Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-08 / 136. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 136. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1988. JÚNIUS 8., SZERDA Lakat alatt (3. oldal) Fanatikus táncos (4. oldal) „Életre szóló" adomány (5. oldal) Tanácsi testület tárgyalta Fontossági sorrend a közvilágítás korszerűsítésében A tanácsok fontos szerepet töltenek be a szolgáltatások szervezésében és koordinálá­sában, a lakossági igények mind jobb kielégítésében. A folyamatos figyelem egyik jele, hogy a Nógrád Megyei Tanács is napirendjére tű­zött legutóbbi ülésén hason­ló témát: tájékoztatót foga­dott el a testület az Észak- Magyarországi Áramszolgál- ga,tó Vállalat salgótarjáni üzemigazgatósága lakossági szolgáltatótevékenységéről. Czeglédy Ferenc üzemigaz­gató mindenekelőtt arra utalt: a vállalat hat üzem- igazgatósága közül a salgó­tarjáni a legnagyobbak kö­zé tartozik, működési terü­lete egész Nógrád megye. A tevékenységet jól érzékelteti néhány szám is: a csaknem 100 ezer lakossági fogyasz­tót 708 közületi transzformá­torállomás, 1400 kilométer kisfeszültségű és 1500 kilo­méter középfeszültségű ve­zeték látja el villamos ener­giával — ezek folyamatos üzemeltetéséről kell gondos­kodni az igazgatóságnak. Az értékelés szerint a visszafogott beruházások el­lenére is jelentős a megyé­ben a hálózatfejlesztés, az állomásbővítés. A gondok között említhető, hogy a transzformátorok közül 72 túlterhelt. A tájékoztató ki­tért arra, hogy a közép- és kisfeszültségen bekövetkezett üzemzavarok aránya az or­szágos átlagnál kedvezőbb. Szó esett a tanácsokkal va­ló együttműködésről is, a közvilágítást szerződés alap­ján üzemeltetik. 34 500 lám­patestről van szó, s ezek hat­van százaléka minősíthető korszerűnek. A tanácsokkal együttműködve egyébként az utóbbi három évben közvilá­gítás-korszerűsítési progra­mot indítottak, s ennek az az egyik célja, hogy a tervidő­szak végére az országos át­lagot megközelítő legyen a hagyományos és a korszerű közvilágítási lámpahelyek aránya. A folyamat jegyé­ben az elmúlt évben több mint 2000 lámpatestet kor­szerűsítettek. A célkitűzések valóra váltása egyébként 70 millió forintot igényel, s a program elkezdése óta 25 milliót használtak fel. Ennek kapcsán hangsúlyozták, hogy a szűkös anyagiakra tekin­tettel fontossági sorrendet kell megállapítani. A leglé­nyegesebb, hogy a főútvona­lak, gyalogátkelő helyek és a tanácsok által közbizton­sági szempontból legfonto­sabbnak ítélt területek ke­rüljenek az első helyre. A tájékoztató kitért a díj­beszedői tevékenységre és a számlázási rendszerre, az ügyfélfogadások rendjére. Ami pedig a panaszokat il­leti: az üzemigazgató arról adhatott számot, hogy 1983— 1987 között jelentős mérték­ben csökkent a kifogások száma. Sokat mond az a tény is, hogy hét év alatt 100 száza­lékkal nőtt a lakosság villa- mosenergia-fogyasztása, ta­valy az egész villamos ener­gia 24 százalékát már a la­kosság igényelte. Nem vélet­len tehát, hogy az energiagaz­dálkodással kapcsolatos fel­adatok között az első helyen szerepel az úgynevezett csúcsteljesítményekkel való gazdálkodás, a vételezési csúcsok „lefaragása”. A köz- világítás korábban említett korszerűsítése is csúcsidei megtakarítást eredményez, hiszen a korszerű lámpates­tek ugyanolyan teljesítmény mellett is 2,5—3-szoros fényerőt adnak. Magyar—Japán Baráti Kör alakult Pásztón Magyarország külpolitikai tevékenységében jelentős szerepet játszanak a kultu-- rális kapcsolatok is, amelyek az utóbbi időben újabb len­dületet vettek. Példaként említhetjük a hollandiai kulturális hetet, a magyar­országi lengyel filmnapokat, a müncheni és ungvári hun­garológiai intézetek szerve­zése körüli tetteket. Közismerten jók a japán— magyar kulturális kapcsola­tok is, különösen a zene te­rületén. Ráadásul az együtt­működéseknek már történel­mük van. A japán általános iskolai oktatásban figyelem­re méltó eredményességgel alkalmazzák Kodály Zoltán zeneoktatási módszerét, s a Neoton együttes első nagy nemzetközi