Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-06 / 160. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Eco-mix 9.00: Napközben 11.00: Társalgó 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidőben 14.10: A magyar nyelv századai 14.25: Operaslágerek 15.00: Zengjen a muzsika! 15.30: Szóról szóra. Zenés irodalmi magazin. Műsorvezető-szerkesztő: Liptay Katalin. A jövő bét költője: Füst Milán. A mikrofon előtt: Bárdos László. Sorozatszerkesztő: Katona Terézia — Füst Milán öregség című versét elmondja a költő (archív felv.) — Kis magyar néprajz. Marosszéki nyitott ikapuk. Kósa László előadása — Kritikusok fóruma. Szerkeszti: Fehérvári Győző. Tandori Dezső Meghalni késő, élni túl korán című könyvéről Tarján Tamással beszélget Bán Magda. Készlet a műből — V.ers és dallam. Bródy János—József Attila: Kertész leszek. Előadja: Koncz Zsuzsa. Zenei munkatárs: Szakács Emese. Rendezte: Sárospataki Zsuzsanna. 16.04: Szívesen hallgattuk 17.00: Múltidéző 17.35: Népdalok 19.05: Szorító. — a Magyar Környezetvédelmi Egyesület megalakulásáról. A piros sarokban Havas Henrik oldalán: V. Nagy Imre professzor, a Magyar Környezetvédelmi Egyesület társelnöke, Nagy Ferenc tanár, a Magyar Környezet- védelmi Egyesület választmányának tagja, Erdei György, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium hatósági főosztályának vezetője,, a zöld sarokban Tarnói Gizella oldalán: Karas László, Langmár Ferenc, Lenkovics • Barna, Vásárhelyi Judit, Vit László környezetvédők. Szakértők: Halmai Gábor jogász. Kilényi Géza jogász. Rendezte: Szűcs László. Lehár Ferenc saját műveit vezényli .A . külpolitikai rovat műsora Bartók Béla zongorázik. II 1. rész Hírvilág Vallások világhíradója Operaest 20.02: 20.30: 21.00: 22.00: 22.30: 23.00: 8.05: 9.05: 9.50 11.10 12.10 12.30 13.05 14.00 15.05 15.05: 16.13 17.05 17.30 18.30 19.05 20.00 20.30 21.05 21.28 21.58 22.41 23.10 PETŐFI RADIO: Napraforgó Idősebbek hullámhosz- szán Rivaldafényben Térkép és útravaló Jónás Mátyás népi zenekara játszik Postabontás A kincses sziget Sokféle : Nyári délután — zene mellett : Tartós hullám. Könnyűzenei magazin ..Az itáliai csődör” : Intimlista 1 ötödik sebesség Garázs : Albumajánlat : Mi történt? : Big Maybelle felvételei : Az aranyszamár. Apuleius regénye : Könnyűzenei stúdiónk új felvételeiből : Rádiószínház : Nóták : Zeneközeiben a magnósok BVK-ban — Munkacsúcsok előtt a hevesi földeken. (Felelős szerkesztő: Paulovits Ágoston.) 18.OO—18. lő: Északmagyarországi krónika — Reklám. — 18.20: Filmlevél. Kiss József jegyzete. 18.25— 10.30: Lap. és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Szünidei matiné 9.05: Csak gyerekeknek! 9.35: Allatszelídítők. Szovjet filmsorozat 10.00: Képújság 16.40: Hírek 16.45: RTV-közönségszoLgálat 16.50: Kézenfogva 17.00: Sorstársak 17.20: Front, kegyelem nélkül. N DK-tévéf ilmsorozat. XIII/l. rész: Az utolsó pillanatban 18.20: Álljunk meg egy szóra! 18.40: Tévétorna 18.45: Cim-cim 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Kék fény. Riportműsor 21.05: Az ördög sokat tud. Csehszlovák tévékomédia 22.00: Hazatérés . . . Bartók Béla hamvainak hazatéréséről, nyomon követve az eseményeket New Yorktól Budapestig 22.20: Tévétükör. Dr. Szecskó Tamás jegyzete 22.35: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.50: Képújság 17.55: Nachrichten. Hírek német nyelven 18.00: Pannon krónika 19.00: Abrahám gyermekei. Paul Jacques Callebaut és Nicole Saey sorozata 19.30: Egy kocsi apának. Finn tévé fi lm 20.00: Képújság 20.05: Egy pár cipő. Walesi tévékomédia 21.00: Híradó 2. 