Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-29 / 154. szám
*v VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF„ 154. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. JÚNIUS 29., SZERDA ■MBBnnBBH Jövedelmi viszonyok (4. oldal) Mindenkinek van egy téglája... (5. oldal) Hattyúdal a tóstrandon (7. oldal) Megkezdte munkáját az SZKP XIX. pártértekezlete Változtatni szükséges gondolkodásunkon, munkánk eddioi gyakorlatán A párt megvei végrehajtó bizottságának ülése * A moszkvai Kreml kongresszusi palotájában kedden délelőtt, moszkvai idő szerint pontosan tíz órakor megnyílt az SZKP XIX. pártértekezlete. A négynaposra tervezett tanácskozás kezdetéről élőadásban számoltak be a szovjet televíziós és rádióállomások. A 4991 megjelent küldött egyhangúlag megválasztotta — a küldöttségvezetők tanácsának javaslatára — a tanácskozás 112 tagú elnökségét. Az SZKP XIX. pártértekezletének elnökségében többek között Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, és a Politikai Bizottság tagjai foglaltak helyet. Ezt követően Mihail Gorbacsov mondott rövid megnyitót. Javaslatára a küldöttek egyhangúlag mandátumot szavaztak meg az Észt KP KB nemrégiben megválasztott új első titkárának, akit egyúttal meghívtak az értekezlet elnökségébe. Mihail Gorbacsov után Jegor Ligacsov irányításával az értekezlet egyhangúlag megválasztotta a 27 tagú titkárságot, a dokumentumszerkesztő, a mandátumvizsgáló bizottságot. Ezt követően az értekezlet — a múlt év júniusi KB-ülésen kidolgozott és elfogadott munkarend szerint — megkezdte tényleges munkáját. Jegor Ligacsov emlékeztetett arra, hogy a pártértekezlet mindkét fő témájáról — a XXVII. kongresszus határozatai időarányos végrehajtásáról, az XII. ötéves terv megvalósításának helyzetéről és a peresztrojka folyamatáról, valamint a párt és társadalom demokratizálásának feladatairól — egységes beszámoló készüljön. A KB titkára ezt követően átadta a szót Mihail Gorbacsov főtitkárnak, s ő megkezdte előadói beszédét. Mihail Gorbacsov: Gazdagítani az átalakítás stratégiáját Az elmúlt három év joggal tekinthető a fordulat időszakának, mert megállt az ország gazdasági, szociális és szellemi válság felé való sodródása — hangsúlyozta bevezetőjében Mihail Gorbacsov. — Mindez azonban nem jelenti, hogy mindenhol és teljes lendülettel zajlanának a kedvező irányú változások — mutatott rá á főtitkár, aki a forradalmi átalakítás elmélyítésében és visszafordíthatatlanná tételében jelölte meg a tanácskozás legfontosabb célját. Hangsúlyozta, hogy a Központi Bizottság kulcskérdésnek tekinti a politikai rendszer reformját. Az értekezlet politikai célja tehát: minden területre kiterjedően, kritikusan átgondolni az 1985 áprilisi KB- ülés és a párt XXVII. kongresszusa óta eltelt időszakot, gazdagítani az átalakítás stratégiáját, konkretizálni taktikáját. Az átalakítás eredményejt értékelve a főtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdaságban lassú a változás, különösen a nép életszínvonalát illetően. A megoldandó feladatok sorából elsőként az élelmiszer-ellátást emelte ki, mert e téren a változások nem kielégítőek. Elmondta, hogy a mezőgazdaságban különböző, hatékony munkamódszerék széles körű elterjesztésével kívánják növelni a terméshozamot, bővíteni a jószágállományt. Emellett szükség van az ágazat anyagi-műszaki fejlesztésére is. A gyökeres gazdasági reform megvalósítása kapcsán Gorbacsov utalt rá: még nem vezették be a reform minden elemét, s magát a reformot is az ötéves terv menetében kezdték végrehajtani. Jelentős tényezőként említette a gazdaságirányítás parancsuralmi módszereinek meglétét, a régi sztereotípiák hatását. Megengedhetetlennek nevezte például, hogy az állami megrendelésekkel olyasminek a termelésére kényszerítsék a vállalatokat, amire nincs fogyasztói kereslet. Hangsúlyozta, hogy a tervező szerveknek is a tervvel való ösztökélés helyett a gazdasági ösztönzőkre kell támaszkodniuk. — A reform nem hozza meg a remélt eredményt, ha nem érinti minden dolgozó személyes érdekeit, ha nem válik mindenki számára élet és halál kérdésévé — szögezte le beszédében Mihail Gorbacsov. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Központi Bizottság a szövetkezeti mozgalom felemelkedésében nagy lehetőséget lát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a vezető appará- 1 tusban tapasztálható erős konzervativizmus lassítja a gazdasági reformok végrehajtását. Törekedni kell az apparátus létszámának korlátozására, munkája hatékonyságának növelésére. Óvott attól, hogy az így felszabaduló munkaerő más irodákba telepedjen át. A főtitkári beszámoló ezután kitért arra, hogy az árreform nélkül nem teremthetők meg a normális gazdasági viszonyok. Az árképzés reformjának hiánya sok nehézséget okoz. Az irreális árak nem ösztönzik a termelékenység növekedését, hátráltatják a tudományosműszaki haladást. Az árreformmal egyidejűleg rendet kell teremteni a pénzügyi hitelek rendszerében is. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a reform nem hagyhatja érintetlenül a kiskereskedelmi árakat sem, mert ezek nem tükrözik a valódi ráfordításokat, illetve a felvásárlási árakat. Az árreformot úgy kell végrehajtani, hogy ne csökkenjen a lakosság élet- színvonala. A reform részeként felülvizsgálták a külgazdasági politikát is. E téren elsőbbséget élveznek a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatok. Kifejtette, hogy a perspektívát a szabadon átváltható rubel bevezetésében, az egységes szocialista piac kialakításában látják. A Szovjetunió a kölcsönös előnyök alapján kívánja fejleszteni gazdasági kapcsolatait a tőkés- és fejlődő országokkal is — tette hozzá Gorbacsov. Az átalakítási politika és a tudomány összefüggéseit taglalva rámutatott: radikálisan meg kell változnia a tudományhoz való viszonynak. A társadalom szocialista megújulásában nagy szerep vár a kultúrára, amelynek adminisztratív irányítása mindinkább a múlté. A publicisztikában, a művészeti és tudományos kiadványokban sohasem látott méretű nyílt párbeszéd folyik a szocializmus megújításának lehetőségeiről, a történelemről, a jelenkorról. Gorbacsov rámutatott, hogy ez a terület sem mentes a társadalomban is jelen levő ellentmondásoktól, konzervativizmustól. A főtitkár részletesen foglalkozott a szovjet külpoli(Folytatás a 2. oldalon) A politikai munka helyzetéről, fejlesztésének további feladatairól tanácskozott tegnap Salgótarjánban, az MSZMP Nógrád Megyei Végrehajtó Bizottsága. A rendkívül élénk vitában a testület tagjai a javaslatok egész sorát adták a párt- bizottság munkaprogramjának, üléstervének, a középtávú tervének kiegészítéséhez, módosításához. A szóbeli előterjesztés és a vita résztvevői értékelték a közelmúltban lezajlott pártértekezlet tanulságait, s összegezték az eltelt egy hónap munkájának megyei tapasztalatait. Többek között megállapították, hogy az országos tanácskozást követően Nógrád megye párttagságában is erősödött a párt iránti bizalom és a tettrekészség. A párttagság és a lakosság többsége ismeri a tanácskozás dokumentumait, s a pártszervek, az -alapszervezetek ennek szellemében igyekeznek kialakítani sajátos helyi feladataikat. A közelmúltban lezajlott városi, városi jogú pártbízottsági ülések, a most folyó alapszervezeti taggyűlések egyaránt ezt bizonyítják. Fontosnak tartották, hogy olyan program kerüljön kimunkálásra, amely lehetővé teszi, segíti az alapszervezeteket abban, hogy önállóan, újszerűén gondolják végig, határozzák meg legfontosabb teendőiket folyamatosan a párt XIV. kongresszusáig. Oly módon, hogy az javítsa a politikai, az ideológiai, a gazdasági munka hatékonyságát. Ami a legfontosabb tennivalókat illeti, azokat a testület a párt helyének, szerepének újszerű felfogásában, munkastílusának, munkamódszerének folyamatos változásában, a politikai intézményrendszer korszerűsítésében, a gazdasági reform megvalósításában jelölték meg. A vita résztvevői hangsúlyozták, hogy a középtávú terv, a munka- program és a testületi üléstervek középpontjában — a sürgető országos teendőkkel együtt — a sajátosan jelentkező megyei lehetőségek, feladatok kell, hogy helyet kapjanak. Így többek között az ország sok területétől eltérő iparszerkezet folyamatos korszerűsítése, benne a szénbányászat, a fővárosi központú. de a megyében dolgozó gyáregységek, telephelyek helyzetének rendezése, a kedvezőtlen adottságok között dolgozó mezőgazdasági üzemek termelésének, gazdálkodásának fejlesztési lehetőségei, a tervszerű piacgazdálkodás, a hatékonyság. A végrehajtó bizottság a realitásokat figyelembe véve vetett számot a lehetőségekkel, a megye gondjaival. Így sok szó esett arról, hogy a kibontakozási program végrehajtása, az egymást követő kormányintézkedések Nógrád megyében várhatóan kedvezőtlenebbül éreztetik hatásukat, mint az ország más részein. Erre a gazdasági egységekben dolgozó vezetőknek, szakembereknek, a pártszerveknek, az -alapszervezeteknek a politika, az ideológia munkásainak a korábbinál gondosabban kell felkészülniük. Ugyanis a változáshoz arra van szükség, hogy módosítsunk gondolkodásunkon, munkánk eddigi gyakorlatán. A pártértekezlet állásfoglalásából adódó legfontosabb megyei tennivalókról, a politikai, a gazdasági, az ideológiai munka főbb irányairól, a soron következő pártbizottsági ülésen döntenek. A végrehajtó bizottság ezt követően személyi kérdésekben határozott. Ülésezett a szállítási bizottság Huszák Artúr vezetésével kedden ülést tartott Salgótarjánban a Nógrád Megyei Tanács VB szállítási bízott' sága. Első napirendként a szállításban foglalkoztatott dolgozók képzésének helyzetét vették górcső alá. a Nógrád Megyei Autóközlekedési Tanintézet írásos előterjesztése alapján. Megyénkben 1983-ban indult az első kihelyezett tagozat, elsősorban a budapesti oktatások decentralizálása jegyében. Azóta közép- és felsőfokú képzéseket is szerveznek, irányítói munkakört betöltők számára. A vitában elhangzott, hogy a hamarosan életbe lépő. a gépjárművek használatáról szóló jogszabály betartása miatt szükséges a hat éve szünetelő tarifaőri oktatás újraindítása. valamint az eddig megyénkén kívüli tanfolyamok helybeli megtartása. Első ízben sikerült megszervezni a veszélyes árúk szállításával (ADR) foglalkozók képzését, amely csütörtökön kezdődik a Nógrád Volán oktatási bázisán. Ezt követően a megye közútjain végzett ellenőrzések tapasztalatairól mondtak véleményt az ülés részvevői. Tavaly például 1520 magántulajdonban lévő gépjármű közül minden harmadik kifogás alá esett valamilyen szempontból. Ugyancsak a múlt évben 331 szabálysértési eljárást kezdeményezett a közlekedési felügyelet, amelynek vezetője, Rozgonyi József elmondta, hogy a tanácsoktól 40 százalékban jelzik vissza az eljárás következményeit, a rendőrségtől viszont egyáltalán nem. Bódi István rendőr százados támogatásáról biztosította a felügyeletet, majd figyelmeztetett: a balesetek többsége nem a járművek műszaki meghibásodásából ered. hanem a felelőtlen közúti magatartásból, s ennek az alapvető oka a hiányos oktatás. Éppen ezért közúti ellenőrzéseik során a szokottnál vastagabban „fog a ceruza” a vétkezőkkel szemben. Szabó Miklós, a megyei tanács közlekedési osztályának helyettes vezetője azt emelte ki, hogy a készülő jogszabály minden területen — oktatás, ellenőrzés — magasabb színvonalú munkát követel. Huszák Artúr pedig óva intett attól, hogy csak a liberalizmust fedezze fel valaki a születőben lévő jogszabályban, hiszen az ellenőrzések szigorodnak. Végezetül az öblösüveggyár számolt be vasúti szállítási tevékenységéről, amely példamutató vasút-gyár kapcsolatról tanúskodik. Ruhák szabad időre A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyárában 5—6- féle szabadidős-terméket készítenek a belföldi piacra és kétrészes női ruhát szovjet exportra a június hónapban. — bp —
