Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-29 / 154. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON >■ telexen Érkezett. MAI AJÁNLATUNK Hangszóró mellett KOSSUTH RADIO: 8.20: Ecomix 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben 11.00: Társalgó 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidő­ben 14.10: A magyar nyelv szá­zadai 14.25: Operaslágerek 15.00: A Népzenei Hangos Üjság melléklete 16.05: Szívesen hallgattuk. Tüskevár. Fekete István regénye 17.00: Orvosság a patikának 17.30: Klasszikus operettekből 18.02: Bella István: Az arcom visszakérem 19.30: Az Ifjúsági Rádió be­mutatója. Amatőrök 20.29: A külpolitikai rovat műsora 20.50: Pászti Miklós népzenei feldolgozásaiból 21.15: Zenekari muzsika í 22.00: Hírvilág 22.30: Újdonságok az ózon- tc lyukról 22.45: Operaest 23.35: Kórusok, hangszerszó­lók PETŐFI RADIO: 8.05: Napraforgó 9.05: idősebbek hullámhosz­szán 9.50: Rivaldafényben 11.05: Világújság 11.10: Térkép és útravaló 11.30: Balaton rádió 12.10: Nótacsokor 13.05: Szíriusz kapitány és Leonida néni 13.35: Edmondo De Amicis: Szív. (8) 14.00: Betűtenger 15.05: Zenerulett. (Élő) Középhullámon: 17.05: Közvetítés a vízilabda­bajnokság döntőjéről Csak URH-n: 17.05: Intimlista 17.30: ötödik sebesség 18.30: Garázs 19.05: Album ajánl at 20.00: Könnyen felejthető . . .? 20.30: Berki Géza szerzemé­nyeiből 21.05: A kápolna titka 21.25: a Rádió Dalszínháza 22.00: Mozaik 24.00: Virágénekek MISKOLCI STÜDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reg­geli körkép. Hírek, tudósítá- I sok. információk;1 -Szolgáltatás sok Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám. — , 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 1‘7.35: Gazdaság­ról zene közben. (A tarta­lomból: Munkavédelmi újí­tások a BVK-ban. — Dinnyé­sek között.) Felelős szerkesz- í tő: Paulovits Ágoston. — I 18.00—18.15: Észak-magyaror­> szági krónika. — Reklám. — ; 18.20: Ablak az országra. Fo­I dór László jegyzete. — 18.25—18.30: Lap- és műsor­[ előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tévétorna nyugdíja­soknak 9.00: Képújság 9.05: Szünidei matiné 9.05: Csak gyerekeknek! 1. Horgászok. (Ism.) 2. Hogyan fogjunk tigrist? 9.30: Időlabirintus. VII/7. rész 9.55: Az Országházból jelent­jük . . . Kb. 10.45: Szerelmi félidő Kb. 11.50: Képújság 16.20: Hírek < 16.25: RTV-közönségszolgálat '. 16.30: Útravaló 17.00: Bújócska. Nagy László: Balaton-parton 17.05: Az Országházból je­lentjük . . . ► 17.35: A vácrátóti botanikus kert íl ________________ 1 7.55: Képes nóták kívánság- műsora 18.25: Álljunk meg egy szó­ra ! 18.35: Reklám 18.45: Tévétorna 18.50: Cim-cim 19.10: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó összefoglalás az Or­szággyűlés nyári ülés­szakáról 20.50: Reklám 20.55: Egy primadonna port­réja 21.35: Tudósítás az SZKP or­szágos pártértekezleté­ről 21.55: Az igazi szenzáció. Amerikai film 23.15: Híradó 3. 2. MŰSOR: 16.45: Képújság 16.50: Nachrichten. Hírek né­met nyelven l6.55: Vízilabda-bajnoki mér­kőzés 18.00: Sportmúzeum. 1938. Labdarúgó vb-ezüst 18.25: Gombháború. Francia film. (1961) (Ism.) (FF) 19.55: Képújság 20.00: Böjt. Angol tévéfilm 21.30: Híradó 2. 21.45: Száz híres festmény 21.55: ,,Senki többet? Har­madszor!” 22.50: Bartók: Egynemű ka­rok. (Ism.) 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9:00: Kicsinyek műsora 9.35: Hamlet. Színházi köz­vetítés Prágából. (Ism.) 17.15: A nap percei 17.25: A család és a gyerek. Sorozat 17.55: A ^szocialista országok életéből 18.20: Esti mese 18.30: Honvédelmi magazin 19.30: Híradó 20.00: Bahia. Brazília gyöngy­szeme. NDK-dokumen- tumfilm 20.25: Szél ellen. Ausztrál so­rozat 21.10: A mozi és én 22.10: Aretha Franklin. Angol tv zenés műsora 2. MŰSOR: 17.05: Az Icheba-film 1988 műsorából l8.20: Német nyelvtanfolyam 18.40: Az elveszett melódia 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Találkozás kívánságra. Publicisztikai-szóra­koztató műsor 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Olimpiai nap. Nemzet­közi atlétikai verseny felvételről MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4 és háromnegyed 6-tól: A kicsi kocsi Monte-Carlóba megy. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Este 8-tól: Aladdin. Színes, szink­ronizált olasz kalandfiilm. — Kamara: Éden boldog-bol­dogtalannak (18). Színes, szinkronizált francia film. — Kertmozi: King Kong. Szí­nes, fantasztikus amerikai szuperprodukció. — Balassa­gyarmati Madách: A csitri. Színes, szinkronizált francia film. — Madách Kamara: A2 elefántember. Szinkronizált angol film. — Bátonyterenyei Bányász: a halálosztó (18). Színes amerikai fantasztikus kai and film. — Bátonyterenyei Petőfi: Leszámolás Hong­kongban. Színes, szinkroni­zált. amerikai bűnügyi fiimi — Pásztói Mátra: Fél 6-tól: Asterix és Cézár ajándéka. Színes francia rajzjátékfilm. Fél 8-tól: Srwaragderdő. S_zí- nes, szinkronizált amerikai kalandfilm. J Egy kicsit közgazdászok lettünk. Számítgatunk, osz­tunk, szorzunk, hogy kijöj­jünk a hónap végéig, mert bizony legtöbbünk pénztár­cájának tartalma jelentősen elapadt. De nemcsak kalku­lálunk, hanem viszonyítunk is. Ki képes a leggazdasá­gosabban beosztani az el- költhetőt, s mennyi a mások havi járandósága. Nem az irigység, az igazságosság ér­zése, keresése teszi minden­napivá a témát. Vasárnap délután Vicsek Ferenc Jövedelmi viszonyok című riportjában nemcsak a jövedelmi, hanem az em­beri viszonyokat is nagyító alá vette. A jól felkészült közgazdász-riporter, szak­emberek — statisztikus, köz­gazdász, kutató — segítsé­gével látleletet adott a tár­sadalmunkban dolgozók ke­reseti, jövedelmi arányairól. A legutóbbi SZOT-ülésen kaphatta fel a fejét a hall­gatóság azon az adaton, hogy a megkérdezettek 55 százaléka a 3500 forintos lét­minimum alatt él. A felmé­rések alapján a Szakszerve­zetek Elméleti Kutatóinté­zetének munkatársa most további adalékokkal tette teljesebbé a képet. A nehe­zedő gazdasági körülménye­ket az említettek sínylik meg leginkább. Ennek a ré­tegnek a védekezése az inflációval szemben szinte reménytelen, mert évek óta az alapvető fogyasztási cik­keknél a legmagasabb az Múzeumi mozaik Rövid bizonytalanság után a múzeumi tevékenység, a történelem iránt érdeklődő olvasók ismét kézbe vehe­tik a Nógrád Megyei Mú­zeumok Igazgatósága tájé­koztatóját, a Múzeumi mo­zaik című kiadványt (fele­lős kiadó dr. Horváth Ist­ván, szerkesztő Bagyinszky Istvánná). A múzeum veze­tése a mai általános hely­zet által diktált követelmé­nyeknek eleget téve, az utóbbi időben mérlegelte a nyomtatott, sokszorosított ki­adványok értékeit, eredmé­nyeit. A Múzeumi mozaik ismételt megjelenése a dön­tést is jelzi, erre a kiad­ványra a közönséggel kiala­kított kapcsolat ápolása szempontjából változatlanul szükség van. Ez olyan tí­pusú füzet, hogy a múze­umba járó közönség infor­málásában nélkülözhetetlen. A mostani szám gerincét az idei és a jövő évi történel­mi évfordulókra való em­lékezés, új ismeretközlés alkotja. A zenei szerkesztő magángyűjteménye Ma már ugyancsak ritka­ságszámba menő tárgyak tu­lajdonosa a Magyar Rádió közismert zenei szerkesztője Komjáthy György. Magán- gyűjteményében az 1950-es évek nosztalgikus plakátjai, a még tantusszal működő nyilvános telefonkészülék, az akkori idők villamos szám­táblái mellett, több — a II. világháború idejéből való — számolócédulát, 78-as for­dulatszámú lemezt, plakát­hirdetéseket, szivardobozo­kat, és egyéb érdekessége­ket őriz. Képünkön: 76-os fordulatszámú nagylemezek a gyűjtő kezében. Jövedelmi viszonyok infláció üteme. Ráadásul a lakosság építi a járdát és az oktatás, az egészségügy is láthatatlanul rájuk te'rhel olyan funkciókat, amelyek­kel csökkenő jövedelemmel szembesülnek, hiszen egyre növekszenek a közkiadások. A piros lámpa ugyan már jelzett: tovább nem terhel­hetők ezek a minimális jö­vedelmek. Ilyen összegekből ugyanis a munkaerőt nem lehet bővítetten újrater­melni. S mi a leggyakoribb re­akció az anyagi helyzet rosszabbodására? A meg­kérdezettek 84 százaléka kénytelen kiadásai drasztikus csökkentésére. Miben korlá­tozzuk önmagunkat? A ku­tatás az 1986-os állapotokat vizsgálja, s akkor meg a la­kosság egy részénél a nad- rágszíjhúzás nem érintette az alapvető fogyasztást. A radikális kiadáscsökkentés elsősorban a szórakozásra, az élvezeti cikkekre, a ru­házkodásra, a kulturális költségekre, az üdülésre és a tartós fogyasztási cikkek vásárlására irányult. Az ét­kezési takarékoskodás min­den ötödik emberre volt jellemző. Azok kénytelenek visszatérni a fakanálhoz, ez pedig maradék szabad ide­jüket is minimálisra csök­kenti. De nincs rend a maga­sabb jövedelmi kategóriák­ba tartozók között sem. Míg a fejlett tőkésországokban háromszor keresnek többet a szakmunkásoknál, nálunk ez az arány a vezetőket is beleszámítva, csak 25 szá­zalék. Még súlyosabb a helyzet a nem vezető mér­nökök esetében, itt mind­össze 10—15 százalék a kü­lönbség. A kizárólag mun­kával szerzett adó utáni jö­vedelemkülönbségek egyéb­ként Európában lehetnek akár tízszeresek is, az Egye­sült Államokban pedig öt­venszeresek is. Hazánkban a magasan és a kevésbé kva­lifikáltak között nagyon ki­csi a bérkülönbség. Ezzel szerpben, a magasan kvali­fikált szellemi munka meg­becsülésében, ha ez nem párosul vezető pozícióval, akkor rendkívül nagy az el­maradásunk. Társadalmunk arra érzékeny, hogy a ma­gas beosztást fizesse meg jól, de a tudást már nem. Ez a társadalom hierarchi­kus szemléletét tükrözi. Az igazgatók így sem panasz­kodhatnak, mivel alapbérük négyszerese az átlagos bér­nek, prémiummal, jutalom­mal pedig a nyolcszorosát is megkeresik. A jövedelmi viszonyaival elégedett embereket nem könnyű találni. Ha akadnak is ilyenek, nem találkoztak velük a kérdezőbiztosok. A megkérdezettek döntő több­sége arra a kérdésre, hogy mi hiányzik leginkább az életükből, azt felelték: a jobb anyagi helyzet. Erősen hát­térbe szorult a többi emberi érték, mint például a tartal­masabb és érdekesebb mun­ka utáni vágy. Azt is vizsgálták, hogyan vélekedünk az anyagi bol­dogulásról. Elég furcsák a válaszok. A többségi véle­mény a törvények megke­rülésében, az ügyeskedésben, a spekulációban, a jó ösz- szeköttetésekben látja a boldogulás forrását. Meglepő, hogy a kiemelkedően vég­zett főmunkát és a magas szakképzettséget mindössze 7 százalék tartja fontosnak. Nagy veszélynek tekintik, hogy a magas jövedelmeket nem kockázattal szerzik, ha­nem ügyeskedéssel. Ahogy Dinnyés József rezignált dala hirdeti: ,.Ki munkájából él, nem is viszi sokra.” Mi lehet hát a megoldás? Kész recept nincs, de az biztos, hogy a krízishelyzet­ből az országot csak a több­letteljesítmény húzhatja ki, ahhoz viszont többletjöve­delem kell, hogy érvénye­süljön a kutatások haszna, hogy segítsenek abban, hogy az új helyzetben új válaszok szülessenek. Az általános politikai elvek, a gazdaság- politika vagy a szociálpoliti­ka összemosása semmiképpen sem elfogadható már nap­jainkban. Ehhez a felisme­réshez szolgáltat érveket az a mérhetetlenül gazdag in­formációtömeg, amelyet Vi­csek Ferenc mikrofonja előtt a szakemberek csak érzékel­tetni tudtak. Kiaknázásuk, hasznosításuk már a nagy- politika feladata. Buzafalvi Győző MwZCMfH a lakásban Szegner Jánosné Berke­nyén német nemzetiségi tárgyakat, ruhákat gyűjt. Lakásának szobáiból egy élő múzeumot ala­kított ki. melyet a községbe látogató ide­geneknek is szívesen megmutatja. —RT— Téesz és közművelődés PaloiáshalmoM Nem akarjuk feltalálni a spanyolviaszt, s nem akarjuk kékebbre sem festeni az eget, mint amilyen, de a két kezünkön meg tudnánk szá­molni manapság, hány he­lyen hallunk annyi kedve­zőt, mind a jelenre és jövő­re nézve, a közművelődés­ben, mint Palotáshalmon. A település egyetlen gazdasági egységében, a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetben járva elismerő szavakat mondanak a helybeli kultu­rális életről. A Mihályfi Ernő Művelő­dési Házban megfelelő és elégséges művelődési és szó­rakozási alkalmat kínálnak a dolgozóknak, s inkább az a gond, hogy az emberek a kívánatosnál kisebb számban veszik ki részüket a lehető­ségekből. Hasonlóan véle­kednek a kultúrházban is, ahol hozzáteszik: a téesz nem sajnálja az értelmes kulturális megmozdulásokra a pénzt, az autóbuszát. A termelőszövetkezet szo­ciális és közművelődési bi­zottsága az elmúlt öt évben kétszer — legutóbb tavaly októberben — tárgyalta a kulturális tevékenység hely­zetét, tapasztalatait. Ténysze- rűbben és bővebben tudtak szólni — ez jellemző máshol is — szociális tevékenysé­gükről, mivel ez az embere­ket közvetlenebbül érintő, nagyobb figyelem alatt álló teendőjük. Szóltak arról, hogy anyagilag támogatják a palotáshalmi öregek napközi otthonát, hogy rendkívüli se­gélyt kap évi egy-két alka­lommal, aki hosszan tartó beteg, hogy rendszeres szoci­ális segélyre évente 150 ezer forintot fizetnek ki. A bizottság javaslatára kamatmentes kölcsönöket is adnak a közös gazdaság szá­mára fontos, a jövőjüket itt megalapozni szándékozó dol­gozóknak, hozzá fuvarked­vezményt. öt éve négy sze­mélynek 130 ezer forintot osztottak ki, tavaly hatnak 300 ezret. Az üdültetésre — az idősek körében Hévíz kü­lönösen kedvelt úti cél — 150 ezret költenek. Nyilván a fenti összegek egy része közvetve kulturá­lis célokat is szolgál. Éppen úgv, mint a beiskolázási se­gély, mélyet kétszáz forintra emeltek gyermekenként. Ezt a hátrányos helyzetű gyer­mekek szüleinek fizetik, évente körülbelül húsz sze­mélynek. A szövetkezeti bizottság a közművelődési munkáját is reálisan értékelte. Az erő­teljes propaganda ellenére szerény az eredmény, nem kielégítő a kultúrház prog­ramjainak látogatottsága. Pe­dig nem csekély összeget ál­doznak a rendezvényekre; lényegében ezzel elégedettek a kulturális intézményben. Az előző években 40 ezer fo­rintot utalt át a szövetkezet a művelődési otthon számlá­jára, s külön hasonló ösz- szeggel támogatta a már Szlovákiában is ismert gyer­mek-néptánccsoportot, a Kenderikét. A szállítási költségek to­vábbi 30—35 ezer forintot tesznek ki. A téesz idén fel­emelte a támogatás összegét — igazodva az általánosan növekvő költségekhez — 50 ezer forintra. Pár hete az autóbuszt adta oda a Kende­rike táncosainak szlovákiai vendégszerepléséhez, ami újabb ezreseket jelent­A szövetkezet dolgozói kö­rében a legnépszerűbb kul­turális jellegű megmozdulás a kirándulás. A vezetőség minden kollektíva számára továbbra is biztosítja éven­ként az egynapos belföldi utat. A kocsielosztást nehe­zíti, hogy az asszonyok — a családra hivatkozva — nem szívesen utaznak a hét vé­geken, hétközben pedig rend­szerint megoldhatatlan az autóbuszok egész napos kivo­nása a munkából. A kirándulásokkal rokon a budapesti színházlátogatás. Ezek kedveltebbek a helybe­li előadások megtekintésénél. Ennek nyilván az is az oka, hogy a fővárosban híres színházakban neves ' színé­szeket láthatnak az érdeklő­dők, (ok)

Next

/
Thumbnails
Contents