Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-02 / 131. szám

1988. JÚNIUS 2., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 Az adószakértő válaszol Kocsikázás, vállalkozás Lovagoltatásra és sétako­csikázásra kívánok enge­délyt kérni. Szeretném tud­ni, ezt a terakenységet ter­heli-e áfa-firatési kötelezett­ség? (Vállalkozni szándéko­zó.) Igen, mégpedig 25 száza­lék. A KSH információszol­gálata által kiadott állás­foglalás szerint a lovagol­tatás, sétakocsikázás, mint szolgáltatás a sztj 820—37 csoportjába tartozik. A nevét és jeligét nem használó vállalkozótól kapott négy kérdésre az alábbiakat válaszolom. Az egyes és a négyes kér­déseire a vonatkozó jogsza­bályok nem adnak egyér­telmű választ, ezért problé­máinak megnyugtató rende­zése érdekében állásfoglalást kértem a PM illetékes főosz­tályától. Annak megérkezése után válaszolni fogok, addig is szíves türelmét kérem. 2. számú "kérdés: a ne­gyedévi vállalkozói adóelő­leg kiszámításához a negyed­évi értékcsökkenés a költsé­geknél figyelembe vehető-e? A negyedévi vállalkozói adóelőleg kiszámításához az értékcsökkenési leírás idő­arányos része, mint költség nem vehető figyelembe. Az értékcsökkenési leírás szá­mítására csak az év utolsó napján a leltárban lévő ál­lóeszközök tekintetében van mód. Az amortizáció tehát egy összegben, év végén az adóbevallásban helyezhető kiadásba. 3. számú kérdés: a bevitt vagyon hozadékára negyed­évenként lehet-e előleget kivenni, vagy csak az év végén egy összegben vehe­tő ki? A bevitt vagyon hozadé­kit csak év végén — az Állami Bankfelügyelet által megadott kamatláb ismereté­ben — lehet kiszámítani. Mivel ennek év közbeni szá­mított összege nem ismert, előleg felvételére nincs mód. Magyarországon tartózko­dási engedéllyel élő külföldi állampolgárokat foglalkozta­tunk, személyi számuk még nincs. Mikor kell adóztatni, illetve hová kell utalni a keresetük után az adót? (Vállalati bérelszámolás.) Magyarországon — tartóz­kodási engedéllyel — élő külföldi magánszemélyek adószáma megegyezik a ma­gyar állampolgárságú ma­gánszemélyek adószámával. A külföldieknek személyi számuk nincs, így bejelent­kezésüket anélkül kell elfo­gadni. A személyi számok kialakítása napirenden van. Keresetük után ugyanazok a jogszabályok az érvénye­sek, mint a magyar állam­polgárságú magánszemélyek esetében. A levont személyi jövedelemadót csak a válla­lati analitikában kell elkü­löníteni, az adóelszámolási irodához való átutalása a vállalati dolgozók kereseté­ből levont szja-val együt­tesen történik. Szerződéses boltvezető vagyok. Egyik-másik élelmi­szer-feldolgozó állami válla- lalat nem akar nekem külön számlát adni, csak a köz­pontomnak ad összevont számlát, az meg tehernek veszi a megbontást. Mitévő legyek, hiszen így az áfa elszámolásának határidőben nem tudok eleget tenni? (M. N.-né és K. Gy.-né.) A számviteli bizonylati rendről szóló 29/1978. (XI. 14.) PM-számú rendelet 5. § (11) bekezdés alapján minden „szállító köteles a bolti kiskereskedelmi és vendéglátó-iipari egységekbe szállított árukról a számlát átvevő* boltonként, üzleten­ként kiállítani”. Ismeretes, hogy ez a rendelet nehézsé­get okoz —, főleg azoknál a vállalatoknál, ahol nem gépi úton készítik a számlákat. Volt a PM vezetésével az érdekelt vállalatok felügye­leti és érdekképviseleti szer­vei között egyeztető eljárás, ahol bizonyos kompromisz- szum született, de a szerző­déses üzletekre az említett jogszabály alól a szállító- vállalatok