21.15: Áldozatos szerelem. Péchy Blanka-portré 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Zenés-szórakoztató műsor gyerekeknek 9.25: Univerzális kulcs 9.50: Tévéjáték 10.35: Vetélkedő 11.15: Vitaműsor 16.45: A nap percei 16.55: Élni tudni. Sorozat 17.25: A szocialista országok életéből 17.50: Jan Hus háza 18.20: Esti mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: NDK-útirajzi film 20.25: Szél ellen. Ausztrál sorozat 21.15: Dokumentumfilm 22.15: Sopot i987 2. MŰSOR: 18.15: Beszélgetés a csehszlovák atlétikáról Fasírozctt. Tévésorozat Esti mese 18.45: 19.10: 19.30: 20 .00: MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások, információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. Reklám. 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. i7.35: Gazdaságról zene közben. A tartalomból: Ex- portfokozási törekvések a Híradó Est W. A. Mozarttal. Koncert 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Horvát választása. Jugoszláv film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Aladdin. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Kamara: Eper és vér. Színes, fesztiváldíjas amerikai film. — Balassagyarmati Madách: Gyilkosság a sötétben. Színes dán krimi. — Kamara: Anna és a vámpír. (16) Színes lengyel bűnügyi film. — Bá- tonyterenyei Petőfi: A halálosztó. (18) Színes amerikai fantasztikus kalandfilm. — Bányász: Montreali bankrablás. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. — Pásztói Mátra: fél 6-tól: A kenguru. Színes magyar film sok zenével. Fél 8-tól: Tex és a mélység ura. Színes, szinkronizált olasz western. NÓGRÁDI TÁJAKON telexen Érkezett. Üzenet Hangszóró mellett Űj színfolttal gazdagodott a magyar újságírás: a Pallas Lap- és Könyvkiadó gondozásában most jelent meg és került az újságárusok sitandjára az „Üzenet”. A cím kifejező: a lap — mint beköszöntőjében is olvasható — azt a célt tűzte maga elé. hogy az egészséges embereknek életmódbeli segítséget nyújtson, akik pedig úgy érzik, hogy válsághelyzetben vannak, azoknak segítsen az eligazodásban, problémáik megoldásában. A havonként egyszer, tizenhat újságoldalon megjelenő Üzenet a szélesebb értelemben vett mentálhiigiénia különböző témáit öleli fel a tudományos ismeretterjesztés legmagasabb szintjén. Az első számban számos érdekes cikk olvasható: beszámol a lap az adaleide-i Egészségügyi Világkonferencia munkájáról. Interjút olvashatunk — Csak az összefpgás hozhat eredményt címmel — a magyarországi drogprogram vezetőjével. KÖNYVEIMRŐL Egy, a könyveket és a benne rejlő irodalmat kedvelő egykori debreceni diák magától értetődő természetességgel lesi az e témájú rádióadásokat- Ha ez a műsor irodalmi is, és debreceni kötődése is van, akkor meghallgatása mindenképpen dupla élménynek számít. Szombat délelőtt Bán Imre, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tudós professzora volt Kabdebó Lóránt a neves irodalomtörténész- kritikus beszélgetőpartnere. Szeretett könyveiről vallott közel egy órán át, de nemcsak azokról beszélt. A nemzedékek sorát felnevelő nagy- formátumú pedagógus és a nemzeti értékeket megőrző, azt gyarapító irodalmár képe rajzolódott ki párbeszédükben. A könyvek szeretete családi indíttatású. Az apa művelt nyomdász, a Budapesti Hírlap főkorrektora volt. Sok író ajándékkönyvét őrzi örökségként. Anyai nagyapja a nagy hírű egri nyomda tulajdonosa volt. A boldog, friss nyomdaszagú egri gyermekévek kitörölhetetlenül beleivódtak a fiatal lélekbe. Több ezer kötetre rúgó bibliotékáját már ifjúként építeni kezdte. A francia anyag alapját az 1928—29- ben Párizsban eltöltött tizenegy hónap „termése” adta. Külföldi útjairól sohasem tért haza üres kézzel. Az itthoni vásárlások és