Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-09 / 163. szám

A nogräd Bátonvterenyén _1 A hol a nyár nem uborkaszezon.. „Süt, gyújt, forral, tüzel és éget, lángot szór boltjáról az ének a tündöklő kánikula; A Rákkal róva útja hosszát a Nap oly meleg időt hoz ránk, amilyen nem volt tán soha." (Ronsard: A nyárról) Az idén nagyon tartotta magát az időjárás a hagyo­mányokhoz; alig telt el nap Medárd óta úgy, hogy ne esett volna eső. Hol zápor, zivatar formájában, hol pe­dig csendes nyári esőként. A ,,negyvennapos ígéret” las­san már letelik, amelyet ér­zünk a 30—33 fokos nappa­lokon. Eddig eső elől, most már a nap elől húzódunk az ernyők alá. Aki szabadságon van és nyaral, az megtehe­ti. De vannak olyanok, akik­nek most jött el az „ide­jük”, s számukra a nyár nem pihenést, nem uborkaszezont, hanem pezsgő életet, min­dennapos megfeszített mun­kát jelent. Hídavatás júliusban Morvái Józsefnek, a bá" tonyterenyei tanács város- fejlesztési és -gazdálkodási osztályvezetőjének az asz­talán iratok formájában sorjáznak az idényjellegű, azonnali megoldásra váró feladatok. A városközpont beruházási programja aktu­álisan és tudományos igény­nyel foglalja össze a teen­dőket. — Építésügyi beruházá­saink előrehaladása szem­pontjából legideálisabb idő­szak a nyár. A szabadtéri munkák tempóját nagymér­tékben befolyásolja az idő­járás. A szorgalmas tenni akarás mellett talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy az első fél évben tervezett út­építési, -karbantartási, -fel­újítási feladatainkat telje­sítettük. Legnagyobb fegy­vertényünk. hogy a közúti igazgatósággal közös beru­házásban épülő csomópont­nál már csak az utolsó si­mítások vannak hátra. Az avatás pontos dátumát még nem tudom, de az biztos, hogy ebben a hónapban át­adjuk a hidat rendeltetésé­nek. Jelentős nyári feladat volt Kisterenyén a 23-as út mel­lett a Zrínyi Üti Általános Iskola 7.5 millió forintos fel­újítása is. Ugyanitt folyik a Vasút úti orvosi rendelő ki­alakítása. amelyre 1,2 mil­lió forint jut. Reméljük, szeptember 30-ra elkészülünk vele. Saját karbantartóink, a garnesz emberei végzik az iskolák, az óvodák nyá­ri karbantartását. — Az időjárás hatalmas munkát zúdított a nyakunk­ba ez év május 28-án. A he­gyekben hatalmas felhő- szakadás volt. A levonuló árhullám a Fő út és a fel­ső rész térségében 200 la­kást öntött el. Így a kiste- renyei csapadékvíz-elveze­tés megoldása nem várt fel­adat elé állított minket. A komplex terv 30 millió fo­rintot meghaladó összeggel számol. időarányosan ez esztendőre 5 millió forintot juttatunk a legkritikusabb pontokra. Méltányossági ala­pon szociális segélyeket ad­tunk, mert a biztosító nem fizetett a kertek elmosásá­ért. — Még az igazi nyárba most léptünk, de már a tá­volabbi hónapok munkáin járnak gondolataink. A jö­vő héten lesz egy program­egyeztető tárgyalás az Áfor vezérigazgató-helyettesével a kisterenyei benzinkút kiala­kítása ügyében. A terület a 21-es út mentén van. A lé­tesítményt, amelyet 20 mil­lió forintos beruházási költ­séggel tervezünk, jövő év áprilisára szeretnénk átadni. Ezzel egyidejűleg készülne el itt egy 40 négyzeméteres büfé is, amelyet a Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat létesít majd. — Terveinkben szerepel és előkészítés alatt áll a Crossbar-hálózatba való be­kapcsolódás is. Minden an­nak a függvénye, hogy mikorra készül el a salgótarjáni fogadóközpont. A legfrissebb információ sze­rint 1989-ben mi is belé­pünk a távhívórendszerbe. A jelentős anyagi forrást ehhez a tanácson kívül a területünkön levő üzemek adták össze. Aratási gépszemle Kisterenyén a Mátra Tsz központjában Reményi Mik­lós főkönyvelő azzal