nem kaptak fel­mentést, tehát boltokként kell adni a szállításoknak megfelelően a számlákat. Ezt az állásfoglalást kihir­dették a Pénzügyi Közlöny­ben, a Kereskedelmi Értesí­tőben, valamint a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Ér­tesítőben. Önöknek tehát minden alapjuk megvan a szállítások számának meg­felelően az áfa-törvényben meghatározott szabályos számlák megkövetelésére. Bővülő burgonyaválaszték Négy megye közös hulladéktárolója A különleges kezelést igénylő termelési hulladé­kok közös elhelyezéséről született megállapodás négy alföldi megye, Szolnok, Bé­kés, Csongrád' és Bács- Kiskun megye tanácsai kö­zött. Az évente jelentős tömegben keletkező hulla­dékok tárolásának, meg­semmisítésének megyénkén­ti megoldása hagy nehéz­ségeket okozott volna, ezért úgy határoztak, hogy a Szolnok megyei Kétpó ha­tárában az erőforrások kon­centrálásával közös átme­neti tárolót létesítenek. A későbbiekben ezt a terüle­tet korszerű, komplex hul­ladékkezelő és -lerakóhellyé fejlesztik. A beruházás költségeit az ehhez kapott központi támogatás mellett az érintett megyék gazdál­kodói, „hulladéktermelői” közösen viselik. A területileg illetékes Szolnok Megyei Tanács a környék lakosságának meg­felelő tájékoztatása és hoz­zájárulása után kiadta a területfelhasznSlási enge­délyt, s a miffikálatokról is rendszeresen tájékoztatja a környék lakóit, valamint az ország közvéleményét. A burgonyaellátás javí­tására a hazai kutatók új, nagy reményű fajtákat állí­tanak elő, amelyekre főként az jellemző, hogy a vírusok­kal szemben sokkal ellen­állóbbak, mint a vásárlók körében is jól ismert bur­gonyafélék. Az új fajtáknak ez a kedvező tulajdonsága külföldön is érdeklődést kelt, lévén, hogy az ottani burgonyák ugyan termő- képességükkel kitűnnek, ám a növényi betegségek kór­okozóival szemben eléggé fogékonyak. A hazai neme­sítés élénkülése azt is je­lenti, hogy a kistermelők is hozzájutnak az általuk régóta sürgetett új fajták­hoz; ezeket több éven át lehet szaporítani anélkül, hogy az ismétlődő növényi vírusfertőzések miatti ter­méskieséstől kellene tartani. A hazai burgonyatermesz­tésben sokáig egyeduralkodó volt a Desire holland faj­ta, amely kiemelkedő ké­pességekkel rendelkezik, és ezt alaposan ki is használ­ják a hazai gazdaságok. A MÉM és az OMFB is támo­gatta a választékot bővítő hazai kezdeményezéseket, így került tavaly a magyar nemesítésű őszirózsa is a hivatalosan elismert fajták közé, majd az idén a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­temen ki nemesített Ke. 48.- elnevezésű fajtajelölt, amely végül is Ciklámen néven kapott állami minősítést, köztermesztési engedélyt. A nemesítők ezúttal si­kerrel ötvözték az úgyne­vezett vadfajtáknak a ví­rusokkal szembeni ellenálló képességét a kultúrnövé­nyektől megkívánt tulaj­donságokkal. A Ciklámen, ugyanúgy, mint az őszi­rózsa, több évig is eredmé­nyesen termesztésben tart­ható, leromlása lényegesen lassúbb, mint más burgo­nyaféléké; ily módon ver­senyképes fajtát adott a hazai nemesítés a holland importanyagokkal” szem­ben. A Ciklámen egyéb­ként közepes méterű, gumó­jának felszíne egyenletes. Héjának színe lilás-vörös — a fogyasztók ezt az ár­nyalatot kedvelik —, húsá­nak színe pedig sárgás*fe- hér, ami szintén piaci elő­nyöket sejtet. A vírusokkal szembeni ellenálló képesség kifejlesztése némi ‘„áldo­zatokkal” is járt: az új burgonya betakarításakor és tárolásánál is a szokásosnál valamivel nagyobb kíméle­tet