Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-27 / 178. szám
1988, JÚLIUS 27.. SZERDA NOGRAD 3 Áruforgalmi irlentés Növekvő árak, csökkenő kereslet A Kereskedelmi Minisztérium összesítése szerint az év első felében a kiskereskedelmi forgalom 313 milliárd forintot tett ki, folyó áron 10,8 százalékkal nagyobb, összehasonlítható áron 5,8 százalékkal alacsonyabb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. \ Az adatok azt mutatják, hogy a mindennapi megélhetés növekvő költségeit a lakosság az iparcikkek, elsősorban a ruhaneműk vásárlásának nagymértékű csökkentésével kívánja ellensúlyozni. A múlt évinél kevesebb fogyott élelmiszerekből is, s a vevők elsősorban az olcsóbb termékeket keresték. A kereslet-kínálat február közepétől többnyire j kiegyensúlyozott, a korábban hiányzó élelmiszerfélékből — például étolajból, margarinból, vajból, bébiételből — jelentősen javult a választék. A júniusi ellátásról az áruforgalmi jelentés megállapítja, hogy élelmiszerekből változatlanul jó színvonalú a kínálat, a vállalatok már a befőzési szezonra is felkészjültek kellő mennyiségű cukorral, fűszerekkel és más szükséges cikkekkel. A nyári melegben helyenként a szokásosnál gyakrabban kifogásolták a vevők a tej és a tejtermékek minőségét, ezenkívül több helyütt kevesellték a mirelitválasztékot. Ruházati cikkekből 12,9 százalékkal kevesebb fogyott, mint egy évvel korábban. Megnövekedtek az igények a méteráruk iránt, mind többen - szeretnének otthon varrni, ám a szükséges anyagokból a boltok nem nyújtanak .kellő választékot. v. Számos olyan tartós fogyasztási cikkből többet kínál a kereskedelem, amiből korábban hiányos volt a választék. Ilyen például a hazai automata mosógép és hűtőszekrény, a villany- bojler, a fekete-fehér és a színes televízió. Továbbra sincs viszont elegendő fagyasztóláda, videomagnó és többfajta jó minőségű híradástechnikai berendezés. A Tüzép-telepeken június 25-én befejeződött az engedményes értékesítési akció, amelynek során több mint 750 ezer tonna szén és brikett kelt el, körülbelül tíz százalékkal több mint a tavalyi akció során. A fél év utolsó hónapjában a nagykereskedelmi áruforgalom meggyorsult, s idén először az import is növekedett. Egyes élelmiszerekből, ruházati cikkekből és műszaki árukból a kínálat meghaladja1 a keresletet, a vállalatok az értékesítési ' gondokat több helyütt kedvezményes akcióval kívánják megoldani. (MTI) Ismét keresett Folyamatos a kincstárjegyek kibocsátása Ismét nő a kincstárjegyek kereslete. Kamata egy hónapja emelkedett, a'zóta mintegy 3 milliárd forint értékű kincstárjegy . talált gazdára. Ebből 2 milliárd forintért vállalatok, illetve biztosítótársaságok vásároltak, a többi a lakosság tulajdonába került. Mint ismeretes, márciusban kezdődött meg az állami értékpapírok kibocsátása. Azóta több mint hatmil- liárd forint, értékűt adtak el a pénzintézetek. Időközben a lakosság kincstárjegyvásárlásai visszaestek, ezért került sor június 18-án, a kamatok emelésére. A három hónapos lejáratú kincs- tárgyjegy éves kamata 8-ról 11 százalékra, a 6 hónaposé 9-ről 13-ra, a 9 hónapos kincstárjegy ' éves kamata pedig 10-ről 15 százalékra emelkedett. (Az említett bruttó kamatokat 20 százalékos adó terheli.) A kereslet meghaladta az eredetileg kibocsátott meny- nyiséget, ezért a Budapest Bank folyamatossá tette a kibocsátást. A költségvetési törvény szerint a magyar kormány az idén a költség- vetés finanszírozására ösz- szesen 15 milliárd forint értékben bocsáthat ki kincstárjegyet. Az értékpapírok állandó állománya nem haladhatja meg a 10 milliárd forintot. Bár a kereslet jelenleg növekvő, még nem biztos, hogy sikerül a költségvetési törvény által biztosított keretet kitölteni, s így a lakossági források meghatározott részét bevonni a költségvetés hiányának finanszírozásába. (MTI) A Salgótarján és Vidéke Áfész jelentős helyet foglal el megyénk mezőgazdasági termékeinek felvásárlásában. Az idei első fél év felvásárlási értéke azonban kétmillióval kevesebb mint tavaly, ez azonban nem jelenti azt, hogy a szövetkezet visszalépett volna. A zöldség-gyümölcs felvásárlás! mennyisége felére csökkent; ennek egyik oka, hogy a szövetkezet központi télepe szinte alig szállít már kiskereskedelmi boltoknak ilyen terméket. Ez érthető is, hiszen a szerződéses zöldségboltok önállóan'szerzik be a portékát a kistermelőktől, vagy a budapesti piacokon. A zöldséggyümölcs árusításával foglalkozó élelmiszerboltok és ABC-k viszont a HORT- COOP-tól kapják az árut. A primőrök esetében ez némi árproblémát okozott, ugyanis a fogyasztói árakon érződött a lánckereskedelem átka. ' J Növekedett viszont a sárgarépa, petrezselyemgyökér, zöldbab, dughagyma, zellergyökér, cékla, fejes saláta, sóska, alma, málna, szamóca, piros és fekete ribiszke felvásárlása. A’»bogyósoknál még tart a döm- ping, úgyszintén az uborkánál. Hátravan még a nagy mennyiségű, savanyításra váró zöldpaprika és paradicsom felvásárlása, mely a szövetkezet tartósítóüzemének alapanyaga lesz. A bogyósok feldolgozása pedig a szövetkezet szörpüzemének feladata. Dudás Pál Kevesebb a felvásárlás Mázsaszámra érkezik a ribizli a Salgótarján és Vidéke Afész felvásárlótelepére... ... feldolgozás után félliteres üvegekbe palackozzák a szörpöt. - Fotó: Rigó Napjaink technikája Hírlik, hogy kapunk hírt! Nagy I ászlő, a MUPID-terminál előtt. Bűvös szavakat kell most megtanulnunk, de hiszen ez az élet rendje: fejlődik körülöttünk a világ. Valaha szenzációt jelentett a telefon megjelenése, ma pedig már számítógéppel játszadozunk. Az ember olthatatlan vágya, hogy minden, ami korszerű, otthonában is megtalálható legyen. Életünkben, munkánkban szükségünk van az informálódásra, s másokat is szeretnénk tájékoztatni a velünk történtekről. A foglaltat jelző telefon és a pillanatnyilag elérhetetlen áron. kínált számítógép azonban hamar beláttatja velünk, hogy nemcsak a kettő kombinációja illúzió, főleg lakásunkban, hanem esetleg bármelyik megszerzése is. Utópiának látszott még a vállalatok, intézmények számára is az a Videotex elnevezésű rendszer, melynek alapjait Nagy László, a KISZ megyebizottságának titkára vázolta aj Bolyai János Gimnáziumban áprilisban tartott előadáson. „Több évre van ez tőlünk!” — mosolyogtak sokan, pedig csak két hónapot kellett •várni az eiső készülék megjelenéséig. .. Az imént említett kifejezésnek pillanatnyilag nincs elterjedt hazai megfelelője. A Magyar Posta is csak szeptemberben tervezi a video- tex-szolgáltatás megindítását. Leegyszerűsítve: a számítás- technika és a híradástechnika integrálódását értjük e kifejezés alatt. A szolgáltatás felhasználója egy billentyűzettel ellátott terminál, vagy önálló számítógép segítségével grafikus és szöveges információkat kérhet a munkahelyére vagy a lakásába, készüléke képernyőjére — a napjainkban is használatos telefonvonalon . keresztül. Nagy László elmondása szerint már működik az ipari gyorsinformációs rendszer (IPCOM), melynek segítségével rendkívül hasznos ismeretekhez juthat az ember, csak hát a telefon ördöge- .. A Villamosenergiaipari Kutatóintézetben lévő, 36 hívást egyidejűleg fogadni képes központi adattár jelenleg foglalt, de hogy egyáltalán van ilyen — Nóg- rád megyében is! — az már nagy eredmény. — Ha lenne fővonalunk, a gép automatikusan hívhatná a budapesti központot — magyarázza a műszaki tanári végzettségű fiatalember, aki két éve hagyta el a katedrát, s lett a KISZ megyebizottságának munkatársa. Idén februárban választották a' középiskolai terület titkárává. — Például lekérhetek minden megjelent oktatási jogszabályt, többek között azokat, amelyek a pedagógusok túlórájával kapcsolatosak, Ehhez ma összes Magyar Közlönyt át kellene nyá- lazni, s nem is biztos, hogy •megtalálnám valamennyit. Itt a kulcsszó beütése után hiánytalanul kapom az erről szóló listát. Közben még egy kísérletet tesz a VEIKI telefonszámával — eredménytelenül. Mint megtudom, a postának igen nagy gondot jelent a fővonal átszerelése, hiszen a mai napig csakis a KISZ-bizottság telefonközppntja képes kapcsolni az említett adatbázist. Addig is szóban ismerkedünk a rendszerrel. — A nálunk is jól ismert képújsághoz képest lényeges eltérés a kétirányú kapcsolatteremtési lehetőség — magyarázza. — A lehívható információk mennyiségét tekintve is óriási a különbség, a videotex javára. Az .