Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 112. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK NDK—magyar barátsági napok Nógrádban Kölcsönösen előnyös műszaki- tudományos együttműködés Karl-Henz Lugenheim nagykövet Salgótarjánban Látogatás a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár­ban. Tc/o .Cl * V­wP mim lu n Próbanépszámlálás három hétig (3. oldal) Áz olvasók fóruma (4. oldal) Megbízatása négy esztendőre szól (7. oldal) 4 Egy szocialista szerződés újabb állomása Síküveggyári szakemberek Kemerovóból A májusi békehónap ren­dezvénysorozatának része­ként NDK—magyar barátsági napok kezdődtek Nógrád me­gyében. A gazdag esemény­sor kezdetén tegnap Salgó­tarjánba látogatott Karl- Henz Lugenheim, az NDK magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete. A vendéget és kíséretét Gé- ezi János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Nógrád megyei pártbizottság első titkára fogadta a megyei pártbizottság székházában. Tájékoztatta a megyében folyó politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális tevé­kenységéről, kiemelve azt a magasfokú politikai aktivi­tást, amely az országos párt­értekezletet megelőzi Nóg­rádban. Karl-Henz Lugenhe­im a szocialista építőmunka NDK-beli tapasztalatairól szólt a beszélgetés során. A találkozón ott volt Dev- csics Miklós, a Nógrád Me­gyei Tanács elnöke, részt vettek Nógrád megye tár­sadalmi és tömegszervezetei­nek képviselői is. A tájékoztató után gyár­látogatással folytatódott a program. A Német Demokra­tikus Köztársaság nagyköve­tét és kíséretét a Salgótar­jáni Vasöntöde és Tűzhely­gyárban Gressai Sándor igazgató és a vállalat tö­megszervezeteinek vezetői fogadták. A közvetlen hang­vételű találkozón az igazgató röviden bemutatta a hat esz­tendő híján százéves gyárat, külön is kiemelve azt, hogy a gyár már a megalakulása­kor tűzhelyeket, sütő- és főzőkészülékeket gyártott, és ma is ez a termelés fő profilja. Az NDK-kapcsola- tokról szólva megemlítette az alkatrész-ellátási gondokat is, amire a nagykövet fel­ajánlotta segítségét, hozzá­téve azt, hogy utazásai so­rán ő maga is többször talál, kozik alkatrész-utánpótlási gondokkal. Ezt követően Bacsa Tiva­dar gyáregységvezető kalau­zolta végig a vendégeket az üzemben, bemutatva a gyár­tósort: a lemezek darabolá­sától kezdve egészen az ösz- szeszerelésig, a késztermékek csomagolásáig. Az üzemláto­gatás alatt Karl-Henz Lu­genheim örömmel nyugtázta vendéglátóinak, hogy jól mű­ködnek az NDK-ból beszer­zett gépek, majd az iránt érdeklődött, mennyire dolgo­zik nyereségesen a gyár. Gressai Sándor erre határo­zottan válaszolta, hogy sem exportra, sem belföldre nem termelnek veszteségesen, de ez nem az árak folyamatos emelésétől van így, hanem A közvéleményt — közte Nógrád megye lakosságát — növekvő mértékben foglal­koztatja napjainkban a nem­zeti és a nemzetiségi kér­dés. E témakörben tartottak tegnap elméleti konferenciát Rétságon, a pártbizottság székházéban. Tabajdi Csaba, az MSZMP Központi Bi­zottsága külügyi osztályve­mert keresik az optimális, kifizetődő szervezési és ter­mékformát termelésükben. A baráti találkozó során Karl-Henz Lugenheim nem csupán a vendéglátók iránti udvariasságból mondta el, hogy jóleső érzéssel járta vé­gig az üzemet, ahol tiszte csarnokokat látott, s azt, hogy a műhelyekben az em­berek valóban dolgoznak, jól szervezett a munka, Mindjárt meg is jegyezte: minél modernebb egy üzem, annál korszerűbb szervezés kell. Az NDK—magyar barát­sági napok salgótarjáni programja délután az MSZMP Oktatási Igazgató­ságán folytatódott, ahol Fritz Cre'mer: Coppi mama és az összes többiek emlé­kének címmel megrende­zett grafikai kiállítást nyi­totta meg Bernd Kiesewal­ter. az NDK Centrum igaz­gatóhelyettese. A kiállított rajzokat, abból az anyagból válogatták, amelyet 1985- ben, a fasizmus alóli felsza­badulás 40. évfordulóján Berlinben, a Pergamon Mú­zeumban állítottak ki. A grafikák a háború és szen­vedés, a kitartás és re­ménység kifejezői. A kiállítás megnyitása után Karl-Henz Lugenheim, az NDK rendkívüli és meg­hatalmazott budapesti nagy­követe, a Német Szocialista Egységpárt XI. kongresszu­sán hozott határozatok idő­arányos teljesítéséről tartott előadást. Elmondta, hogy a tervteljesítés eredményei azt jelzik, hogy