Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-22 / 148. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... LJrP TELEXEN ÉRKEZETT... Szellemiek az anyagiakért — vagy fordítva? Elfogyunk 2700-ra? Mindenkinek tennie kell Anyagiakat és szellemieket egykor szokás volt együtt emlegetni, mára — szükség szokást bont? — az előbbi vált gyakoribbá a szóhaszná­latban is. A cáfolatra keres­tem érveket. „Mi jogon fag- gatózom ott, ahol a minden­napira is szűkösen telik?” — tettem fel magamnak a kérdést, s hogy elejét ve­gyem hasonló „kérdésben a felelet”-nek, benéztem „Ka­ta” fodrászhoz. Ö egy falu­széli, mutatós, kétszintes házban lakik férjével és nyolc hónapos Tamás fiával. Húszéves, csinos, és „olvasás­ra nemigen jut ideje”. — Napközben a kicsivel vagyok, tévére csak este jut időm — mondja szégyenlős mosollyal. Az Ablak és a Delta amit rendszeresen megnézek, a híradót is úgy hellyel-közzel. Egyetlen könyvet, újságot sem látok a kis szobában, de ez nem jelent semmit, el­végre egy ekkora háznak akad jó néhány zuga. — A Népszabadság jár ne­künk — ad választ az asz- szonyika. Megvallom, néha csak átfutom, de ha olyan a hangulatom, alaposabban is átolvasom. A férjem, ő más. Ha megjön, az az első. hogy kezébe veszi az újságot, s egy óráig le sem teszi. Per­sze, ő jobban ráér...! — hangzik a csattanós magya­rázat, s aztán mintha 'meg­lepődne saját kritikáján, váratlanul elhallgat. Csendes háztömb, halk fo­lyosók Szécsényben. A nap­fényes, virágcsokros szobá­ban ismerős babaillat. Az anyuka — Fülöp Károlyné — nem tősgyökeres szécsé- nyi, foglalkozása adminiszt­rátor, férje a Skála műsza­ki osztályán dolgozik. — Azt olvastam valame­lyik nap, hogy a tévé ha­marabb összehozza a csalá­dot, mint a vacsora — szól a mosolygós, szőke fiatal- asszony, mialatt négy hóna­pos Zsófia lányát tízóraiz- tatja. — Valahogy így van ez minálunk is. A színes, természettudományos fil­mek látványa lenyűgöz, és szinte észrevétlen lopja be az ismereteket. Persze azért a könnyebb műfajt — a kri­mit, a sorozatokat — sem vetjük meg. Látom van itt olvasnivaló is. Takaros újságkötegek — a képes hetilap itt a cseme­ge — a szekrény polcán a Világirodalom remekei soro­zat szép kötésben. — Édesapámtól kaptuk, ő igazi könyvmoly. Mi ezzel nem dicsekedhetünk, bár szí­vesen olvasunk, a férjem a hírlapokat én a regényeket. Most ezt forgatom — mutat­ja az Egy hercegnő emléke­zik című kötetet. Aztán majd kölcsönkönyveket, mert gya­kori vásárlásra nemigen fut­ja a kettőnk tízezer forintos jövedelméből. Ami szóba jö­het még, az a mozi, de ami­óta Zséfika . megszületett, csak kívülről láttuk — tré­fálkozik, s látom, nemigen bánkódik emiatt. Csinos ház előtt csintalan gondolat: a kiskapu zárva, a nagy nyitva. Végre egy Segítség magyar autósoknak Ausztriában A Magyar Autóklub se­gíteni szeretne azoknak, akik a pápa látogatása ide­jén személygépkocsival utaz­nak Ausztriába. Több mint húszezer magyar gépkocsira számítanak az istentisztelet színhelyén, többségében — a hazai járműállomány sa­játosságainak megfelelően — szocialista országban gyártott és viszonylag ko­ros autóra. Ezeknek javí­tására nincs felkészülve az Osztrák Autóklub (ÖAMTC), s megfelelő alkatrészei sin- csenek. Ezért a Magyar Autóklub vállalta, hogy június 23-án és 24-én há­rom segélyautóval, és kel- lő