Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-19 / 171. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON, is TELEXEN ÉRKEZETT... Napi postánkból Türelmet kérnek a bontás miatt A volt városi tanácsház bontására Salgótarjánban, polgárvédelmi gyakorlat keretében kerül sor. A fedett járdaszakasz kiépítésére a megépítés magas költsége miatt nem volt lehetőség. A járda lezárására rövid ideig lesz szükség. A tervek szerint a bontás és törmelékszállítás júliusban lezajlik. A teljes járdaszakasz leElkészült Igaz, még nem teljesen. A járdát, mely csaknem sípá- lyaszerűen lej tét, most felbontották Salgótarjánban, az új városháza előtt. Támfal építésével csökkentették a lejtést- A díszkővel burkolt lépcsőre — mely egyik oldalán 25, a másikon 6 lépcsőfok —, legalább két fogódzó korlátot, a megemelt járda szélére pedig egy védőkorlátot kellene készíteni. Nagy a járműforgalom ezen a szakaszon és a járda be nem látható kanyarban van. Többszöri megfigyelésem alatt nem tapasztaltam, hogy valaki is igénybe vette volna ezt a — különben nazárására azért volt szükség, mert a tető- és egyéb bontási munkák ezt indokolttá tették. A totózó felé a kitérő csupán 40 méterrel jelent több utat (lépcső nincs.) A balesetek elkerülése végett a lakosság megértését, és türelmét kéri a Salgótarjáni Városi Polgárvédelmi Parancsnokság. Mező Sándor, Salgótarján. a lépcső gyón szép — meredek lépcsőt. Miért volt szükség a megépítésére? Csupán a tetszetőség kedvéért? Aki a városházára igyekszik, ésszerűen a múzeum mellől, illetve a mozi felől közelíti meg az impozáns épületet. Jó lenne tudni, hogy a lépcső és a járda készítése mennyibe került, és mennyi volt a járda bontásának, valamint az új járda és a támfal elkészítésének költsége. Egyébként a járda lejtése még így is nagyobb a kívánatosnál. Füzeséri Oszkár Salgótarján, Kismarty út. Csak árban különbözik, minősége marad Elég gyakran járok Salgótarjánba- Szeretek az üzletekben és a piacon is nézelődni. Itt-tartózkodásaim idején gyakran elfogyasztok egykét feketekávét, s meglepődve tapasztalom, hogy például a Karancs bisztróban 8, a mellette lévő Palócker 228. számú boltjában 6,50, a MÁV főtéri állomásának büféjében 9, a főtéren 7,50 és a külső pályaudvari büfében szintén 9 forintot kellett fizetnem legutóbb. Árban elég szép az elitérés, ám a feketekávé minőségében ez nem érezhető. Csakúgy a kiszolgálásnál. Ez utóbbit figyelembe véve a 6 forint 50 filléres feketét ugyanolyan kulturált körülmények között lehet elfogyasztani, mint a 9 forintosatTermészetesen másutt is észrevenni az eltérő árkülönbségeket. Csak egy apró példa. Tarjánbam a vásár- csarnokban egy nyakba akasztható, csavaros, műanyag pénztárca 40 forint, amit Hajdúszoboszlón 28 forintért vásároltam az unokáimnak, darabonként 12 forinttal olcsóbban. A háromnál már 54 forint megtakarítás mutatkozik. Ügy látszik nem szabad a vásárlást elsietni. Szűcs Ferenc Hatvan Kegyeletsértők Feleségem halála óta gyakran járok a temetőbe, hogy sírján mindig friss virág legyen. Egyik utam alkalmával egy idős asszonnyal találkoztam, aki sírva panaszolta, hogy a csekélyke nyugdíjából vásárolt két cserép muskátli eltűnt a férje sírjáról. Egy héttel később elkeseredett fiatalasszony tette szóvá felháborodva, hogy édesanyja sírjára helyezett tíz jzál szegfűt valaki eltulajdonította. Két hete én is egy csokor szegfűt vittem vázában féleségem sírjára, amit a hantba süllyesztettem. A virág vá- zástól eltűnt. Elgondolkodtató- Milyen emberek azok, akik minden szégyent, kegyeletet sutba dobva fosztogatják a sírokat. Mit tehetünk ellenük? Valószínű, hogy a tolvaj a lopott virágokkal nem a temető főbejáratán keresztül közlekedik, ahol a felügyelő tartózkodik. Társadalmi összefogással javulást érhetnénk el- A temetőbe látogatók figyeljenek azokra, akik nem érkeznek, hanem távoznak a temetőből a friss virággal. Mucsi Lajos Salgótarján Autólopás-gátló műszer Újfajta autólopás-gátló műszer gyártását kezdte meg az Agroinnova Gt. A szabadalmaztatott berendezés lényegében egy elektronikus zár; csupán az autóban elhelyezett rejtett kapcsolóval válik indíthatóvá a motor. A szerkezet a műszer bekötőkábelének elvágására is rövidre zár, megakadályozza a gyújtást. Mivel az autólopások száma emelkedik, csupán az Állami Biztosító tavaly 12 millió forintot fizetett ki az eltűnt