Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-10 / 138. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIIV. ÉVF., 138. SZÁM ARA: 1.80 FORINT 1888. JÚNIUS 10., PÉNTEK Csodavárás helyett (3. oldali Úgy érezte, szabadon él (4. oldal) Emelkedtek a betétek kamatai (5. oldal) öíaH# A megyei kepuíselöcsoport íilesi Kritikus kép a megye ipari szerkezetéről Az Országgyűlés június 29-re összehívott ülésszaká­nak előkészítésével kapcsolatos teendőket és napi­rendeket vitatta meg tegnapi ülésén Salgótarjánban az országgyűlési képviselők megyei csoportja. A tanács­kozáson dr. Hütter Csaba, a képviselőcsoport vezető­je köszöntötte Szalai Lászlót, a megyei pártbizottság titkárát és Letovai Ildikót, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának titkárát. A képviselők elsőként tá­jékoztatót hallgattak meg Nógrád megye ipari szerke­zetéről, a szerkezetátalakítás lehetőségeiről. Havas Fe­renc, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese rend­kívül alapos és átfogó képet adott, s erről elismeréssel szóltak a vitába bekapcsoló­dó képviselők. Havas Ferenc mindenek­előtt arra utalt: Nógrád ha­gyományosan ipari jellegű megye. A szocialista ipar termelési értéke az 1980, évi 17,4 milliárd forintról 28 mlilliárd forintra növekedett, s 1986-ban az anyagi ágazat­ban foglalkoztatottakból az iparban dolgozók aránya 43,3 százalék volt. Ebben az ösz- szehasonlításban Nógrád a harmadik, megyénket csak Komárom és Borsod előzi meg. Az előadó kitért az or­szágostól eltérő sajátossá­gokra, így például a nehéz­ipar arányaira, ’majd a ko­rábbi évek beruházásait te­kintette át. Az ország legkorábban iparosított megyéi közé tar­tozó Nógrádban meghatáro­zó volt a szénbányászat, ko­hászat, üvegipar, valamint a salgótarjáni medence túlsú­lya. Ennek megváltoztatásá­ra — kényszerű okokból is — két nagy kísérlet történt. 1964-től például a szénbá­nyászat visszafejileszitésének ellensúlyozására 13 új üzem települt; a hetvenes évektől pedig előtérbe kerültek a termelő rekonstrukciók, a központi fejlesztési progra­mokhoz való kapcsolódások. Az eredmények mellett nem hallgatta el az előadó a messzebb mutató következ­ményeket sem, így például azt, hogy jobbára az ener­gia- és anyagigényes ágaza­tok súlya nőtt, s a korszerű­sítésben az extenzív jelleg dominált. Igen sok részletkérdés elemzése után, elhangzott a megszívlelendő megállapítás: egészében nem a jelen nyug­talanító a képben, sokkal in­kább a távoli jövő, az ipari perspektíva kialakulatlansá­ga. A fő probléma az, hogy az innovációnak nemcsak a forrásai, hanem a szerkezet- átalakítási programhoz való kapcsolódás láncszemei is hiányoznák, vagy nincsenek feltárva. Mindez az elért eredmények ellenére is igaz. S hogyan tovább, milyen lehetőségek vannak a fejlő­désre? Az egyik szerint a kialakult piaci lehetőségeket kell megőrizni, a másik a korszerű termékek kifejlesz­tése és piacuknák a megte­remtése. A valósághoz azon­ban hozzátartozik, hogy me­gyénkben az előbbi a meg­határozó, ami nem jelenthet hosszabb távra megoldást. Az igazságtól sarkos han­gú ; kritikusságában újszerű — a felszólalók többek kö­zött így minősítették a vita­indítót. A véleménycseré­ben részt vett Szalai László, a megyei pártbizottság tit­kára, Devcsics Miklós me­gyei tanácselnök, dr. Hütter Csaba, Sándor Gábor, dr. Miklós Zoltán, Vastag Otti­lia országgyűlési képviselők. A többi között hangsú­lyozták, hogy a gazdaság válaszút előtt áll, a mostani markáns kép egyik magya­rázata, hogy a korábbi fej­lesztések mozgatóerői kime­rültek. Felhívták a figyel­met a hagyományos struktú­ra minden áron való meg­őrzésének hibájára, s a szénbányászat helyzetének kapcsán ezt úgy fogalmaz­ták meg: hiábavaló, ered­ményt nem hozó igyekezet a megállíthatatlan megállítá­sára való törekvés, az „áramlással szemben ugyan­is nem lehet haladni”. Mi lehet akkor a megol­dás? Aligha hozhat ered­ményt a várakozás, hogy majd telepítenek a megyébe valamilyen nagyipart, csak fogadni kell. Ehelyett egyfé­le magatartás lehet célrave­zető: fel kel] szakítani a meglevő szellemi tespedtsé- get. s emellett fel kell ka­rolni