Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-20 / 172. szám

1988. JÚLIUS 20.. SZERDA NOGRAD 3 Fogadják is, meg nem is H gabonaiiőltó tapasztalatai Klasszikus aratóidő van, a gabona levágásánál azon­ban lényegesen több szó esik mostanában a kenyér- nekvaló átvételéről; neveze" tesen arról, hogy a felvásár­lásnál a tételeknek mintegy feléért nem készpénzzel, ha­nem váltóval fizet a gabo­naipar. A TOT-nál összesí­tették az első tapasztalato­kat, ezekről Bálint Csaba főosztályvezető-helyettes tá­jékoztatta az MTI munka­társát. Nem teljes körű, ám vi­szonylag részletes elemzés után jutottak a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsánál arra a következte­tésre, hogy a kereskedelmi bankok általában leszámí­tolják a váltókat, ám ez az ügyelet, amelynél tulajdon­képpen pénzzé teszik ezt a fizetőeszközt, nem eléggé au­tomatikus. Ezért eltérőek a tapasztalatok is. A megyék közül Fejérben például a bank hiteltörlesztésre, adó­zásra és a bérek kifizetésére is leszámítolja a váltót, egyéb esetekben viszont egyedi elbírálást alkalmaz, ilyenkor tehát lényegében a pénzintézettől függ, hogy mi­kor „forintosítja” ezt az ér­tékpapírt. Szabolcs-Szatmár megyében viszont a pénzin­tézet csakis hiteltörlesztésre vesz át váltót, amely ily módon csak részlegesen tölti be feladatát. Ugyanúgy Zala megyé­ben, ahol a tsz-gazdálkodók sokkal erősebben fogalmaz­nak: szerintük a váltó alap­jaiban nem funkcionál, mi­vel, hogy nemcsak pénzzé- tétele nehézkes, hanem szá­mos partnerük — a szolgál­tatások ellenértékeként — elzárkózik átvételétől. így. van ez például Baja térsé­gében is, ahol az ÁFOR, az Áramszolgáltató Vállalat és a MÁV nem veszi át a té- eszektől az egyébként a ga­bona ellenértékeként kapott „papírokat”. Ugyanúgy Haj* dú-Bihar megyében sem le­het fizetni vele az ÁFOR- nak, és az AGROKER Vál­lalatnak sem. Holott a téeszek az aratás időszakában számos termé­ket szeretnének vásárolni, és ehhez a gabona után ka­pott pénzt akarják fölhasz­nálni. Szabolcs-Szatmár me­gyében a Debreceni Tartó­sítóipari Kombinát szintén nem foglalkozik ezzel a fizetési eszközzel, több tsz szerint más szolgáltatók, szállítók is hasonlóképpen tesznek. A termelők sérelmezik, hogy amennyiben a nagy szállítók a váltót nem fogad­ják el, úgy a tsz-eknek ké­sedelmi kamatot kell fizet­niük, mivel készpénzük je­lenleg nincs. A tapasztalatok összességében meglehetősen vegyesek, és arról tanúskod­nak, hogy a váltó bevezeté­se korántsem ment zökkenő­mentésen. Azért sem — ami­re a TOT-ban is rámutattak —, mivel ezt az akciót a pénzintézetek részéről nem előzte meg kellő propagan­da. És azért sem, mert a tsz- ek jelentős részének egyéb okok miatt pénzügyi ne­hézségei vannak, és ezt a termelői kört jelenleg több­szörösen sújthatja a váltó elfogadásának kényszere. Infravörös hullámok a gyógyításban Az úgynevezett dinamikus termostimuláció a gyógyítás egy formája, amely az inf­ravörös sugarak hatásán alapul. Az újfajta gyógy­mód tulajdonképpen meleg hullámokkal végzett hőterá­pia, amelyben magukat az infravörös sugarakat állít­ják a gyógyítás szolgálatá­ba. A hullámok úgy kelet­keznek, hogy tizenhat infra­vörös lámpát kapcsolnak ki és be, előre meghatározott program szerint. A lámpá­kat két sorban helyezik el, a hullámok két