Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-28 / 153. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: •»20: Hogy tetszik lenni? Nyugdíjasok műsora. 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben 11.00: Népdalok 11.32: a Pickwick klub 12.45: Intermikrofon 13.00: Klasszikusok délidöben 14.10: Magyarán szólva 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 15.20: Puttony. Tudnivalók utazóknak H.05: Szívesen hallgattuk 17.00: Tűnődés a tünetekről 17.30: Az állami orosz énekkar Csajkovszkij-íel- vételeiből 18.45: a Szabó család 19.30: a Rádiószínház bemutatója. Az istennő fia. Szomorú játék 20.30: Tudomány és gyakorlat 21.00: Operabérlet Szöktetés a szerájból 22.00: Hírvilág 22.30: A Rádió lemezalbuma 23.35: Jascha Heifetz hegedül PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Napraforgó 9.05: Nóták 9.30: Sportvilág 9.40: Rivaldafényben. Olasz krimik zenéjéből 11.05: Világújság 11.10: Térkép és útravaló 11.30: Balaton rádió 12.10: Magyar zeneszerzők népdalfeldolgozásaiból 13.05: Szíriusz kapitány és Leonidia néni 13.35: Edmondo De Amicis: Szív. (7.) 14.00: örökzöld dallamok 15.05: Könyvről könyvért 15.15: Csúcsforgalom 17.30: Táncházi muzsika 17.45: Közvetítés a vízilabda- bajnokság döntőjéről 18.00: Helykereső 19.05: Csak fiataloknak! 20.00: Kérted — hallgathatod! 20.25: A Rádió Dalszínháza. Pajzán históriák 21.05: A kápolna titka. Galgóczi Erzsébet regényének rádióváltozata. (1983) 21.23: A Locomotív GT 1971 és 1986 között készült felvételei 22.20: Messze, messze . . . 23.10: Bemutatjuk a dán rádió bigbandjét. II/2. rész 23.50: Régi fúvósmuzsika MISKOLCI STÚDIÓ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások. információk, szolgáltatások Borsod. Heves és Nóg- rád megyéből. — Reklám, — 17.30: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — 17.35: Zenedoboz. A stúdió zenés rejtvénvmü- sora. Telefon: 35-510. Szerkesztő: Beély Katalin. — 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — Reklám. — 18.25 18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: Kb. 7.30: Mihail Gorbacsov főtitkár beszámolója az SZKP pártértekezletén. Közvetítés Moszkvából Kb. 10.30: Tévétorna nyugdíjasoknak Kb. 10.35: Képújság Szünidei matiné Kb. 10.40: Mindent tudni akarok. Kb. 10.50: Időlabirintus. Angol filmsorozat. VII 6. rész: A forradalom. (Ism.) Kb. H.15: Jókai Mór: Az utolsó budai pasa (1964.) (Ism.) (FF) Tévéfilm Kb. 12.10: Régi mesterségek. A kö munkásai. (Ism.) Kb. 12.35: Mozgató Kb. 12.40: Képújság 16.25: Hírek 16.30: Tizen Túliak Társasága. Vakáció 17.10: Alpok-Adria magazin 17.40: Három nap tévéműsora 17.45: Egy szó, mint száz. Nyelvi fejtörőjáték 18.25: Reklám 18.35: Tévétorna 18.40: Nils Holgersson csodálatos utazása a vadlur dakkal 19.05: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Mindenki tanköteles. XIII 13. rész. 21.00: Régi magyar táncmuzsika 21.05: Tudósítás az SZKP országos pártértekezletéről 21.35: Stúdió ’88 22.20: Képes nóták (FF) 22.35: Híradó 3. 2. MŰSOR: 16.45: Képújság 16.50: Stiri. Hírek román nyelven 16.55: Vízilabda-bajnoki mérkőzés 18.00: Paganini: Etűdök. Angol film 18.20: Portréfilm Kondor Béláról 19.00: Képújság 19=05: Mindenki tanköteles. Xlll/12. rész. (Ism.) 20.05: Zonebutik 21.05: Csali. Horgásztízperc 2i.i5: Híradó 2. 21.30: Betüreklám 21.35: Krimileckék. Történetek ínyenceknek 1. Tony halála 2. Egy kis memento 3. A következő reggel 4. Kalapok és dobozok 22.35: Bartók: Egynemű karok. (Ism.) 