mennyiségű alkatrésszel kitelepül Eisenstadtba, s a bajba jutott magyar autó­sok segítségére siet. (Emel­lett további hat segélyko­csi a határ közelében áll ké­szenlétben.) A sárga an­gyalokat az ÖAMTC 120- as telefonszámon lehet elér­ni és a helyszínre hívni. A szolgáltatás klubtagoknak ingyenes, mások választhat" nak, hogy — hazatérésük után — belépnek a klub­ba, vagy kifizetik a díjat. A felhasznált alkatrészárát nem a helyszínen, hanem itthon, utólag kell megté­ríteni. Amennyiben a gépkocsit nem lehet megjavítani, az autóklub gondoskodik a hazaszállításról is. Erre a célra két szállítójárművet állítanak készenlétbe a ha­tár innenső oldalán. A ha­tárig ingyen szállítják azok­nak a járművét, akik szu­perhitellevéllel rendelkez­nek. Belföldi hitellevéllel a hazai szakaszon ingye­nes ez a szolgáltatás. Azok számára, akik mind­két hitellevelet kiváltották, végig díjmentes a szállítás. Az autóklub megerősí­tett ügyeletet tart az em­lített napokon az Ausztriá­ba vezető magyar utakon is. Megállapodást kötött több Vas és Győr-Sopron megyei autójavítóval. ígv azok is éjjel-nappal az ügy­felek rendelkezésére állnak. Amatőr békedalosok tehetségkutatója Gála szeptemberben Gödöllőn Az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront Gödöllői Városi Bizottsága az idén szeptember 3-án Gödöllőn, a Petőfi Sándor Művelődési Központban rendezi meg az amatőr bé­kedalosok találkozóját. A tehetségkutató találko­zót meghirdető szervek er­re a találkozóra azoknak a jelentkezését várják — szólóénekesekét vagy 2—3 fős kisegyüttesekét —. akik kedvet éreznek arra, hogy a béke gondolatát műso­rukkal kifejezve, hozzájá­ruljanak a magyar béke­mozgalom célkitűzésének népszerűsítéséhez. A részt­vevőknek három dalt kell előadniuk. A szakemberekből álló zsűri három darab ötezer forintos nívódíjat, ezen kí­vül több értékes jutalmat ajánl fel a legeredménye­sebb résztvevőknek. A je­lentkezéseket — a jelent­kező nevének és pontos címének feltüntetésével — a HNF Gödöllői Városi Bi­zottsága címére (2101 Gö­döllő. Szabadság út, 25. Pf. 45.) lehet augusztus l"ig el­juttatni. A jelentkezők tel­jesítményét augusztus 15- én előzsűri értékeli, s a legjobbak vesznék részt a szeptember 3"i döntőn és békegálán. hely, ahová így is be lehet jutni. Borzák Árpádék pili- nyi portáján ugyanezt a gaz­da hangosan is kimondja, s jóízűen nevet mellé. Ki­egyensúlyozottnak látszó negyvenes férfi, másodállás­ban kisiparosként autót sze­rel. — Jól megy a bolt. Én úgy vélem, ahol három gye­rek van, mint nálunk, egye­nesen megköveteli a család­főtől a 'másodállást. A három fiú — 14, 13 és 6 évesek — a videót nézi legszívesebben. Apjuk terve­ket kovácsol a jövőjükre: — Az a tapasztalatom, hogy azért könnyebb annak, aki tanul, művelődik, így hát én is erre fogom szorí­tani őket. — Mindezt mély meggyőződéssel mondja... A könyvárus standja előtt megáll egy-két nézelődő, s csak elvétve vásárolnak. Ko­nok faggatózásomra több­nyire hasonló válaszokat ad­nak: „A plusszidőm plusz­munkával telik”; „Szellemi­ekre nemigen jut pénz”: vagy: „Erről ne beszéljünk, van most fontosabb dolgunk is”. Tudásról, művelődésről va­lóban jobb hallgatni mostan­ság? Hiszen a harmadik év­ezred küszöbén is van igény szintentartásra, önképzésre s azt mondjuk: egy ország gazdaságát is a nép művelt­sége viszi