ajándékozások is gyarapították állományát, amelynek jelentős részét a régi magyar irodalom alkotásai teszik ki. Életpályája Gyöngyösön indult. Komoly szerepe volt a város tudományos könyvtárának a megmentésében. A ferencesek tulajdonát képező csaknem 16 ezer kötetet személyes kezelésre neki adták át- Az ő áldözatos tevékenységének köszönhető, hogy ma nemzeti kincsként őrizhetjük darabjait. Debreceni otthona polcairol leemelt kedvencek sorra megelevenedtek. „Nem vagyok egyköny- vű ember" — idézte Aquinói Szent Tamást. A válogatásban megszólalt hangszalagról jellegzetes éneklő stílusában Babits Mihály, valamint Szabó Lőrinc. Dante, Arany János és Illyés Gyula verseit pedig jeles előadók tolmácsolták. A professzor könyvélményei személyes találkozásokhoz is kötődnek. Olthy Magda, Szabó Dezső, Féja Géza, Hankiss János, Laczkó Géza, Zelk Zoltán és élete egyéb nagy találkozásai ma már irodalomtörténeti memoárba illő eseményeket jelentenek. A debreceni Bán Imre nagy idők egyik utolsó élő tanúja. Olyan világba vezette hallgatóit — akik között bi-, zonyára sok tanítványát is megtalálhatjuk —, ahová belépni áhítattal vágyakozik minden irodalombarát. Buzafalvi Győző Időutazás Sárospatakon A cseh űj hullám habjain Többéves vajúdás után 1986. február 9-én végre megalakult a magyar filmklubok szövetsége, s azóta bizonyos haladás tapasztalható a fiimi értékek terjesztésében, a filmművészet hazai \és nemzetközi kincsei iránt érdeklődő személyek és közösségek összefogásában és tájékoztatásában, ismereteinek bővítésében. A bizonyos szó kétségtelen megszorítást fejez ‘ki az állítás érvényességében, (vagyis úgy gondolom, még mindig nagyon messze vagyunk, legalábbis itt Nógrád megyében, hogy igazi filmklubokról, klubtevé-' kenységről és klubéletről beszélhessünk), ennek ellenére tagadhatatlan a szövetség létének, sok szempontból behatárolt kezdeményezéseinek jótékony hatása. Alapszabálya negyedik paragrafusának c. pontja kimondja, hogy a szövetség részt vesz, illetve közreműködik a filmklubvezetők képzésében és továbbképzésében. Ezt a feladatát immáron teljesíti. Az alakulás első esztendejében még nem volt ereje hozzá, de tavaly már megszervezték a nyári tanfolyamokat, négy régióra osztva az országot. Akkor Salgótarján adott otthont a továbbképzésnek, idén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Moziüzemi Vállalat fővállalkozásában Sárospatak. A tanfolyam témája — a vetítések és az előadások június 27—július 1-je között zajlottak — a csehszlovák új hullám és a magyar avantgárd film volt. Sok szempontból ideális a választás. A 15 800 lakosú Sárospatak — túlzás nélkül — Hegyalja gyöngyszeme. Belvárosát Makovecz Imre építészeti remeklései és a történelmi emlékegyüttesek — a Rákóczi-vár és a református kollégium — határozzák meg. A programok helyszíne a művelődés háza, melyet szintén Makovecz Imre tervezett. Gyönyörű szép, a környezetébe bámulatosan illeszkedő épület, visszanyúlva és újrafogalmazva a magyar népi építészet értékeit. Ám, ahogyan mesélték és részben magunk is tapasztaltuk, ,apróbb funkcionális hibák zavarják a mindennapi közművelődési munkát. Jól választották meg a szervezők a tanfolyam témáját is. A csehszlovák űj hullám (ami lényegében a csehet jelenti) ^kilencéves története alatt olyan kiemelkedő műveket hozott létre, amelyek ma is megállják a helyüket, tehát időszerűek, szellemesek, képileg eredetiek, artisztikusak, színészei remekelnek stb. Másik részről: a magyar avantgárdnak, a kísérleti filmnek is vannak a közönség számára élvezhető alkotásai, noha az igazi csemegét mégiscsak a cseh új hullám filmjei jelentik. 