Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-07 / 161. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 161. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1988. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK /’ .......... 1 G ondolatok a tervezott bérreform elé (3. oldal) Olvasók fóruma . (4. oldal) Egy hét rádió- és tv-műsora (5. oldal) ........................ ....................■■!■■/ A családot az állam öleléséből ki kell bontakoztatni Pozsgay Imre eliäadäsa az ifjúsági nyári egyetemen Pozsgay Imre előadását tartja Az ifjúsági nyári egyetem hallgatósága képek: kulcsár Salgótarjánban tegnap im­máron tizennegyedik alka­lommal nyitották meg az ifjúsági nyári egyetemet. Az érdeklődés az előző évekhez hasonlóan igen nagy, a ma­gyar résztvevők mellett ti­zenhárom országból — köz­tük az USA-ból, Angliából, a Szovjetunióból, Görögország­ból — érkeztek fiatalok, hogy részesei lehessenek a család és az ifjúság kapcso­latát taglaló tíznapos prog­ramsorozatnak. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola nagytermében egy­begyűlt hallgatóságot, a ven­dégeket Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke, or­szággyűlési képviselő köszön­tötte. Elmondta, hogy a nyári egyetemek életképessé­ge bebizonyosodott a más­fél évtized alatt, amely a kitűnő szervezésen túl a vá­lasztott témáknak — ifjú­ság és béke, technika-ifjú­ság, a fiatalkori deviáns ma­gatartások okai — is kö­szönhető. — Öröm az nekünk hely­bélieknek, hogy az egyetem résztvevői megismerkednek Nógrád megye természeti­kulturális, társadalmi és népi hagyományaival, sző­kébb pátriánk sikereivel és gondjaival — mondta, majd sok sikert kívánt az idei esz­mecseréhez. Az ünnepi köszöntő után Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tagja, államminisz­ter tartotta meg nagy érdek­lődéssel kísért előadását a Család és a társadalom cím­mel- Elöljáróban hangsú­lyozta, hogy ő, mint politikus foglalja össze tapasztalatait erről a kérdésről, hiszen a családdal kapcsolatos egyes részterületek elemzésére el­sősorban a szociológusok, társadalomkutatók hivatot­tak. — Sokszor halljuk, hogy megrendült a család intéz­ménye, olyan magatartásfor­mák jelentek meg, amelyek zavarokat okoznak a család szerepét, funkcióját illetően. Hogy a hosszú távú család­építő társadalmi politikai programot ki tudjuk dolgoz­ni, feltétlenül szükséges a történelmi áttekintés, azok­nak az okoknak a boncolga­tása, amelyek idáig juttatták a társadalom alappillérét — mondotta az előadó. Ezután vázolta az 1945 utáni viszonyokat, amikor Magyarország vállalkozott a modernizációra, a fejlett or­szágokhoz való felzárkózás­ra. A megkésettség miatt az átalakulásnak, a mobilitás­nak olyan gyors ütemet szabtak, hogy az megrendí­tette a családokat. Mert mi is történt? A tőkeszegény­ség miatt a munkaerőt mobi­lizálták, kimozdították az emberek többségét a meg­szokott életmódból, életfor­mából, s ezzel a hagyomá­nyos családi kapcsolatokból is. Megváltoztak a morális értékek, eltűntek az eddigi erkölcsi normák, a többgene­rációs családból egygyere- kes, sokszor hiányos család lett. Azt is meg kell említe­ni, hogy a család értékeinek romlásával olyan szemlélet jelent meg, amely ezt he­lyeselte. Példa erre, hogy az egzisztenciális függést a (Folytatás a 2. oldalon.) Nyári gyakorlat az üvegfestö műhelyben A bátonyterenyei Váci Mihály Gimnázium szilikátipari fakultációjának kilenc tanulója négyhetes gyakorlatot tölt Salgótarjánban az öblösüveggyár üvegfestő műhelyében. Az ügyes kezű leányok megismerkednek az üvegtárgyak előkészítésével, matricázásával és festésével. A szakmai ismeretek megszerzésén túl az sem elhanyagolható, hogy 20 forintos órabérükkel szünidei zsebpénzhez is juthatnak. — bp — Mentőöv a rosszul gazdálkodóknak ? Pénzügypolitikánkról az SZVT küldöttértekezletén Adórendszerünk eddigi tapasztalatai, a gazdaiság- és pénzügypolitikánk idő­szerű kérdései kerültek na­pirendre a Szervezési és Ve" zetési Tudományos Társa­ság megyei szervezetének szerdán, a salgótarjáni Tech­nika Házában megtartott küldöttértekezletén. Az ösz- szejövetelen részt vett dr. Polonkai János, az SZVT főtitkára is. Elsőként Varga Béla pénzügyminiszter-helyettes festette le gazdaságunk je­lenlegi helyzetképét, s szólt a napi pénzügyi gondokról. Megállapítása szerint kül­kereskedelmi egyensúlyi helyzetünk az év felénél el­fogadható, ellenben a belső pénzügyi helyzet zavarok­kal küszködik. Rendkívül magas a költségvetés hiá­nya, ami javarészt abból következik, hogy nagy a tá­mogatások kiáramlása, emel­lett a tervezett adóbevéte­lek egy hányada nem „ér­kezett be” időarányosan'. A tervek szerint 10,4 milliárd forint mérleghiánnyal zár­juk ezt az évet, s ha ezt nem sikerül tartanunk, rom­lik nemzetközi hitelképes­ségünk. A megoldást tekintve egy radikálisabb és egy mérsé­keltebb elképzelés