az ott meg­határozott célokat megva­lósítják hazájában, s előbb­re jutnak a fejlett szocializ­mus építésében az NDK- ban. Hangsúlyozta, hogy a gazdaság fejlődésének sta­bilitásáról nem mondhat le az NDK, s az utóbbi évek zető-helyettese előadásában többek között szólt azokról a hazai és nemzetközi té­nyezőkről, amelyek időszerű­vé tették a kérdést. A szomszédos népekkel kialakított kapcsolatok pél­dájával bizonyította, hogy a nemzetiségi kérdés az orszá­gok közötti kétoldalú kap­csolatteremtés egyik jészé­teehnológiai és minőségi eredményei az intenzív nö­vekedéssel, a munkaterme­lékenység javulásával van­nak összefüggésben. A nagykövet politikai elő­adásának hallgatói szinte mindannyian „felkapták a fejüket”, amikor Karl-Henz Lugenheim arról szóit: 1990-ig az NDK-ban meg­oldják a lakásproblémát. A baráti ország gazdasági stra­tégiáját elemezve kiemelte, hogy jó tapasztalataik van­nak a népgazdaságuk gerin­cét alkotó kombinátok fej­lesztésében, és a műszaki- tudományos együttműködés terén a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. Ezek között a magyar kap­csolatot a 2000-ig megkötött gazdasági-műszaki-tudo- mányos megállapodás ala­pozza meg. Az NDK—ma­gyar kapcsolatokat méltatva elmondta, hogy kiemelkedő volt az idén áprilisban az NDK-ban a magyar kulturá­lis napok rendezvénysoroza­ta. Előadásában ezután, a szocialista fejlődés lehető­ségeiről szólt, majd a nem­zetközi politika főbb irány­vonalát. eseményeit említet­te. A hallgatók kérdéseire válaszolva beszélt az NDK nemzetközi szerepéről, a KGST-n belüli együttmű­ködésről, s arról, hogyan ítéli meg az NDK a szocia­lista országok reformpoliti­káját. •k Bátonyterenyén tegnap az NDK—magyar barátsági na. pok keretében Karin Roth és a Suhler Bergmusikanten thüringiai folklóregyüttes mutatkozott be a körzeti művelődési házban. A kul­turális műsor után Az ok­tatás és nevelés kapcsolata a tudományos termeléssel címmel tartottak fórumot az NDK oktatásügyének alap­elveiről. vé vált. Szólít a Romániában élő magyarság, s az áttele­pültek helyzetéről is. Az elméleti konferencián — amelyen konzultációs be­szélgetésre is lehetőség kí­nálkozott — pártmunkások, propagandisták, tanácsi, va­lamint oktatási és művelő­dési intézményvezetők vet­tek részt. Magánszemélyek gépjárműhasználatáról Nagyobb szabadság, keményebb feltételekkel Az Országgyűlés által el­fogadott közúti közlekedési törvénnyel egy olyan komp­lex szabályozási forma va­lósult meg, ami mintegy 40— 50 miniszteri, illetve minisz­tertanácsi rendeletnek, az új törvény szellemében való módosítását teszi szükséges­sé. Erről esett szó a megyei szállítási bizottság szerdai ülésén Salgótarjánban. A résztvevőknek dr. Verbóczki János, a Közlekedési Minisz­térium főmunkatársa ismer­tette azt a munkát, ami je­lenleg a KM-ben folyik. A módosítási elképzelések, keretek még rendkívül ki­forratlan állapotban vannak. Elképzelhető, hogy egyes tervek kimaradnak a végle­ges változatból, de az is elő­fordulhat, hogy a tervezet vitája kapcsán még újabbak kerülnek felszínre. Az elképzelések szerint a magánszemélyek gépjár­műhasználatára vonatkozó új rendelet az eddigi gya­korlattól eltérően nem azt próbálja meghatározni, hogy mit szabad, hanem azt, hogy mit tilos. A nagyobb sza­badság viszont magasabb el­várásokat, illetve ezek meg­szegésekor keményebb szank­ciókat helyez kilátásba. A tervezet szerint az ipar­hatósági engedélyeket a jö­vőben a megyei közlekedési hatóság adja ki. Megszűnik a külön ipar-, és külön üzembentartási engedély. Igv szabálysértés esetén az sem lehet megfontolás tár­gya, hogy melyiket vonják be. Az iparhatósági engedé­lyek megszerzését feltételek­hez kívánják kötni: a szol­gáltatás színvonalának ja­vítása érdekében egy olyan tanfolyamot kell elvégeznie minden e területen dolgozó­nak, ami a KRESZ szabá­(Folytatás a 2. oldalon) Szerdán a NÓGRÁD-szer- kesztősége, a megyei pánt­bizottság gazdaságpolitikai osztálya és a Kereskedelmi Minisztérium közös rendezé­sében exportankétra került sor a Salgótarjáni Ruhagyár­ban. A megye legnagyobb exportáló vállalatai, valamint a velük üzleti kapcsolatban álló külkereskedelmi válla­latok vezérigazgatóit, igaz­gatóit, vezető munkatársait, Kaszás Józsefné dr. A Sal­gótarjáni Ruhagyár igazga­tója köszöntötte. A