Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-27 / 178. szám

SALGÓTARJÁN A VÁROSUNK Mi található a városházán ? Képi ellenőrzés, köjál, adóhivatal... Még ma is gyakran hal­lani a kérdést: Mi talál­ható a városi tanács mel­lett (fölött) a városházán? A kérdésekre az alábbiak­ban kaphatnak választ ol­vasóink: Az első emeleten a Vö­röskereszt városi vezető­sége osztozik a tanács szakigazgatási szerveivel. Egy szinttel fölöttük a városi népi ellenőrzési bizottság irodáit találni. A 240 salgótarjáni népi ellenőr tevékenységét irá­nyító függetlenített elnök és az ügyviteli alkalma­zott alig egy hónapja köl­tözött át a Vörös Hadse­reg úti családi házban be­rendezett irodából, s az­óta másfélszeresére nö­vekedett a személyes be­jelentések száma. A bi­zottság az ügyfelek pana­szainak kivizsgálása mel­lett évente hét-nyolc té­mavizsgálatot is folytat. A Hungária Biztosító Nógrád Megyei Igazga­tósága, a salgótarjáni ál­talános fiók és a megyei gépjármű-kárrendezési fi­ók a harmadik emeleten kapott helyet. A biztosító­nál 19 ezren kötöttek cascót, kétezren egyé­ni balesetbiztosítást és ez­ren CSÉB-biztosítást. Adataik szerint évente, átlagosan hétezer jármű­ben keletkezik kár, me­lyekre a legtöbbször tíz­tizenkétezer forintot fizet ki a biztosító. Aki a KISOSZ megyei szervezetének titkárságát keresi, annak a negyedik emeletre kell felmennie. A szervezetnek jelenleg 484 nógrádi kiskereskedő a tagja, akiket minden második héten pénteken vár a városházán érdek- védelmük jogsegélyszol­gálata. Ezen a szinten található a körzeti postahivatal me­gyei hírlaposztálya is. Ez a hivatal intézi a lapter­jesztés ügyes-bajos teen­dőit. Számftógépes nyil­vántartásuk szerint a nógrádi olvasók havonta 2 millió 300 ezer darab újságot fizetnek elő, il­letve vásárolnak meg, ami 8—10 millió forintos be­vételt jelent. A szomszédban hat iro­dát bérel a városi köz­eg észségügyi-j árvány- ügyi felügyelőség. Az itt dolgozó egészségőrök és felügyelők a tanácsi intéz­mények, vagy a vendég­látó egységek higiéniáját ellenőrzik. Mint elsőfokú hatóság, bírsággal, sőt szabálysértési eljárással, is jogukban áll érvényt szerezni az előírásoknak. A folyosó átellenes vé-, gébé a MA VOSZ megyei intézőbizottsága költö­zött. Itt többnyire a me­gyei fővadászt lehet „utolérni”. A negyedik emelet a városi polgárvédelmi pa­rancsnokság székhelye is egyúttal. Többek között innen irányítják az üze­mek szakalegységeinek kiképzését az esetleges balesetek, katasztrófák következményeinek fel­számolására. Az ötödiken az APEH Nógrád Megyei Igazgató­sága dolgozik — sajnos, a belföldi társasági-vállal­kozási osztálya nélkül, amelynek már nem sike­rült helyet szorítani a városházán. A hatodik emelet a Központi Statisztikai Hi­vatal Nógrád Megyei Igaz­gatóságáé, ahol a különféle. gazdasági folyamatokról készítenek számokkal jel­lemezhető jelentéseket. Képek a régi tanácsházáról És ez már a múlt Egy éve még mindenki bi­zonytalan volt: Mi lesz a sor­sa a tanácsháza épületének, lebontják vagy megmarad? Szíve szerint a városlakók több­sége a megmaradásra szava­zott volna. Hogy miért is? Az emlékek miatt, mert jöttek ki ennek a háznak ajtaján olya­nok is, akik lakást kaptak... No, meg a fennmaradás mellett szavaztak volna sokan azért is, mert tetszett nekik az épület, a sok modern vonalú építmény mellett egy fél év­századdal előtti stílus, üde színfolt. Ám a műszaki véle­mény mást mondott: nedvesek a falak, baj van az állékonyság­gal, elavult a tetőszerkezet, a felújítás nem érné meg. És hát milyen célra? Voltak, akik lá­tatlanban megkérdőjelezték a műszaki véleményt. Mondván, hogy az csak egy vélemény, s lehet, hogy más szakértők más véleményt adtak volna. Mindenesetre az épületet sokan sajnálták, emlegették a lakáshiányt, a műemléki jelle­get. Érvelésük, féltő, gondos fogalmazásuk tiszteletre méltó ragaszkodást takartak. Nem­csak az épülethez, a város dol­gaihoz, gyarapodásához, szé­püléséhez. Az épület és a hétvégi robbantás már a múlté, De a városhoz ragaszkodás megőrizendő s nem múlhat. Elöljáróság Somoskőújfaluban Lelkes gazdák, nemes célok A köztudat szerint, ha valaki