csap ösz- sze napjainkban. Abban vi­szont mindkét tábor egyet­ért, hogy a veszteség dotá­cióján lényegesen faragni szükséges, esetleg a szoci­álpolitikai kihatások — pél­dául: életszínvonal-romlás — ellenére is. Mentőövet dobni a rosszul gazdálko­dóknak tarthatatlan állapot — hangsúlyozta Varga Béla. A továbbiakban arról szólt, hogy hosszabb távon két új adóforma megjelenése vár­ható, melyek a jelenlegi ket­tővel együtt képesek meg­valósítani a monetáris sza­bályozás alapfeltételeit. Az előadó válaszolt a kérdések?, re. majd Dombi András. a helyi szervezet titkára szá­molt be az SZVT öt évre szóló programjának félidei eredményeiről. Ezt követő­en megválasztották az or­szágos közgyűlésen részt ve­vő 3 megyei küldöttet. A miniszterhelyettes vá­laszolt a NÖGRÁD kérdé­seire is: — ön minek tudja be az adóbevételek jelentős elma­radását? Lehet, hogy a ked­vezőbb adózású működési formákba történő átrende­ződés az oka? — Nem hiszem, hogy er­ről lenne szó. Valószínűbb, hogy az óvatos bérpolitika az oka, ami a fél évre tolt fizetésemelésekben nyilvá­nult meg. Várhatóan a má­sodik fél évben mind az szja- . mind az áfa- — utóbbi az előbbi következtében —, be­vételek növekednek. — Az egyik kérdező fel­vetette, hogy sok adminiszt­rációval jár a havonkénti adóelőleg-befizetés a válla­latok részéről. Mi a meg­oldás? — Egy év tapasztalatai után várható lesz a svéd mintájú adóelőleg-fizetés be­vezetése, féléves, vagy éves ütemben, az előző év átla­ga alapján. Egyszerűbb és pontosabb adminisztrációt eredményez ez a megoldás. — Hogyan alakulnak a támogatások? — Több mint 200 milli­árd forint a tervezett idei támogatás, amely négy te­rületen oszlik meg. A fo­gyasztói- és termelőiár-tá- mogatás mellett viszonylag jelentős a szocialista állam­közi elszámolások és a vesz­teséges, alaphiányos tevé­kenység miatti kiadásunk. Sajnos ezek között van olyan, ami meghaladja az időarányos összeget, s fél évkor felhasználtuk a két­harmadát. (németh) Az UNICEF képviselője a Magyar ENSZ Társaság Nógrád megyei csoportja ülésén Joseph Moerman kanonok, az UNICEF tevékenységét is­mertette Á találmányok és újítások hasznosítása Az iparjogvédelem elmúlt években továbbfejlesztett in­tézményi rendszere, jogi és közgazdasági eszköztára, mely területeken és vonat­kozásokban eredményezték a szellemi teljesítmények fo­kozottabb hasznosulását? Többek között a fenti kérdésre kereste a választ az a két hónapos vizsgálat, amelyet a Nógrád Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság szerdai ülésén tártak az érintettek elé, a találmá­nyok és újítások hasznosí­tására az iparban, témakör­ben. A vizsgált 18 egység kö­zött találhatók olyan válla­latok, mint a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár, a Balassagyarmati Fémipari Vállalat. A vizsgált körben és idő­szakban (1985-től 1988. el­ső negyedév) találmányszin­tű szellemi alkotás mind­össze 5 darab született és döntően új termékek beve­zetésére irányult. (Ötvözet- gyár, salgótarjáni síküveg­gyár, UNIVER.) Ezeknél az egységeknél a szabadalmi témák bevezetése egyrészt megtörtént, másrészt folya­matban van. Megállapítható, hogy vál­lalataink közül még a je­lentős szellemi kapacitással rendelkezőknél sem kielégí­tő a szabadalmi tevékeny­ség. A fejlesztők szellemi termékeinek szabadalmaz­tatására legtöbb esetben nem kerül sor, eltérően más iparágakban tapasztaltak­nál (például: vegyipar, gyógyszeripar). Ezen jelen­(Folytatás a 2. oldalon) Mint tavaly, az idén is az ifjúsági nyári egyetem nyi­tónapján tartotta soros ülé­sét a Magyar ENSZ Társa­ság Nógrád megyei csoport­ja. A TIT megyei szerveze­tének salgótarjáni székhá­zában Joseph Moerman ka­nonok, az UNICEF képvise­lője találkozott a megyei csoport tagjaival, ott volt dr. Bottá Ádám, az Országos Egészségnevelési Intézet igaz­gatója, s Lippai Nagy írisz, a Magyar ENSZ Társaság munkatársa. Joseph Moerman az UNICEF tevékenységét is­mertette a jelenlévőkkel, ki­emelve azt, hogy az embe­rek ma két dologban vár­ják a szervezet segítségét. Az egyik a csecsemőhalá­lozás elleni küzdelem, amely­ben a kampányszerű védő­oltások megszervezése a harmadik világban is már hozott komoly eredményeket. A másik téma, ami a szervezetet foglalkoztatja a gyermekek jogairól szóló ja­vaslat kidolgozása és elfo­gadtatása. Az egyik legnagyobb ered­mény e körben az, hogy 1979. a gyermekek nemzet­közi éve volt, s jövőre a nemzetközi gyermekév 10. évfordulóján szeretnék az ENSZ közgyűlésén a gyer­mekek jogairól szóló ja­vaslatot is elfogadtatni. Az UNICEF-et tevékeny­ségében — s ezt a beszélge­tés során Joseph Moerman külön is hangsúlyozta — el­sősorban emberiességi és nem jogi szempontok veze­tik. Szinte a világ minden országával kapcsolatban állnak, így vállhatott az utób­bi években ez a szervezet a gyermekek jogainak legak­tívabb támogatójává.

Next

/
Thumbnails
Contents