Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-04 / 133. szám

A nogräd Magyarnándorban A cselekvő ember mindig vidám Három (szerintem) vidám emberrel sikerült találkoz­nom egy napon, amikor ki­csit részletesebben is utána­jártunk egy nemrégiben Magyarnándorban átadott díszes oklevélnek. Az ok­levél szövege arról tudósít, ihogy Magyarnándor és társ" községei kiváló eredményi érlek el tavaly a közhasznú társadalmi munka ' megyei pályázatának versenyében. A három vidám helybeli pedig így következik: Tol­nai Péter, cserháthalápi elöl­járó, Rostás Györgyi, nán- dori KISZ-titkár. klubveze­tő és egy vidám nyugdíjas vasutas (málházó volt majd húszéven át „Bégyarmaton" az állomáson), Borda István (samu) a halápi Petőfi ut­ca hét alól, de inkább elöl, amint majd az alábbiak­ból szépen sorra kitűnik. Felment az ára a társadalmi munkának is. De ez nem, hogy baj lenne, inkább nagyon is helyes! Miért eppen a mun­ka ára maradna egy hely­ben. amikor mindené válto­zik és általában nem lefelé menet. A megyei tanács már a lavalyi évre szóló ..no­menklatúrában" megállapí­totta. hogy a segédmunka értéke a korábbi 25 forint­ról hatvan forintra, a szak­munkáé ötvenrő] majd száz­ra!. pontosan kilencvenre ugrott, persze óránként. De van más változtatás is. Dif­ferenciáltabban lehet elszá­molni és főként rendszere­sebben (mert így érdemes!) azt. ami elkészült, ezenfelül külön kategóriákban tömö­rül a mezőny is: külön bí­rálat alá esnek a székely­községek saját köreiken be­lül es külön a társközségek. A helyezettek pedig 500— 200 ezer. illetve 400—200 ■ezer forintot kaphatnak. Ma­gyarnándor éppen tíz szá­zalékkal teljesítette túl sa­ját előirányzatát a közhasz­nú munkavégzésében tavaly és ezzel az összesítésben (amelybe Nógrád valameny- nyi községe beletartozik) a megyében a nagyon is elő­kelő hatodik helyezést érte el! Erről szó! az oklevél, de másról is szólhatunk ép­pen itt. A városkörnyéki községek közül mintegy ti- zenegvmilliós eredményé­vel (benne volt még az idő­közben önállósodást kereső Mohora is) első lett. S itt a város környékét Balassagyar­matra lehet és kell is érte­ni. Az értékelés alapja az. ami nem változott. Eddig is és ezután is arról lesz szó, hogy egy lakosra mennyi jut. és hogy milyen a köz’ ségek általános képe. tisz­tasága? Érdemes itt is em­líteni, mert az értéklés igv szólt nem véletlenül — a munka dandárját a közös községbeliek elsősorban a környezetvédelemben végez­ték el. Magyarnándoi t, Mo­hóról. Halápot és Deber’ ísényt is számítva n tavalyi összeg igy alakult — egy lakosra ebben az összeállí­tásban majd négyezer forint jutott a végén (3842). így „jött ki'’ a tízszázalékos emelkedés nyolcvanhathoz képest. De van itt más is! A startösszeg, ami az új táblázat szerint tavaly majd kétezer forint volt (1900) és azt jelenti, hogy ennyinek mindenképpen meg kell len­ni a terv szerint, mert enél- kül nincs pályázati részvé­tel sem stb. Sándor István tanácsel­nökkel a díszoklevél fölött szót váltva más sajátosság is előkerül, ha ez most nem is „okoz gondot”, hiszen a pályázati eredmények má­soknál még jobbak lehettek, ha Nándor a hatodik a me­gyében. De éppen a jövő­beni értékelés elé vágva és az idei terveket, szándéko­kat ismerve szükséges to­vábbadni, hogy a pályadíja­kat, a