oldalról, jobbról és balról keletkez­nek folyamatosan és szüne­tek közbeiktatásával. Röviden vázolva így mű­ködik a dinamikus termo- stimulátor, amely a velin­grádi (Bulgária) optikai­elektronikai készülékek gyá­rának a terméke. A gyó­gyító és megelőző célból végzett besugárzás módsze­rében és technikájában nincs semmi különleges — a ke­zelés pedig veszélytelen. A, beteg szervezetében jóté­kony változások mennek végbe, amelyek nemcsak a bőrben és az izmokban je­lentkeznek, de a periférikus keringésben és a szövetek anyagcseréjében is. A fáj­dalmak megszűnnek, a moz­gásképtelenek állapotéban javulás mutatkozik. A kezelés állítólag hatá­sos bizonyos daganatok ese­tében, és a gyógyulást az is elősegíti, hogy a beteg psziehikailag is megnyug­szik. Az infravörös hullá­mokkal történő kezelést ideggyökér-gyulliadásnál, lum- bágónál, a gerincoszlop sé­rülései és nem gennyes gyul­ladásai, izommegbetegedé­sek, a vérkeringés periféri­kus zavarai, ízületi elválto­zások és a vérnyomás kez­deti ingadozásai esetén ja­vasolják. Megérett a meggy A Magyarnándori Ál­lami Gazdaság de- bercsényi gyümölcsös- kertjében félidejéhez érkezeit a meggy sze­dése. (A 35 hektáros termőterületről napon­ta mintegy nyolc tonna gyümölcsöt szednek te az itt dolgozó asszo­nyok. A termés nyolc­van százalékát cseh­szlovák exportra szál­lítja a gazdaság. Felvé­teleink a szüret pilla­natait örökítette meg. Fotó: Rigó Tibor Nyitottabb munkásőrséget . Mennyit tudunk arról, hogy mi van a felszín alatt? Az ut­cán szürke egyenruhás munkásért látva gondolunk-e arra, mit takar » Játszat, milyen szolgálatról van szó? Talán ép­pen a valóság hiányos ismerete szüli az itt-ott előforduló véleményt: fölösleges intézményről van szó, néhányan azt is tudni vélték a közelmúltban: megszüntetik a testületet. A változás napjainkban jóformán az élet egyetlen szeletét sem kerüli el, hogyan érinti mindez a munkáskőrséget — erről beszélgettünk Nagy Gáborral, a munkásőrség me­gyei parancsnokának helyettesével. — Mindenekelőtt: melyek e nagymúltú fegyveres testü­let feladatai? — Alapvető feladata az elmúlt évtizedek alatt sem változott — hangzott a vá­lasz. — Mindenekelőtt ter­mészetesen a fegyveres teen­dőket, a karhatalmi, a fegy­veres biztosítási és az ob­jektum őrzési-védelmi teen­dőket kell említenem. Emel­lett mindig is jellemzője a munkásőrségnek, hogy a ci­vil életben is jelentős ténye­ző a párt politikájának szol­gálatában. Egyrészt a propa­gandában, a megértetésben és elfogadtatásban, másrészt a lakóterületen és az üzemek­ben a végrehajtás során. Ta­lán nem érdéktelen megje­gyezni, hogy a munkásőrök nyolcvan százaléka párttag. A testületbe való belépéskor az esküt tett munkásőrök kétharmada párton kívüli, így ez az arány azt is so- katmondóan jelzi, hogy a munkásőrség a párttaggá nevelés jó iskolája. — Mit mondana azoknak, akik megkérdőjelezik a mun­kásőrség létét, szükségessé* gét? — Mindenekelőtt azt, hogy egyrészt azoknak az embe­reknek az igénye tartja fenn a testületet, akik e szolgálat vállalásával látnak teret ké­pességeik, cselekvőkészségük kibontakoztatására. Egyrészt tehát emberi igény tartja össze a munkásőrséget, de természetesen nem elhanya­golható a társadalmi szük­séglet sem. Az említett célok a politikai és fegyveres