Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-25 / 151. szám
A nogräd Karancslapujtőn Allatmesék a valóságban Mitől falu egy falu? — Nyilván számos tényezőtől függ. Ha azonban figyelmen kívül hagyjuk a társadalmi, közigazgatási, etnikai stb. szempontokat, még mindig megmarad a természet közelsége, a tiszta levegő, és persze a ház körüli állatsereg. Az állatok nagyon fontosak. Ha például egy falusi ház elől hiányzik a kutya, az mindig olyan egy kicsit, mintha tető nélkül állnának a falak. Szóval az állatok. A kert végében a pajta, a tyúkketrec, a kacsaúsztató s a lemeszelt deszkákból összerótt disznóól nemcsak a tradicionális falvakat jellemzi, hanem a városiasodó községeket, nagyközségeket is. Mindezt szaknyelven úgy mondják, hogy ismét hódít a háztáji gazdaság. Tyúkok, kacsák, nyulak és malacok, amelyek nemcsak a vasárnapi ebéd gondját vetik el, hanem súlyos forintokat hoznak a házhoz. A csipogó, káráló. röfögő kompánia jövedelemkiegészítő tényezővé válik. Sőt. merem állítani, hogy esetenként (arányait tekintve) éppen a munkahelyi jövedelem egészíti ki a háztájiból származó forintokat. Amiért persze — keményen meg is kellett dolgozni. De lássuk mindezt részletesebben . Karancslapujtőn a Karancs Tsz igyekszik összefogni a három község gazdáinak tevékenységét. A háztáji ágazat vezetője. Juhász János óriási jelentőséget tulajdonít a háztáji gazdaságoknak. — Számokban mérve? — Évente húsz-huszonöt millió forint árbevételt szokott hozni ez az ágazat. Egykét esztendő elteltével öt- venmilliós kasszát szeretnénk év végén lezárni. — ,Dinamikus felfutás lesz tehát — ha lesz. — Azzal számoltunk, hogy a ráfizetéses munkahelyek megszűnésével felszabaduló munkaerő a háztájiban kezd dolgozni... Nos, erre — ez idáig — még nem került sor. De számítunk rá, és partnerek vagyunk minden értelmes, és persze gazdaságos vállalkozásban. Ez a jövő útja. — Konkrétan? — Az első lépést már megtettük. Három karancs- berényi lakossal szerződést kötöttünk, amely értelmében harmincegy fejőstehenet vettek át tőlünk. Az állatokat ingyen kapták, s a szerződés lejártakor ugyanilyen értékű állományt kötelesek visszaadni. A tejet nekünk adják el, s a tehenekből származó minden lehetséges bevétel az övék. Viszont a kockázat is teljes mértékben az ő vállaikon nyugszik. S ehhez még csak annyit, hogy idén tavasszal kapták meg az állatokat, de már huszonhét kisborjú is napvilágot látott a herényi „farmon”. ☆ A jövő útja (kezdetben talán csak ösvénye) tehát Ka- rancsberénybe vezet. A falu utolsó házait elhagyva, a lejtős hegyoldalban épített istálló mellett rendszerint megtalálni Kovács Lászlót, Bajosai Sándort és Oravecz Jánost. — Az idén merült fel konkrétan ez az ötlet, s mire tavasziasra fordult az idő, már megépítettük az istállót — mesélte Kovács László. — Hárman álltunk össze, mert egyedül nehéz lenne mindent megcsinálni. Traktort vettünk, a takarmány összegyűjtéséhez, fejőgépet szereztünk, kifeszítettük a villanypásztort — hogy csak a legfontosabbakat soroljam. És hát az elmúlt hónapban hatezer liter tejet adtunk le. — Idővel hogyan győzik? — Ennyi állat már teljes embert kíván, sőt: három teljes embert. Főállásban foglalkozunk a tehenekkel. Reggel és este — itatáskor, fejéskor — legalább kettőnek kell itt lenni, a harmadik meg napközben hajtja legelni a gulyát. — S a szakértelem? — Most tanuljuk. A tsz- ből gyakran meglátogatnak, s kijár az állatorvos is. Korábban Bajcsai munkagép- kezelő, Oravecz meg fuvarozó volt. Jómagam pedig mozdonyt vezettem. ■. ☆ A faluban persze állandóan visszatérő pletykatéma a három újsütetű tehenész. A három bátor ember, aki laikus létére profikat próbáló munkába vágta a fejszéjét. Az érdeklődőket persze nemcsak a kíváncsiság hajtja. A fő kérdés mindenekelőtt az, vajon megélnek-e a tehenekből, vagy csúfosan belebuknak... ? ☆ — Tudjuk, mennyi minden áll vagy bukik az első telep első évén — folytatta Juhász János. — Ha bebizonyosodik, hogy megéri, mások is kedvet kapnának rá. Sokan csak az első biztató tapasztalatokra várnak. A tsz pedig még az idén újabb hetven tehenet adhatna ki. .. — Mivel foglalkoznak még errefelé az emberek? — Nyúltenyésztéssel például, ami korántsem olyan nyugodt valami, mint aminek az első pillanatban tűnik. A felvásárlók között éles a konkurenciaharc, a piacot a tsz, a tszker és az áfész uralják. A tenyésztő pedig, ha nem szerződött, (saját telkén termeli a lucernát), már ötven fillérért másnak adja el áruját. Bár az sem ritka, hogy leszerződött partnereink a tőlünk kapott ingyen kaszálót letarolják, s az állataikat másnak adják el. Ez persze inkább erkölcsi veszteség, mint