sikereit éppen Japánban aratta. A Magyar— Japán Baráti Kör megalaku­lása a hagyományosan jó, kölcsönösen előnyös kapcso­latokra alapozódott, s a tá­vol-keleti ország iránti ér­deklődés fokozódása magya­rázza a kör helyi csoportjai­nak létrehozását. • A budapesti kör a múlt év novemberében alakult, s az­óta már számos megyeszék­helyen alakult szervezete. Nógrád megyében a pásztói­ak karolták fel a kör meg->- alakításának gondolatát, amely Tari Ottó, a Hazafias Népfront Pásztói Városi Bi­zottságának titkára és Fá­bián Ferenc, a Lovász Jó­zsef Művelődési Központ munkatársa szervezőmunká­jának eredményeképpen ked­den valósággá lett. Az alakuló közgyűlést az igények felmérése előzte meg. Szórólapokon keresz­tül — amelyek egyúttal je­lentkezési lapok is voltak —■ kértek tájékoztatást az egyéni érdeklődésről, s töb­ben nyelvtanulási szándéku­kat is jelezték. Az alakuló ülésen megvitatták a Ma­gyar—Japán Baráti Kör pásztói csoportjának műkö­dési szabályzatát, megválasz­tották a vezetőséget. A Lo­vász József Művelődési Köz­pont égisze alatt működő körnek — életkorra, foglal­kozásra és nemre való tekin­tet nélkül — tagja lehet bárki, aki érdeklődik a tá­voli ország történelme, kul­túrája és jelenkora iránt, aki tevékenyen kíván részt venni a népek közötti barát­ság szellemében az országok és az emberek közötti kap­csolatok, a béke erősítésé­ben. A pásztói alakuló összejö­vetelen Szentirmai József, a Magyar—Japán Baráti Kör országos titkára elnökölt. A szükséges formaságok után vetítéssel egybekötött isme­retterjesztő előadás hagzott el. Százéves a közcélú áramszolgáltatás Száz évvel ezelőtt kezdő­dött meg Magyarországon a közcélú villamosenergia­szolgáltatás. Ebből az alka­lomból Nagy Géza, a TITÁSZ vezérigazgatója saj­tótájékoztatót tartott a Ti­szántúli Áramszolgáltató Vál­lalat hajdúszoboszlói oktatási központjában. 1888-ban ugyanis a jelen­leg a TITÁSZ-hoz tartozó Mátészalkán történt a neve­zetes esemény: egy vízima­lomban működésbe helyezett áramfejlesztő berendezésből az első közcélú utcai vezeté­ken át villamos energiát szol­gáltattak néhány lámpához. Szovjet mezőgazdasági vezetők továbbképzése A MÉM Mérnök- és Ve­zetőtovábbképző Intézetének szervezésében szovjet mező- gazdasági vezetők tovább­képzésére került sor hazánk­ban; a -négyhetes tanfolya­mon 26-an vettek részt. A tanfolyam hallgatói — szov­jet agráripari egyesülések, kombinátok és szovhozok igazgatói, illetve kolhozok elnökei — a Szovjetunió 8 köztársaságából érkeztek hazánkba azzal a céllal, hogy a helyszínen tanulmá­nyozzák a magyar agrárter­melést és a termékfeldolgo­zást. A továbbképzésen elő­adások és konzultációk, vala­mint gyakorlati foglalkozá­sok segítették az ismeret- anyag elsajátítását. A hall­gatók tanulmányutakon is részt vettek, megismerve az agrárüzemek gazdasági és környezeti tényezőit, jellem­zőit. valamint az állami irá­nyítás rendszerét. Tanulmá­nyozták a gazdaságok belső szervezetét, és az alkalma­zott szervezési és érdekelt­ségi rendszereket, nem kü­lönben a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termelés technológiáit. Mauno Koivisto keddi programja Vidéken töltötte hivata­los baráti látogatásának második napját a finn köz- társasági elnök. Mauno Koi­visto a reggeli érákban meg­tekintette hazája budapes­ti nagykövetségének a Ke- lenhegyi úton épülő új szék­házát. Ezt követően — fele­sége társaságában — Szé­kesfehérvárra utazott. A vidéki programra elkísérte Katona Imre, az Elnöki Ta­nács titkára. A Videoton gyár bejára­tánál Szabó Imre ipari mi­nisztériumi államtitkár, va­lamint Fejér megye, a vá­ros és a nagyvállalat párt- és állami vezetői fogadták. Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a vendégeket, majd Sziklai Antal, a megye tanácsel­nöke adott áttekintést az ország iparilag és mezőgaz­daságilag legfejlettebb me­gyéjének társadalmi-gaz­dasági életéről. A mintegy százezer lakosú, s több mint ezeréves múltra visszatekintő megyeszék­hely finn kapcsolatait érint­ve utalt arra, hogy Székes- fehérvárnak több mint ne­gyedszázada van testvérvá­rosi kapcsolata Kérni város­sal. Egy másik finn vonat­kozás: az országrész je­lentős települése, Dunaúj­város papírgyárának re­konstrukciója során első­sorban finn papíripari gé­peket állítottak üzembe. Kázsmér János vezérigaz­gató a húszezer dolgozót foglalkoztató Videoton te­vékenységét finn nyelvű vi­deofilm segítségével mu­tatta be. A balatonfüredi Baricska csárdában elfogyasztott ma­gyaros ebéd után Mauno Koivisto és a kíséretében lé­vő személyiségek Tihany nevezetességeivel ismer­kedtek. Mail József plébá­nos kalauzolta az apátság­ban a vendégeket, akik ezt követően a kiváló akusztiká­jú templomban rögtönzött orgonakoncertet hallgattak meg. Az államfő végül ha­jókirándulást tett a Bala­tonon, majd a késő délutá­ni órákban visszautazott Budapestre. Este Mauno Koivisto 6s felesége a Budai Vigadó­ban megtekintette az Állami Népi Együttes műsorát. Az előadáson jelen volt Katona Imre és felesége. A nap folyamán Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár megbeszélést folytatott Kalevi Sorsa kül­ügyminiszterrel. Marjai József miniszter­elnök-helyettes, kereske­delmi miniszter Kati Kai- rammal, a NOKIA Rt. igaz­gató tanácsának elnökével, a finn kereskedelmi szö­vetség elnökével, valamint Eero Piiparival, a Haka Rt. vezérigazga‘ójávai foly­tatott megbeszélést. (MTt) Június 20 táján indulnak a kombájnok Űjabb esőket kapott a ka­lászos gabona, országszerte többnyire megfelelő meny- nyiségű csapadékot mértek és ez igen jókor jött nem­csak a búzának, hanem a szépen növekedésnek indult kukoricának is. A MÉM szakemberei sze­rint május második fele kedvezett a kalászosoknak és június első napjaiban szintén jó ütemben és — mindenekelőtt a Dunántú­lon — megfelelő mennyiség­ben érkezett az eső, amely átáztatta a talajt. Így a nö­vények tápanyagellátása folyamatos és zavartalan. A búza elvirágzott és a határ­szemlék tapasztalatai sze­rint megkezdődött a szemek fejlődése, éspedig az elmúlt évek átlagához képest né­hány nappal hamarabb. A sürgős beavatkozásra azért volt szükség, mert a gabona növényállománya az idén túlságosan sűrű, és ez melegágya lehet a gabona- fertőzéseknek. A szakszerű védekezéssel azonban sifce- Tült elejét venni a fertőző gócok. továbbterjedésének. Mindent egybevetve a búza június elején jól fejlett ál­lapotban van és július ele­jén várhatóan megkezdőd­het aratása. Az árpa, mint mindig előbb kerül sorra, június 20-a táján indíthatják a kombájnokat a határba. Tisza-híd Mátraterenyéről A Tiszapolgáriba épülő új Tisza-híd elemeinek térbeli ösz- szeszerelését végzik Mátraterenyén a Ganz Acélszerkezeti Leányvállalat gyárában. Az 1100 tonnás berendezést szep­temberre kell elkészíteni. — bp — Grosz Károlyt meghívtok az USA-ba Budapestre érkezett John C. Whitehead Horn Gyula külügymi­nisztériumi államtitkár meghívására kedden Buda­pestre érkezett John C. Whitehead, az Egyesült Ál­lamok külügyminiszterének első helyettese. A Külügyminisztériumban Csempék az NSZK-ba A Komhányi Építési Kerámiagyár ez év má­jus végéig mintegy 70 millió forint tőkésex- port-árbevételt ért el. A falburkoló csempék túlnyomórészt NSZK- ba, Ausztriába és a Perzsa-öböl térségébe kerültek. (Fotó: Bábel) folytatott tárgyalásokon Horn Gyula és John C. Whitehead véleménycserét folytatott az időszerű nem­zetközi kérdésekről és átte­kintette a magyar—amerikai kapcsolatok helyzetét. Az amerikai politikus találko­zott a nap folyamán Med- gyessy Péter miniszterelnök- helyettessel, akivel főként a két ország gazdasági együtt­működésének lehetőségeiről tárgyalt. John C. Whiteheadet a Parlamentben fogadta Grósz Károly, az MSZMP főtitká­ra, miniszterelnök. A talál­kozón — amelyen részt vett Horn Gyula és Kovács László külügyminiszter-he­lyettes, valamint Mark Pal­mer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete — amerikai részről megerősí­tették a magyar kormányfő­nek szóló meghívást az Egyesült Államokba teendő látogatásra. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents