Nógrád, 1988. június (44. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-17 / 144. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XL1V. ÉVF.. 144. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. JÚNIUS 17.. PÉNTEK — - . _. A , -------------- ---.--J- *-— ........ ' - --r- —-------- ----------­f „Egy fiú a gyárból" (3. oldal) Á taxisofőr (4. oldal) Fogorvosok vándorgyűlése (5. oldal)­Balassagyarmaton és környékén a szlovákiai vendégek A Budapesti Finomkötöttárugyár balassagyarmati gyá­rának a vendége volt tegnap délelőtt a (szlovák dele­gáció. — Kép: Bencze — Ülést tartott a Minisztertanács Kormänyszöuiuöi tájékoztató Balassagyarmattal és kör­nyékével ismerkedtek csü- 1 törtökön a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság dele­gációjának tagjai. A prog­ram a balassagyarmati vá­rosi pártbizottságon kezdő­dött, ahol a vendégeket Forgó Imre, a városi párt- bizottság első titkára tájé­koztatta időszerű politikai kérdésekről. Egyebek között szólt a .városban élő két és fél ezer párttag munkájáról, a nemrégiben megtartott pártértekezlet helyi fogad­tatásáról, az ebből adódó 'feladatokról. Részt vett a beszélgetésen Gondos Já­nos, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságának tit­kára is. Ezután a Budapesti Fi­nom,kötöttárugyár balassa­gyarmati gyárába ment az Anton Podolec, a közép- szlovákiai kerületi pártbi­zottság ideológiai titkára által vezetett delegáció. Itt Béres József, a gyár fő­mérnöke és Gáspár Antal- né varrónő, az MSZMP Központi Bizottságának új tagja kalauzolták a vendé­geket az üzemekben, s mu­tatták be termékeiket. A zavartalan mennyiségi és minőségi termelés, továb­bá a technológiai biztonság (növelése érdekében végre­hajtott napi karbantartáso­kon túl időközönként nagy­javításokra és felújításokra .is sor kerül az üzemekben. Megyénk néhány nagyobb gyárában a karbantartás ve­zető szakembereitől, felada­taikról érdeklődtünk. A salgótarjáni öblösüveg­gyárban „szezonális” mun­kákra is gondoltak. Az egyes számú gyáregység üzemi csarnokának tetőhéjszerkeze- tét fele részben júliusban kezdik átépíteni. Az új tető alumínium trapézlemezek­ből és hőszigetelő elemekből áll majd. Szintén júliusban kezdődik az egyes üzem szo­ciális épületének — fűtési, víz- és elektromos rendszeré­nek, valamint falburkolatá­nak — teljes felújítása. A nyári feladatok közé tartozik az elektromos kap­csolótér és a transzformá­torház felújítása, s közben a két dízelaggregátor (áram- kimaradások esetén alkal­mazzák) egyike is nagyjaví­tásra kerül. Július—augusz­tus hónapokban a 21-es mű- út vonalából áttelepítik a gázfogadó állomást a gyár másik oldalára, ezáltal az öblösüveggyár nagyobb ener_ giakapacitásokhoz jut (eddig összefüggésben áll­tak a városi fogyasztással) és egyúttal egy környezet­védelmi problémát is meg­old. Az említett munkákat úgy végzik a karbantartók, hogy a termelés addig sem állhat meg. Az összehangolt munkára az év utolsó ne­gyedében is szükség lesz, amikor a kompresszorházban új, Gardner Denver típusú kompresszorokat helyeznek üzembe a sűrített levegő fo­Városnézéssel folytatódott a program, majd délrután Érsekvadkertre látogattak a pártküdriottség tagjai. Útjuk a Magyar—Csehszlovák Ba­rátság Termelőszövetkezetbe vezetett, ahol Sajgó Ferenc elnök és Németh Antal, a lyamatos biztosítása mel­lett. A balassagyarmati kábel­gyárban a végtermék minő­ségét alapjaiban meghatáro­zó húzógépek műszaki álla­potára különösen ügyelnek. A régebbi húzógépek közül egy most van nagyjavításon, melyre külön karbantartói csoportot szerveztek, egy másik pedig a közeljövőben kerül nagyjavításra. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben már három éve az egész évre széthúzott kar­bantartási-javítási koncep­ció szerint dolgoznak. Így kívánják elérni, hogy egy- egy ciklust, technológiai sort ne kelljen hosszabb időre szüneteltetni, kivonni a termelésből. Az elgondolás természetesen arra is alapoz, hogy a szakemberek és a kisegítésben részt vevő ter­melőüzemi dolgozók egya­ránt a nyári hónapokban veszik ki szabadságuk na­gyobb részét. Az évből ed­dig eltelt időszakra progra­mozott közepes és nagyja­vításokat tervszerűen elvé­pártalapszervezet titkára adott tájékoztatást a mint­egy 1200 fős szövetkezet te­vékenységéről. Felkerestek a vendégek több üzemegysé­get, s ellátogattak a ter­mőföldekre, majd a prog­ram Dejtáron ért véget. gezték, többek között a stillyesztékesüzemi, a rűd- vasi és a rúdvaspácolói munkákat. A gyár súlyponti berendezésének számító Quartó hengersoron szabá­lyozási, beállítási feladatok várnak az üzemfenntartási gyárrészleg szakembereire, akik szeptember elején kez­dik el a hideghengerműi nagyjavítást. Jelenleg a ko­vácsológyár berendezéseit vizsgálják. A Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban a nagyja­vításokat alapvetően két te­rületen, a meleg-, illetve a hi­degüzemben végzik. A me­legüzemben a termelés nagy része zárt ciklusban történik. A ciklusban dolgozó gépek — köztük a súlyponti DISA automata formázó — nagy­javítását általában az év vé­gi tervteljesítés utáni idő­szakra tervezik, vagy ha a termelési mutatók azt év közben is lehetővé teszik, akkor — ebben az évben ez várható —, egy hétre a nyá­ri időszakban „emelik ki” a gépeket a termelésből. A Minisztertanács csütörtö­ki üléséről a kormány szó­vivője a következő tájékoz­tatást adta: A Minisztertanács ülésén jóváhagyólag tudomásul vet­te Grósz Károly beszámoló­ját Radzsiv Gandhival, az Indiai Köztársaság minisz­terelnökével folytatott tár­gyalásairól. A kormány jelentést hall­gatott meg a Magyarorszá­gon tartózkodó külföldi ál­lampolgárok ügyeivel fog­lalkozó állami tárcaközi .bizottság tevékenységéről és letelepedési alapot hozott létre. A Minisztertanács meg­határozta a KGST 44. ülés­szakán részt vevő magyar küldöttség tárgyalási irányel­veit. A kormány döntött a köz­ponti államigazgatási szer­vek háttérintézményeinek korszerűsítéséről. A Minisztertanács elfo­gadta a magyar olimpiai csa­pa# felkészüléséről adott je­lentést. Magyar-hindu kapcsolatok Bányász Rezső, -a Minisz­tertanács ülését követő szó­vivői értekezleten (a Ma­gyar Hírlap kérésére) kom­mentálta Grósz Károly mi­niszterelnöknek a kormány­ülésen elhangzott beszámo­lóját Radzsiv Gandhival foly­tatott tárgyalásairól. El­mondta, hogy a magyar kor­mányfő értékelése szerint a megbeszélések rendkívül közvetlenek, szívélyesek, ba­ráti szelleműek voltak. Az indiai miniszterelnöknek ez volt az első útja kelet-euró­pai országba, ezért rendkívül nagy érdeklődéssel fogadott minden információt. A nem­zetközi helyzetről folytatott élénk eszmecsere megerősí­tette, hogy a két' fél, néze­tei minden megtárgyalt lé­nyeges kérdésben megegyez­nek. A szakértői vélemény- cseréken hangsúlyozták, hogy az eddiginél dinamiku­sabban kell bővíteni kap­csolatainkat, különösen a gazdaságban, mivel ezen a területen a fejlődés még nem követte a politikai és a kul­turális kontaktusok szélese­dését. Fontos, hogy mielőbb előrelépjünk a gazdasági, termelési együttműködés ki­alakításában, javuljanak a magyar bekapcsolódás lehe­tőségei az indiai állami be­ruházásokba, s növelhető le­gyen az indiai magántőke érdekeltsége hazánkban. A látogatás során igen jó sze­mélyes kapcsolat alakult ki a két miniszterelnök között; Radzsiv Gandhi indiai láto­gatásra hívta meg Grósz Károlyt, mint az MSZMP fő­titkárát. Ez az utazás to­vábbi fontos lépés lesz kap­csolataink fejlesztésében. It KGST és a reform A kormányülésen — Mar­jai József miniszterelnök­helyettes, hazánk állandó KGST-képviselőjének elő­terjesztésében — meghatá­rozták, a KGST soron kö­vetkező, 44. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség tárgyalási irányelveit. Az MTI érdeklődésére a szóvi­vő elmondta, hogy a júli­usban Prágában megrende­zendő ülés napirendjén több fontos kérdés szerepel. Meg­vitatják a sokoldalú-együtt­működési mechanizmus át­alakításának szakaszaira ki­dolgozott javaslatokat, a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás kollektív kon­cepciójának tervezetét, az 1991—1995. évi tervkoordi­náció programját. Áttekin­tik a tudományos-műszaki haladás komplex programjá­nak végrehajtását. A magyar fél az ülésszakon is hang­súlyozni kívánja, hogy a KGST-ben folyó együttmű­ködés alapvető tényezője a magyar népgazdaság fejlődé­sének, ugyanakkor úgy lát­juk, hogy még nem sikerült minőségi áttörést elérnünk az egymás közötti gazda­sági kapcsolatok alakításá­ban. Szükségesnek tartjuk az átalakítási folyamat fel- gyorsítását. Az együttműkö­dés megújításában változat­lanul kulcskérdésnek tart­juk a mechanizmus átala­kítását, és ezen belül a va- lutaris-pénzügyi, közgazda- sági rendszer megreformálá­sát, Nagy jelentőséget tulaj­donítunk a hosszabb távú együttműködési stratégia ki­alakításának. Fontosnak tartjuk az energia-, fűtő- és nyers­anyagágazatokban folyó együttműködés távlati ren­dezését. A konkrét együtt­működési feladatokat — magyar vélemény szerint a jövőben egyre inkább a vállalati szférában kell megoldani. Nagy politikai jelentőséget tulajdonítunk a KGST éc az Európai Gaz­dasági Közösség között ki­alakuló hivatalos kapcsola­A nemzetiségi kongresz- szusok előkészítésének idő­szerű feladatairól tárgyalt tegnap Salgótarjánban, a Hazafias Népfront Nógrád megyei nemzetiségi munka- bizottsága. Az ülésen részt vett Jakab Róbertné, a Ma­gyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének főtitkára, Alt Gyula, a szó­toknak, a konkrét gazdasági együttműködés kialakításá­hoz azonban még mindkét félnek jelentős erőfeszítése­ket kell tennie. A szóvivő tájékoztatást adott (ugyancsak az MTI kérdésére) a központi ál­lamigazgatási szervek úgy­nevezett háttérintézményei­nek korszerűsítésével kap­csolatos eddigi munka mi­nisztertanácsi megítéléséről. Eszerint a kormány elége­detlen volt a végrehajtás eddigi menetével. Ugyan­akkor megalapította, hogy az egyes tárcák által már végrehajtott, illetve terve­zett intézkedések a koráb­binál határozottabb szándé­kot jeleznek a szervezetek korszerűsítésére. A korsze­rűsítés következtében e szervezetek egy része — így a felsőoktatás kereteim kívül maradó vezetőképző, illetve -továbbképző intéz­kedések' többsége — legké­sőbb 1989. január 1-jén vállalattá alakul át. Né­hány helyen már csökken­tették a létszámot, és en­nek következtében mérsék­lődött a Meglehetősen ma­gas költségvetési támoga­tás is. Az intézkedések ál­talában feladat-átcsoporto­sítással, belső szervezeti változásokkal kapcsolódnak össze, vagyis a munka tar­talmi korszerűsítését is szolgálják. Az ülésen meg­fogalmazódott: a háttérin­tézményekben és az egész állami apparátusban is ki­sebb létszámú, de jobban megfizetett szakértői gárdá­ra van szükség. Fejlesztik a távközlést A távközlés továbbfejlesz­tésével összefüggő kérdésre (Népszabadság) felelve a szóvivő emlékeztetett arra, hogy a VII. ötéves terv 400—420 ezer távbeszélő-ál­lomás létesítésével számol. A körülmények azonban az utóbbi időben kedvezőtle­nül befolyásolták a program létesítését. Ezért a tervgaz­dasági bizottság élttekintette e helyzetet, és határozott az eredeti célok megvalósí­tásáról. Ehhez a kormány részéről a költségvetési jut­tatások kérdésében köz­ponti intézkedésekre, a la­kosságtól pedig további hoz­zájárulásokra lesz szükség. Ha a terv maradéktalanul (Folytatás a 2. oldalon) vétség titkára és Boros Sán­dor, a megyei tanács elnök- helyettese. Elsőként Letovai Ildikó, a népfront megyei titkára adott tájékoztatást a nem­zetiségi kongresszusok elő­készítésének megyei felada­tairól, a megyében élő nem­(Folytatás a 2. oldalon.) A KOSZIG Vállalat öt gyára közül a legjobb címet a pásztói perlitfeldolgozó gyár nyerte el az elmúlt év gaz­dasági eredményei és a mun­kaversenyben elért sikerek alapján. A kollektívának át­adott oklevélen túl, több dolgozó kapott elismerést. Az idei év első öt hónapjá­nak eredményei is biztató­ak, hiszen a tervezett 27 millió forint termelési érték helyett 31,5 millió forintot értek el és a tervezett nye­reséget közel megduplázták, s 5,2 millió forintot reali- aáltak. — bp — Nagyjavítások, felújítások gyárainkban Kongresszusok előkészítése Társközségekben él a nemzetiségiek zöme

Next

/
Thumbnails
Contents