igényel, ám az eredmény végül is azt bizonyítja, hogy a nagyobb törődés a termelők és a kereskedők számára kifizetődő lesz. Hol tart a szénbányák szanálása? Készül a kibontakozási program Amint az közismert, sza>- nálják megyénk szénbánya­vállalatát. A pénzügyminisz­ter április 19-én hozta meg döntését, a szanálószerve­zet igazgatója dr. Rédei László egy hét múlva közöl­te azt a Nógrádi Szénbányák és a hozzá tartozó üzemek vezetőivel, ismertette az előzményeket és az eljárás főbb szakaszait, A nagy je­lentőségű munkát fél év alatt kell befejezni, s a ta­pasztalatokat jelentésben összegzi majd a szanálóbi­zottság. — Kik végzik a szanálást? — A vizsgálatot Vadász Endre szanálóbiztos irá­nyítja — felelte Nagy Róbert, a munkálatokban részt ve­vő vállalati team vezetője. — Feladatának végrehajtásá­hoz külső és helybel'i szak­emberekre támaszkodik. Külső szakértőként a Kont- rollinvest Ipari Szaktanács- adó Gazdasági Munkaközös­ség. valamint a Struktúra Szervezési Vállalat felkért dolgozóit veszi igénybe. Hoz­záértő. jeles szakemberekről van szó, akik kellő tapasz­talatot szereztek a Mecseki Szénbányák és a Tatabányai Szénbányák szanálása során. A vállalatvezetés által meg­bízott, a kulcsfontosságú üzemek és osztályok veze­tőiből álló munkacsoport is segíti a szanálóbiztost. Szervezzük, összefogjuk a belső munkákat, biztosítjuk az eljárás belső feltételeit, összekötő szerepet töltünk be a szanálóbiztos és szak­értői, valamint a vállalat érintett szeryezetei között. — Mire terjed ki, hogyan végzik munkájukat a szak­értők? — A szanálóbizottság igyekszik feltárni a vesz­teséges gazdálkodás kialaku­lását és okait. Továbbá vizs­gálja, hogy milyen — első­sorban belső — intézkedé­sekre van szükség vállala­tunk talpraállításához. A szanálószervezet igazgatója itt-tartózkodásakor hangsú­lyozta: az eljárás alapvető célja a Nógrádi Szénbányák fizetőképességének helyre- állítása, a gazdaságos és hatékony működés megte­remtése. A szakértők a sza­nálási és vizsgálódási eszköz­tár úgyszólván valamennyi korszerű formáját alkalmaz­zák. Vállalati dokumentu­mokból tájékozódnak, infor­mációkat, adatsorokat kér­nek, s ezekből tendenciákra következtetnek. Élnek a cso­portos beszélgetések, a kér­dőíves felmérések, a teszt­lapos szondázások, a véle­ményütköztetések, a problé­maorientált összejövetelek, a tréningek lehetőségével. Ezt nevezhetjük az eljárás első fázisának. — Ezzel párhuzamosan kell elkészíteni a vállalat kibon­takozási programját. Hol tart ez a munka? — A programot június 15-ig kell összeállítanunk, s az 1988—1991-es évekre ké­szül. Az üzemi programok alapján áll majd össze a vállalati megújhodási prog­ram, amely magába foglalja a termelés fejlesztésének és a műszaki korszerűsítésnek a tennivalóit. Részletezi a gazdálkodás kérdéseit, az ez irányú feladatokat. Harmad- sorban tartalmazza az irá­nyítási rendszer és a belső mechanizmus fejlesztésének teendőit. Rendkívül feszes, a részletekig leásó lesz a program, melynek végrehaj­tása a jelenleginél jobb munkát igényel mindannyi­unktól. — Gondolom, a szanáló­bizottság jelentése alapján készül majd tel a vállalat­nak adandó segítséget és a feltételeket magába foglaló megállapodás. — Valóban. Ekkor dől majd el vállalatunk, remélhetően pozitív irányú sorsa — mon­dotta Nagy Róbert. (K. L.) Több üdítőital — hazai alapanyagokból A Budapesti Likőripari Vállalat, a BULIV az utób­bi időben jelentősen csök­kentette töményszesz-gyár- tását, ugyanakkor