fela­datok megoldására változat­lanul szükség van. Részlete­zés nélkül csupán arra uta­lok, hogy például a növekvő bűnözés is teendőt ad a mun­kásőrségnek, s ennek vagy önállóan, vagy a rendőrség­gel együtt teszünk eleget. Kü­lönösebb indoklás helyett pe­dig'azt szeretném idézni, hogy a munkásőrparancsno- kok negyedik országos ta­nácskozásán Grósz Károly szólt elismerően a testület­ről, megerősítve szükséges­ségét is­— A politikai és társadal­mi élet folyamatai igencsak felgyorsultak manapság. Mi­lyen jelei érezhetők ennek a munkásőrségben? — Túlzás nélkül mondha­tom, hogy — a testület jel­legéből, a vállalt szolgálat­ból eredően- is — a mun­kásőrség mindig a progresz- szív erőkhöz tartozott. Szá­mos véleménycsere, fórum, az egységek mindennapi mun­kájának ismeretében azt mondhatom, hogy a munkás- őrök megértették a kibonta­kozás szükségességét, s ha úgy tetszik, akkor reform­pártiak, a folyamatokat meg­értve igyekeznek dolgozni. — Csupán szemlélői, avagy átélői a munkásőrök a válto­zásoknak? Arra gondolok, a megújulás elkerüli vagy érinti a testületet? — Mindenképpen átélője. Szervezetét tekintve is kor­szerűsödött, kevesebb lett az irányítási szint, emellett meg­újította a politikai nevelés munkaformáit, a szocialista versenymozgalom korszerű­sítésén most dolgozunk. Igen fontos, hogy gyökeresen megváltozott a kiképzés rendszere. A társadalmi munkaidőalap védelméből indultunk ki, az volt a szán­dék, hogy minél rövidebb időre vonjuk ki a munkás- őröket a termelésből. Az összevont kiképzés három napja alatt — ebből kettő a hét végére esik — a felada­tok jelentős részét elvégez­zük a felkészítésben. Gyakor­latilag Nógrád megye minden településéről, valamenyi üzeméből van munkásőr, a teljes körű egyeztetés elkép­zelhetetlen. Mégis, a koncent­rált kiképzés előtt egyezte­tünk a nagyobb bázisüze­mekkel: melyik időpont len­ne a legszerencsésebb. Mind­ehhez hozzátehetem: a ki­képzés új módszere hatéko­nyabb, mint a szétaprózás, s az összekovácsolódást, a kö­zösséget erősítő számos egyéb előnnyel is jár­— Manapság azt hallani: a gazdasági nehézségek miatt visszahúzódóak az emberek, s ezt tetézi, hogy megcsap­pant a politika iránti biza­lom. Van~e ennek valami je­le az állományépítésben? — Örömmel mondhatom, hogy nincs. Már a jövő évi állomány építési elképzelésein­ket is megvalósítottuk, rá­adásul nagyobb igények, ala­posabb válogatás mellett Megemlíthetem, hogy a leg­több jelentkező a balassa­gyarmati egység működési területén — Balassagyarmat, Szécsény és Rétság vonzás- körzetében — van. S ha már szóba került a bizalom: az egész megyében nem volt arra példa, hogy munkásőr kilépjen a pártból. Örömmel szólt erről legutóbb Nógrád megyében járva Borbély Sándor, a munkásőrség or- szágos parancsnoka is. — Utaltunk már rá, hogy az utca embere az egyenru­hát látja és a szolgálattétel­re gondol• Mit lehet még el­mondani a munkásőrökről? — Az igazságot ott kell ke­resni, hogy a szolgálat nem abból a néhány órából áll, amikorra a parancs szól. Alapvető követelmény a munkában való helytállás, a magánéleti normák tiszte­letben tartása, ugyanakkor a testület tagjai a közélet is­mert szereplői a lakóterüle­ten és az üzemekben. Számos adatot lehetne idézni, meny­nyien viselnek párt-, tanácsi, szakszervezeti és népfront- tisztségeket, milyen megbí­zatásoknak tesznek eleget. Igen sokat vállalnak az if­júság nevelésében, az Ifjú Gárda, az úttörőgárda-alegy- ségek, az iskolák patronálá- sában. Más oldalról mond­hatom példaként, hogy a salgótarjáni egység az úttörő­váltótábor teljes felújítását és karbantartását vállalta, el­nyerték a Salgótarjánért pla­kettet, a balassagyarmati egység pedig az idén ötmil­lió forint értékű társadalmi munkát kíván elvégezni. — Még egy kérdés: tud­nak-e eleget az emberek a munkásőrségről? — Sajnos nem, legalábbis a lényeget nem. Ez még ak­kor is igaz, ha a sajtó, a rá­dió és a televízió ott van a legfontosabb eseményeinken. Tisztességgel tudósítanak, de szerintem a felszín megmu­tatása mellett mélyebbre kellene ásni, többet kellene mutatni az emberi kapcsola­tokból, s természetesen a kiképzésről, a szolgálatról is. A nyitottság növelését egyik legfontosabb feladatunknak tartjük, ennek szellemében kívánjuk folytatni a jól be­vált munkásőrnapok szerve­zését, hasonló kezdeménye­zést már megvalósított a kohászati üzérnek, az SVT és az öblösüveggyár. Emellett a munkásőröket is arra biz­tatjuk: vállalt szolgálatukról beszéljenek többet a lakó* és munkahelyükön is. .Annak érdekében, hogy a kívülállók is valóságos képet kapjanak a munkásőrségről­K. G. Rendkívüli állattenyésztési eredmények Egy új takarmányozási el­járás nyomán rendkívüli állattenyésztési eredmények születtek a Bicsérdi Arany­mező Tsz-ben. Külföldi pél­dák nyomán kísérletet kezd­tek aiz almaecet takarmány­adalékként való alkalma­zására a tehenészetben. Az almaecet sokféle ásványi elemet tartalmaz, ennek tu­lajdonítható a kedvező egész­ségügyi-élettani és terme­lési hatása. Erre nézve a gazdaság megbízásából az Állatorvostudományi Egye­tem munkatársai szakmai vizsgálatot folytattak, és a tudományos elemzés minden kétséget kizáróan igazolta a takarmányozási módszer előnyeit, ezért az eljárást a bicsérdi szabadalmaztatás­ra bejelentették. Az Aranymező Tsz-ben 3 év alatt 2000 literrel emel­kedett a tehenenikénti tej- hozam, ami az idén — hat­száz tehén átlagában — el­éri a 7200 litert. Javult a tej minősége is: 96 száza­léka első osztályú. Az al­maecet hatására kedvezőb­ben értékesül a takarmány, amiből így 15 százalékkal kevesebbet kell etetni, s ez számottevően mérsékeli a termelési költségeket. Állat­egészségügyi hatása is ki­váló: csökkent a tehenek meddősége, nőtt a borjaik vitalitása, egyes betegségek gyakorlatilag megszűntek. Az almaecet többletköltsége pusztán a tej jobb minősé­ge és a kevesebb gyógyszer által megtérült! A bicsérdi termelőszövet­kezet vállalkozott az új el­járás megismertetésére és elterjesztésére más agrár­üzemben is. Már húsz gaz­dasággal kötött megállapo­dást, ami szerint átadja a komplex technológiát és el­látja a szükséges mennyi­ségű almaecettel a partne­reket. Nem csodaszerről van szó — hangoztatják a szak­emberek. Csakis jól gondo­zott állománynál képes ki­fejteni egészségjavító és ter­melésnövelő hatását. Bicsér- den időközben megkezdték az almaecet takarmányada­lékként való alkalmazását a sertéseknél is. Rövid időn belül jelentkezett a kedvező egészségügyi-élettani hatá­sa. továbbá javult a takar­mányhasznosítás és meg­gyorsult a súlygyarapodás.

Next

/
Thumbnails
Contents