előrébb.. A szelle­mi javakat mégis megkurtít­juk az anyagiakért. Ördögi kör. Mihalik Júlia a Ujjé, ligetben A városi könyvtár, a mű­velődési ház igen gazdag programot kínál Balassagyar­maton a vakációzó gyerekek­nek. Utóbbi a palóc-ligeti szó­rakoztatókertben várja meg­lepetésekkel az érdeklődőket minden kedden. A délután kettőkor kezdődő foglalatossá­gok sorából kedvére választ­hatnak a sportrajongók, aki­ket labdajátékok, asztalite­nisz-bajnokság vár. A szellemi torna kedvelői­nek szellemi totó, Ki mit tud?, a tréfáskedvűeknek pe­dig ugrókötélverseny és evő­ivó versengés ígér jó szóra­kozást. Akik pedig elfárad­nának a sokféle erőpróba során, azoknak pihentetőül ott a video sokféle mesefilm pörgetésére. az egészségért Beszélgetés dr. Bartalné dr. Borszéki Erzsébettel „Egészség fogalmán.-, a fizikai, szellemi és szociá­lis jólét együttes állapotát és nem csupán a betegség és vagy rokkantság hiányát értjük”. Ezt a definíciót abban a Minisztertanácsak címzett előterjesztésben olvashatjuk, amely az egészségmegőrzés átfogó társa­dalmi programjának kidolgozására tett javaslatot. Dr. Bartalné dr7 Borszéki Erzsébet gyermekgyógyászt kértem meg, hogy röviden is­mertesse az azóta már bein­dult országos egészségmeg­őrzési programot és szóljon annak megyei vonatkozásai­ról is. — A program koordináto­ra az Országos Egészségvé­delmi Tanács, amely ez év elején alakult meg, s külön­böző megyei szervezeteken keresztül fejti ki működését. Idén 90 millió forint áll ren­delkezésére, hogy az egész­ségmegőrzési kezdeményezé­seket támogassa. A tanács tagjai az egészségügyi szak­embereken kivül az állami és társadalmi szervek vezetői és a miniszteri tárcák képvise­lői, hiszen az egészséges élet­mód össztársadalmi kérdés, okai és következményei a társadalom minden területét érintik. Az a tény, hogy a magyar állampolgárok egész­ségi állapota nem kielégítő, hogy nagyon rossz a halálo­zási arány az Egészségügyi Világszervezet más országai­hoz képest, harmincöt-negy­ven százalékban a helytelen életmód következménye és csak tíz-tizenöt százalékban felelős ezért az egészségügy. Az életmód megváltoztatása viszont társadalmi feladat. A pedagógusoké, hogy a gyere­keket jó irányba orientálják, a kereskedelemé, hogy a he­lyes táplálkozáshoz szüksé­ges élelmiszerekhez hozzá- jputhassanak az emberek, és hosszan lehetne sorolni, ki­ket érint még ez a kérdés. A következmények megint csak társadalmi méretűek. Nem lehet eredményes például a gazdasági, társadalmi kibon. takozás, ha az emberek egészségi állapota nem kie­légítő. — Melyek a fő kockázati tényezők, és milyen arány­ban fordulnak elő a lakos­ság körében? — A munkaképes korú la­kosság mintegy kilenctizedé rendelkezik egy vagy több kockázati tényezővel. A fel­nőtt népesség több mint a fele kisebb-nagyobb mérték­ben elhízott, s az elhízás az egyik fő rizikófaktor. Ilyen veszély még a mozgássze­gény életmód, a dohányzás és az alkoholfogyasztás. 