több üdítőitalt készít és palac­koz. Bartha J. Gábor keres­kedelmi igazgató elmondta: a nyáron a tavalyinál több Schweppes, Sztár és meggy­alapú üdítőitalt adnak, Co- ca-Colából pedig a múlt évivel azonos mennyiséget forgalmaznak. Az angol cég a megálla­podás szerint egyelőre annyit küld a Schweppes üdítőital alapanyagából, mint 1987-ben, ám ezt a mennyi­séget — ha lesz rá igény — 15—20 százalékkal is hajlandó növelni a kül­földi partner; így a vállalat összesen 7—7,5 millió litert palackozhat a nálunk is egyre kedveltebb üdítőfajtá­ból. Idén a Schweppes na­rancs, citrom, gyömbér és tonik változatát 2,5 deci- literes üvegekben is forga­lomba hozzák, a címkézésre hamarosan új gépet állíta­nak munkába. A holland Qest cég által szállított alapanyagból a tavalyinál tíz százalékkal több, összesen mintegy 5,5 millió liter Sztár üdítőt készítenek. Ebből az ital­ból ezen a nyáron vidékre is jut, a vállalat az általa ellátott Pest, Bács-Kiskun, Szolnok, Heves és Nógrád megye üzleteibe is küld. Coca-Colából a tavalyihoz hasonló színvonalú ellátás­ra lesznek képesek. Bár a fogyasztók tcJbbet igényel­nének a kedvelt üdítő­italból, a gyár az idén is változatlanul 25 millió li­tert palackoz. A jövőben egyre nagyobb mennyiségű üdítőitalt gyár­tanak hazai alapanyagok felhasználásával.: A nyers­anyagtermelés növelésére az elmúlt 4—5 évben több mint 10 millió, forintot köl­tött a vállalat. Egyik fon­tos, gyümölcstermelő part­nerével, a Nemesvámosi Balatonfüred—Csopaktája Tsz-szel közösen mintegy másfél száz hektáron te­lepítettek meggyet. Az ül­tetvény nagy része tavaly fordult termőre. A gyü­mölcsből, Alfa meggy elne­vezésű szénsavas üdítőitalt készítenek. Az idei termés felhasználásával a még ér­tékesebb, vitaminokban gaz­dagabb — speciális eljárás­sal előállított — szűrt meggyléből kétmillió litert hoztak forgalomba. Meteor meggynektár jelzéssel. Magyar—osztrák mészmü-kft alakult A vegyes vállalat alapí­tói a Technoimpexen kívül a Mineralimpex, a Cement- és Mészművek, valamint két osztrák cég, a Perlmoo- ser Zementwerke AG és a Mineralkontor Társaság. A közös vállalkozás Lábatlan­ban egy világszínvonalú mészégető művet épít fel. A 720 millió forintos be­ruházás a tervek szerint három év alatt valósul meg. Az évi 140 ezer tonna kapaci­tású mészmű a magyarországi hasonló létesítmények kö­zött az egyik legnagyobb lesz, és 1991 elején kezdi meg a termelést. Az új üzemben szigorúan figye­lembe veszik a környezet- védelmi szempontokat is, és a legkorszerűbb porszűrőket szerelik fel a mészműben. A kft-ben az osztrák és a magyar tőke 50—50 szá­zalékban oszlik meg, a kül­földi partnerek összesen 90 millió shilling értékű mű­ködőtökét hoznak a vállal­kozásba. A modern techno­lógiákat és a termelősorok egy részét az osztrák fél szállítja, a berendezések kö­zül néhányat magyar kivi­teli tervek alapján, hazai iparvállalatoknál állítanak elő, döntően a Cement- és Mészművek saját gépgyárá­ban. Fő termék a porotontégia Minda**«* hatvanul dol­goznak a széesenyi tégla­gyárban, s a maroknyi kol­lektíva a* idén köxel 39 millió torint árbevételt szándékozik elérni. Ehhez nem kevesebb, mint 13 mil­lió 399 ezer kisméretű egy- ségteglát kel! előállítani. A termeié» íS százalékát a na—3*-at por-óton tégla te­szi ki, amely megfelel az új hőszigetelési szabvány előírásainak. A gyár ter­mékeit az észak-magyaror­szági é* a Budapest kör­nyéki Tűxépek értékesítik. Babéi László képriportja

Next

/
Thumbnails
Contents