azokat, akiket nem ez jellemez. A szellemiség egyébként jelentős helyet ka­pott a képviselőcsoport vitá­jában. A hozzászólások rá­világítottak arra a szemlé­letre is, amely az alkotó ér­telmiség megkötését, szelle­mi energiáinak kibontakoz­tatását akadályozza. KISZÖV-küldöttközgyűlés Megújulás előtt a szövetkezeti mozgalom? A megye ipari szövetkeze­tei múlt évi gazdálkodásuk előterébe a műszaki és strukturális fejlesztéseket, a termelés és a termék minő­ségének növelését helyezték. Az 1987-es tervet összessé­gében és főbb arányaiban teljesítették, illetve túlszár­nyalták. Emellett azonban felmerült a kérdés, hogy az ipari szövetkezeti mozgalom tudja-e folytatni azt a dina­mikus fejlődést, amely az utóbbi években jellemző volt, meg tudja-e újítani önmagát, képes-e a változó gazdasági féltételek közepet­te gazdasági erejét megőriz­ni úgy, hogy mozgalmi' jelle­gét se veszítse el. Főként e gondolat körül folyt az eszmecsere tegnap Salgótarjánban, az Ipari Szö­vetkezetek Nógrád Megyei Szövetségének küldöttközgyű­lésén, melyen többek között részt vett Köveskúti Lajos, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, az OKISZ el­nöke is. A küldöttközgyűlés elő­ször határozott arról, hogy tagjai közé fogadja az ÉP­KAR Építő és Karbantartó, az UNI-COOP Építő és Szol­gáltató, a Karamcs Gépipari és Szolgáltató, valamint a „SZIGMA 88” Ipari és Szol­gáltató Kisszövetkezeteket. Ezután Fekete Nándor, a KISZÖV Nógrád megyei el­(Folytatás a 2. oldalon) Ma hazánkba látogat Radzsiv Gandhi Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Mi­nisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP elnökének meghívására júni­us 10-én, ma hivatalos bará­ti látogatásra hazánkba ér­kezik Radzsiv Gandhi, az In­diai Köztársaság miniszter- elnöke. A szocializmus Magyarországon 10 millió ember ügye Grósz Károly beszéde az áramszolgáltatási centenáriumon Az Építők Rózsa Fe­renc Művelődési Házá­ban csütörtökön ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Villamos Mű­vek Tröszt a hazai köz­célú villamosenergia­szolgáltatás megkezdé­sének 100. évfordulója alkalmából. A jubileu­mi megemlékezésen megjelent, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Berecz Frigyes ipari mi­niszter, továbbá képvi­seltették magukat a vil­lamos energia termelésé­hez, szállításához és szolgáltatásához kapcso­lódó gazdasági és társa­dalmi szervezetek, vala­mint 11 országból a tröszttel műszaki-tudo­mányos együttműködést és energiacserét folytató partnerintézmények is. Berecz Frigyes nyitot­ta meg a jubileumi nagy­gyűlést, majd Grósz Ká­roly mondott beszédet. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevé­ben köszöntötte az iparág 43 ezer dolgozóját, fizikai és szellemi munkásokat, a leg­különbözőbb posztokon szol­gálatot teljesítő vezetőket a közcélú viilamosenergia-szol- gáltatás 100 éves jubileuma alkalmából. — Olyan iparág centenári­umát ünnepeljük, amely meghatározó jelentőségű az általános emberi civilizáció, a tudományos-technikai és a társadalmi-gazdasági fej­lődés szempontjából, ugyan­akkor ezernyi szállal kötődik az élet minden területéhez — hangsúlyozta bevezetőben. —'A centenáriumi ünnep­ség olyan időpontban kerül sorra, amikor hazánk és né­pünk újabb nagy sorsfordu­lóhoz érkezett, aminek sem­mivel sem kisebb a tétje, mint az eddigieknek, válto­zatosan gazdag és hányatott történelme során. Ez a törté­nelmi felelősség hatotta át pártunk közelmúltban lezaj­lott értekezletét. Arra keres­tük a választ, mit kell ten­nünk annak érdekében, hogy a magyarság — immár az ezredfordulóho»közeledve — méltóképpen megállja a he­lyét a népek nagy versengé­sében, hogy saját értékeit megőrizze és gyarapítsa, s ezzel járuljon hozzá az egye­temes emberi haladáshoz. — A pártértekezlet politi­kai tapasztalatokban Rendkí­vül gazdag előkészületei, a tanácskozás alkotó légköre és egyértelműen pozitív társa­dalmi visszhangja alapján joggal állíthatjuk, hogy nem­csak a párttagság, hanem a magyar nép döntő többsége is a szocializmus mellett fog­lalt állást. Élni és alkotni akar. Jövőjét szocialista ke­retek között tartja biztosí­tottnak. Ennek a rendszernek a hatékonyabb, korsze­rűbb működésében lát­ja megmaradásának és fejlő­désének legfőbb garanciáját. A szocializmus ügye Magyar- országon 10 millió emberre tartozik. Kötelességünk élni ezzel a bizalommal. Keres­nünk kell állhatatosan min­den olyan lehetőséget, esz­közt. anyagi és erkölcsi erő­forrást. ami hozzásegíti né­pünket önbizalma erősödésé­(Folytatás a 2. oldalon) Csehszlovák pártmunkás­küldöttség látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására június 7. és 9. között Magyarországon tartózkodott Csehszlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának pártmunkás­küldöttsége, élén Václav Vancatával, a KB osztályveze­tő-helyettesével. A csehszlo­vák vendégeket fogadta Pet- rovszki István, az MSZMP KB tagja, a KB párt- és tö­megszervezetek osztályának vezetője. A párttagnyilvántartás rendszerét és módszereit ta­nulmányozó küldöttséggel megbeszélést folytatott Do­monkos László, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese és Bíró József, a KB alosz­tályvezetője. A csehszlovák pártmunkás­küldöttség csütörtökön eluta­zott hazánkból. Robottechnika a festésben? Május elején egy új festőüzemmel bővült a salgótarjáni öblösüveg­gyár. A több mint 20 millió forintba kerülő üzemet korszerű, kör­nyezetkímélő technoló­giával szerelték fel, s a közeljövőben tervezik a robottechnikát is beve­zetni a festésben. Rz SZMT-iilés napirendjén: Rehabilitáció és a kollektív szerződések módosítása Szorító helyzetben élnek ipari, mezőgazdasági üzeme­ink: egyre növekszik a re­habilitációra szoruló, meg­változott munkaképességű dolgozók létszáma, ugyan­akkor nő az elvárás velük szemben, az eredményorien­tált gazdálkodás tekintetében is. A Szakszervezetek Nóg­rád Megyei Tanácsa állás­pontját e kérdésben Marczi József, a megyei társadalom- biztosítási tanács elnöke vá­zolta tájékoztatójában, az SZMT csütörtöki, Salgótar­jánban megtartott ülésén. Kimutatása szerint a me­gyei munkásság 12—13 szá­zaléka legalább egy veszély- forrásnak kitéve végzi mun­káját. Rosszabb a helyzet, ha alapul vesszük az otthoni és túlórában vállalt feladatokat is. Az a tény, hogy a tett in­tézkedések nem elegendőek, igazolhatók statisztikai ada­tokkal is. Évente 8—900 (1987-ben 1287) fő került rokkantsági nyugdíjba, s re­habilitációba részesült 650— 700 dolgozó. Az SZMT már többször szorgalmazta megfelelő mun­kakörök kialakítását, a ve­szélyforrások felszámolását, csökkentését, a bedolgozói rendszer fejlesztését. Sürgette az egészségügvi gyógyító­megelőző, gondozói munka feltételeinek, tartalmának a iávítását. Ennek ellenére sok hiányosság tapasztalható mindkét területen. A témakörben 19 eazdál- kodó egységnél vizseálódtak. s a oroblémák közül említett néhányat. Az áthelvezés több­nyire átképzés nélkül törté­nik és a dolgozó általában nem kap keresetkiegészítést. Javasolja, hogy jogszabály ösztönözze a munkáltatót a rehabilitált dolgozó megma­radt munkaképességének hasznosítására. Fizessenek nagyobb mérvű hozzájárulást a foglalkoztatási alapra azok, akik a létszámuk 3—5 szá­zalékáig nem alkalmaznak megváltozott munkaképessé­gűeket. Az egyéni ösztönzést szolgálná egy olyan járadék- rendszer, amely független a jövedelem napvságától, álta­la nem jár rosszul a dolgo­zó akkor sem, ha magasabb eredmény alapján nő az át­lagkereset. Második napirendként Ru- dinszky László, az SZMT fő­munkatársa tájékoztatta az ülés részvevőit a -vállalati kollektív szerződések módosí­tásának tapasztalatairól. E téren a legtöbb gondot a tel­jesítményben dolgozók bér­bruttósítása jelentette. Vizs­gálódásaik során kevésnek találták az átképzésre irá­nyuló vállalati cselekvést, másfelől növekedett a hiány­szakmák száma. A bérezés­ben számos gazdálkodó igen mértéktartó, hiszen csak év végén tervezik az emelések végrehajtását. Általános ta­pasztalatként emlitette az adóreform munkára, túlmun­kára ösztönző hatásának az elmaradását. Végezetül Agner Gyula, az SZMT vezető titkára adott tájékoztatást az országos pártértekezleten megfogal­mazódott, a szakszervezete­ket is érintő, időszerű felada­tokról.

Next

/
Thumbnails
Contents