autók után, az új műszer várhatóan sokak érdeklődését felkelti. Annál is inkább, mert viszonylag olcsó — ára 1000 forint alatti — s a vészjelzőkkel szemben hangtalanul őrzi a kocsit, nem veri fel az éjszaka csendjét. A Contravol elnevezésű műszer gyártására a gazdasági társaság műhelyt rendezett be, s terméke hamarosan megjelenik az üzletekben, A Fővárosi Garázsipari Vállalat néhány szerelőt már betanított a műszer szakszerű bekötésére, de az ügyesebb autósok maguk is fölszerelhetik gépkocsijukba az új lopásgátlót. A készülék iránt osztrák és jugoszláv kereskedők is érdeklődnek, s mivel hasonló műszert még sehol sem gyártanak, az Agroinnova több európai országban is bejelenti a szabadalmat. Segítség az otthonra váróknak Az otthonteremtők országos egyesülete az állami gondozásból kikerültek, valamint a 30 év alatti, hátrányos helyzetű fiatalok lakáshoz jutását oly módon kívánja segíteni, hogy számukra átmenetiotthon-háló- zatot épít ki. A szervezet jelenleg nem rendelkezik alaptőkével, ezért az MNB 546—4178 számú csekken, illetve a Budapest, 100v Pf. 205, 1476 címen szívesen fogad pénzadományokat, valamint az átmeneti otthonok kialakítására alkalmas lakásokra, beépíthető telkekre vonatkozó felajánlásokat. Keresnek olyan helyiséget is, amelyben kialakíthatják az egyesület központi irodáját. Várják azoknak a jelentkezését, akik egyetértenek az egyesület céljaival, s részt kívánnak venni munkájában. Kiflik Baglyasról A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat baglyas- aljai sütőüzemében naponta mintegy hetvenezer darab kiflit készítenek. Salgótarjánba és a környező települések üzleteibe innen szállítják naponta a friss péksüteményt. —RT— Aranykezű mesterek Fülöp-kalap jó!" A nagyforgalmú Rákóczi út és a balassagyarmati piac sarkán van egy iciri- piciri bolt, benne — csodák- csodája. hogy elfér az a sok férfi-, női és gyermekkalap, sapka... Az alig egyméteres pult mögött ott áll — legtöbbször — maga az idős mester, Fülöp István több megyében híres kalapos-kisiparos. Amikor beléptem a kis üzletbe, szóról-szóra ez az „állókép” fogadott, de beszélgetés közben gyakran láthattam a 73 éves tulajdonost fürgén mozogni, pulton innen a vevő körül tükör előtt, vagy éppen a mennyezetig érő polcok között, széken állva rakosgatni a próbára leemelt ,.fejfedőket”. Balassagyarmaton született 1917-ben, nyolcán voltak testvérek, édesapja az itteni malom gépésze volt. 1919-ben mindenszentek napján átköltözött a család Ipolyságra. Itt dupláját fizették, lakást is kaptak, később saját lákást is tudtak vásárolni maguknak, sőt a jó eszű, jó nyelvérzékű Pista gyereket polgáriba is beíratták. Végig a szlovák nyelvű iskolákban tanult szülei kívánságár» 1946-ban. amikor már önállóan döntött sorsáról magyar nemzetiségűnek vallotta magát. átköltözött, visszaköltözött feleségével és két kisgyermekével Balassagyarmatra. De előtte még végigjárta, nemcsak a szlovák nyelvű iskolákat, hanem Ipolyságon kitanulta a kalaposmesterséget is Polják András kalap- és sapkakészítő kisiparosnál. — Amikor felszabadultam, Lévára kerültem, mint segéd dolgoztam Frasch József híres kalapkészítőnél, majdnem négy esztendeig. Aztán újra Ipolyságon kötöttem ki, talán a szerelem is volt az oka, akkor ismertem meg Kistompán lakó mostani feleségemet. A történelem is meghatározója lett az életemnek, 1939-ben újra vizsgáznom kellett a szakmámból, mestervizsgát tettem Budapesten. Mesterlevéllel a kezemben nem sokáig dolgozhattam saját műhelyemben, behívtak, katona voltam 1944-ig, amikor „leléptem” a Nyugatra tartó alakulatomtól. A feleségem vezette az üzletet Ipolyságon. 1944 után települtünk ót Magyarországra, szülővárosomba, Balassagyarmatra. — A történelmi időkben az öltözködési szokások is megváltoztak, ön nem tapasztalta tevékenysége során? — De igen, persze azért fejrevaló akkor is kellett... Segíteni is próbáltam megélhetési gondjainkon. Például moziban reklámoztam magam. — Hogyan? — A nagy filmek szünetében reklámszöveget vetítettek: „Figyelem! Három újabb szó, Fülöp-kalap jó!” — Tényleg, mitől jó egy kalap? — Sok mindentől. Alapanyagtól, megmunkálástól, forma- és színérzéktől... És lépést kell tudni tartani a divattal is... — Kérem;- mondjon néhány munkaeszközt. — Gőzfejlesztő üstház (nekem drága gépekre sosem tellett), kalapformák (fából). vasalódeszkák, vasalók, körülvágó