd, munkaprogramot vitatnak meg. Hámori Csaba javasolta, hogy az országos KlSZ-ér- tekezlet időpontjáról és képviseletéről egy későbbi időpontban döntsön a tes­tület. A vitában hozzászólók tel­jes mértékben egyetértettek azzal, hogy szükség van az országos KISZ-értekezletre, ám meglehetősen eltérőek voltak a vélemények atekin- tetben, hogy mivel is foglal­kozzék az értekezlet. Pozsgay Imre felszólalásá­ban hangsúlyozta: talán jobb politikai viszonyok, körül­mények jöttek létre éppen a pártértekezlet után ahhoz, hogy a KISZ kezdeménye­zései ne fulladjanak érdek­telenségbe, és ne vesszenek el, ne tűnjenek el a társa­dalom szeme elől. A KISZ az elmúlt egy-két esztendő­ben nagyon érdekfeszítő, fi­gyelemre méltó és nagy horderejű kezdeményezések­kel hívta fel a figyelmet né­hány alapvető társadalmi problémára. Gondolok itt — mondotta a Politikai Bizottság tagja — a Jövőnk a tét akcióra éppúgy, mint a milyen szo­cializmust akarunk kérdésé­nek a megfogalmazására. Ezek társadalmi-politikai ha­tása mégsem lehetett olyan mértékű, mint azt a kezde- ményezők szerették volna. Ennek okait nem a KISZ- ben látom. Ennek okai ab­ban a társadalmi, politikai helyzetben és válságban le- ledzenek, amelyek mögött ott volt az MSZMP defenzív magatartása, az ország kor­mányzásáért felelős vezető pártélcsapat magatartásá­nak elnehezülése és vezetői­nek felelőssége azért a hely­zetért, amely ebben az or­szágban bekövetkezett. így mondhatnám azt is, hogy a KISZ-ből és más ifjúsági csoportokból kiin­duló kezdeményezések, okos, előremutató, javító szándé­kú gondolatok éppen a po­litikában, a politikai kör­nyezetben, a bizalom leépü­lése miatt kialakult társa­dalmi közönyben vesztek el, nem pedig a KISZ-ben. Ezt azért is fontosnak tartom kimondani, mert ha a KISZ országos értekezletet készít elő, annak gondolatát támo­gatom — hangoztatta Pozs­gay Imre. A KISZ Központi Bizott­sága Hámori Csaba javas­lata és az elhangzott hoz­zászólások alapján úgy dön­tött, hogy az országos KISZ­(Folytatás a 2. oldalon.) Uborkások Szügyben Gazdag termést ígérnek az uborkaföldek a szügyi termelőszövetkezetben. A háztáji föl­deken a település apraja-nagyja szedi az indák gyümölcsét, amelyet a közös gazdaság begyűjtője vesz át. Osztrozics Jánosné 200 négyszögölnyi területről gyűjti a csemegét, 61 esztendős dereka már nehezen hajlong a föld előtt. Zvara Gyuláné munkaügyi cso­portvezetőként az íróasztal mellől jött az uborkaföldre. A bő termés mellett a napozás is örömére szolgál. Óriási felelősség beleszólni a családok életébe Sem vele, sem nélküle?! A családról rendezett fórum vendégei. —kép: kulcsár— A salgótarjáni nyári egye­tem résztvevői szombaton délelőtt sem pihentek. Az esős reggel ellenére igen szép számban gyűltek össze a számviteli főiskolán, hogy feltegyék kérdéseiket a rá­dió, a televízió, a sajtó meg­jelent képviselőinek arról, a tömegkommunikációs eszkö­zök miként foglalkoznak a családokkal, a nők, férfi­ak, az ifjúság problémáival? A beszélgetőpartnerek kö­zött ott voltak Szász Anna, a Nők Lapja munkatársa, Juhász Judit, a Magyar Rá­dió szerkesztő riportere, Ne­mes Péter, a televízió elnök­helyettese, valamint Zoltán Katalin és Hutay Katalin, mindketten a Háttér Könyv­kiadó és Kulturális Szolgál­tató Kft munkatársai. A vi­tát M. Szabó Gyula, a NÓG­RÁD főszerkesztőhelyettese vezette. A gondolatokat ébresztő bemutatkozások során töb­ben is elmondták, hogy a sajtónak igen nagy tekinté­lye van nálunk. Ez tükröző­dik azokból a kétségbeesett hangú, segítséget kérő le­velekből, amelyek egy-egy családi konfliktus, veszély- helyzet megoldásához kérik az újságírók segítségét. S egyben azt is mutatják, hogy sokszor csak a sajtó­nyilvánosság nyomán lendül­nek mozgásba a valódi se­gítséget nyújtani képes tár­sadalmi erők. Emberek, csa­ládok életébe beleszólni óri­ási felelősség. Egy-egy baj­ba került ember sorsát meg­menteni — a nyilvánosság bevonásával — mindig siker­élmény­Juhász Judit arról panasz­kodott, hogy a rádióban su­gárzott családműsorok sze­replői mindig a felnőttek, az idősek, az ifjúságra nehéz rábukkanni, mert ők zárkó­zottak és nem szívesen tere­getik ki, ami a szívüket nyomja. Ezért igyekszik a Háttér könyvkiadó olyan ki­adványokat népszerűsíteni, melyek az ifjúsághoz, az if­júságról szólnak. így példá­ul a gyermekháttér, a Háttér a családvédelemhez Háttér a gyermekkultúrához című színes olvasmányok gyerek­nek, szülőknek és pedagógu­soknak egyaránt segítenek eligazodni ezerféle kérdés­ben, az értékrendek zűrzava­ros világában­Ezt igyekszik felvállalni a televízió is, az ifjúsági mű­sorok szerkesztésénél — folytatta a gondolatot Ne­mes Péter, s azt is hozzátet­te, — a család manapság át­hárítja a nevelés funkcióját a tv-re, s ezt a műsorpoliti­kában figyelembe kell ven­ni. Harmincéves múltra te­kint vissza a Nők Lapja és azóta népszerű, mert min­dennel foglalkozik, ami az olvasókat érdekli. Családias hangvételű, bensőséges, ám szemléletében konzervatív, hisz a hagyományosan jól működő családok mellett voksol. így jellemezte Szász Anna a nők hetilapját. A vitában elhangzott kér­dések közül idézzünk fel né­hányat. Megkérdezték, ho­gyan képviseli a Nők Lapja a nők érdekeit? A válasz: a nők nálunk nem alkotnak egységes csoportot, a külön­féle érdekeket ezárt nehéz összeegyeztetni. Pedig rá­férne a magyar nőkre, ha érdekeiket rétegenként kép­viselnék. S erre egy jellemző reagálás az erősebb nem tá­borából: — Arra lennénk kí­váncsiak, mikor alakul meg a magyar férfiak országos tanácsa ? Többen is kifogásolták, hogy drágák az ifjúsági és gyermekfolyóiratok, -kiadvá­nyok, mint ahogy a bolgár delegáció felvetette, mi a magyar vélemény a gyer­mekholmik árainak emelésé­ről? Sok kérdést kapott a te­levízió elnökhelyettese. A franciák azt akarták tudni, milyen kultúrpolitikát foly­tat a tv, s azt is elmondták, hogy náluk a legalacsonyabb igényszinthez igazodik. Ugyancsak francia kérdés: hogyan ítéli meg a magyar család a tv-készüléket. Kul­turális eszköznek, szórako­zásnak? — A megítélés: olyan esz­köz, amely szórakoztatva ad ismereteket. A viszony: sem vele, sem nélküle — foglal­ta össze frappánsan n választ Nemes Péter. A németek óhaja volt, hogv megnézhessenek egy if­júsági adást, s a szombati tv-program erre számtalan lehetőséget kínált. A nyári egyetem résztve­vői a hét végén ízelítőt kap­hattak megyénk, országunk nevezetességeiből is. Szom­baton Hollókőre, vasárnap pedig a fővárosba és a Du­nakanyarba kirándultak. „Felnőtté" vált a leányvállalat Egyfajta automatizmus révén a Nógrád Megyei Ál­lami Építőipari Vállalat HÖVILL Leányvállalatának feladatai felét az anyaválla­lat tevékenysége határozta meg 1987 előtt. A nyereség- orientált gazdálkodás, az élet változásaihoz való rugalmas alkalmazkodás késztette a HÖVILL vezetőit, hogy a ko­rábbinál hatásosabb vállalko­záspolitikát dolgozzanak ki. Ennek eredményeképpen 1987-ben a NÁÉV-es meg­bízások kapacitásuknak már csak 20 százalékát kötötték le, s ez az arány idén vár­hatóan 1—2 százalékra csök­ken. Hagyományos partnereik — így a megyei nagyüze­mek: acélgyár, .szénbányák, síküveggyár és a különböző intézmények — szűkülő pénzügyi lehetőségei az utóbbi időben arra kénysze­rítették a leányvállalatot, hogy a versenytárgyalásokon való mind aktívabb részvé­tellel nyerjenek ter,et más vállalkozási formákban. Ta­valy 2 versenytárgyaláson mintegy 22 millió forintos üzletet nyertek el. Idén pályázataik száma már eléri a 12-t. Ebből kettőt nyertek el, 21 millió forint értékben, négyen sikertelenül neveztek és hat egyeztetés még folyamatban van. Némi szépséghiba, hogy az egyik elnyert munkát — 15 millió forintért — a megrendelő pénzhiány miatt későbbi megvalósításra ütemezte át. Gazdálkodásuk biztonsá­gát tovább növeli a több lá­bon állás elve, az alappro­filtól eltérő termékek gyár­tása. A múlt évben térmeg­világító készletek gyártásá­ból mintegy 6 millió forint árbevételük volt, s idén is ennyire szerződtek eddig, de a duplázásra is kilátás van. Megvásárolt licenc alapján kezdték, előállítani a lépcsőn is használható anyagmozgató targonca alaptípusát. A piaci jelzésekre reagál­va ennek hétféle változata készült már el üzemükben. A kifejlesztett típusok közül néhányat jelenleg a KER- MI, illetve a Szociális és Egészségügyi Minisztérium vizsgál. Eredményes tesztek után jelentős megrendelé­sekre számíthatnak, mert berendezéseik hiányt pótol­nak és tőkésimportot válta­nak ki.

Next

/
Thumbnails
Contents