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Tv-játék. (Ism. 10.15: Sportvisszhangok 11.20: a híradó sajtókonferenciája. (Ism.) 16.10: Objektív. Magazin 16.40: Dokumentumfilm a mezőgazdaságról 17.10: A nap percei 17.20: A felfedezett szépség. Sorozat l7.4ü: Puplicisztikai műsor — katonákról 18.20: Esti mese 18.30: önöké a szó... (a számítógépekről) 19.30: Híradó 20.00: Európai történet. Szovjet film 21-30: Fás. Dokumentumfilm a marokkói városról 22.15: Zenei nokturno. Komoly zene 2. MŰSOR: 17.30: Az Incheba-film 1988 műsorából 18.05: Megyei magazinok 18.25: Gyerekei* magazinja 19.10: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhiradó 22.15: Bernardo Bellotto. NDK-dokumen tűm film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A kicsi kocsi Monte-Carlóba megy. Színes. szinkronizált amerikai í'ilmvígjáték. — Kamara: Emberrablás magyar módra. Színes magyar film- vígjáték. — Kohász: A tua- reg bosszúja. Színes olasz kalandfilm. — Tarján vendéglő: Érints meg és menj! Színe*. szinkronizált amerikai film. — Kertmozi: King Kong. Színes, fantasztikus amerikai szuperprodukció. — Balassagyarmati Madách: A csiV*i. Színes, szinkronizált francia iilm. — Madách Kamara: Az elefántember. Szinkronizált angol film. — Kisterenyei Petőfi: Ügy érezte, szabadon él. Színes magyar dokumentumfilm. — Bátonyterenyei Bányász: A halálosztó (18). Színes amerikai fantasztikus kalandfilm. — Bátonyterenyei Petőfi: Veszélyes nyom. Színes. szinkronizált jugoszláv bűnügyi film. — Pásztói Mátra: Fél 6-tól: Asterix és Cézár ajándéka. Színes francia rajzjátékfilm. Fél 8-tól: Sma- rasderdö. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. Ezerkétszáz korhű jelmezbe és fegyverzetbe öltözött statiszta próbálja az 1815-ben vívott Waterlooi csatát az eredeti helyszínen. A próbákkal a csata 175. évfordulójára készülnek. NÓGRÁDI TÁJAKON. .. TELEXEN ÉRKEZETT. . . Vélemény Társunk (?) az erőszak Életkoromnál fogva adatik, hogy több mint két évtizede figyelemmel kísérhetem emberi fajunk, kiváltképpen szűkebb környezetem — lakóhelyem és Magyarország — fejlődését. Bámulatos utat tettünk meg, úgy általában és egykori mezítlábas-zsíros kenyeres-stoppolt nadrágos önmagunkhoz képest. Anyagilag, szellemileg gyarapodtunk, differenciálódtunk, ám nem vettük észre, hogy társadalmunk egészséges szövetét itt-ott kikezdte a kór, példaként említve csak: az ocsmány, mocskos beszéd, a durva, agresszív viselkedés, az alakoskodó, hazug magatartás. Ezek a kórismék valahol szorosan összefüggenek, egymást erősítik, s végső eredőjükben a kultúra, a művelődés elégtelenségét látom. Azt a mulasztásunkat —, ha nem súlyos vétkünket —, hogy gyakran „elfelejtettük” megteremteni a szavak és a tettek egységét, jóllehet mindig és minden lehetséges fórumon ezt hangoztattuk. Nem is lett más, mint puszta kinyilatkoztatás, írott malaszt, aminek aztán most — már egy ideje — egyre szembetűnőbben, egyszersmind egyre megrázóbban éljük át nem kívánt hatásait. A generációk egymásra épültségében, bizalmában, egész viszonyában nehézségek, problémák keletkeztek. A témakört még csak felvázolni sem tudjuk teljességében, hiszen annyira összetett és szerteágazó, hogy tanulmányok sokaságát lehetne írni róla —, mint ahogyan egyébként írják is. Annyit azonban tehetünk, hogy észrevételeinkkel kapcsolódunk a televízió csütörtökön sugárzott Űj hullám című (elsősorban) fiataloknak szóló műsorához, amely nagy teret szentelt a mind inkább elharapódzó, még pontosabban: mind kendőzet- lenebbül és arcátlanabbul, mind ijesztőbben jelentkező erőszaknak. A tömegtájékoztató eszközök sokasága szólt már a Népszava fotóriporterének esetéről, akinek a kezéből a „szkinhedek” (bőrfejűek) egyike rúgta ki lényegében ok nélkül a fényképezőgépet, a' munkaeszközét. Az MTV kontra gazdagréti Globál tv ügye sem nélkülöz morálisan elítélendő mozzanatokat, bármennyire is rokonszenves és úgy látszik, hogy a „kis hal” leckéztette meg a nagyot. Éppenséggel nincs kifogásom az ellen, hogy valakik megvegyék egy sportközvetítés kizárólagos jogát, de azt kul- kuráltan illik bejelenteni a számba jöhető konkurenseknek, nem pedig csak a helyszínen. akkor is tuszkolva, rángatva, cirkuszolva mások előtt. Ez utóbbi eset is a kulturáltsághoz vezet bennünket, amely, ugye, nem kimondottan az iskolai végzettség, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely függvénye. Mert, ha igen, akkor aligha törte volna el az egyik focizgató kamasz kezét valamelyik diplomás, vezető beosztású úr- elvtárs, aki a szülők kérdőre vonására még fennebb hangon felelt. Az ügyben február óta nincs bírói ítélet. Hát mégis az úr-elv- társnak van igaza? ö tényleg támadhatatlan, még akkor is, ha bűnös, vádolható? Ja, persze Galgóczi Erzsébettől sem kért bocsánatot senki, amikor meg merte írni véleményét egy ügyeskedő téeszelnökről, és a magas hivatalnok hatalmasságai elé ráncigálták, szokás szerint és méltatlanul, mert az elnököt két év múlva mégiscsak lecsukták. Ezt az Új nyitott könyv A törvény szövedéke című legfrissebb adásából tudhattuk meg. No, de bocsánatkérés, vagy némi kártalanítás nélkül engedték szabadjára az egykori hortobágyi internáltakat is, akikről a Gulyás fivérek készítettek Törvénysértés nélkül címmel nagyhatású filmet. Végső soron a politika „baklövései” és a kultúrálatlan ság hiányosságai együtt ültethetők napjaink erőszakosságai miatt a vádlottak padjára. Emiatt tépheti meg a nagy hasú, terhes cigány- asszony a gyerekét tanító fiatal tanítónőt, emiatt foghat le két kisiskolás egy harmadikat, miközben a negyedik püföli, rúgja azt. Mint a filmekben, a vadnyugatról. Holott ez utóbbi esetek itt történtek a megyénkben, Salgótarjánban. A múltba néznünk nem azért kell, hogy legyen kit megköveznünk. Hanem: legyen okulásunk, tudjunk javítani a magunk érdekében. Sok az adósságunk, sok a pótolnivalónk! Sulyok László örvendetes, hogy citeráslányokból hagyományőrző csoport alakult Taron. A Kéknefelejcs nevet viselő öntevékeny művészeti együttes a helyi népdalkincset őrzi és eleveníti fel produkcióival. —kulcsár-fotó— Vonzóak a nemzetiségi estek Galgagután a honismereti kör tagjai voltak azok, akik a község kulturális életének megújítása érdekében az egyesületi forma mellett döntöttek Az alakulás óta eltelt évek során számos kezdeményezést vittek sikerre, és ebben az évben is több kisközösséggel gazdagodtak. Beindult az ifjúsági klub. amelynek szervezői fiatal, pályakezdő pedagógusok. Sikerült a közép- korosztályt is megnyerniük, megalakították az úgynevezett kötőklubot, amelynek tagjai a 30—44 év közöttiekből kerülnek ki. A Mozaik elnevezésű egyesület közművelődési programjainak sorában jelentős helyet foglalnak el a nemzetiségi estek — lévén szlovák nemzetiségű a község —, amelyeket hazai és az anyaországbeli szlovák csoportok fellépései színesítenek. Voltak már Galgagután Pilis- szentkereszt. Békéscsaba, Nyitra. Biela és Martin kul- túrcsoportjai, s nem hiányoznak ezekről az összejövetelekről a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének munkatársai sem. akik esetenként aktuális kérdésekről adnak tájékoztatást a községbelieknek. Wagner Sándor emlékkiállítása Szécsém/bcn Az idei nyáron Wagner Sándor (1838—1919) emlékkiállítása fogadja az érdeklődőket Szécsényben, a Kubi- nyi Ferenc Múzeumban, a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Magyar Nemzeti Galéria rendezésében. A kiállítást a galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum történelmi képcsarnoka, valamint magángyűjtemények anyagából nyitották meg áprilisban, Wagner Sándor születésének 150- évfordulóján, a közönség szeptember 4-ig gyönyörködhet a képekben. A katalógust dr. Szinyei Merse Anna írta és tervezte, aki a kiállítást is rendezte. A galéria és a megyei múzeumok együttműködése hosszú múltra tekint vissza. Az együttműködés szakmai aspektusai a múzeumok tudományos tevékenységében nyerik el értelmüket. A nagyközönség számára mindenekelőtt azok a reprezentatív tárlatok érdemelnek megkülönböztetett figyelmet, amelyek e kapcsolat eredményeként például éppen Szécsényben, Nógrád megye egyik legfrekventáltabb múzeumában, a vár történelmi környezetében vonzzák a kül- és belföldi látogatókat. Ezek a kiállítások a galéria és más intézmények jóvoltából a magyar művészettörténet jeles vagy esetenként kevésbé emlegetett alakjainak életművét mutatják be a közönségnek, figyelmet érdemlően gondos válogatásban és kiváló rendezésben. Az évek során egymást követő kiállítások komoly szerepet tölthetnek, be a közönség művészettörténeti — egyébként többnyire roppant hiányos — ismereteinek bővítésében, a művészettörténet korszakainak, irányzatainak 1 megismertetésében, az alkotók munkásságának élményt adó bemutatásában. Múlt századi festészetünkről szólva — e korszak egyik elfelejtett mestere Wagner Sándor — mindenekelőtt két fogalom említése szükséges. E két fogalom: historizmus és akadémia. E fogalmak jól kiegészítették egymást. Gent- hon István szerint „az egyik a tárgyat, a másik a megoldást adta”- A múlt századi történeti festészet egyik irányaként a historizmus nagy pályát futott be, eredményei beépültek a közízlésbe, csakúgy, mint a különböző korabeli művészeti iskolákban kifejlődött művészi stílus, az akadémikus festészet megoldási módja. E fogalmak hamarosan konzervatívvá váltak, megcsontosodtak, élettelenné váló formákba merevedtek, jóllehet hatásuk hosszú ideig szívósnak bizonyult. Mindazonáltal, a korszak, amely létre hívta őket, jeles eredményeket is magáénak mondhat mind alkotókban, mind művekben s a honi művészettörténetnek is szerves részét jelenti. Mára a megítélés is differenciáltabbá, árnyaltabbá vált. Hiszen e kor kiemelkedő mesterei, valamint történeti képei nélkül, amelyek egyébként elsősorban nem is vizualitásukkal, hanem „olvashatóságukkal” hatottak — és hatnak — jóval szegényebbek lennénk. Az e szellemben fogant életművek java nemzeti festészeti örökségünk gondosan őrzendő része. Wagner Sándor a korszak csillagainak fényében bizonyos mértékben háttérbe szorult mesterek közé tartozott. A nagyközönség a galériában néhány történeti jelenetére, lovaskompozíciójára emlékezhet. Esetleg Petőfi- illusztrációjáról is tudnak az érdeklődőbbek. Egyik fő műve azonban mindenesetre ismert, ez a Dugonics Titusz önfeláldozása, amit 1859-ben festett. (E téma Szécsényben is jelen van egy 1860-as rézkarc erejéig.) De más híres képei is ismertek, köztük az Izabella királyné búcsúja Erdélytől (1863), ennek egyik olajvázlata látható a jelen tárlaton, továbbá még számos portré, életkép, költői, drámai életképekhez készült illusztráció, történeti jelenet. Mindez jelzi, hogy korábban megérdemelt sikereket mondhatott magáénak kortársai részéről. Négy hatalmas falképet is festett a müncheni nemzeti múzeum számára. Nagyméretű körképe, a Konstantin győzelmi bevonulása az ókori Rómába 312 évben Münchenen kívül Berlint és Londont is bejárta, végül az Egyesült Államokban maradt. Művészetének méltánylását ieizi, hegv 1868- ban meghívták a müncheni akadémia tanárának. Ezen időtől kezdve művészi munkássága mindenekelőtt festői erejében csökkenni látszik. Wagner Sándornak életében egyetlen gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. Halála után Münchenben, a Glaspalast 1920-as kiállításán különteremben rendezték meg hagyatéki kiállítását- Miként azt Szinyei Merse Anna írja: „Így a jelenlegi emlék- kiállítás — szűkös lehetőségei ellenére — egyszerre több generáció számára kell érzékelhetővé tegyen egy jellegzetes XIX. századi művészkarriert.” A szűkösség arra utal, hogy a mester nagyméretű történeti képeit nem hozhatták el a Budavári Palota állandó kiállításáról. Ugyanakkor viszont igyekeztek mindezt pótolni a reprezentatív kompozíciókról készített nagyméretű múlt századi metszetekkel. Figyelmet érdemlő a tematikai és a műfaji gazdagság is, amellyel a látogató Szécsényben találkozhat. T. E. s
