Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-25 / 151. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 151. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1M8. JÚNIUS 25., SZOMBAT *1/ Nincs felalem ? <5. oldal) Á NÓGRÁD Karancslapujtőn (9. oldal) Győry József hazatért (11. oldal) KOZLEHl E ni Y a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. június 23-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. június 23-án Kádár János elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a budapesti, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közel­múltban elhunyt Tausz János elvtársról, a Központi Ellenőr­ző Bizottság tagjáról, a munkásmozgalom régi harcosáról. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Berecz János előterjesztésében az országos pártértekez­let állásfoglalásának megvalósítását célzó feladattervet, va­lamint a párt vezető szervei munkájának nyilvánosságát szolgáló javaslatot; — Fejti György előterjesztésében a választási törvény al­kalmazásának tapasztalatairól adott jelentést, a választási törvény módosításának főbb irányaira, a további feladatok­ra vonatkozó javaslatot; . T..?zűz°s Mátyás előterjesztésében az időszerű nemzetközi ' es külpolitikai kérdésekről szóló tájékoztatást. I. A Központi Bizottság a pártértekezlet állásfoglalásá­nak megvalósítását szolgáló feladattervet több módosítás­sal elfogadta. A benne fog­laltak kidolgozására munka- bizottságokat hozott létre. A munkabizottságok megbíza­tást kaptak a társadalom és a gazdaság eltelt évtizedei­nek elemzésére, a párt prog­ramnyilatkozatának felül­vizsgálatára, a tanácsadói rendszer kiépítésére, vala­mint a szervezeti szabályzat átdolgozására, ami — többek között — lehetőséget ad a különböző kisebbségi véle­mények képviseletére, a párt választási rendszerének a belső demokratizálást segítő átalakítására. A feladatok között szerepel a gazdaság­politikai stratégia, a szociál­politikai, a művelődés- és tudománypolitikai koncep­ciók kimunkálása. A feladat­terv előirányozza a tudomá­nyos eredmények jobb hasz­nosítását, és tartalmazza a párt munkastílusának, infor­mációs rendszerének korsze­rűsítését. A Központi Bi­zottság a politikai intéz­ményrendszer fejlesztésével kapcsolatban ajánlásokat fo­gadott el az állami szervek és a társadalmi szervezetek számára is. A feladattervet a testület minden alapszervezethez el­juttatja, és nyilvánosságra hozza a Pártélet című folyó­iratban. Hangsúlyozza, hogy az országos pártértekezlet állásfoglalásában megfogal­mazott célok eléréséhez szük­ség van az egész párt, min­den párttag felelősségteljes munkájára, az egységes cse­lekvésre. II. A Központi Bizottság meg­vitatta a vezető párttestüle­tek munkájának nyilvános­ságát. Megállapította, hogy a párttagság, a közvélemény tájékoztatása a döntések elő­készítéséről és meghozatalá­ról nem megfelelő, ezért át­fogó megújításra szorul. En­nek érdekében biztosítani kell, hogy a legfontosabb elő­terjesztéseket a különböző szintű párttestületek, indo­kolt esetben pedig a pártta­gok is megismerjék, megvi­tassák, előzetesen vélemé­nyezzék. A döntésekről a ve­zető testületek haladéktala­nul tájékoztassák a területi, intézményi és munkahelyi pártszervezeteket, az egész párttagságot. A Központi Bizottság ülé­seire készülő nagy jelentő­ségű javaslatokat a Népsza­badság előzetesen ismertesse. A párt központi lapja rész­letesen számoljon be a Köz­ponti Bizottság üléseiről. A rádió és a televízió tudósít­son a napirendi témákról, a vitákról és a döntésekről. A Magyar Távirati Iroda pe­dig adjon összefoglalót a sajtó számára. A Központi Bizottság ülé­seit követően szóvivő adjon nyilvános tájékoztatást. A Politikai Bizottság ülé­seiről közlemény jelenjen rúeg. Különösen fontos té­mák esetén a Politikai Bi­zottság ülései után a szóvivő gondoskodjék a sajtó munka­társainak tájékoztatásáról. A Központi Ellenőrző Bi­zottság a pártértekezlet ál­lásfoglalásának szellemében felülvizsgálja saját munká­jának nyilvánosságát, és ki­alakítja a megfelelő gyakor­latot. A pártszervek és pártszer­vezetek maguk döntsenek munkájuk nyilvánosságáról. III. A Központi Bizottság, az 1985. évi • képviselő- és ta­nácstagi választások tapasz­talatainak elemzése alapján, a demokratizmus erősítése és szélesítése érdekében szükségesnek tartja a vá­lasztási törvény egyes ele­meinek módosítását. Ezzel kapcsolatos állásfoglalását közzéteszi a Pártélet című folyóiratban. Ajánlja, hogy a választási törvény módo­sításáról szóló javaslat, ' a Hazafias Népfront szerve­zésében kerölijön társadalmi vitára. Felkéri a Miniszter- tanácsot, hogy a vita ta­pasztalatai alapján nyújtson be javaslatot az Országgyű­lésnek, a választási törvény és az ahhoz kapcsolódó sza. bályok módosítására, IV. A Központi Bizottság át­tekintette a nemzetközi helyzetet és megállapította: az élet igazolja nemzetközi tevékenységünknek az or­szágos pártértekezleten is megerősített fő törekvéseit. Külpolitikánk alapvető feladata, hogy folyamatosan megújulva tevékeny nem­zetközi szerepvállalással folytassa nemzeti érdeke­ink képviseletét, segítse elő szocialista építőmunkánk külső feltételeinek kedvező alakulását. A tájékoztató a Társadal­mi Szemle című folyóirat­ban jelenik meg. A Központi Bizottság mél­tatta a szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeit Ezzel kapcsolatos állásfogla­lását nyilvánosságra hozza. A testület véleményt cse­rélt a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunüsfa Párt közötti üzenetváltásról, valamint a két ország kapcsolatainak alakulásáról. V. A Központi Bizottság döntött hatáskörébe tarto­zó személyi ügyekben: — Lakatos Ernőt, a KB agitációs és propaganda­osztályának vezetőjét — fontos állami megbízatása miatt — érdemei elismeré­sével felmentette tisztségé­ből; — Andics Jenőt, a politi­kai főiskola rektorhelyette­sét kinevezte a KB agitáci­ós és propagandaosztályá­nak vezetőjévé. A Központi Bizottság ajánlásokat tett állami tiszt­ségek betöltésére. Ajánlja az Országgyűlésnek, hogy — Sarlós Istvánt, az Or­szággyűlés elnökét e tisztsé­géből saját kérésére — nyugállományba vonulásá­ra tekintettel, érdemeinek elismerése mellett — ment­se fel és válassza meg az Ellmöki Tanács helyettes el­nökének; — Stadinger István, a Fővárosi Tanács általános elnökhelyettesét válassza meg az Országgyűlés elnö­kének, s egyidejűleg ment­se fel az építési és közleke­dési bizottság elnöki tiszte alól; — Horváth Lajost, a Ba­ranya Megyei Tanács elnö­két válassza meg az Ország- gyűlés aleínökének, s egy­idejűleg mentse fel a terv- és költségvetési bizottság titkári tisztéből; — Németh Károlyit, az Elnöki Tanács elnökét sa­ját kérésére — nyugállo- mányba vonulására tekintet­tel, érdemei elismerésével — mentse fel az elnöki tisztségből, és fogadja el le­mondását képviselői mandá­tumáról; — Straub F. Brúnó aka­démikust válassza meg az Elnöki Tanács elnökének, egyidejűleg mentse fel az Országgyűlés településfej­lesztési és környezetvédelmi bizottságának elnöki tiszté­ből; — Gáspár Sándort, a Szakszervezetek Országos Tanácsának nyugalmazott elnökét saját kérésére — érdemei elismerésével — (Folytatás a 2. oldalon) Természetbarátok randevúja Pénteken Salgótarján­ban megkezdődött a közalkalmazottak szak­szervezetének természet­barát-találkozója, me­lyen az ország külön­böző részeiről 21 alap- szetvezet képviseletében hatszáztizenhatan vesz­nek részt. (Részletes tu­dósításunk a 11. oldalon olvasható.) Elismerés a szövetkezeteknek Pénteken ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa; a testület az áfészek, a takarékszövet­kezetek és a lakásszövetke­zetek gazdálkodásának idei eddigi tapasztalatait tár­gyalta meg. A kiadott írásos anyaghoz Szilvasán Pál fő­titkárhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta: a fogyasztási szövetkezetek an­nak ellenére jól hajtották végre az ár- és az adóre­formmal kapcsolatos teendő­ket, hogy több felső szintű döntés késett, és a szövetke­zetek gazdálkodását módosító jogszabályokban ellentmon­dások is voltak. Crósz Károly a Szovjetunióba utazik Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács el­nöke a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására jú­lius elején munkalátogatást tesz a Szovjetunióban. A felkészültebbeké az elsőbbség Szakmunkás- bizonyítvánnyal a kézben A kitűnő és jeles eredményt elért újdonsült szakmun­kások egy csoportja. (Fotó: Bábel L.) Balassagyarmat és Bátony- terenye ipari szakmunkás- képző intézeteiben már kéz­hez kapták a munkaválla­lásra jogosító bizonyítványt a végzős tanulók, a salgó­tarjáni intézmény diákjai pe­dig pénteken vették át. A József Attila Művelődési Központban megrendezett ünnepségen Vincze János, a Szakszervezetek Nógrád Me­gyei Tanácsa titkára köszön­tötte a háromszázhét ifjú szakmunkást, s szólt hozzá­juk a fogadó vállalatok kép­viseletében Tóth József is, a Nógrád Volán műszaki igaz­gatóhelyettese. Mindkét szónok azt hang­súlyozta beszédében, hogy nem lesz gondtalan életük most kezdődő új szakasza, a munkába állás. A munkássá válás folyamat, amely a munkahelyeken folytatódik, ahol a gépek, munkapadok mellett, az építkezéseken várja őket az igazi megmé­rettetés ; a város, a megye üzemeiben dől el, megfelel­nek-e, tudnak-e igazodni az ottani munkarendhez, eleget tudnak-e tenni a követel­ményeknek. Hasonló szellemben beszél­tek arról is, hogy a végzett­ség nem ad örök érvényű jo­gosítványt, a munkahelyek­nek nem csak kifogástalan magatartású, hanem kiváló szaktudású dolgozókra van szükségük, s ezt csak a szel­lem állandó karbantartásá­val, pallérozásával érhetik el a munkások. S hogy munkásokká le- hetnek-e valójában, ismerve a már múlt esztendőben is jelentkező elhelyezkedési gondokat? Erről a követke­zőket tudtuk meg a három ipari szakmunkásképző in­tézet vezetőitől. — A háromszázhét végzett fiatalt kettőszáznegyven ál­láshelyre várják a legfris­sebb értesüléseink szerint — mondta Gyimesi Tibor, a salgótarjáni ISZI igazgatóhe­lyettese. Elmondta azt is, hogy nagy a főváros elszívó hatása, s ezt a NÁÉV sze­mélyzeti és oktatási osztá­lyának vezetője is alátámasz­totta. A kiképző vállalat képviselője szerint az előze­tes becslések alapján a ki­lencven fiatal közül, akiket a NÁÉV alkalmazni tudna, fele készül el a megyéből. Balassagyarmaton kicsit kedvezőbb a helyzet, a há­romszáz szakmunkásvizsgát tett fiatal mindegyikének van már helye, kettő-három ki­vételével, akiket a kiképző vállalat nem tudott fogad­ni. Arató János igazgató el­mondta, hogy idén is várha­tóan, többen keresik megyén kívül a boldogulást, hiszen például a budapesti, váci kisszövetkezetekben három­szoros jövedelemhez juthat­nak a kezdők is. Igazi gond a jövőben várható, különö­sen a lányok esetében, akik­nek nincs sok lehetőségük a környező munkahelyeken el­helyezkedni. Bátonyterenyén talán a legjobb a munkába állók helyzete, ahol problémát el­eddig nem jelzett a százti­zenöt most végzett, és még a csütörtöki bizonyítvány­osztási ünnepségen is tettek állásajánlatot a bázisintéz­mények képviselői, jelezte Sásdi Dezsőné igazgatóhelyet­tes. Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy az ipari szakmunkások elhelyezkedé­si gondjai ma még nem ri­asztóak, de a jövőben — a demográfiai hullám tetőzésé­vel — meg fognak sűrűsödni, annál is inkább, mert a vál­lalatok válogathatnak a jól és a még jobban képzettek közül, s nem kétséges kik­nek a javára billen a mér­leg.' ■ • _____

Next

/
Thumbnails
Contents