1960 és 1982 között megkétszere­ződött Magyarországon az alkoholfogyasztás és húszon, öt százalékkal nőtt a ciga­rettafogyasztás- Köztudott, hogy ezeknek a tényezőknek a következményei az úgyne­vezett civilizációs betegsé­gek, mint a szív-, érrendszeri megbetegedések, a rák, amelyek a vezető halálokok hazánkban. Azokban az or­szágokban, ahol e betegségek közös eredőjét megszüntet­ték, jelentősen javult a la­kosság egészségi állapota. A fejlettebb társadalmak úgy tíz-tizenöt éve küszködtek ezzel a problémával és mára már sikerült nagyrészt meg­oldaniuk. A finneknél és a svédeknél például az utób­bi években húsz-huszonöt százalékkal csökkent a halá­lozás. Az a lényeg tehát, hogy valamennyi szinten és ágazatban a döntések meg­hozásakor mérlegeljék azok egészségre gyakorolt hatását, az állam az egészséges élet­mód választását megkönnyí­tő lehetőségeket teremtsen. Természetesen az egyes em­beren is sok múlik, s így a propagandamunkának is je­lentős szerepe van. — Milyen kedvező válto­zásokat észlelt a megyében a program beindítása óta? — Említettem, hogy 90 millió forint az egészségügyi alap, ebből pályázati rend­szer útján lehet elnyerni bi­zonyos összeget. Balassagyar­matról is benyújtottak egy pályázatot családsegítő köz­pont szervezésére, amely a mai nevelési központra épül­ne, s ehhez társulva szeret­nének létrehozni egy átme­neti otthont is krízishelyzet­be került emberek számára. Júliusban döntenek a pályá. zatok sorsáról. Az egészség­megőrzési programhoz kap­csolódik a salgótarjáni Élet­módklub és a balassagyar­mati Rizikóklub, valamint annak a szűrőbusznak a te­vékenysége, amely 1000 fő alatti lélekszámú községek­ben-rendszeresen elvégzi a vérnyomásmérést, nőknél a rákszűrést és a meílkasrönt- genezést. A balassagyarmati áfész vezetője, dr. Horváth József megígérte, hogy rövid időn belül biztosítják a Grahamkenyér-ellátást Balas­sagyarmaton. A gyarmati kórházban az országos füst­mentes egyesület felhívásá­ra füstmentes egyesületet szervezünk, jó lenne, ha ehhez más szervezetek, in­tézmények, gyéregységek is csatlakoznának. Mindenkinek tennie kell valamit az egész­ségért, hiszen egy statisztikai adat szerint, ha ez a kedve­zőtlen tendencia folytatódik, 2700-ban már nem lesz ma­gyar a világon. Varga Mária Á haj a legfőbb ékesség? Ádáz harcot folytatnak egy­mással Japánban a pedagó­gusok és a kozmetikai sze­rek gyártói. A küzdelem egyelőre az utóbbiak javára dől el, ugyanis a japán diák­lányok körében a samponos hajmosás minden egyéb szép­ségápolási divaton túltesz. A legutóbbi felmérések szerint mindennap hajat mosnak a lányok, lepipálva a 30—40 éves nőket, akik heti átlag­ban csak 3—4-szer tisztítják fejük fő ékességét. A középiskolákban első­sorban azért lépnek fel eré­lyesen a pedagógusok a reg­gelenként hajmosás miatt, mert észrevették, hogy az időzavarral küzdő lánykák inkább lemondanak a regge­liről, csakhogy friss, illatos frizurával érkezzenek az is­kolába. A tanárok egyes magánintézetekben, ha rajta­kapják a diáklányokat, hogy hajuk illatos és a mosás után frissen csillog, akkor büntetésből ott helyben jég­hideg vízzel újból megmo­satják a hajukat, természe­tesen sampon nélkül. Városszépítő tábor Városszépítő tábor kezdte meg munkáját ezen a héten Salgótarjánban. A József Attila Városi-Megyei Művelő­dési Központ és a helyi városszépítő egyesület szervezé­sében általános iskolások munkálkodnak a Beszterce-la- kótelep, valamint a strand környékének szebbé tételéért. A diákok reggel 7 órától 12-ig dolgoznak, majd az ebé­det követően különféle programokon vesznek részt, hi­szen a szervezők erről is gondoskodnak. (Bábel László felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents