Nógrád, 1988. július (44. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-15 / 168. szám
2 NOGRAD 1988. JÚLIUS 15.. PÉNTEK Befejeződött az MSZMP Központi Bizottságának ülése I (Folytatás az 1. oldalról.) randát nyújt. Biztosítja egyfelől az állampolgár számára, hogy a gyülekezés és egyesülési jog bejelentéshez kötött formáinál, az illetékes hatóság csak a jogszabályi keretek túllépése esetén élhet tiltással. Határozata ellen pedig az állampolgár bírósághoz fordulhat, ahol a hatóságnak kell bizonyítania elutasító határozata jogszerűségét. De garanciát nyújt a társadalom és az annak nevében eljáró hatóság számára is, amennyiben világossá teszi, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti a Magyar Nép- köztársaság alkotmányos rendjét; külpolitikáját, nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közegészségügyet és a közerkölcsöt, illetőleg mások jogait és szabadságát. Az államigazgatási szervek ellenőrizhetik a gyülekezési és egyesülési jog gyakorlásának törvényességét és a jogszabályokban ezzel kapcsolatban előírt feladataik mindenki számára kiszámíthatóvá teszik a hatóságok magatartását. A Központi Bizottság titkára rámutatott: a törvényi szabályozástól mindenekelőtt az állampolgári illetékesség és szuverenitás , megerősödését, a társadalom úgynevezett „alulról történő” megszerveződésé- nek, az érdek- és véleménykülönbségek szervezetszerű megjelenésének felgyorsulását és mindezek révén a közéleti aktivitás széles körű kibontakozását várhatjuk. Ugyanakkor számolni kell azzal is, hogy a mai, bonyolultabb társadalmi-gazdasági viszonyok közepette a gyülekezési és egyesülési jog tágabb teret és lehetőséget biztosít az állampolgári elégedetlenség kifejezésre juttatásához. félre kell tenni a fenntartásokat, a bizalmatlanságot Világossá kell tenni: a politikának nem áll érdekében, hogy leplezze, vagy visszautasítsa az elégedetlenséget. Éppen ellenkezőleg: arra kell törekednünk, hogy az elégedetlenség valós okait minél pontosabban megismerjük, és az állampolgárok közreműködésével, ha módunkban áll, megszüntessük. Vagyis az emberi elégedetlenséget okos, hiteles politikával a változtatások hajtóerejeként kell felhasználnunk. — Bizalommal kell tekintenünk minden olyan állampolgári kezdeményezésre, amelynek célja egybeesik a szocialista társadalom normáival. Félre kell tenni a jelenlegi szervezeti kereteken kívül létrejövő szerveződésekkel szembeni fenntartásokat, bizalmatlanságot. Nem szükséges mindenáron a meglevő szervezetekbe, mozgalmakba való integrálásukra törekedni. Tudomásul kell vennünk a sokféleséget, a megszokott formáktól és sémáktól való eltérést. Nem a szembenálláshoz, hanem az együttműködéshez fűződik érdekünk. Vagyis abból kell kiindulnunk, hogy nem az öntevékeny állampolgári kezdeményezések jelentenek veszélyt, hanem éppen azok hiánya, a közöny, a passzivitás, a tehetetlenség érzetének eluralkodása. — ' ’ — elsősorség — számosak elé- párt hi- ii tói többé-kevésbé eltérő nézeteket is megfogalmaz. Ez a jelenség nem tekinthető ellenzékiségnek, sokkal inkább — a szó klasszikus értelmében vett — alternatív gondolkodásként jellemezhető. E nézetek képviselői néma szocializmus, hanem annak működési zavarai ellen lépnek fel, vagyis a szocializmus keretei között keresnek más megoldásokat. Nem Arcok az ülésteremből alkotnak homogén csoportot. — Az előkészítés alatt álló törvények megteremtik a lehetőséget a viszonyok rendezésére az alternatív elgondolásokat képviselő csoportokkal is. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy ezek a csoportok — a törvény szellemének és betűjének megfelelő módon — definiálják magukat, és egyértelműen elhatárolódjanak a szocializmusellenes személyektől és csoportoktól. Az alkotmányosság, a törvényesség, az elemi lojalitás és konstruk- tivitás talaján álló csoportok nézeteit, törekvéseit úgy gondolom, nemcsak az államigazgatási szerveknek, hanem a pártnak is érdeklődéssel kell fogadnia, és kizárólag tartalmuk alapján, tárgyszerűen kell elbírálnunk azokat. Ez esetenként szükség szerint éles vitákban, a nézetek konfrontációja közepette fog megtörténni. Szándékunkban áll olyan konzultációs fórumokat, tanácsadó testületeket létrehozni, amelyek megfelelő kereteket biztosítanak az alternatív elgondolások megvitatására, higgadt mérlegelésre. Ehhez azonban kölcsönös jó szándékra és kölcsönös akaratra van szükség. Ki kell alakítanunk az alternatív elgondolások konstruktív kezelésének politikai kultúráját is. Ez érdekében áll minden, valóban megújulást, kibontakozást kereső erőnek. De nem áll érdekében azoknak, . akik — bármilyen alapállásból — konfrontációra, „erőpróbára” törekednek. Kétségtelen ugyanis, hogy bár igen szűk bázisra támaszkodva, de van az országban kifejezetten szocializmus- és rendszerellenes- ség is. Ezt a körülményt hiba volna akár lebecsülni, akár túlértékelni. Széles körű társadalmi vita szükséges — Pártunk hosszú idő óta a társadalmi feszültségek és problémák politikai eszközökkel történő ' megoldásának gyakorlatát követi. Ez így lesz a jövőben is. Nem keressük a konfrontációt, de nem is térünk ki előle. Abból indulunk ki, hogy a törvényeket mindenkinek be kell tartania. Ezen az alapon a rendszer destabilizálására irányuló aktív tevékenység ellen — más jogállamokhoz hasonlóan — minden törvényes eszközt igénybe véve fel fogunk lépni. Fejti György végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a gyülekezési és egyesülési jog törvényi szabályozása révén további jelentős lépást tesz előre a társadalom azon az úton, amely a szocializmus, a reform és a demokrácia összhangjának megteremtése felé vezet. Az előterjesztést követő vitában hárman mondták el véleményüket, a testület egyik tagja írásban nyújtotta be hozzászólását. A felszólalók egyöntetűen úgy foglaltak állást: egyetértenek az előterjesztés céljaival, politikai :rányvona- lával. Korom Mihály kiemelte, hogy a szocialista demokrácia, a szocialista jogállam további építésének útján rendkívül fontos kérdésről van szó. A téma az állam és az állampolgárok újszerű kapcsolatainak kialakítása szempontjából is nagy horderejű. A felszólalók indokoltnak tartották, hogy a törvény megalkotása előtt széles körű társadalmi vita tapasztalatai segítsék a jogalkotókat. Kulcsár Kálmán a jogszabály előkészítésének ütemezéséről szólt, hozzátéve: a társadalmi vita fontos feledata lesz, hogy szelektáljon a jogszabálytervezetben ma szereplő paragrafusok között, esetleg bizonyos rendelkezések részletesebb kidolgozása mellett foglaljon állást. Korom Mihály és Kulcsár Kálmán egyaránt felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály megalkotásával olyan joghézag tűnik majd el, amely miatt — jogi szabályozás híján — fontos társadalmi kérdéseket eddig politikai eszközökkel kellett megoldani. Egyhangú egyetértés a lő elvekre kidolgozott javaslattal Vitaösszefoglalójában Fejti György rögzítette: a Központi Bizottság megítélése egységes abban, hogy az új törvény a bizalomra és az önmérsékletre építve nagy jelentőségű, gazdasági erőforrásokat is felszabadító fordulat lehetőségét teremti meg állampolgár és állam , kapcsolatában. A jogszabály létrehozása egyúttal a szocialista pluralizmus törvényi keretei megteremtésének fontos állomását jelenti. Végezetül egyetértett azzal az észrevétellel, hogy azokról a műhelymunkákról, amelyek napjainkban is folynak — például az alkotmány felülvizsgálata, a bíróságok szerepének áttekintése, újraértelmezése, valamint a népszavazás, a helyi szavazás kérdése — tájékoztatni kell a szakmai és a széles közvéleményt. Ezután szavazás következett. A Központi Bizottság a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire kidolgozott javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután — az elfogadott napirendnek megfelelően — Lukács János, a Központi Bizottság titkára tartotta meg előadói beszédét. Hangsúlyozta: az országos pártértekezlet állásfoglalása — az alapvető káderpolitikai elvek megerősítése mellett — szükségessé teszi a kádermunka néhány kérdésének, közte a párt káderhatáskörének módosítását, korszerűbb módszereinek kialakítását. Az állásfoglalás kimondja, hogy „folytatódjon a káderhatáskörök decentralizálása, csökkenjen a felettes pártszervek hatáskörébe tartozó párt-, gazdasági és társadalmi tisztségek száma”. Mindezeket figyelembe véve áttekintettük a Központi Bizottság káderbatás- köri listáját, annak tartalmát, a hatáskörgyakorlás főbb elveit és eljárásbeli szabályait, s ennek megfelelően tesszük meg a javaslatot. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban kifejtette: a hatáskör gyakorlása két formában történik. A testület dönt a saját választási, illetve kinevezési jogkörébe tartozó személyi ügyekben; előzetesen állást foglal a más szervek választási, vagy kinevezési jogkörébe tartozók esetében. A hatásköriség tartalma mindkét esetben csak a munkaköri változásra — választásra, kinevezésre, felmentésre — vonatkozik. — A káderhatáskörök decentralizálásának és gyakorlásának fontos rendező elve továbbra is, hogy a káderek ügyében ott döntsenek, ahol a legjobban és érdemben tudják megítélni azok munkáját, magatartását — emelte ki az előadó. A káder- munka legfőbb feladata ezután is az, hogy a vezető posztokon feladatuk ellátására alkalmas, a néphatalmat erősíteni akaró és tudó, a pórt vezető szerepének érvényesítésére képes vezetők dolgozzanak. Olyanok, akik élvezik választóik, megbízóik megbecsülését és bizalmát, és akik tisztában vannak azzal, hogy feladatuk a nép szolgálata; s megítélésük alapja mindenekelőtt munkájuk eredményessége — mondotta Lukács János. Az írásos előterjesztést, a szóbeli kiegészítést és a kérdésekre adott választ a Központi Bizottság egyhangúlag elfogadta. ☆ A Központi Bizottság a Különfélék című napirend keretében tájékoztatást kapott Grósz Károly moszkvai tárgyalásairól Mihail Gorba- csovval és más szovjet vezetőkkel. A Központi Bizottság jóváhagyta az agitációs és propaganda, a gazdaság- politikai, a káderpolitikai és az ifjúsági bizottság, a közgazdasági, a művelődéspolitikai, a pártépítési, a szövetkezetpolitikai és a tudománypolitikai munkaközösség összetételét. A Központi Bizottság végezetül személyi kérdésekben döntött. Óvári Miklóst, a Központi Bizottság irodájának vezetőjét nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett felmentette beosztásából és Major Lászlót, a Magyar Népköztársaság montevideói nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság irodájának vezetőjévé. Huszár Istvánt, a KB párttörténeti intézetének igazgatóját — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárává történt megválasztása miatt — felmentette beosztásából és dr■ Balogh Sándort, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi tanárát kinevezte a KB párttörténeti intézete igazgatójának. Berecz János szóvivői tájékoztatója Az MSZMP KB ülésének befejező napját követően Berecz János, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára tartott szóvivői tájékoztatót. Berecz János beszámolt arról, hogy az első napirendi ponthoz, a gazdasági kérdésekhez csütörtökön öten szóltak hozzá: elsősorban az „A” variációt támogatták, de szükségesnek tartották a „B” változat további kimunkálását is. A szavazásnál a Központi Bizottság — korábbi állásfoglalásától eltérően — úgy döntött, hogy az új nyugdíjrendszer bevezetésére csak később kerüljön sor. A szóvivő utalt arra, hogy a szavazás során hárman voksoltak a gazdaságfejlesztési tervezetek ellen. Véleményük szerint a szavazásnál hangsúlyozni kellett volna azt is, hogy esetleg egy harmadik variáció is szóba jöhet-e. Vagyis nem a változatokat kifogásolták, hanem azt, hogy nem volt további alternatíva. A szóvivő nagy jelentőségűnek nevezte a második napirendi pontként tárgyalt gyülekezési és egyesülési jog törvénybe foglalásáról szóló javaslatot. Kiemelte, hogy az elvi állásfoglalás yitájában lényegre törő és fontos észrevételek hangzottak el. Ezek közé sorolta, hogy az állampolgári elégedetlenséget akár felvonulással is ki lehetne fejezni. A lényeg: az állampolgárok ne- csak a szavazásnál, a választásoknál, hanem egyéb módon is véleményt nyilváníthassanak, s ennek legyenek meg a törvényes keretei. A káderhatáskör-vitá-' ról szólva a szóvivő elmondta, hogy a Központi Bizottság egyharmadára csökkentette azoknak a funkcióknak a számát, amelyek a jövőben is hatáskörébe tartoznak. Berecz János végezetül elmondta, hogy Grósz Károly közelmúltbeli moszkvai látogatását, tárgyalásait nagy jelentőségűnek értékeli a Központi Bizottság. Az újságírók kérdéseire válaszolva Berecz János elmondta: a Központi Bizottság támogatta azt az elképzelést, hogy az egyesülési törvényjavaslat az egypárt- rendszer keretei között biztosítsa az egyesülési és a gyülekezési jogot. Ügy vélte, hogy az egyesülési és a gyülekezési törvényjavaslatot nem lenne szerencsés társadalmi vitára bocsátani, mert nem helyes a lakosságot túlterhelni vitákkal. A választójogi törvény továbbfejlesztése, annak kiegészítése amúgy is szélesebb érdeklődésre tart számot, s annak vitájára hamarosan sor kerül. A közelmúltban megalakult szervezetekkel kapcsolatban Berecz János leszögezte: amíg az Ország- gyűlés az egyesülési és gyülekezési törvényt nem alkotja meg, eddigi szokásaink szerint járunk el. A tudományos dolgozók demokratikus szakszervezetének tevékenységével kapcsolatban rámutatott: nincs okunk arra. hogy ne tűrjük, sőt, esetleg ne támogassuk. Berecz János elmondta, hogy a két gazdaságfejlesztési koncepció tárgyalása során elhangzott felszólalásokat külön-külön is fel kell dolgozni, mert nemcsak javaslatok hangzottak el, hanem olyan felelősségteljes gondolatok is, amelyek főként a lakosság terheivel, a lakosságot érintő szociális problémákkal foglalkoztak. A SZOT főtitkára sem arra gondolt —, amikor a tervezetek ellen szavazott —, hogy feltétlenül szükség van egy harmadik variációra, ö azt mondta: nem kapott elég biztosítékot a szociális gondolkodás kérdéseit illetően. E véleményeket tehát tanulmányozni kell. Októberben ismét napirendjére tűzi e témát a Központi Bizottság — mondta végezetül Berecz Jáncs. (MTI) Párt- és kormányküldöttség érkezett Varsóba Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke vezetésével csütörtökön párt- és kormányküldöttség utazott Varsóba, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén. A küldöttség tagja Szűrös Mátyás, a KB titkára, Várko- ni/i Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, a KB tagjai. A küldöttséggel utazott Szokai Imre, -a KB külügyi osztályának helyettes vezetője; őszi István külügyminiszter-helyettes Varsóban csatlakozik a kísérethez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője, a KB tagjai, Kővári Péter külügyminiszter-helyettes, Pacsek József altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes. Jelen volt Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. ☆ Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, miniszterelnök vezetésével csütörtökön párt- és kormányküldöttség érkezett Varsóba, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésénA magyar küldöttséget a varsói repülőtéren Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke, Zbigniew Messner kormányfő és Józef Czyrek, a KB titkára üdvözölte. Jelen volt Biczó György, Magyar- ország varsói nagyköveteÜlést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács elfogadta új ügyrendjét. A kormány rendeletet alkotott az államminiszter feladatáról és hatásköréről. A Minisztertanács meghatározta a vezető tanácsi tisztségviselők munkaviszonyával összefüggő kérdéseket. A kormány a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt álló országos hatáskörű költségvetési szervként létrehozta az Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelőséget, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség jogutódjaként. A Minisztertanács jóváhagyta a tervgazdasági bizottság döntését a gyermek- intézmények térítésidíjrendszerének korszerűsítéséről és a vállalati támogatások leépítésének programjáról.
