Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-04 / 133. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 133. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988. JÚNIUS 4., SZOMBAT sA. Á kormány vezetőinek megbeszélése vállalatvezetőkkel (2. oldal) Kisiparosok a lakosság ellátásáért (3. oldal) Á NÓGRÁD Magyarnándorban (9. oldal) Pedagógusnapi ünnepségek Jeles elődök útján járva a kor kívánalmainak jnbban megfelelni A kitüntetett pedagógusok egy csoportja az ünnepségen. —kép: kulcsár— Budapesten, a Parlament kupolatermében Köpeczi Béla művelődési miniszter köszön­tötte a pedagógusnap alkal­mából kitüntetett tanítókat és tanárokat. Az ünnepségen jelen volt Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke és Pál Lé­náról, az MSZMP KB titkára is. A művelődési miniszter beszédében szólt azokról az ellentmondásokról is, ame­lyek napjainkban az iskola által meghirdetett eszmék, értékek és a társadalmi va­lóság között feszülnek, s amelyekre az iskola figyel­meztethet, de igazi feloldá­sa csak a családban és a szűkebb társadalmi környe­zetben lehetséges. A pedagógusnapi ünnep­ségeket országszerte meg­tartották, s Nógrád megye városaiban és városi jogú nagyközségeiben szintén kü­lön megemlékezéseket szer­veztek. Balassagyarmaton és Salgótarjánban például már csütörtökön üdvözölték a te­lepülés és vonzáskörzetének nevelőit. A megyeszékhelyen a kiemelkedő munkát és a szolgálati időt elismerő ki­tüntetések, oklevelek mellett átadták a Csíki Jolán—Csíki Mária alapítványt is. Az idén első ízben odaítélt elismerést Kazinczi Ernőné, a Lovász József Általános Iskola taní­tója kapta. A megyei ünnepséget Sal­gótarjánban, a Nógrád Me­gyei Tanács székházában pénteken délután tartották. A kiemelkedő pedagógiai munkát végzett meghívottak előtt Kapás József, a megyei tanács művelődési osztályá­nak vezetője mondott kö­szöntőt. Emlékeztetett arra, hogy a világ gazdasági, tár­sadalmi és tudományos fej­lődése minden korábbihoz képest felértékelte az embe­ri képességek sokoldalú fej­lesztésére hivatott iskola szo­ciális szerepét, jelentőségét. Az oktatás fejlesztése, minő­ségének javítása a nemzetek közötti verseny első számú tétjévé lépett elő, s ebben a versenyben aligha elég egyet­len pedagógus áldozatos mun­kája — a pedagógusok egész közösségének kell szívvel-lé- lekkel vállalnia az egyre gazdagodó óvodai, iskolai te­vékenységet, a lakóhely, a tágabb közösség gondjainak megoldásában való közremű­ködést. Az országos pártértekezlet megerősítette az oktatási tör­vény alapvető követelményeit, az igényt a pedagógusok szakmai tudása, felkészültsé­ge és színvonalas munkája iránt. Az új szemléletű ok­tató-nevelő munka elválaszt­hatatlan a nagyobb pedagó­giai szabadságtól, az iskolai önállóságtól és a korszerű módszerektől. Egyre több pe­dagógusnak kell a jeles elő­dök útját járva megfelelni a mai kor kívánalmainak, kö­vetelményeinek, a hétközna­pok rendje által megszabott konkrét feladatoknak, hogy munkájával megalapozza, a pedagógushivatás hirdetett és valós társadalmi presztí­zsének régóta joggal várt és remélt szinkronját. Az ünnepségen jelentették be, hogy a parlamenti meg­emlékezésen vette át a Ki­váló pedagógus kitüntetési Somogyi Károlyné, a balas­sagyarmati Petőfi Sándor Ál­talános Iskola és Gyimesi Tibor, a salgótarjáni ipari szakmunkásképző intézet ne­velője. A salgótarjáni ünnep­ségen az állami kitüntetése­ket dr. Boros Sándor, a me­gyei tanács elnökhelyettese nyújtotta át; huszonheten kaptak Kiváló munkáért ki­tüntetést, harminckét nevelő a művelődési miniszter di­csérő oklevelét érdemelte ki. öten vehették át a Pedagó­gus szolgálati emlékérmet. További tizennyolc pedagó­gus kapott különböző foko­zatú elismerést jól végzett szakszervezeti, ifjúsági moz­galmi és társadalmi munká­jáért. H 21-es üt tervezett folytatáséra: Miniszteri biztost neveznek ki Feladategyeztető megbe­szélésre pénteken Salgótar­jánba látogatott dr. Nagy Ervin közlekedési minisz­terhelyettes. A Nógrád Me­gyei Tanács épületében meg­tartott találkozón részt vett Devcsics Miklós megyei ta­nácselnök, Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgató­ságának vezetője, Szántó Péter, a Budapesti Közúti Igazgatóság vezetője, Húszak Artúr, a Nógrád Volán igaz­gatója. Béres István, a me­gyei pártbizottság osztály­vezető-helyettese és számos szakértő. A VII. ötéves tervidőszak közlekedést érintő fejlődésé­ről Romasz Adolf megyei tanácselnök-helyettes tájé­koztatta a résztvevőket. Ki­emelte, hogy a megyei ta­nács — a szűkülő pénzfor- rások ellensúlyozására — pályázati úton is elő kíván­ja segíteni a hiányzó ösz- szegek pótlását, a kölcsönös előnyök elve alapján. Dr. Nagy Ervin megjegyezte: „A Közlekedési Minisztéri­um elsősorban oda csopor­tosítja a megyéknek szánt támogatásait, ahol képeseik a helyi tőke mozgósítására”. Devcsics Miklós szerint — az előbbi elgondolást ser­kentendő —, a tárca ösztö­nözhetné a pályázati rend­szert széleskörűen alkalma­zó megyéket. A konkrét tennivalók so­rában kiemelt helyen szere­pelt a 21. számú út salgó­tarjáni terelőútjának foly­tatása, illetve mielőbbi be­fejezése. Ennek elősegítésé­re a közlekedési tárca mi­niszteri biztos kinevezését tartja szükségesnek; így várhatóan a következő terv­időszak végére megvalósul a megyeszékhely közúti köz­lekedését jelentősen javító beruházás. Jelenleg verseny- tárgyalás folyik a kivitele­zésre. Az utaknál maradva: sür­getővé vált a 22. számú út falvakon áthaladó szakaszai forgalombiztonságának a ja­vítása, — járdaépítésekkel. További, nem halogatható feladat a Zabar—Ózd kö­zötti megyei szakasz re­konstrukciója, valamint Pásztó, Bánk, Diósjenő bel­területeinek a rendezése. A miniszterhelyettes ez­zel kapcsolatban rámutatott, hogy az autókat kiszolgáló infrastruktúra komplex fej­lesztésére van szükség, töb­bek között az „elhanyagolt” utak korszerűsítésére. A megyei vasút helyzete számottevően javult a mis­kolci igazgatóság fő szaka­szán végrehajtott pályare­konstrukcióval, ám feszült­ségpontok így is adódnak. Hernádi István bejelentet­te, hogy kölcsön híján nem képesek befejezni a Somos­kőújfalui állomásépület fel­újítását. A hiányzó 6,3 mil­lió forintot a megyei tanács megelőlegezi, cserébe viszont egyéb, sürgető teendők mi­előbbi elvégzését kérte. Ismételten kérték az ille­tékeseket, hogy tegyenek többet az utastájékoztatás javítása, a vasúti személy­szállítás kulturáltságénak emelése érdekében. A hat­van—salgótarjáni szakasz (Folytatás • 2. diaion) A földek komplex értékeléséről Pénteken Salgótarjánban, a megyei tanács nagytermé­ben, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium meghívására a megye ag­rár szakemberei tanácsko­zást tartottak a föld komp­lex értékelési rendszerének és módszerének megoldá­sáról. A minisztérium és a Magyar Tudományos Aka­démia által készített vita­anyaghoz dr. Bacsa Imre miniszteri főtanácsos és dr. Szatmári Antal főosztályve­zető fűzött szóbeli kiegészí­tést. A változás lényege abban foglalható össze, hogy a közgazdasági értékelésnek olyan rendszere és módsze­re legyen, amelyet rá lehet építeni az ökológiai rend­szerre, ugyanakkor kor­szerűbb, valósághűbb, az aranykoronában kifejezett talajosztályozási rendszer­nél. A munkálatok során a minisztertanácsi rendeletnek A címben idézett mondat a Nógrád Megyei Gabonafor­galmi és Malomipari Válla­lat tegnap rendezett tanács­kozásán hangzott el, ahol is a vállalat és a vele kapcso­latban álló mezőgazdasági termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, a megyei tanács szakigazgatási szerve, vala­mint a gabonatröszt képvi­selője, az idei gabonafelvá­sárlási munka és a takar­mányellátás feladatairól tár­gyalt. A megjelenteket Schuch- mann Rezső, a vállalat ke­reskedelmi igazgatóhelyettese tájékoztatta elsőként az el­múlt évi eredményekről. Ki­emelte: megyénkben tavaly 168 ezer tonna kalászos ter­mett, ebből ők közel 106 ezer tonnát vásároltak fel, a meg­termett étkezési gabonának csaknem a 70 százalékát vet­megfelelően, a mintateres földértékesítési rendszert folyamatosan és fokozato­san fel kell fejleszteni a ta­lajtérképes rendszer szint­jére. A vizsgálatok eredménye­ként figyelembe véve a dif­ferenciákat is, 23 olyan közgazdasági körzetet je­löltek ki, amelyek az or­szágban a legnagyobb terü­letekre terjednek ki. Ez azonban nem jelent sem nagyságrendet, sem minősé­gi sorrendet. Az új értéke­lési mérce szerint a katasz­teri tiszta jövedelem lesz a meghatározó az aranykorona helyett. A kiegészítéseket követő­en fölmerült, hogy a föld- jövedelmek kiszámításakor betervezték-e a nagy takar­mány- és állatállománnyal rendelkező termelőszövetke­zetek állóeszközértékét. Szó­ba került, hogy a kiegészítő ték meg. Ebből 1987-ben 32 ezer tonna került őrlésre, 30—30 ezer pedig takarmány­ként! felhasználásra, illetve kiszállításra a megyéből. Beszámolójában foglalko­zott a vállalat szárító-, ma­lomüzemeinek, valamint ta­karmánykeverő egységeinek műszaki állapotáról, amely nem teljesen megnyugtató — az öt malomból például há­rom a századforduló előtt épült — ezért szükséges a szécsényi malom korszerűsí­tése. A kereskedelmi igazgató- helyettes beszélt még a rak­tárkapacitásról, amelynek szűkössége miatt 60 ezer ton­na biztonságosan, állandó raktárakban, 36 ezer pedig szükségtárolókban helyezhető el. Számítanak a mezőgaz­(Folytatás a 2. oldalon) tevékenység torzítja a való­ságot. Többen megkérdezték, hogy a lejtős területek költ­ségtöbblete, és az infra­struktúra színvonala miként szerepel a számításokban. Az állami támogatás szűkí­tését mennyiben veszik fi­gyelembe a közgazdasági szabályozók. A reális meg­ítélés megkívánja a vizs­gált időszak kiterjesztését. A kérdésekre adott vála­szok után Havas Ferenc, a megyei tanács általános el­nökhelyettese felsorolta, azokat a korrekciós ténye­zőket, amelyeket szükséges még a számításoknál figye­lembe venni. A genetikai ta­lajtérképek elkészítésénél rangsorra van szükség. A téma fontosságára való te­kintettel, a TESZÖV elnök­ségi ülésén is foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, ész­revételeit, állásfoglalását to­vábbítja az érdekeltekhez. Tanácskozás a műszaki fejlesztés gyorsításáról A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége tudománypolitikai bizottságának pénteki ülé­sén a vállalati és a tudomá­nyos élet szakemberei meg­vitatták a műszaki fejlesz­tésre fordítható pénzfor­rások keletkezésének és fel- használásának mai gyakor­latát. Javasolták, hogy a pénz­ügyi szabályzó rendszer jö­vőbeni módosításánál a vál­lalati fejlesztéseket korláto­zó szabályrendszer helyébe a műszaki haladást ösztönző szabályozás lépjen. Így ered­ményesebben érvényesülhet­nének a kormány gazdaság- politikai és fejlesztési cél­jai. A javaslat lényege, hogy tegyék — akár teljesen — adómentessé a versenyképes vállalatok fejlesztési tevé­kenységét. A vita másik kiemelt gondolata volt, hogy a mű­szaki fejlesztés gyorsításá­nak alapvető módszere le­gyen az oktatás fejlesztésé­nek újfajta pénzügyi támo­gatása. E téren gyökeres fordulatra van szükség, ami­hez a szakemberek a mai költségvetési arányoknak az oktatás javára történő át­alakítását tartják szükséges­nek. Radzsiv Gandhi hazánkba látogat Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárának, a Minisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnökének meghívására a kö­zeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz hazánkban Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke. (MTI) Aratás előtt a gabonafelvásárlásról Kábel Kínába Az MKM balassagyar­mati kábelgyára 1,3 milliárd forint értékű szabadvezetéket expor­tál idén konvertibilis valutáért. Fő vásárlóik Kína és India. A felvé­telen : Gál László és Fekete György sodró­gépkezelők a 19x2,8-as szabadvezetéket készí­tik.- kp -

Next

/
Thumbnails
Contents