százezer forintokat, amelyeket az idén újra ér­demes lesz itt is komolyan venni — székhelyközség ese­tében a tanácstagi csoport, társközségi esetben pedig az elöljáróság költheti el köz­hasznú célra, valamiféle új­rateremtő alapra, bármire, ami ott és akkor a legszük­ségesebb... Magyarnándorban az egy lakosra jutó társadalmj- munka-érték 4259 forint lett és itt amúgy 1335. lakossal kell számolni. Ugyanez Mo- horán 3780 (909 lakossal), Halápon 2924 forint lako­sonként, ott 466-an élnek, míg a kis Debercsény a ma­ga 170 helybelijével 3332 fo­rintot ért el fejenkénti szá­molással mérve a dolgokat. Ezek után valóban érde­mes megkeresni néhány ha­lápit. nándorit, hogy ők mit gondolnak minderről az el­múlt esztendő alapján? Tol­nai Péterrel kezdtük, aki szó mi szó, nem egykönnyen állt kötélnek. Nem szívesen beszél még a biztos (mert már elért) eredményekről sem. Az igazi, régi és ta­pasztalt ember óvatosságát mindenképpen tisztelni il­lik — meg is tesszük, ameny- nyíre tehetjük —. de vala­mit hallani szeretnénk arról is, miként működnek a jó halápiak, ha közös ügyről, községükről van szó? így aztán nincs más hátra, mint­hogy Tolnai Péter, a nán- dori tanácson. elmondja, ami következik. De elébb még annyit, hogy éppen ő a cserháthalápi elöljáró is egyben. — Mi tagadás, nem egy­formák az emberek. Van. akit nagyon egyszerű be- mozditani. mert bármi adó­dik elsők között található minden esetben, másokat vi­szont köt a kisebb érdek, az utca. vagy a közvetlen ház- körüli. De ennek a munká­nak az az igazán jó oldala, hogy mindenkire szükség ran és minden hasznos, ami a községet gyarapítja vagy szépíti. Azok közül szívesen sorolok fel néhányat, akik tavaly például nem is egy alkalommal, de többször is társadalmi munkát végeztek Halápért. Majoros György kőműves, Csizmadia István tsz-nyugdíjas. Veszelka Fe­renc KPM-es, Varga István épitőmunkás. Gyimesi István erdészeti dózeroló. .. Es még sokan persze, de hát mindö- jüket nem sorolhatom most fel. Hanem, lenne és már volt is egy javaslatom. Kap­janak a többet végzők vala­milyen kis. szerény díjat, ok­levelet a jövőben. Mondtuk már az elnöknek.. . A halápiak például sokat dolgoztak a felújított műve­lődési házon, a környezetét is rendbe teszik. Arokásásból. egyengetésből, járdaépítés­ből, vizes-mocsarasodó részek rendezéséből és sok minden más, ügyszeretettel végzett, úgynevezett apró munkából tevődik össze minden. De éppen az úgynevezett kis dolgok lehetnek bosszantók, ha hiányoznak, vagy éppen ellenkezően ott is megvan­nak, ahol nem kellenének egy-egy makacskodó nagyobb tócsa képében. Vagy a rossz világításban az utcákon, vagy a rendezetlen csúf fa­luképen. egy fölösen kivá­gott fa ..személyében". Ezért nincs kis eredmény. Eredmény van. amit közö­sen érnek el évről évre a falvak lakói, a cselekvő em­berek. A vidámak, amilye­nek a halápiak, debercsé- nviek. nándoriak, ha látják — érdemes volt összefogni. Hogy mi mindenből állhat egy esztendő közhasznú mun­kája. arról éppen w nándori KISZ-titkár, ifjúsági klub­vezető Rostás Györgyi nap­közis tanítónő mondott né­hány jó példát a nándori sportpálya szélén álldogálva (a gyerekek a labdát rúgták odabent a vonalon túl eköz­ben). — A művelődési ház kör­nyékének rendezésében vet­tünk részt, ezt természetes­nek tartjuk, hiszen a taná­csi alapból a mi klubunk is kap bizonyos összeget min­den évben. A klubhelyiség felújításában ugyanúgy részt vettünk tavaly és miközben a háznak nem kell a terem­használatért sem fizetnünk — cserébe mi is vállaltunk ott olyan munkákat, amit el tu­dunk végezni. Ez közös ér­dek. Most a ház a nagyter­mének székcseréjét tervezi, a széksorok kiszerelésében tudunk mi is segíteni. Ezzel ugyancsak nem kell mást megbízni majd. amiként a felújított székek visszahelye­zésében is részt veszünk. Mi. végeredményben, vala­mennyi társadalmi munkán­kat ott végezzük, de igaz az Is. hogy cserébe mindenféle bér nélkül rendelkezésünkre áll úgyszólván minden idő­ben az egész művelődési ház. Szóval, csak szemlélet kér­dése az egész... Hogy ki hogy látja és adja át má­soknak is ezt... Nálunk nincs iagság. Tagsági díj sem értelemszerűen. Aki jön, jól érzi magát a klu­bunkban. A KISZ-nek 30 körüli a tagsága, a cselekvő mag úgy tíz-tizenkettő kö­rül van általában, de ez mindig cserélődik is attól függően, milyen ügyről van szó. Végeredményben az sem utolsó dolog, hogy a tavalyi társadalmi munka eredmé­nyei alapján hatodik közös nándori községek még nem is olyan nagyon régen a megyében a 17. helyen áll­tak a versenyben! Ebből fa­ragtak le tavaly éppen tizen­egyet a hatodik helyükkel. Testedző klubot alakítottak ki a régi nándori iskolaépü­letben, mert erre volt igény. A tsz jelentős értékben se­gítette a község vállalkozá­sait, a lakók törekvéseit, főként ha építeni, fuvarozni kellett — ezek mind komoly értékek és megbeesülendők. A József Attila utcában, a Mikszáth utcában és máshol sikerült javítani a közleke­dés feltételein. Sokat dolgoz­tak — volt, aki egy hét sza­badságát áldozta erre — a nándori katolikus templom felújításában, a külső tata­rozásban is. Ugyanígy a te­mető környékének rendezé­sében. Mohorán az újonnan kialakítandó faluházon Tol- nay-kúria, és környékén vé­geztek sok közhasznú mun­kát a helybeliek. Cserhátha- lápon járdaépítések, terep­rendezések, a faluház .fel­újítása és sok más volt na­pirenden. Debercsény ben a ravatalozó építése volt so­ron. Cserháthalápon sima hátú új útja van a Petőfi utcának. A hetes számú ház előtt gyomlálja, vágja kiákapá- val a fölösleges zöldet egy idős házaspár. Borda István (samu), aki a gyarmati vas­útállomáson volt málházó hosszú ideig, most nyugdí­jas. Feleségével és Viczián Lászlónéval, a szomszédasz- szonnyal a házuk előtti jár­dát, szegélyt szépítik a nyá­rias forróságra nem sokat tekintve. Borda István aztán elvezet egészen az utca vé­géig, ahol zúzott kővel fel- töltötték az útlorkolatot. Ott kell elfordulni a temető és a templom felé. Ki tudná megmondani, hány évig ta- podták éppen ott a sarat az esők után? Most szilárd kő­alap fogadja az arrajárót. Kis dolog? Kis dolgok pedig nincse­nek. T. I*. L. Kein k Kulcsár Józsi f Évszázadok találkozása a magyarnándori utcán, fiatalok az ősi falak tövében Tolnai Péter, Rostás Györgyi, Borda István A nándori óvoda sok társadalmi munkának köszönheti létet Viczián Lászlóné és szomszédai büszkén ápolják virágos ut­cájukat Cserháthalápon örömökről, gondokról egyaránt szó esik a szép porták elolt A halápiak a kerítéseken kívül is magukénak érzik a szépet t

Next

/
Thumbnails
Contents