Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-24 / 150. szám

1988. JÚNIUS 24., PÉNTEK NOGRAD 3 Szálastakarmány- betakarító gépek Zagyvaréhason június 1-jén és 2-án a termelőszövet­kezetek. mezőgazdasági nagyüzemek szakembereinek bemutatót rendeztek a Béke Mgtsz földjén a szálas- takarmány-betakaritó gépekből. A kétnapos bemuta­tón több száz szakember volt kiváncsi a hazaiak mel­lett a csehszlovák, a szovjet, a jugoszláv, valamint az osztrák, az NSZK-beli és a francia cégek gépeire. Képünkön az NSZK-beli CLAAS-cég rendfelszedő alaptere a bemutatón. Fotó: Csíkos Ferenc Védjük a cukorrépái! A cukorrépa-állományok országszerte elérték a lombzáródás stádiumát. A párás mikroklíma a levél- tetvek elszaporodásán kí­vül kitűnő feltételeket biztosít a bagolylepkék to­jásrakásához és a lárvák fejlődéséhez is. Már most, az első nemzedék károsí­tása idején elengedhetet­len a növényzet ellenőr­zése és szükség esetén a lombozat védelme. A záródott lombozató cukorrépán szórványosan megjelentek a cerkospórás levélfoltosság első tüne­tei is. Jelenleg még nincs veszély, de várható, hogy a kórokozó szaporodása rövid időn belül felgyor­sul. A MÉM Növényvé­delmi és Agrokémiai Köz­pont szerint. szükséges felkészülni a preventív kezelésekre. Közérdekű körjorot Kutak körül bolyongva Gyarmaton • A NÓGRÁD május 13-i számában látott napvilágot az a riport, amely a balassa­gyarmatiak fürdőgondjaival foglalkozott, s végső megál­lapítása így foglalható ösz- sze: strand nincs és nem is lesz az idén, tó van (már­mint a Nyirjesben), ott azon­ban nem lehet fürdeni. Egy ismerősünk pár nappal a megjelenés után megje­gyezte: szép is, igaz is, amit írtunk, ám igenis vannak ott kutak! Nem is egy a strand környékén, mi több, azok is megvannak, amik hajdan a vizet szolgáltatták a városi fürdőnek. Ismerősünk a szikvízüze- mi, a vágóhídi és a szesz­főzdéi kutakat említette, s felvetett egy mendemondát a pár évvel ezelőtt a strand területén fúrt kúttal kapcso­latban. Erről azonban kide­rült, hogy abszolút lehetet­len, mármint az, hogy azért nem lehet vizet nyerni belő­le, merthogy „beleszorult egy búvárszivattyú”. Ennek a kútnak sem a hőfoka (mi­velhogy itt meleg víz után kutattak a szakemberek), sem a vízhozama nem meg­felelő, úgy 20—30 liter vizet lehet a százhúsz méteres mélységből szivattyúzni. Am a szikvízüzem kútja létezik, bár ... — A kút le van lakatol- va, mivel a mi napi szük­ségleteinket a városi ivóvíz- hálózatról tökéletesen ki tudjuk elégíteni — magya­rázza Kökény István üzem-’ vezető. Valóban csekély, mintegy havi tizennyolc köbméter a mostani szükségletük, amely valóban szükségtelenné teszi saját kút üzemeltetését. Az sem tartozik azonban más lapra, hogy ez a bizonyos „lakat alatt lévő vízforrás” hajdan egy jéggyárat, egy vágóhidat és egy szódagyá­rat látott el ivóvíz-minőségű vízzel, vagyis hozama nem lehet kicsi! Mai vízhozamá­nak megállapítása pénzigé­nyes vizsgálatokat igényel­ne. 2 Közvetlen a szomszédban, a vágóhíd (PENOMAH) csil­laggarázsának területén, áll a másik emlegetett kút­— Ennek vizét ipari víz­ként használjuk — mondja Bendik Ferenc műszaki igaz­gatóhelyettes. — Több kút is volt a vágóhíd területén, ezeket azonban 1968-ban az Ipoly szabályozása miatt le­zárták, tisztaságuk nem volt kielégítő. „Az a kút, amely most is üzemel, úgy havi 3—4000 köbméter vizet ad, s az igazgatóhelyettes megkockáz^ tatta a kijelentést: esetleg, ha lenne rá igény, tudnának adni a strandnak is vizet...” A szintén emlegetett szesz­főzdéi kút kis hozama mi­att igazán nem számottevő, vele kapcsolatban csak az említésre méltó, hogy a nyári szezonban senki nem használja vizét. Csak a „pá­linkafőzés időkben” nyitják meg a csapokat, s hűtik a négy darab 720 méteres hű­tőtartályt. Ez a kút amúgy naponta 8—10 köbméter vizet „tud”. Eddig jutott a helyszínen a krónikás, s pontosabb in­formációkért vízügyi szakem­berekhez, történetesen Peré- nyi Gáborhoz, a BUVIZIG helyi vezetőjéhez és Mega Györgyhöz, a Nógrád Me­gyei Víz- és Csatornamű Vállalat gyarmati üzemének (a strand kezelője) vezetőjé­hez fordultunk. 3 — Valóban igaz, hogy ezek a kutak nem az Ipoly, ha­nem a strand felől kapják a vizet — igazolja a felve­tést Perényi Gábor. — A nyilvántartásokban erről a környékről két kút szerepel (holott mi négyről szereztünk tudomást?!): egy a strand területén — ez nem azonos azzal, amelyről szólnak a mendemondák — ez azon­ban fénykorában is csak négy litert adott percen­ként, 645 méter mélyből. A másik itt az udvaron, ez 1966-ban fúratott, s akkor 120 liter volt percenkénti ho­zama. Vagyis úgy tűnt, vala­mennyi víz van. Azonban mégsem elegendő, hogy akár a hajdani színvonalon is el­lássa a gyarmati strandot. Hogy miért, azt Mega György mondja el: — A strand nagymedencé­jéhez 1000 köbméter víz szükséges, s ezt csak telje­sen feltöltve szabad üzemel­tetni. A vizét hetente, de ha szükséges hetente kétszer kell cserélni. A gyermekme­dencében pedig naponta fel kell frissíteni. Ez az adat látszólag ellent­mond annak, amely egy 1987-ben készült tervdoku­mentációban szerepel: ,,. •. a jelenlegi töltő-ürítő üzemmódban az átlagós na­pi vízigény: 600 köbméter". Itt tartott a „kutatás”, amikor kissé váratlan fordu­lat következett. Kiderült ugyanis, hogy a most emle­getett kutak vizével kapcso­latban a KÖJÁL-nak voltak ellenvetései, vagyis ők nem engedték ezek vizét a városi fürdőbe vezetni. Telefonon érdeklődtünk dr. Szabó Ilonánál, a megyei KÖJÁL osztályvezető főor­vosánál!. Elmondta, hogy legutóbb 1985—86-ban vizs­gálták a kutakat, s akkor mindkettő (a vágóhídi és a szeszfőzdéi) jó, ivóvíz-minő­ségű eredményt mutatott! Eddig jutott a krónikás. Eredmény: kissé zavart ál­lapotok a kutak nyilvántar­tásában, s egy szakvélemény, amely ki tudja miért az il­letékesekhez még nem érke­zett meg. S a vízkeresés ennyi ered­ménnyel véget is ért. Ha jók az információink, gz illeté­kesek már kérték írásban a KÖJÁL szakvéleményét, s talán mozdul a dolog vala­merre. Jobb nem lesz a gyar­mati strand, mint amilyen volt, ám az sem kis ered­mény, ha egyáltalán lesz. Tessék mondani: lesz? (További fejleményeiket — ha lesznek — természete­sen közreadjuk.) Hlavay Richard ■Hog rad megyeri tapasztalatok Közösen településeink fejlesztéséért Sokat olvastunk, hallot­tunk a gazdasági nehézsé­gekről, az ebből való' kilá­balás érdekében hezott párt-, állami határozatokról, intéz­kedésekről, a megújulásról, a szocialista demokrácia fej­lesztéséről. Egyértelmű az a megállapítás, hogy nehézsé. geinket csak a demokratiz­mus fejlesztésével, a dolgo­zók véleményének kikérésé­vel, a megvalósításba való bevonásával, a testületi munka fejlesztésével old­hatjuk meg. A tanácsok esetében — ha kevesebb pénzből is, de ímeg akarjuk valósítani a tervezett feladatokat — egy­re jobban kell támaszkod­nunk a lakosság, társadalmi, gazdasági egységek anyagi, erkölcsi támogatására, a megyei tanács pályázati rendszere által adott lehe­tőségek igénybevételére. A lakosság támogatását csak úgy érhetjük el, ha ismerjük igé­nyeiket, azokhoz igazítjuk terveinket, s ők is ismerik a tanács pénzügyi lehető­ségeit. A tanács és a lakosság együttműködésének ered­ményességét az alábbi pél­dákkal igazolhatom. Pár év­vel ezelőtt Nógrádmegyer- ben jogos igényként merült fel egy új óvoda építése, qmelyhez a tanács nem ren­delkezett elegendő pénzzel. Falugyűlésen a lakosság vál­lalta, hogy a hiányzó össze­get társadalmi munkával pótolja. Bíztunk a lakosság támogatásában, meg is épült az óvoda. Ezen kívül említhetjük a nógrádmegyeri, a magyar- géci autóbusz-megállót, a Tetőtéri­ablak­gyártás A sikeres próbagyártást követően megkezdték a te­tőtéri ablakok nagyüzemi előállítását Fertődön. A Ve- lux rendszerű termék ha­zai gyártására Ferbau né­ven vegyesvállalatot alapí­tott a Fertődi Építőipari Szö­vetkezet és a dán V. Kann Rasmussen Industri szer­kezetgyártó cég. A kft. megvásárolta a dán alapító leányvállalatától, a Velux Internationaltól a Velux tí­pusú tetőtéri ablakok gyár­tási engedélyét és techno­lógiáját. A 250 millió fo­rintos alaptőkével induló vegyesvállalat a magyar fél generálkivitelezésében emelt egy gyártócsarnokot, a gé­peket. a berendezéseket az NSZK-ból és Dániából szál­lították. Az üzem elsődleges fel­adata. hogy a hazai épít­kezőket ellássa ezzel a ter­mékkel; már az idén 20 ezernél többet állítanak elő a jól szigetelő ablakokból, melyeknek korszerű szer­kezete jól megfelel a be­építés műszaki követelmé­nyeinek. A fából készült keret külső oldalát lakko­zott alumíniumburkolattal borítják, így külső karban­tartásra nem szorul. kisgéci ravatalozót, Nógrád- megyerben az öregek napkö­zi otthonát, a ’magyargéci gázcseretelepet, ahol a lakos­ság aktív társadalmi műn- kája mellett már megjelent az önkéntes pénzben: tá­mogatás is. Nógrád'megyer társközsége Magvargéc és ennek telepü­lésrésze Kisgéc. Egyenran­gúnak tartjuk a társközsé­get a székhelyközséggel. Ed. dig is arra törekedtünk — akár székhely-, akár társ­községről van szó — a cél: a lakosság jó közérzetének biztosítása, jogos igényeinek lehetőség szerinti megvaló­sítása. A múlt év őszén tar­tott falugyűlésen felvető­dött, hogy Magyargéc köz­ségben indokolt lenne egy­csoportos óvodát létrehozni, mivel a magyargéci óvodá­sok a nógrádmegyeri óvodá. ban vannak elhelyezve. A lakosság jogos igényé­vel teljesen egyetértve azon­ban már ott elmondtuk, hogy pénzünk erre nincs. Az óvodát csak úgy tudjuk lét­rehozni, ha találunk olyan épületet, ahol az kialakít­ható. A pártalapszervezet- tel és az elöljárósággal a községi klubkönyvtár nagy­termen kívüli helyiségeit ta­láltuk alkalmasnak. Az ott működő községi könyvtárat és az öregek klubját az ed­dig kihasználatlan helyisé­gekben helyeztük el, a KISZ-nek átadtuk a tanácsi kirendeltség irodáját, ez kö­zös megállapodás alapján, a községi párthelyiségben ka­pott helyett. Az épület kiválasztása után megkértük a szakható­ságok véleményét. Ilyen előkészítés után került sor a következő falugyűlésre, ahol elfogadták elképzelése, inket, s ezen kívül a tanács­tagok és a népfrontaktivis­ták vállalták, hogy sorra járják a választópolgárodat, és önkéntes pénzbeni, va­lamint társadalmi munka- felajánlást gyűjtenek. Kisgéc településen is tar­tottunk falugyűlést, ahol a jelenlevők több feladat meg. valósítását kérték. A pénz­ügyi lehetőségek ismertetésé­vel együtt került sor annak megvitatására, hogy melyik feladat valósuljon meg. A vita után született meg olyan döntés, hogy gázcse­retelep épüljön és házhely legyen osztva. Állást foglaltak az önkén­tes pénzbeni felajánlás gyűj­tésében és a társadalmi munkában is. Itt hasonló­képpen jártak el a tanács­tagok és a népfrontaktivis­ták, mint Magyargécben. Eredménye a két települé­sen mintegy másfél millió forint értékű társadalmi munkafelajánlás és jelen­leg már befolyt mintegy 60 ezer forint önkéntes pénz­beni hozzájárulás. A falugyűlések után, a májusi tanácsülés 1988 fel­adatai közé sorolta Magyar­gécben az óvoda, Kisgécben a gázcseretelep létesítését és 10 házhely kimérését. Köszönet illeti a települé­seinken élő lakosságot két­kezi munkájáért és önkéntes pénzbeni támogatásáért. A közös munka, az együttmű­ködés lehetővé teszi telepü­léseink fejlesztését. Sirkó Ferenc tanácselnök Felépült a Videoton székesfehérvári márkaszervize Székesfehérvárott felépült a Videoton új márka- szervize. Az 1700 négyzetméter hasznos alapterületű létesítmény júniusban már fogadja áz ügyfeleket A Videoton Elektronika Leányvállalat — amely 25 már­kaszerviz munkáját koordinálja — számos új szolgál­tatással bővíti hagyományos és garanciális tevékeny­ségét. Többek között megkezdik a híradástechnikai berendezések, alkatrészek értékesítését,' valamint a székesfehérvári vállalatnál készült televíziók, kép­magnók kölcsönzését. Felvételünkön az új vevőszolgá­lati épület amelyben a márkaszerviz helyet kapott. Fotó: Kabáczy Szí lóid Tanácsi vállalatok és az adóreform A megyében a tanácsi alapítású gazdálkodó szer­veknél az adóreform beve­zetése zömében jól szerve­zetten, zökkenőmentesen zajlott le. A kialakított ál­talános forgalmiadó-rend- szer — a nyitott kérdések mellett is — megfelelően működik. A tanácsi gaz­dálkodó szervek az eltelt időszakban 31 millió forint befizetést teljesítettek és 11 millió előzetesen felszámí­tott forgalmi adót igényel­tek vissza. Az új adó költ­ségeiket ez idáig összességé­ben közel 20 millió forint­tal növelte meg. Az adóreform növelte az adminisztrációs teendőket: bonyolultabb lett a szám­lázás, munkaigényesebb a számvitel. A vállalati sza­bályozás azonban egysége­sebb. egyszerűbb, jobban át­tekinthető lett. és nagy­mértékben szűkíti a ked­vezményeket. dotációkat. A tanácsi alapítású szervek a tavalyi szintű nettó árbe­vétel elérését tűzték ki cé­lul, ahol pedig árbevétel­növekedést terveztek, ott azt az áremeléssel kívánják elérni. Mindezek mellett az is megállapítható az elmúlt hónapok után, hogy történ­tek előrelépések a termék- szerkezet és a tevékenység korszerűsítésében is. Erre példa az Ipoly Bútorgyár, a NOTTÉV és a szolgálta­tóipari vállalat.

Next

/
Thumbnails
Contents