ollók, speciális varrógépek, kések és rengeteg anyag: férfikalapba bőr (izzasztó), selyembélés, kívülre rilpszszalag stb. Alapanyagok közül a gyapjú, a nyúlszőr, a bársony (velúr), melizin, ezekből készülnek mind a férfi-, mind a női kalapok. Persze, sokat tudnék még beszélni a varrásról. szabásról, és a kiegészítő, díszítő anyagféleségekről is. A kellékekből nem hagyhatjuk ki a mester és feleségének megbízhatóságát, foglalkozásbeli magabiztosságát, udvarias rábeszélőképességét, valamint nagy kiterjedésű ismeretségi körét sem. — Csak új kalapokat és sapkákat készítenek? — Nem. Alakításokat, újraformálásokat is vállalunk, főleg a női kalapoknál keresik ezt a szolgáltatást. — Mindig itt volt az üzlete? — Majdnem, a mostani bolttal szemben nyitottam először meg az üzletemet 1947-ben. 'Azóta készítjük és árusítjuk a magunk tervezte kalapokat és sapkákat. (Le is emel egy férfikalapot, amelyben védjegyként a mester arcképe és neve olvasható). Más írásos nyoma is van Fülöp István kitűnő. szakmai tudásának: a „Jó munkáért”-oklevél, amelyet a K IOSZ-tól kapott 1968-ban. — Van a családban folytatója ennek a nagyon szép mesterségnek? — Gyermekeim tudományos pályán dolgoznak, külföldön élnek, sajnos, utánpótlásról családon kívül nem tudok — mondja szemmel láthatóan szomorkásán az idős, beteges mester. Csupán annyi közük van hát a szakmához, hogy őket messziről megkalapol- ják hivatásuk után az emberek. Elekes Éva Fotó: Czele János KörnYezetvédelem Bátonyttrenyén Tisztult a levegő, de szennyeződtek a vizek A környezetvédelem helyi feladatait tárgyalta — többek között — legutóbbi ülésén a bátonyterenyei tanács végrehajtó bizottsága. Megállapításaik értelmében a legnagyobb figyelmet a felszíni és a felszín alatti vízfolyások védelmére kell fordítani. Annál is inkább kiemelt feladat a különféle források és talajvizek tisztaságának megőrzése, mert a vezetékes ivóvízellátásból csak a lakosság 80 százaléka részesül, a többiek a közkifolyókat és a kutakat használják. Éppen ezért súlyos gond, hogy a források vízgyűjtőilletve védőterületein még ma is sokan rakják le a szemetet. A hulladék lerakását pedig sem megakadályozni, sem felszámolni nem sikerült a mai napig. A tanács hetedik ötéves tervében 1990-ig ötmillió forintot tervezett a különféle „vízrendezési munkálatokra”. Ebből az összegből — számos más feladat mellett, — a Zagyva folyó, a Tarján-, a Kazári-, a Kecskés- és a Bátony-patakok medrének tisztítását is meg kellene oldani. A nagyközség és vonzás- körzete csatornázási gondokkal is küzd, jelenleg két és fél ezer lakáshoz jut el a közcsatorna-hálózat. Középtávú terveik között szerepelt egyébként a szennyvíztisztító-telep kapacitásának bővítése, de ennek megvalósítását pénzhiány miatt el kellett halasztani. Az esőzés és a kedvezőtlen természeti adottságok miatt a talajerózióval is számolni kell. A Bátonyterenyei Mátra Tsz tervszerű műveléssel, részben ellensúlyozni tudja ezt a kedvezőtlen jelenséget. Hasonló meggondolások alapján próbálják elérni a teljes körű földhasználatot a környéken, ezért az állami tartalékföld-területeket a lakosságnak bérbe adja a nagyközségi tanács. A helység termelőüzemeinek csökkent a légszeny- nyezése, mivel berendezéseiket korszerűsítették, így például elektromos sütésre tért át a sütőipari vállalat, s az új szénmosót már korszerű szűrőberendezésekkel szerelték fel. Ennek köszönhetően az elmúlt évben már sehol sem kellett légszeny- nyezési bírságot kiszabni az illetékes hatóságnak. Á szakmunkás- képzés helyzete A szakmunkásképzés jelenlegi rendszerét az egyre szaporodó kedvezőtlen jelenségek felszámolása érdekében sürgősen felül kellene vizsgálni; az illetékes minisztériumoknak gondoskodniuk kell a képzés átalakításáról, formai, tartalmi megújításáról — erre a megállapításra jutott a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata, amellyel a szakmunkásoktatás megyei tapasztalatait összegezték. A felmérés szerint megyei és helyi forrásokból 37 millió forintot fordítottak a szakmunkásképzést szolgáló beruházásokra; új tantermek, menzák épültek. A vizsgálat megállapításait összegezve a Pest Megyei NEB azt javasolja, hogy az illetékes minisztériumok gondoskodjanak a szakmunkásképzés átalakításáról a szakmacsoportok összevonásával és a tanterv ehhez kapcsolódó átalakításával.