anyagi kár. •. Tóth Aladár az idén hatszáz nyulat ígért a tsz-nek. Kéthetente hatvan-nyolcvan darabot ad le. — Huszonöt anya van a ketrecekben — magyarázta a Nógrád Volán karancsal- jai rendésze. — S bár tucatnyit is fialnak, rendszerint csak hetet-nyolcat nevelnek fel. Különválasztásuk után még három hónapos korukig viselem a gondjukat... A baj csak az, hogy huszonnégy órától többet nem hagyhatom őket magukra, nyaralni, üdülni, víkendezni így sem télen, sem nyáron nem jutok el. ☆ — ... A nyulak persze nemcsak a felvásárlókat tartják , bizonytalanságban, hanem a tenyésztőket is — fejtegette Juhász János. — — Télen hetvennyolc forint volt a kilónkénti felvásárlási ár, azóta az élő nyúl ára húsz forinttal is csökkent. — És mi a helyzet más állatokkal? — A hízósertés bár jellemző, egyáltalán nem számottevő. Átlagban egy-öt disznót tartanak házanként, ami nagyon kevés. Ráadásul a felvásárlásnál minőségi problémákra is gyakran fény derül. A tulajdonos szemszögéből mindez úgy jelentkezik, hogy négy fölnevelt sertés közül az egyik ingyen van. Vagyis háromért kap annyi pénzt, amennyibe a négy felnevelése került. •. Ám ezen a területen is szeretnénk előbbre lépfti, de ezt — egyelőre — az olcsó felvásárlói ár, tehát az alacsony jövedelmezőség megakadályozza. A fejlődéshez egyébként korszerű tartástechnológiát alkalmazó hízótelepekre van szükség, nem pedig a mai manufaktúrás módszerekre. .. Fantáziát (üzletlehetőséget) egyébként nemcsak a tehenekben, a malacokban is látunk☆ A környéken azonban nemcsak a núgy testű állatokat kedvelik, hanem sokan adják a fejüket a méhészkedésre is. Jászberényi Frigyes nyugdíjas lapujtői iskola- igazgató kertjében húsz méhcsalád szolgáltat andalító zsongást — és néminemű mézet. — Az idén már nem hoz harminckilényi mézet egy család sem (kb. ötezer dolgozó), mert a télen atka tizedelte meg az állományt. S a megritkult családok csak „gyenge”, félig elfagyott akácvirágot találtak. Az idén egyébként Jászfénysza- ru mellé vittem őket, bár az ottani akác is alig pótolhatja az elpusztult apró szárnyasokat. ☆ — Hogy, hogy nem, a Ka- rancslapujtői Nagyközségi Közös Tanácson is megélénkült az érdeklődés az állatok iránt. — ötleteket, ésszerű rendezési elképzeléseket gyűjtünk csokorba — tájékoztatott Barta László, megbízott végrehajtó bizottsági titkár — melyeket egy őszi tanácsülésen foglalna a testület határozatba. A rendelet a három településen érvényes állattartásra vonatkozó normákat fogja majd egybe. Az utóbbi időben egyre inkább hiányát érezni az átfogó rendezésnek, egyre több ügyes- bajos intéznivaló akad. Például a tehén lelegeli a szomszéd kaszálóját, a kerítésen kibújt a kutya és megharapta a járókelőt, és még sorolhatnám a forgalom akadályozásától egészen a köztisztasági problémákig. A folytonos veszekedés helyett észszerűbb rendeletben összefoglalni a közösség minden tagjára egyaránt érvényes elvárásokat; főleg az ebtulajdonosok számára. Az utakon, boltok környékén kóborló kutyák egyaránt veszélyeztetik a higiéniát, az egészségügyet és a közlekedés biztonságát. ☆ Végezetül essék szó a sportról. Prágából a mai napon rajtol a Magyar Postagalamb Szövetség versenyén több száz kétszárnyú versenyző- Köztük a karancs- aljai Berta István tíz kedvence is, akinek hat éve országos bajnoki címet nyertek a madarai. — Jó időben óránként hatvan kilométert is megtesznek a galambok, ha jól felkészítik őket a versenyre. Amikor hazaérkeznek, leveszem a lábukról a gyűrűt, s ezzel blokkolom a leplombált versenyórát. A blokkolt időpontokat hétfőn értékelik a fővárosban. A salgótarjáni öblösüveggyár targoncavezetőjének padlásán mintegy száz válogatott galamb fészkel. — A válogatás kosárban, két hónapos korukban történik. A kosarat Szécsény környékén kiteszem az autóból, s amelyik visszarepül, azzal megkezdem az edzést. A többit persze már nem látom sosem. Egy átlagedzés például úgy zajlik, hogy a madarak Egerből hazarepülnek. A kondíciójukhoz fontos a tisztaság, amit meg tudok oldani napi öt-hat takarítással; és a jól-tápláltság, amit már kevésbé. A megyében csak a salgótarjáni áfész árul ilyen keveréktápot, de ezzel legfeljebb hizlalni lehet a galambokat, nem versenyeztetni. .. Romhányi Tamás Képek: Bábel László : * ■ . ■ ■ Sokan félnek % szabadon engedett kutyáktól Lévákból egyre kevesebbet látni a Karancs vólgyé- ben. Nem is csoda, bissen sok szeretetet és törődést igényelnek, míg hasznot alig térítenek vissza. x — Olykor csak hUlalnl tudora {kel —> Berta bttta Megfogyatkoztak a családok * — Hárem hónapig bábáskodom körülöttük — Tóth Aladár * . *< Néhány hetes kisborjak a herényi farmon
