Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-18 / 170. szám
1988. JÚLIUS 18.. HÉTFŐ NOGRAD 3 Az adószakértő válaszai Borravaló: adóköteles, lottónyeremény: adómentes Kisiparos vagyok. Állítólag jól és pontosan dolgozok, mert esetenként hálapénzt kapok. Kérdéseim: árbevételnek kell-e tekintenem ezt az összeget, mely után jövedelemadót kell fizetnem? Hol kell a napló- főkönyvben ezt nyilvántartanom? A borravaló, vagy hálapénz személyes jellegű jövedelem (jól ismeri, hogy a személyi jövedelemadó alá tartozik és mint ilyent a személyi jövedelemadó alá tartozó bevallásban kell szerepeltetni), így a vállalkozói adóköteles bevételei között nem szerepeltetheti. Következésképpen a naplófőkönyvben nem is lehet könyvelni. Ajánlatos azonban — a személyi jövedelemadó bevallásának megkönnyítése érdekében — egy olyan nyilvántartás felfektetése, amelyben ezek a kapott összegek nagysága és időpontja feljegyzésre kerülhet. A láthatatlan jövedelemről milyen nyilvántartást kell vezetni? (többek kérdése). Kötelezően előírt forma a láthatatlan jövedelem nyilvántartására nincs. Az adó- igazgatási eljárásról szóló 50/1987. (X. 14.) számú minisztertanácsi rendelet 16. paragrafusa azt írja elő, hogy „az adózó olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely az adó alapjának és az adó összegének megállapítására alkalmas, és amely alapján az adókötelezettség és annak teljesítése ellenőrizhető”. A minisztertanácsi rendelet végrehajtására hozott PM rendelet kiegésziti még azzal, hogy ezeket a nyilvántartásokat úgy kell vezetni, hogy „abból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallásban szereplő adókötelezettség alapja”. Nyugdíjas tanár vagyok, szívesen vállalkoznék magánemberként oktatásra. Kérdésem: kell-e engedélyt kérnem és kitől, hogy nyugodtan taníthassak? Ha teheti igazítson el az adózásban is. (Jelige: ahány nyelv, annyi ember.) Az iskolán kívüli magánjellegű oktatásról a 15/1981. (X. 8.) PM számú rendelet intézkedik. E rendelet 1. paragrafus (2) bekezdése szerint, magánoktatónak csak akkor kell az illetékes tanács szakigazgatási szervétől engedélyt kérni, ha az együtt oktatottak száma az öt főt meghaladja. A magánnyelvoktatást végző nyugdíjasra az adózás általános szabályai érvényesek. önt tehát megilleti az a kedvezmény, hogy amennyiben nyugdíjának és az oktatásból származó jövedelmének együttes összege nem haladja meg a 96 ezer forintot (a havi egyezer forintos alkalmazotti kedvezmény nem illeti meg), úgy nem kell adót fizetnie. Ha adófizetési kötelezettsége van, mivel jövedelme nem „kifizetőtől” származik, önnek kell azt megfizetnie. Kiszámítását a törvény 13. paragrafusában foglaltak alapján kell elvégezni. (Felmerült és elismert költségek is elszámolhatók.) Adóelőleget negyedévenként — a negyedévet követő hó 20-ig — a törvény végrehajtási rendelet [38/1987. (X. 12.) Mt] 24. paragrafusa alapján kell fizetni, ami a jövedelem 20 százaléka. Alkalmi fizikai munka után. milyen mértékű nyugdíjjárulékot kell fizetni, ha az egyszerre kapott összeg nem haladja meg a 2 ezer forintot? (többek kérdése) Nincs jelentősége annak, hogy az alkalmi fizikai munka után a magánszemély 2 ezer forint alatti, vagy e fölötti összeget kapott-e. Alkalmi fizikai munkavállaló díjazásából minden esetben le kell vonni a nyugdíjjárulékot, attól függetlenül, hogy van-e főfoglalkozása, vagy nincs. A nyugdíjjárulék mértéke általában 10 százalék, a nyugdíj mellett végzett munkabér után 5 százalékot kell levonni. Kérem, tájékoztasson, hogy a bíróság által megítélt kártérítés után kell-e fizetnem adót? (K. János, B.-gyarmat). Sajnos, kedves olvasónk nem írta meg, hogy a bíróság milyen címen ítélt neki kártérítést. így a válaszból neki kell eldöntenie. Az szja törvény 15. paragrafus 9. pontja alapján a „jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján kapott kártalanítás, kártérítés, kivéve a jövedelmet pótló kártérítést”, adómentes. Egy nagyobb összeget nyertem a lottón. Akkor örömömben nem kérdeztem, kell-e adót fizetnem. Most kérdezem, hogy a szerencsepénzemet terheli-e jövedelemadó? (T. P.) A személyi jövedelemadóról szóló törvény 15. paragrafusa 25. pontja értelmében : nem. A nyeremények illetékfizetési kötelezettséggel járnak és ezért, ha még adót is kellene fizetni, akkor kettős elvonást jelentene. így a totó-lottó nyeremények mentesek a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség alól. Balassagyarmati biztosítékok Fedor Jánosné foglalatokat szerel. Sugár Lászlóné biztosítékokat készít. A KÖPORC Elektronikai Alkatrész és Műszaki Kerámiagyártó Vállalat balassagyarmati gyáregysége a kerámia- és fóliakondenzátorok, valamint az autóbiztosítékok mellett már az izzófoglalatok összeszerelésével is foglalkozik. A több mint 400 fős kollektíva az első félévben csak a kondenzátorok összeszerelésével 50 millió forint termelési értéket ért el. Az év eddig eltelt ideje alatt 4 millió autóbiztosítékot készítettek el. M hónap brigódja Furiékat nem tudták „megfúrni”... A hónap brigádja címet — júniusi teljesítményei alapján — a Nógrád Volán salgótarjáni személyforgalmi üzemigazgatóságának mátranováki szocialista brigádja érdemelte ki. Az 1965-től tevékenykedő, helyközi autóbusz-vezetők- toől álló kollektíva — Füri János vezetésével — a kilométerenként megadott esedékes javításokat a tervezettnél gyorsabban végezte el, a hibák száma csökkent. Társadalmi munkában vállalták a megyeszékhely és Mátranovák közötti vonal utastájékoztató tábláinak kihelyezését, azok karbantartását. Az egy főre eső társadalmi munka 70 órát tett ki. Emellett anyagfelhasználásuk az elképzeléseknek megfelelően alakult, sőt 4 százalékos megtakarítást sikerült elérniük. A hónap brigádja címet — és az érte járó, fejenkénti 600 forintot — pénteken adta át Huszák Artúr, a Nógrád Volán igazgatója. Kevesebb illislehetKséi a pilyakezdbkaek Nógrádban nem változott a bejelentett munkahelyek száma A pályakezdők elhelyezkedési lehetőségei az idén tovább szűkülnek; a munka- vállalás lehetőségei területenként, szakmánként az elmúlt évekhez hasonlóan igen eltérőek, a feszültségek viszont az eddigieknél élesebben jelentkeznek. A hetvenes évek közepén született népesebb korosztályok ugyan ez évtől kezdve érik el a munkavállalási kor alsó határát, de mivel a legtöbben továbbtanulnak, az idén még csak minimálisan nő az első ízben munkát vállaló fiatalok száma. A nyáron csaknem 130 ezer fiatal fejezte be tanulmányait; az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tájékoztatása szerint a végzősök számára a tavalyinál mintegy 9 ezerrel kevesebb, körülbelül 120 ezer munkahely kínálkozik. Mivel a vállalatok igényeit még az év elején gyűjtötték ösz- sze, ez a szám a nyár végéig még valamelyest módosulhat. A legkedvezőbb helyzetben most is a szakképzett, s közöttük is a szakmunkás fiatalok vannak. Száz szakmunkásképzőt végzett fiatalra átlagban 103 meghirdetett állás jut, míg ez a szám minden más alap. és középfokú iskolatípusnál száz alatti. A divatszakmákban azonban az idén sem lesz könnyű állást találni, míg más úgynevezett hiányszakmákban bőven válogathatnak a munkaalkalmak között. A kereslet leginkább a segédmunkások iránt csökkent; ez elsősorban az általános iskola után tovább nem tanuló, és a középiskolákból lemorzsolódó fiatalok elhelyezkedési esélyeit rontja. Kevesen keresnek gimnáziumi érettségivel rendelkező munkatársakat is, s a számukra bejelentett munkahelyek többsége — 70 százaléka — fizikai munkakör. A gimnáziumot végzett lányok közül várhatóan az idén is sokan csak helyettesítőként, határozott időre szóló szerződéssel tudnak majd elhelyezkedni. Általában kevés a szakközépiskolások számára felkínált nem fizikai munkakör is. Sokhelyütt telítettek az óvónői állások és a középfokú közgazdasági végzettséget igénylő munkakörök. Budapesten ugyanakkor még mindig túlkereslet van bérelszámoló, könyvelő és pénzintézeti dolgozók iránt. A gyors- és gépíró szakiskolákból kikerülőknek azonban nem sok választási lehetőségük lesz; a munkáltatók ilyen munkakörökbe szívesebben alkalmaznak érettségizett, idegen nyelvet beszélő fiatalokat. Ápolói, asszisztensi és gondozói munkakörökben általában biztosított az egészségügyi szakiskolát és szakközépiskolát végzettek elhelyezkedése. A friss diplomások számára ugyan a tavalyinál kevesebb állást hirdettek meg és csökkent a pályázati rendszeren kívül bejelentett munkahelyek száma is, de ösz- szességében még így is kétszer több állás várja a fiatalokat, mint ahányan végeznek felsőfokú oktatási intézményekben. A tavalyinál mintegy 2900-zal kevesebb állást ajánlottak fel a műszaki egyetemek és főiskolák fiataljainak, munkahelyválasztási lehetőségeik azonban még így is a legkedvezőbbek. A frissen diplomázottak létszámánál kevesebb pályázatot írtak ki az építészmérnöki karok, a városgazdálkodási, a magas- és mélyépítési, valamint a vízgazdálkodási főiskolai szakok hallgatóinak. A pályázati rendszeren kívüli álláslehetőségek ismeretében azonban összességében biztosított az építőipari szakosok munkába állása- A közgazdasági egyetem egyetlen szakán sem jelent majd várhatóan gondot az elhelyezkedésA tudományegyetemeken végzett, nem tanári képesítésű fiatalok munkába állásának lehetőségei hasonlóak az eddigiekhez. Az élőző évek tapasztalatai alapján valószínű, hogy a jogászok iránt nagyobb a kereslet a meghirdetett pályázatoknál. Egyes bölcsész szakok — például régész, művészettörténész. levéltáros — hallgatói számára az idén sem hirdettek betöltésre váró állásokat. Az agrártudományi egyetemeken és főiskolákon az egy hallgatóra jutó álláskínálat az elmúlt évek szintje alá csökkent. A tavalyinál kevesebb munkahelyet hirdettek meg az orvostudományi egyetemek és az egészségügyi főiskolák végzőseinek, de a felkínált álláslehetőségek még mindig meghaladják a pályázók létszámát. A tanítói végzettségűek számára kiírt pályázatok 16 százaléka helyettesítői, illetve 54 százaléka napközis és diákotthoni nevelői állás. Az elmúlt évekhez viszonyítva körülbelül 30 százalékkal magasabb a középiskolai tanárok iránti kereslet, elsősorban a nyelvszakosok és a számítástechnikához értőkből vennének fel többet. A múlt év hasonló időszakához képest összességében nem változott a bejelentett munkahelyek száma a fővárosban, valamint Heves és Nógrád megyében. A legnagyobb mértékben — több mint ezerrel — Csongrád és Szolnok megyében csökkent a munkahelykínálat. „A szerkezetváltásnak elébe kell menni!” Gressai Sándor ausztriai tapasztalatairól Ausztriában nem is olyan régen ugyanazokat a gondokat élték meg, amelyek előtt mi most állunk: a szerkezetváltást. Gressai Sándor, a Magyar Gazdasági Kamara Északmagyarországi Területi Bizottsága Nógrád megyei társelnökének vezetésével delegáció járt nyugati szomszédainknál és tagjai az együttműködés kérdéseiről tárgyaltak hasonló intézmények