Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-28 / 153. szám

2 1988. JÚNIUS 28.. KEDD Ülést tartott a budapesti pártbizottság Jassó Mihályt választották első titkárnak Hétfőn kibővített ülést tartott a budapesti pártbi­zottság. A tanácskozáson részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke. Jelen vol­tak a kerületi pártbizottsá­gok első titkárai, a főváros állami, társadalmi és tö­megszervezeteinek vezetői, a pártbizottság osztályvezetői. A testületet Havasi Ferenc, a pártbizottság első titkára tájékoztatta az MSZMP Köz­ponti Bizottságának június 23-i üléséről. Ezt követően a pártbizottság zárt ülésen személyi kérdésekben dön­tött. Havasi Ferenc azzal a ké­réssel fordult a budapesti pártbizottság végrehajtó bi­zottságához, hogy nyugállo­mányba vonulása miatt fel­mentési kérelmét terjessze a pártbizottság testületé elé. A budapesti pártmozgalom élén végzett munkáját elis­merve, kérésének eleget té­ve a testület Havasi Feren­cet felmentette a pártbizott­ság első titkári funkciójából és pártbizottsági tagságából. Tatai Ilonát, a Taurus Gu­miipari Vállalat vezérigaz­gatóját érdemei elismerése mellett ugyancsak felmen­tette pártbizottsági és vég­rehajtó bizottsági tagsága alól, mivel az országos párt­Meg kell változtatni a tag­felvétel rendszerét, meg kell szabadulni a karrieristáktól, attól a régi gyakorlattól, hogy a jelöltek szociális és osztály szerinti hovatartozá­sa alapján bírálják el a tagr íelvételi kérelmeket — így vélekedik az SZKP ma kezdődő pártértekezlete előt­ti közvélemény-kutatás meg­kérdezettjeinek hetven szá­zaléka. (Folytatás az 1. oldalról.) megújulás iránt, a vezetés támogatást kap — nagyobb mértékben mint eddig — e program megvalósításához.1 Ez nagyon nagy érték, er­re építenünk, támaszkod­nunk kell. Két dolog nehezíti útke­resésünket. Az egyik, hogy elméleti műhelymunkánk adóssága miatt nincs ösz- szefüggő elméleti rendsze­rünk arra. hogy ezt a kér­dést kezeljük. A másik gond, hogy nem ideális a társadalmi közhangulat egy ilyen útkereséshez és útala- pozás'hoz. A társadalom nyugtalan, azonnal akar va­lahait. amiről nem is tudia világosan, hogy mi az. de mást akar, s ebben, úgy tűnik, egységes. Ha a poli­tikai hangulat nem is a legkedvezőbb a higgadt és szisztematikus cselekvés­hez, mégis ezen az úton kell járni, s ezt a szellemiséget próbálta munkaprogramjá­ban megfogalmazni a Köz­ponti Bizottság a maga számára. — A választási rendszer korszerűsítésével kapcsola­tos kérdésekben is kialakí­totta a Központi Bizottság elvi állásfoglalását. Felkér­te .a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsát, hogv bo­csássa társadalmi vitára ezt az elképzelést. A vita ta­nulságainak összegző00 után a HNF Országos Tanácsa és KözDontj Bizottság is­mét minősíti a tervezetet és felkéri a kormányt, ho.sv alakítsa ki azt a törvény- javaslatot. amelvet a paris­JőiyPTl ■* Ovi .o^z + ön-u Ezt követően Grósz Ká­értekezleten a Központi Bi­zottság a Politikai Bizottság tagjává megválasztotta. Ezt követően a jelölőbi­zottság vezetője, Szkokán Ferenc, a XIV. kerületi párt- bizottság első titkára — a pártbizottság tagjaival, a ke­rületi első titkárokkal, a pártbizottság osztályvezetői­vel és a pártaktivistákkal folytatott előzetes konzultá­ciók alapján — javaslatot tett az első titkári funkció­ra. Eszerint a legtöbben Ivá- nyi Pált, a Fővárosi Tanács elnökét és Jassó Mihályt, a budapesti pártbizottság tit­kárát javasolták t tisztség­re­A testület a kettős jelölést követő vita után titkos sza­vazást tartott. Az első for­dulóban Iványi Pál 42, Jas­só Mihály 40 szavazatot ka­pott. Tehát egyik jelölt sem érte el a szükséges többsé­gi arányt. A második fordu­lóban mindkét jelölt 41—41 szavazatot kapott. Végül a harmadik fordulóban Jassó Mihályt 44 szavazattal a bu­dapesti pártbizottság első titkárává választották. ☆ Jassó Mihály 1936-ban szü­letett. A pártnak 1959 óta tagja. A tanítóképző elvég­zése után általános iskolá­ban tanított, később igazga­A Szovjet Tudományos Akadémia szociológiai intéze­tének vizsgálatába az or­szág 9 városának 1800 lako­sát vonták be. Az eredmé­nyek azt mutatják, hogy a szovjet emberek túlnyomó többsége szerint a legidősze­rűbb kérdés a párt", az ál­lami és a gazdasági feladat­körök egyértelmű szétvá­lasztása, a tisztségviselők megbízatási idejének korláto­zása, a vezető posztok de­roly ismertette a Központi Bizottságnak a személyi kérdésekre vonatkozó aján­lását. Ügy vélekedett: a Központi Bizottság azzal, hogy javaslataihoz támo­gatást kér a népfront or­szágos elnökségétől, nem befolyásolja a testület moz­gásszabadságát. Ellenkező­leg: kiszélesíti azt, mert mód és lehetőség van ösz- szegyűjteni a testület tag­jainak környezetéből azo­kat a tapasztalatokat, ész­revételeket. amelyek a sze­mélyi kérdések vitájánál jól kamatoztathatóak. A tájékoztatót kevető vi­tában a felszólalók számos észrevételt, megjegyzést fűz­tek a személyi javaslatok­hoz. részletesen kifejtve vé­leményüket az új tisztségek betöltésére ajánlottak al­kalmasságáról, eddigi mun­kásságáról. Az eszmecsere során megfogalmazódott: a népfront új szerepének át­gondolására van szükség. Fontos, hogy a jövőben is olyan vezetők álljanak a mozgalom élén, akik vál­lalják a párbeszédet, a vi­tát, a konfliktusokat. Ak­kor, amikor a párton belül is a pluralizmus kialakítá­sára törekednek, a népfront nem vállalkozhat szerviliz- musra. A felszólalók emlé­keztettek aria, hogy az or­szágos elnökség eddig csak a javallatok utólagos jóvá­hagyására szorítkozhatott Üdvözölték, hogy most elő­zetesen is véleményt for- má'h-'tnak, mindazonáPnl kérték: a személvi kérdé­sek előkészítésében kaphas­sanak nagyabb szerepet. In­dítványozták, hogy a jelöl­tóhelvettessé nevezték ki, majd a XXI. Kerületi Ta­nács oktatási osztályán dol­gozott. 1967-ben a XXI. ke­rületi pártbizottság munka­társa lett. 1971—1974. között elvégezte az SZKP pártfő­iskoláját. 1974-től a budapesti párt- bizottság propaganda- és mű­velődési osztályának helyet­tes vezetőjeként dolgozott, 1975-től az MSZMP KB po­litikai munkatársa volt. 1979-ben megválasztották a XII. kerületi pártbizottság első titkárává. A budapesti pártbizottság 1983-ban vá­lasztotta meg titkárává. Jassó Mihály 1985-től há­rom éven át az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagjaként tevékenyke­dett- 1988 májusában a pártértekezleten a Központi Bizottság tagjává választot­ták meg. ☆ A választást követően Grósz Károly, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága nevében köszö­netét mondott Havasi Fe­rencnek a reformok érdeké­ben, valamint a budapesti pártbizottság élén végzett munkájáért, a munkásmoz­galomban kifejtett kiemelke­dő tevékenységéért. (MTI) mokratikus választás útján történő betöltése — így ér­tékelte a begyűjtött válaszo­kat Viktor Britvin, a filo­zófiatudományok doktora. Mindössze a megkérdezet­tek három százaléka nem értett egyet azzal a megálla­pítással, hogy a pártélet demokratizálódása növelni fogja az SZKP tekintélyét és befolyását a szovjet tár­sadalomban. (MTI) tek legyenek ott a Hazat'as Népfront országos elnöksé­gének ülésén, s a testület tagjai tehessenek fel kérdé­seket az egyes tisztségek várományosaihoz. Javasolták továbbá, hogy a nemzetiségi politikával kapcsolatos kérdések a jö­vőben tartozzanak az ál­lamminiszterhez. Kulcskér­désnek tartották a felsőfokú és a középfokú oktatás kor­szerűsítését, a műszaki fej­lesztés felgyorsítását. A nép­front jelentős szellemi bá­zist tudhat maga mögött, tevékenysége megismerteté­séhez az eddigieknél jóval Hétfőn Kállai Gyula el­nökletével ülést tartott a Hazafias Népfront országos elnöksége. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke tájékoztatta a testületet a párt Központi Bizottságának június 23-i üléséről, ezen belül azok­ról a személyi javaslatokról, amelyekhez a Központi Bi­zottság kérte a HNF orszá­gos elnökségének egyetérté­sét. Elmondotta, hogy a Központi Bizottság javasla­tai között van olyan, ame­lyik közvetlenül érinti a népfrontot. A Központi Bi­zottság ugyanis Pozsgay Im­rét. a HNF OT főtitkárát javasolja államminisztemek. Az MSZMP főtitkára kérte az ismertetett javaslatok megvitatását és támogatását. Az elnökség a vita után egyhangúlag egyetértett a ja­Demonstráció Budapesten Budapesten a Hősök terén hétfőn este 7 órakor meg­kezdődött az a demonstráció, amelyet a romániai falvak felszámolása elleni tiltako­zásul szerveztek különböző állampolgári csoportok. A téren mintegy 30 ezer ember gyűlt össze és elin­dult a Román Szocialista Köztársaság nagykövetségé­hez. (MTI) I palesztin táborokban Elhallgattak a fegyverek Hírügynökségi jelentések szerint befejeződtek a palesz­tinok közötti összecsapások a Bej rút melletti menekült- táborokban: Jasszer Arafat hívei megadták magukat a Szíriái támogatást élvező fegyvereseknek. A libanoni főváros mellett lévő Satila és Bordzs el-Ba- radzsne menekülttáborok­ban a hét végén lángoltak fel újra a harcok a Jasszer Arafat vezetése alatt álló el- Fatah tagjai és Szajed Mu- sza követői között. A hét vé­gi összecsapásokban — az eddigi jelentések szerint — 8 ember meghalt, 17 megse­besült. (MTI) nagyobb nyilvánosságra len­ne szükség — hangsúlyozták a hozzászólók. A Hazafias Népfront or­szágos elnöksége a vita után egyhangúlag egyetértett a javaslatokkal, és hozzájárult, hogy azokat az MSZMP Központi Bizottsága és a népfront országos elnöksége közös javaslataként továbbít­sák az Országgyűléshez és az Elnöki Tanácshoz. E tes­tület elhatározta, hogy amennyiben Pozsgay Imrét, az Országgyűlés megválaszt­ja államminiszterré, az or­szágos tanács soron követ­kező ülésén javasolja Pozs­gay Imre felmentését a fő­titkári tisztségből és javas­latot tesz Huszár Istvánnak, a párttörténeti intézet igaz­gatójának, a HNF Országos Tanácsa és titkársága tag­jának főtitkárrá választásá­ra. (MTI) vasiatokkal és hozzájárult, hogy azokat az MSZMP KB és a HNF OE közös javas­lataként továbbítsák az Or­szággyűléshez és az Elnöki Tanácshoz. A testület elha­tározta, hogy amennyiben Pozsgay Imrét az Ország- gyűlés megválasztja állam­miniszterré, az országos ta­nács soron következő ülésén javasolja Pozsgay Imre fel­mentését főtitkári tisztségé­ből és javaslatot tesz Hu­szár Istvánnak, a párttör­téneti intézet igazgatójának, a HNF Országos Tanácsa és titkársága tagjának főtit­kárrá választására. Ezt követően az elnökség tudomásul vette, hogy a népfrontmozgalom kereté­ben újjáalakult a Magyar— Kínai Baráti Társaság, s döntött a társaság bejegyzé­séről. (MTI) Közvélemény-kutatás a pártkonferencia előtt A Hazafias Népfront országos elnökségének ülése II Hazafias Népfront országos elnökségének közleménye BARÁTAINK ÉLETÉBÖLx^yp» f»z SZKP értekezlete előtt A szovjet gazdaság eredményei és reményei A szovjet belpolitika nagy eseménye, az országos párt­értekezlet előtt az SZKP vezetése értékelte a szovjet gazdaság eredményeit. A legfőbb eredmény az, hogy sikerült megállítani a 80-as évek elejének válsághelyzet­tel fenyegető negatív ten­denciáit. Tavaly á nemzeti jövedelem emelkedése elő­ször származott a munka termelékenységének növe­kedéséből. Valamelyest nőtt a mezőgazdasági termelés és javult a szociális helyzet. Ugyanakkor a pártkonfe­rencia országos vitára bocsá­tott tézisei hangsúlyozzák, hogy még nem beszélhetünk gyökeres változásról. Joggal váltja ki a lakosság elége­detlenségét, hogy nem telje­sítették a közszükségleti cikkek gyártási tervét, hogy nem kielégítő a minőség, hogy nehézségek vannak az élellmiszer-ellátásban, hogy hiány mutatkozik az állami költségvetésben. Mindez pe­dig fékezi a reformot. A népgazdaság alapvető átformálásához természete­sen nem elégséges az 1985 áprilisé óta eltelt idő, ami­kor az ország új vezetése meghirdette a peresztrojkát. Azt sem hagyhatjuk figyel­men kívül, hogy !i jelenlegi ötéves terv az elavult ár­képzés alapján, súlyos hi­ánygazdálkodás idején ala­kult ki és lényegében örö­költe az utasításos irányítási rendszer minden hibáját. Ezek kiküszöbölése ma a párt és a társadalom talán legfontosabb célja. A reform, amelynek fő feladata, hogy megteremtse az áttérést a népgazdaság közgazdasági irányítására, továbbhalad, megteremtve a jogi alapokat a teljesen más gazdasági modellhez. Ezt gyakran szocialista pi­acnak nevezik. Három rend­kívül fontos törvényt fo­gadtak el az állami vállala­tokról, a magántevékenység­ről és a szövetkezetekről. Már megkezdődött a nép­gazdaság áttérése a teljes gazdasági önelszámolásra, a nyereségre és az önfinanszí­rozásra, de a reform beve­zetésével megnyílt lehetősé­geket nyilván nem használ­juk ki kellően. A párt vezetése nem tit­kolja álláspontját, de azt ajánlotta, a kommunisták­nak, a lakosságnak, hogy mélyrehatóan elemezze most, a pártkonferencia előtt és annak során a helyzetet. Az SZKP Központi Bizottságá­nak téziseiből emeljünk ki a peresztrojkát fékező el­lentmondásokat és a nehéz­ségeket jellemző alapvető tételeket. A tézisekben az olvasható, hogy különösen életképesek a konzervatív, bürokratikus tudat marad­ványai. Lassan adják át ál­lásaikat a szocializmusról alkotott dogmatikus elkép­zelések hívei. Megpróbálják megőrizni a gazdaság és az élet más területein a régi, nyomáson alapuló vezetési módszereket. A tézisek a továbbiakban konkretizálják ezt a követ­keztetést és úgy fogalmaz­nak, hogy a gazdasági re­form megvalósítását jórészt megbénítja egy sor minisz­térium és főhatóság, gazda­sági szervezet bürokratikus álláspontja. Gyakori, hogy az új irányítási módszer égisze alatt lényegében meg­őrzik az adminisztratív pa­rancsolgatást. Az ágazati minisztériumok szintjén a peresztrojka jóval elmaradt attól, ami a vállalatoknál történt. A monopolizálás, a tes- pedés és a konzervativizmus ellen a párt Központi Bi­zottsága a versengést, mond­hatjuk úgy is, hogy a kon­kurenciát ajánlja. A párt szükségesnek tartja, hogy a mai helyzetből kiindulva elemezzék és értékeljék a szovjet népgazdaság vezér­karainak munkáját, az ál­lami tervbizottság, az anya­gi-technikai ellátási bizott­ság és a pénzügyminiszté­rium tevékenységét, bele­értve az ágazati minisztériu­mok működését is. Levonva a tanulságokat a reform kezdeti — mondhatni — át­meneti időszakából, gyorsíta­ni kell az áttérést a nagy­kereskedelemre, korszerűsí­teni kell a hitel- és a finan­szírozási rendszert, szüksé­ges végrehajtani az ár és az árképzés reformját. A Szovjetunióban nagy reményeket fűznek a kö­vetkező ötéves tervhez, s nem is alaptalanul. Az új terv előterébe kerülnek a szociális prioritások, az, hogy a legrövidebb időn be­lül legyen elég élelmiszer, a piacot a szükséges vá­lasztékban lássák el köz­szükségleti cikkekkel, s kor­szerű szolgáltatásokat biz­tosítsanak. Mindehhez fokoz­ni kell a lakásépítés ütemét, meg kell valósítani az egész­ségügy és a közoktatás már kidolgozott programját,. Lev Voszkreszenszkij Slolberg város (NDK) látképe a Harz-hegységben. A vidék csodálatos természeti szépségével vonzza a látogatókat. A 2300 lakosú városka 350 éves épületei egyedülálló látványt nyújtanak. Évente 14—15 ezren keresik fel a tengerszint felett 3—400 méter magasságban fekvő klimatikus gyógy­helyet. Itt született Thomas Müntzer, a német paraszthá­ború legendás vezére. Emlékét kis múzeum őrzi.

Next

/
Thumbnails
Contents