peremkerületben £1, bi­zonyára hátrányos helyzetű. Talán .azért alakult ki ez a szemlélet, mert a város fényei mellett szürkének, kopott­nak elhanyagoltnak tűnnek a külterületek. Zagyvaróna, Somlyóbánya, Somoskőújfalu, hogy csak néhányat sorol­junk a megyeszékhelyet övező . települések közül. Vala­mennyinek sajátos arculata van, s ha az ember szakít kdöt arra, hogy tüzetesebben szemügyre vegye C tájékokat, fel­fedezi a bennük rejlő színeket és ^ehetőségeket is. A* vi­szont igaz, hogy ezek kiaknázásához lelkes gazda, törődés és némi pénz szükséges. Ezért' értesültünk öröm­mel arról, hogy a peremke­rületek közül Zagyvarónán és Somoskőújfaluban elöljá­róság alakult. Olyan, hely­ben működő tanácstagi cso­portok ezek, amelyek jó is­merői a napi gondoknak, bajoknak, ugyanakkor kap­csolatban állnak a város tanácsával, mintegy közve­títő, informatív szerepet töl­tenek be a lakosság és a „nagy hivatal” között. Hogy hogyan, mi módon, erről érdeklődtünk Angyal Albintól, aki ez év áprilisá­tól Somoskőújfalu elöljáró­ja. — Egy kicsit messzebbről kezdeném. Nevezetesen az­zal, hogy amikor Somoskő­újfalut Salgótarjánhoz csa­tolták 1977-ben, egy kicsit reménykedtünk abban, hogy meggyorsul a település fej­lődése, megoldódnak olyan problémák, amit a volt ta­nács szűkös anyagi kereté­ből nem sikerült rendezni. Mert úgy voltunk vele, hogy a kevéske pénzünket oda tettük, ahol a legnagyobb szükség volt' rá. Nos, az in­dulás jól is sikerült, mert a társadalmi munkában ki­bővített iskola mellé torna­termet tudtunk építeni, a városi tanács támogatásával Az utóbbi években a helyi pártszervezet kezdte mondo­gatni, ügy érzik az embe­rek, hogy elhanyagolják t körzetet a városiak, nem­igen jut a közös kalapból útburkolat-javításra, csapa­dékvíz-elvezetésre. Pedig ez utóbbi mindennapos problé­ma a helybélieknek. No, szóval, volt egy kis elége­detlenség. — ön, akkor még mint tanácstag továbbította ezt a város felé? — Szóvá tettük a tanács­üléseken, de a meghallga­táson túl nem sikerült ered­ményt elérni. Aztán az is érdekes ám, hogy az önál­lóságunkkal megszűnt a fa­luban az emberek aktivitá­sa, a Hazafias Népfront, a pártszervezet arról panasz­kodott, hogy szétesett a mozgalmi élet. Ezért fogad­tuk örömmel a javaslatot hogy az önállóság érvénye­sülésére hozzunk létre elöl­járóságot. — Hogyan esett önre a választás? — Somoskőújfalui va­gyok, itt születtem, minden­kit ismerek, húszéves ko­romban már, tanácstag vol­tam, a műszaki egyetem el­végzése után ismét tanács­tagként működtem. Hát ta­lán ezért. — Milyen .jogai, köteles­ségei vannak egy elöljáró­nak? — Döntési jogunk van az utcák, településrészek elne­vezéséről, bár ez nálunk megoldott. S a szociális se­gélyek elosztásáról, és ez már keményebb dió, mert a faluban sok idős él, bőví- ben vagyunk a hátrányos helyzetű családoknak, a ve­szélyeztetett gyerekeknek. Fő szempontunk, hogy a se­gély oda kerüljön, ahol a legnagyobb szükség van rá Már elkértük a városi , ta­nácstól a segélyezettek ta­valyi névjegyzékét, hát nem mindig a legjobban rászo­rulóhoz jutott. Dehát a vá­rosnak nincs akkora hely- és emberismerete, mint ne­künk itt helyben. Azért is szóltak már a lakók, hogy figyeljünk oda az iszákos, esténként garázdálkodó fia­talokra, rend legyen a fa­luban. Az elöljáróság csak akkor működhet erecünényesen, ha együtt dolgozik a helyi nép­frontbizottsággal, a Vörös- kereszttel, a pártszervezet­tel. — Szeretnénk is egy fe­dél alá kerülni a fent elso­rolt szervezetekkel, dehát ez sem egyszerű. A kultúrház elavult; a régi tanácsháza ütött-kopott, sokba kerülne a felújítása. Jelenleg azon­ban csak ez az egy megol­dás kínálkozik, itt fogadjuk .minden szombaton reggel •kilenc lórától délig a pana­szosokat, ügyfeleket. Embe­ribb környezetben természe­tesen jobb lenne. Terei, elképzelései, kör­vonalazódó programja van már a. somosi elölj íróság­nak. A* tapasztalatokat azon­ban még gyűjteni kell. hogy áz elképzelések valóra is váfeanak. — ícm — t­Városszépítő-hírek Tíznapos városszépítő tá­bort szervezett június végén negyven tarjáni gyermek részvételével a Salgótarjáni Városszépítő Egyesület. A