illetékeseivel. Élményeiről, tapasztalatairól beszélgettünk a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatójával. — önnek, mint az MGK tisztségviselőjének, bizonyára alkalma volt betekinteni az ottani szervezeti életbe. Milyen szerepe van Ausztriában a kamarának? — Ott minden vállalkozónak kötelező a kamarai tagság. Az egyes tartományi kamarák nagy önállósággal működő önfenntartó szervezetek, s a szövetségi kamarában tömörülnek. A kamarák a kollektív és az egyéni érdekvédelmen kívül külképviseleteket, kereskedelmi kirendeltségeket tartanak fenn az országhatárokon túl. Kiemelkedő feladatuk a szakmai továbbképzések szervezése és lebonyolítása. Nagyon komoly, jól felszerelt tanműhelyekben, oktatási bázisokon teszik lehetővé a szakmák folyamatosan magasszínvo- nalú elsajátítását, illetve a legújabb szakmai ismeretek megszerzését. — Merrefelé jártak útjuk során ? — A linzi és a klagenfurti tartományi kamarákat kerestük fel. Számomra különösen érdekes volt a klagenfurti beszélgetés. E környéken ugyanis hosszú ideje a bányászat és az erdő- gazdálkodás volt a meghatározó tevékenység. Tehát jelentős a hasonlóság megyénkkel. illetve Észak-Ma- gyarországgal. A szerkezetváltás itt ment végbe a leglátványosabban. A bányákat bezárták, az erdőgazdálkodás szerepe csökkent, pontosabban: előtérbe került a fafeldolgozó ipar. Manapság a vegyipar, az elektronika és az idegenforgalom a meghatározó. Vendéglátóink példaként felhozták, hogy amíg 20 évvel ezelőtt elektronikai területen mindössze 400-an dolgoztak, addig ma már 4 ezer embernek ad munkát az iparág. A Siemens 2 ezres létszámú gyárral, a Philips három üzemmel dolgozik a tartományban. — Hogyan játszódott le a szerkezetváltás a szóbanfor- gó területen? — Érdekes beszélgetéseket folytattunk erről. Az ottani kollégák elmondták, hogy utólag egyszerűnek tűnhet az egész, de akkor komoly lelki válságot jelentett számukra például a bányák bezárása Most már persze, örülnek az akkori döntéseknek. amelyek végül Is a tartomány felemelkedését jelenítette. ök a szerkezetváltás kapcsán fő feladatként a képzés fontosságát hangsúlyozták. Ezen belül is két kulcsszó hangzott el a leggyakrabban : folyamatosság és korszerűség. Igyekeznek a fellelhető legújabb ismereteket oktatni, illetve a meglévő szakmai tudásit folyamatosain szinten tartani. Ezt a rendszert nagyon jól meg is szervezték. Az ott szerzett tapasztalatokból milyen következtetésekre jutott az itthoni teendőinkre vonatkozóan? — Meggyőződésem, hogy nekünk is hasonló utat kell járnunk. Az osztrák tapasztalatok azt mutatják, sőt bizonyítják: a szerkezetváltás olyan szükségszerű folyamat, aminek célszerű elébe menni és nem lassítalüi. A szerkezetváltáshoz jól át-, illetve kiképzett, az új technikához értő szakmunkásokra, vezetőkre van szükség. Igényként, követelményként merül fel a képzés szükséges, de idehaza nincs igazi gárdája e területnek. Sok pótolnivalónk van, hogy a folyamatos és magas színvonalú képzést mi is megvalósítsuk. — Mint vállalatvezető, bizonyára nagy érdeklődéssel figyelt az üzemekben. — Jártunk a LASKA húsipari gépeket gyártó üzemben. Ez egy kis gyár, néhány száz munkással. Megdöbbentő volt, hogy itthonitól nem sokban különböző technikai eszközökkel, világszínvonalon termelnek. Persze, a gépek munkáját számítógépes termelésirányítás, szervezés, nyilvántartás teszi gondtalanná. A komputeres tervezésnek köszönhetően saját termékeiket értékesíthetik, hiszen fejlesztő részlegük könnyedén megbirkózik a feladatokkal. Kül- és belkereskedelmi forgalmukat önállóan bonyolítják, kereskedőik felosztották egymás közt a világot. Mészára* Zsalt