jelenlevők az ankét során elmondták az ez évi exportkilátásokkal kapcsola­tos lehetőségeket, a továb­bi tennivalókat. Megismer­kedtek a külföldi piac kor­szerűbb és jó minőségű ter­mékgyártást kívánó igényei­vel, a műszaki fejlesztés, a versenyképesség fokozása és a szerkezetváltás összefüggé­seivel, az érdekeltség és az ösztönzés jó irányú mai gyakorlatával a további el­képzelésekkel. Szóba kerül­tek a megyei és a külkeres­kedelmi vállalatok között A Kemerovo megyei an- zsero-szudzsenszki síküveg­gyár küldöttségének tagjait (Skorina Antonina Mihaj- iovna főközgazdászt. Fink Iván Karlovich műszaki igazgatóhelyettest, Karnau- hov Vladimír Vasiljevic pártbizottsági tagot, Pavlov Petr Grigorjevics brigádve­zetőt) fogadták tegnap a salgótarjáni síküveggyár ve­zetői. A két síküveggyár 1980- ban vette fel egymással a kapcsolatot, 1981-ben pedig szocialista szerződésbe fog­lalták műszaki-gazdasági és barátsági megállapodásukat. A tegnapi fogadáson Fe­jérvári Géza gazdasági igaz­gatóhelyettes újólag szólt a vendégek előtt az immár 95 éves salgótarjáni gyár múlt­járól, megemlítve legfonto­sabb termékeiken, jövőt cél­zó koncepcióikat, valamint termelési és kereskedelmi kapcsolataikat. A szovjet testvérgyár szakemberei ér­deklődéssel hallgatták az is­Háromórás volt Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai kül­ügyminiszter első, szerda délutáni tanácskozása. Az amerikai ENSZ képviseleten tartott tárgyalások után egyik fél sem nyilatkozott — hír szerint az eszmecserék befe­kialakult jó kapcsolatok, valamint a külkereskedelmi vállalatok közötti választás lehetőségeinek előnyei, hát­rányai a többletexportot fé­kező importgazdálkodás sze­repe. Egyöntetűen sürgették a hitel futamidő-csökkentését. Szóba kerültek még az új vállalkozási, gazdálkodási formákkal kapcsolatos el­képzelések, a külkereskedel­mi vállalatok között kiala­kult versenyhelyzet, az hogy mire ösztönöz a pályázati rendszer, milyen célokat old meg jelenleg a mai export- ösztönzés. Az eszmecserében részt vett dr. Szabó István, a Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek vezérigazgatója. Lőcsei Jó­zsef, a salgótarjáni síküveg­gyár kereskedelmi igazgató­ja, Kecsikés László, a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár gazdasági igazgató- helyettese, Bablena László, a Magyar Kábelművek ba­lassagyarmati gyára keres­kedelmi osztályvezetője, Do­mertetőt, amiben természe­tesen a nyolcvanas évek fő termékei — a ragasztott és a hőszigetelt üveg — kaptak nagyobb teret. A fogadást követően a ke- merovói delegáció gyárláto­gatás keretén belül a gya­korlatban is megismerkedett a síküveggyártás — itt al­kalmazott — fázisaival, a gyár más technológiái mel­lett. A nap további részében szakmai megbeszélésekre ke­rült sor, majd a vendégek délután megtekintették a Nógrád táncegyüttes műso­rát a Tanácsköztársaság té­ren. Ma délelőtt fogadáson vesznek részt a salgótarjáni városi pártbizottságon, majd délután, illetve holnap me­gyénk tájaival, nevezetessé­geivel (Salgó, Somoskő, Pásztó, Hollókő, Szécsény) ismerkednek a szovjet szak­emberek. jezéséig nem kívánnak ér­demi tájékoztatást adni. Szerdán este munkavacso­ra keretében folytatódtak a megbeszélések, ezúttal a Szovjetunió ENSZ képvise­letén, amelyet egyébként kis távolság választ el az ame­rikai missziótól. monkos Zoltán, a salgótar­jáni öblösüveggyár kereske­delmi igazgatója, Nagy La­jos, a Magyar Hitelbank salgótarjáni igazgatója, Egyed Gyula, a Kereskedelmi Mi­nisztérium megyei megbí­zottja, Kaszás Józsefné dr., a Salgótarjáni Ruha­gyár igazgatója, Szűcs László, a METALIMPEX kereskedelmi igazgatója, Máté Lajos, a FERUNION vezérigazgatója, Nagy Atti­la, a NIKEX képviselője, Balázs Miklós, a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának vezetője. A jó színvonalú, alapos, széles körű hozzáértést és felkészülést tanúsító vitában felvetődő kérdésekre Herk- ner Ottó kereskedelmi mi­niszterhelyettes válaszolt, majd tájékoztatta a jelenle­vőket a különböző piacokon meglevő és várható idei ér­tékesítési lehetőségekről. Az exportankét részlete­sebb elemzésére lapunk ké­sőbbi számában visszaté­rünk. Elméleti konferencia Rétságon Exporlankét Salgótarjánban (benkő—bencze) Sevardnadze—Shultz tárgyalások Genfben

Next

/
Thumbnails
Contents