árakról szólva megtudom, hogy ma egy MUPID- rendszer eléri a félmillió forintot is. Helyi forrásból nem tudták volna beszerezni a kászülékegyüttest, s hogy mégis van, az a KISZ KB- nak köszönhető. További két berendezés megszerzésére nyílik azonban lehetőség, hiszen a megyei tanács szintén felfedezte a videotex korlátlan előnyeit, s 800 ezer forintot áldoz vásárlásra. A MUPID magyarázata sem marad el természetesen, erről így ír a Heti Világgazdaság egyik májusi száma: „Ausztriában mintegy 10 ezer videotex-terminal üzemel, de számuk havonta 5— 600-zal gyarapszik- Külön százoldalas brosúra tartalmazza, hogy az osztrák videotex-terminal (márkaneve MUPID) mi mindenre használható.” S jön a felsorolás. Az előfizető például utazási irodák kínálatából választhat, videolevelet küldhet és kaphat. Rendelhet ily módon szállodai helyet, menetjegyet, taxit, könyvet, élelmiszert, részt vehet oktató tanfolyamokon. ., A KISZ-megyebizottság MUPID-ja ez utóbbi téren akár már most bevethető lenne. — Az oktatóanyag egyfajta kérdezz-felelek játék — mondja Nagy László. — Van egy igen lényeges előnye az iskolai gyakorlattal szemben. Ha ugyanis nem megy a válasz, valamivel alacsonyabb szintű kérdéssorozat következik bizonyos határig, amit akár jegyekkel, osztályzatokkal is kifejezhetünk. Az eredeti, magas szintre bárki visszakerülhet, ha megfejtette az alsóbb régióban található kérdéseket. Különbséget az jelent, hogy a nebuló nem tudja, milyen szinten „jár” éppen, tehát a saját maga erejéből tanul. Hallom, kísérletek folynak a MUPID szélesebb körű bevezetésére a Madách Gimnáziumban, s az ittenihez hasonló berendezést birtokol majd a balassagyarmati általános művelődési központ. A számítástechnikában jártas tanulók így például programokat kérhetnek le az adatbanktól, s programokat továbbíthatnak, még bérmunkában is. A balassagyarmati kísérlet ennél is tovább megy-.. — Az ottani kollégáim URH-s rádiók segítségével— kapcsolatot kívánnak tartani a környék településein működő számítógépekkel, elsősorban informálódás végett. Rendszerük természetesen tartalmazza a MUPID-ot, de ennél lényegesen több. A MUPID alapja lehetne a sokoldalú informálódásnak, de másnak is. Gondoljunk csak arra, hogy miként látja el egy KISZ-aktivista az érdekvédelmet, érdekképviseletet, ha nincs a megfelelő adatok birtokában? Ez a szolgáltatás, állíthatom; profi segítséget jelent majd, hiszen érdemi válaszadás sok kérdésünkre, s része a KISZ munkastílusbeli váltásának is. T. Németh László Har építőipar első fel eve II vártnál kedvezőbb eredmény H -.kicsiknek’’ köszönheti» Az építőipar kivitelező vállalatai és szövetkezetei a kisszövetkezetekkel együtt az év első hat hónapjában a vártnál kedvezőbb eredményt értek el: 5,5 százalékkal növelték termelésüket, pedig az idei tervben 5 százalékos visszaeséssel számoltak. A számottevő változás elsősorban a kisszervezeteknek köszönhető, mert ebben az időszákban másfélszeresére bővítették termelésüket. A lakásépítésben tovább csökkentek a teljesítmények. A kivitelezők ebben az évben 20 ezer 500 lakás felépítésével számoltak, de június végéiig csak mintegy 18 ezer lakás idei felépítésére kaptak szerződéses megbízást. Az első fél évben ebből 5600 új otthont adtak át, amelynek nagyobb részét hat ÉVM-vállalat: a 43-as, a bázis dél-dunántúli, a Duna— Tisza közi, a Komárom, a Győr és a Hajdú Megyei Állami Építőipari Vállalat építette, A június végéig átadott új otthonok száma alig kétharmada a múlt év első felében befejezett lakásokénak. . így az éves feladatoknak majdnem 70 százaléka a második fél évre maradt. .Tóval kedvezőbben alaíkult viszont az építőipar konvertibilis exportja, főleg a külföldi fővállalkozóknak dolgozó magyar alvállalkozók eredményeinek révén. Az év első felében 31,7 millió dollár értékű exportmunikát végeztek el, ami 12 százalékkal több mint múlt év azonos időszakában. A változatlanul élénk keresletnek megfelelően az építőanyag-ipar az éves tervben számított egyszázalékos csökkenés helyett több minit 5 százalékkal bővítette termelését. Ezen belül égetett téglából mintegy 20. tetőfedőanyagokból 15 százalékkal — köztük betoncserépből 36 százalékkal — szállítottak többet az építőknek, mint egy évvel korábban. Égetett tetőcserépből azonban még mindig nagyobb a kereslet a hazai termelési lehetőségek” nél.