1960. és 1969. között közel 300 filmet csináltak Csehszlovákiában, s ebből 30 filmtörténeti jelentőségű mű. A rendezők között legalább 20 világnagyságot lehetne felsorolni Milos Formántól kezdve Jiri Menzelen át Vera Chytilováig. A sárospataki filmklubo- sok nyolc filmen keresztül pórbálták meg ennek a film- történeti korszaknak a sajátosságait, jellemzőit megragadni. Érdekes az egybeesés a francia új hullám keletkezésével, amely az ötvenes évek végére tehető. A szemlélet, a stílusbeli hasonlóságok sem mellékesek (az élet apró dolgaiban meglátni a nagyot, az átla- lánosat; iromkus közelítés...), mégis minden azonosság vagy hasonlóság ellenére egymástól teljesen független, autonóm képződményről van szó. Az akkori társadalmi izoláltság elképzelhetetlenné tette az egymásból való építkezést. A cseh új hullám (menet közbeni elnevezés, természetesen utólagosan rendszerezett) szívesen alkalmazza a szimbólumot, az allegóriát, ily módon az alkotások értelmezésének számos lehetősége van. Ezért találó Hegedűs Zoltán filmkritikusnak az a bizarr megfogalmazása, hogy ezek a filmek „ködök dobozokban”. Jellemző továbbá rájuk az irodalmi kötődés, a gazdag asszociációs rendszer, a racionális nemzeti önszemlélet (egyébként a nemzeteknek ez meglehetősen nehéz feladata), a tündéri (megemelt) realizmus. Ezek a filmek gondolkodásra késztetik a nézőt, miközben nagyon sokszor megnevettetik. Látszólag csodáról (a középkori várúrnő éjszakádként feltámad és elintézi az ígérgetésbe belefáradt szegény emberek ügyes-bajos dolgát a tanács helyett Zdenek Podkalsky A fehér asszony című filmjében), szélhámosságról (papnak adja ki magát a sekrestyés Ewald Schorm A pap vége című munkájában) mesélnek, a valóságban azonban az adott társadalom működési zavarairól, üres és hamis ideologi- zálásáról, hazugságairól tájékoztatnak, sürgetve egyúttal a változtatást. Ezek a filmek akár készülhettek volna napjainkban is, az eltelt 20—25 év annyira nem hozott az életünkben ki- bontakpzást, fejlődést. E filmek erénye a mi bánatunk! A filmklubvezetők és filmbarátok jövő nyári tanfolyama ismét Salgótarjánban lesz a November 7. Filmszínház és a megyei moziüzemi vállalat, valamint a magyar filmklubok szövetsége közös rendezésében. Mi, reméljük kényelmesebb, korunkhoz illőbb szállást biztosítunk vendégeinknek, mint az egyébként minden más tekintetben kifogástalanul működött Borsod- Abaúj-Zemplén megyeiek. Bízunk abban, is, hogy legalább olyan értékes filmeket láthatunk — az esti információs vetítéseken is. S talán addigra a résztvevők is tanultabbak, tapasztaltabbak és bátrabbak lesznek, és jobban mernek vitatkozni egymással és az előadókkal, s valóban úgy érezhetjük, hogy kivételes filmes szellemi közegben éljük le azt a néhány napunkat. Sulyok László Görög monda A görög cserépvázák élet- hű ábrázolásai arról vallanak, hogy az ókori Görög" országban ismerték az oroszlánt. Az időszámításunk kezdete előtti 1200 körül még éltek oroszlánok Európa délkeleti részén, az ember pedig vadászott rájuk — és meg is ette őket. 1980-ban megtalálták egy oroszlán első lábcsontját egy hulladékgödörben, olyan állatok csontjai között, amelyek az ember táplálékául szolgáltak. Ez a lelet új megvilágításba helyezi a görög mondákat is; amelyek szerint Akhilleuszt például oroszlán csontvelőjével és belsőségeivel nevelte fel nevelőapja. Megszépüli a Simonyi- kastély A Magyarnóndori Állami Gazdaság 12,5 millió forintos költséggel felújította a szügyi Simonyi-kastélyt. Az átadás megtörtént, folyik a bútorok szállítása. A kastélyban az állami gazdaság központja költözik. Felvételünkön a kastély előterében köszöntik az építőket. Fotó: Szabó Mihály