foga­dott bennünket, hogy nyu­godtan kitéhetnénk a ..Kór­ház a város szélén” táblát. A féléves zárás előtt hat irodista beteg, a pénzügyi® és a bérszámfejtő például balesetet szenvedett. Van akinek a gyereke beteg és azért kénytelen otthon ma­radni. A takarmánybetakarítás körül is mindig akad gond. Elég pár szem eső is. már aznap nem szállíthatnak, mert berohadna a termény. Az eső ilyenkor munkarontó elem. A terméskilátásokat nehéz eltalálni. Jóllehet na­gyon szépet mutat a gabona: országos rekord is lehetsé­ges. A főkönyvelő viccesen megkérdezi: — Tudják, mi­ért fekszik sok helyütt a gabonánk? Tanácstalan te­kintetünket látva huncutul kiböki: — Azért, hogy kipi­henje a fáradalmait a nagy moszkvai út előtt! Reggel hétkor megtartot­ták az aratási gépszemlét. Burányi Zoltán segédüzemi ágazatvezető a tapasztalatait így összegezi: — Azért si­ettünk ennyire, mert a kom­bájnparkunk egy kivétellel elindult Túrkevére és a Ceg­léd melletti Törteire. Ez in­dokolta a korai szemlét: 8 gabonakombájnt. 16 teher­gépkocsit és 20 traktort ál­lítottunk ki. öregebb ugyan a géppark, de nem rosszab­bak, mint tavaly. Csak ap­róbb hiányosságokat talál­tunk: egy-két hétig sminkel­hetünk rajtuk. A lényeg, hogy tűzrendészetileg min­degyik rendben van. Trak­torvezetőkből kevés van, szerelőkből minimális a hi­ány. A nyolc kombájnos a törzsgárdából került ki: trak­torosok. gépkocsivezetők és az ipari üzemekből beugró, többnyire egykori kollégák. Nálunk jobb a szezonkere­set. Ök speciálisan képzet­tebbek. mi sokkal univer- zálisabbak vagyunk: 8—10 traktor. 2—3 teherautó, és legalább húszféle munkagép ismerete szükséges a mun­kánkhoz. Embereink kis po­lihisztorok. Már csak a nehéztüzérsé­get láthatjuk, mert a könv- nyűgépeket elvezényelték dolgozni. A négy Rába-Ste- iger darabonként 2—3 millió forintot ér. A nehézüteg ezer lóerős, a régi harminc­cal egyenlő értékű. Turnusváltás az úttörőtáborban Éppen a turnusváltáskor toppantunk be június 27-én a szorospataki úttörőtábor­ba. Szorcsik Károly, a tá­bor gazdasági vezetője újsá­golta, hogy alig távozott el a mezőkövesdi ifitábor 52 résztvevője, a nyomukban azonnal megérkeztek a buda­pesti 506-os Petőfi Sándor úttörőcsapat tagjai. Ök 64- en hat napot töltenek el itt, ezalatt megismerkednek a Mátra északi részével. Busz­kiránduláson látogatnak el Ágasvárra, Mátraszentist- vánra. Galyatetőre, Mátra­házára, de eljutnak Holló­kőre. Szécsénybe. Ipolytar- nócra és Salgótarjánba is. Augusztus 28-ig összesen 635 gyerek fordul meg Szo­rospatakon. A szállásolás a tíz darab hatszemélyes faházakban történik és ezenkívül van még egy négyszemélyes pa­rancsnoki faház is. Az ebéd­ről a Nógrád Megyei Vendég­látó Vállalat gondoskodik a bátonyterenyei Fűtőber Vál­lalat konyhája által. A gazda­ságvezető öt esztendeje lát­ja el tisztét, így van össze­hasonlítási alapja: — Ne­hézséget jelent a ..melegvál­tás”. hiszen a következő turnus az előző sarkára lép. Nincs szabadnapunk. így nem unatkozunk. A szórako­zás. a szabad idő eltöltése nem gond. mert a foci-, a röplabdapálya, a pingpong- asztalok sohasem kihaszná­latlanok. Szeretnek játszani a gyerekek. Sajnos hiányzik a szabadtéri játszóeszközök tömkelegé. Az első turnus egyébként mindig a Bátony- terenye körzetében levő helyi rajtitkár- és őrsvezető-felké­szítőnek számít. Három esz­tendeje az MHSZ itt tartja a sorköteles fiatalok felké­szítőjét. Szorospatakon már műkö­dik a 18 férőhelyes Mátra fogadó. Épülnek a vállalati pihenőházak. Előkészítés alatt áll egy vendéglátóegy­ség és a kemping létesítése. Kapásra várva Nincs csúcsforgalom a Fű­tőber kezelésében lévő ma" conkai tónál. Árválkodik a szalonnasütő. Az alkalmi parkírozókban is mindössze három autó látható. A nép- telenség magyarázata, hogy hétköznap van, dologidőben. Csend honol a tájon, né­hány tántoríthatatlan hor­gász legnagyobb bánatára még a halak se mozognak. — A szomszédban fogtak egy pontyot, ha igaz — ez­zel fogad a túlsó parton ülő Mázuk István. Magyarázatul még hozzáteszi: — Nem le­het hinni a horgásznak, plá­ne. ha közeli ismerős. Számára pihenés a tóra kilátogatni. 