megyeszékhely diákjai a Tóstrand és a Beszterce-la- kótelep „zöld környezetét” tették rendbe társadalmi munkában. ☆ Az egyesület taglétszáma lassú, folyamatos növeke­dést mutat. Jelenleg körül­belül száznegyven salgótar­jáni a. tagja, s öt pártoló kollektíva és tizenhét jogi személy támogatja kezde­ményezéseiket. ősszel szeretnék megala­kítani az egyesület ifjúsági tagozatát. A cél minél több városszépítő diák megnye­rése. Általános elvárás a leendő fiatal egyesületi ta­gokkal szemben, hogy nyi­tott szemmel járjanak a vá­rosban, s lakóhelyük és is­kolájuk környékét tartsák rendben. ☆ Egy órát hiányolnak a Centrum Áruház és a Ta­nácsköztársaság téri park környékén városszépítőink .amelyet bármely irányból közelítve le lehet olvasni. A terveket többféle változat­ban készítik el, s ezek ké­peit a József Attila Városi és Megyei Művelődési Köz­pont bejárata előtt tekint­hetik majd’ meg az érdek­lődők. Közülük mindenki kedvére választhat, s az ál- itala legjobbnak ítélt válto- "zatra a kihelyezett urna és szavazólap segítségével vok­solhat. .. "fr A tekintélyes kiránduló­forgalom miatt helyre kel­lene állítani a Karancs- kilátót. E létesítmény gaz­dáját azonban a mai napig sem sikerült megtalálni... A kinek április elején volt garanciális javítani yaló Videoton készüléke városunk­ban, meglepődve tapasztal­hatta, hogy egyik szerviz sem vállalja. A legkiterjedtebb szervizhálózatot üzemeltető Nógrád Megyei Szolgáltató­ipari Vállalat Elektron leány- vállalata érve szinte meg­dönthetetlen: nem volt érvé­nyes szerződésük a Videoton­nal. — Az előzményekről csak annyit — mondja Bizják Ist­ván, a leányvállalat igazga­tója —, hogy január elsejé­től átszervezték a VT vevő- szolgálatát. Üj neve: Vide­oton Elektronikai Kereske­delmi és Szolgáltató Leány- vállalat. Az önálló alapokra helyezett gazdálkodás — mel­lesleg érthetően — új szerző­déseket is indokolt. Csak­hogy korábban nagyrészt szó­beli megállapodásokban rög­zítettük az együttműködés, azaz a márkaszervizes fela­datok feltételeit. Bonyolít­ja az eligazodást, hogy mi a RAMOVILL-en keresztül let­tünk a VT partnerei, „aki” szinte kiosztotta a bérmun­kát, tetemes haszon remé­nyében. Mivel azonban a RAMOVILL-el megszűnt a szerződéses kapcsolat, ápri­listól már nem fogadtak el A szerviz ugyanaz, csa le,»» tőlünk számlát, tehát szüne­teltettük a garanciális javí­tásokat. Hogy a tulajdonosok garanciális joga ne szenved­jen csorbát, pár nap múlva úgy döntöttünk, hogy mégis folytatjuk ezt a tevékenysé­get. , Ehhez persze az is kellett, hogy április 21-én mégiscsak aláírják az új szerződést, im­már közvetlenül a VT leány- vállalatával. Ebben viszont — kínos meglepetésként —, az állt, hogy színes televíziókat csak a helyi márkaszerviz megbízása alapján vállalhat­nak garanciális javításra. — Ha teszem azt Mátra- almáson meghibásodik egy VT márkájú gép, lehet, hogy csak egy hét múlva jut ki oda a szerelőjük — teszi hozzá Bizják István. — Mi gyakrabban „túrázunk” arra­felé. A színes tévéből szár­mazó bevétel ugyan cse­kély, de jócskán számíthat a lakossági szolgáltatások ará­nyát tekintve, ami számunk­ra kötelezettség- Szabó Ferencet, a VT em­lített leányvállalatának szol­gáltatási és termelési igaz­gatóhelyettesét is erről fag­gattam : — A nagy értékű VT-beren- dezések márkaszervizeiébe számunkra presztízskérdés, s lényegesen olcsóbb, mint a bérmunka. Adott esetben akár létszámbővítésre is vál­lalkozunk, hiszen az innen beérkező információ szá­munkra — a gyártásban — nélkülözhetetlen visszacsa­tolás. Jelenleg 25 városban 280 fővel dolgoztatunk és 102 szervizzel állunk kapcsolat­ban, immár szerződés alap­ján. A salgótarjáni „szünet” számomra azért érthetetlen, mert eddig is jól együtt tud­tunk működni, másrészt mi időben kiküldtük a szerző­déskötés időpontjáról szóló értesítést. A vállalat igazga­tója ünnepségre hivatkozva mondta le a dátumot. Végül hozzátenném, hogy az önálló gazdálkodás szülte azt a kényszert, hogy a haszonleső vállalatokat kiiktassuk a szer­ződéses láncból, ezért szük­séges a közvetlen megállapo­dás — hangzott Szabó Fe­renc véleménye. (—th)

Next

/
Thumbnails
Contents