49 esztendős lé­tére súlyos örökséget kapott a bányától: — Recskről ke­rültem Ménkesre. akik on­nan jöttünk, 'jórészt csőikként munkakörűek lettünk. Hal­láskárosodást szenvedtem, de ezzel korántsem merül ki a betegséglistám: derék- és lábfájás gyötör, a vibrációs ártalomról nem is beszélve. Holnap megyek leszázaléko- lásra. egyébként is olyan hangok hallatszanak, hogy bezárják a bányát, pedig amikor 1956-ban családunk leköltözött Pestről ez jelen­tette a legbiztosabb megél­hetést. Vájártanulónak je­lentkeztem. A túlsó parton levő Irén-bányán voltam ta­nuló. A múltra már csak a meddőhányó emlékeztet. Egész életemben zajban dol­goztam. Az ércbánya igazán nem gyerekjáték. Gyöngyös- orosziban kezdtem, majd Recsken folytattam, aztán Ménkes lett a következő ál­lomás. Lehet, hogy itt is megköszönik a munkánkat. Igaz lassan mi is elfogyunk. A sok ember idegesít. A hét végeken igen sokan van­nak kint a maconkai tónál, ezéét meggondolom, hogy ki­jöjjek. mert szomjazom a csendre. — Húsz perce érkeztem, a ménkesi üzemorvosi és a körzeti orvosi rendelőből, a papírjaimat intéztem. Gyógy­szer nekem az itt-tartózko- dás, kipihenhetem magam. Az összes gondom elűzöm ábrándozás közben. A hőség miatt most nincs kapás, pe­dig élvezet nézni, hogy ha­sítják a vizet, ahogy ék ala­kot húznak. Ugrál a csuka felveszi a száraz gallyat is. Nem lehet parancsolni ..ne­ki”. nagy úr. A tömeghal persze a telepített busa. az amúr. a ponty és a balin. Nekem már a 4—5 kilós amúr. is nagy halnak szá­mít. itt ez a csúcsom. Kis­körén persze fogtam már 11 kilós harcsát is. — Ha időm van. mindig itt talál a tónál. A jó társa­ság miatt is érdemes kijön­ni. Sok régi ismerős, és mun­katárs jár ki. szemben most is kint van például Sata Gé­za. — Gyerekkoromtól horgá­szok. A Nagybátonyi Fűtőber Horgászegyesület tagja va­gyok. Annak idején a kol­légák elcsaltak Markazba az erőmű víztározójába. „Kö" römciipős horgászként” vit­tem ki két munkatársamat. Egyikük ideadta a botját, és ahogy az már lenni szokott, egyedül én fogtam halat. Azóta nem pártoltam el. Amíg Mázuk István ült méla lesben, addig Vincze László negyed tizenkettőkor fogott egy két kilogrammos tükörpontyot. ..mintegy név­napi ajándékul. Lesják Károlyék barátaik társaságában sűrűn kijárnak a tó fölötti tisztásra. Ä gye­rekek számára felüdülés a tágas tér, szabadon játszhat­nak. A szülőknek se kell any- nyira szigorúan fogni őket, mint a Mátra-lakótelepi bér­házban. A családfő szerint nagy az igény a szabad idő kulturált eltöltésére: — Jó, hogy kizarándokolhatunk ide. Hétfőn ugyan pangás van. de nézzen meg egy hét végét. Az mozgalmas, egy­más hegyén-hátán vagyunk. Jó lenne egy büfé. ám az egyelőre luxusálomnak szá­mít. Az Akasztós-tetőn len­ne hely rendezetteb körülmé­nyek kialakítására is, A szo­cialista brigádok tagjai tár­sadalmi munkát is vállalná­nak ennek érdekében. Kéne egy gazda, aki intézi a dol­gokat. — !Gondolom ez a követ­kező nyár terveihez jó öt­letet adhat az illetékesek­nek. Buzafalvi Győző Fotó: Bencze Péter Utolsó simítások a csomópontnál. Szemlén a „nehéztüzérség”. Turnusváltás az úttörőtáborban. Pihenés a szabadban. Hamarosan beköltözhetnek a lakók a Mátra-lakótelepi ÚJ lakásokba.

Next

/
Thumbnails
Contents