Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-11 / 111. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XUV. ÉVF., 111. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. MÁJUS 11., SZERDA * Küldöttek a pártértekezletre (3. oldal) Bevált az új oktatási forma a Táncsicsban (4. oldal) Közbiztonsági kirándulás (5. oldal) _____mm—mmmmmmm—á I bányászszakszervezet elnökségének ülése KÚZL EIUV a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. május 10-i üléséről A /Magyar Szocialista Munkáspárt Központi , Bizottsága 1988. május 10-én, Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei és a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság kegyelettel emlékezett meg a közelmúltban elhunyt tagjáról, Herczegh Károly elvtársról. 1. Állásfoglalás a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. Előadó: Kádár János elvtárs. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Berecz János és Lukács János elvtárs előterjesztésében a Politikai Bizottság jelentését az MSZMP országos értekezletének előkészítő munkájáról. A Központi Bizottság megállapította, hogy az országos pártértekezlet előkészületei az 1988. márciusi ülésen elfogadott határozatának megfelelően, rendben haladnak. A nyilvánosságra hozott állásfoglalás-tervezetet a párt alapszervezetei és a pártbizottságok, valamint a felkért szervezetek és intézmények vezető testületéi megvitatták. Észrevételeiket, javaslataikat eljuttatták a Központi Bizottsághoz. A felelősségteljes, nyílt vitában elhangzottak, jól szolgálják a pá rtértékezlet el őkészítését. A Központi Bizottság, a vita tapasztalatait hasznosítva, jóváhagyta az országos pártértekezlet elé terjesztendő állásfoglalás-tervezetét. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság szükségesnek tartja, a párt vezető testületéinek megújítását. Ennek elősegítése céljából javasolja, hogy a párt országos értekezlete válassza újjá a Közpon. ti Bizottságot és a Központi Ellenőrző Bizottságot. A Központi Eizotfság megtárgyalta a felkészülés további tennivalóit, és úgy határozott, hogy az 1988. május 20-án összeülő országos pártértekezlet napirendjére az alábbiakat javasolja: 2. Személyi javaslatok. Előadó: a bizottság elnöke. jelölőA Központi Bizottság Németh Miklós elvtárs előterjesztésében megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottság javaslatát, a gazdasági-társasági törvény irányelveiről. Szocialista gazdaságunk alapja az állami és a szövetkezeti tulajdon. A legfőbb cél ennek hatékonyabb működése és gyarapítása. A szocialista társadalom építésének hosz- szú történelmi szakaszában az alapvető termelőeszközök társadalmi tulajdona mellett a gazdaság fejlesztésében létjogosultsága, fontos szerepe van, a különféle vegyestulajdonú formáknak és a magánvállalkozások megfelelő keretek között tartott működésének. Társadalmunk érdeke, hogy a gazdálkodásban a vállalkozási formák változatos kombinációi alakulhassanak ki. Az új gazdasági társasági törvény megalkotásával elő kell mozdítani a szabadabb tőkeáramlás feltételeinek megteremtését, a vegyestullajdonú társas vállalkozások létrehozását, a külföldi működő tőke bevonását. Az új törvény bővítése a lakossági megtakarítások gazdaságfejlesztési, közösségi célokat is szolgáló befektetési lehetőségeit. A Közpqpti Bizottság tudomásul vette, hogy a kormány a gazdasági-társasági törvény javaslatát az Országgyűlés őszi ülésszakára beterjeszti. (MTI) Beszámolókkal és vitával az MTA befejezte közgyűlését Kedden zárt ülésen folytatódott a Magyar Tudomá. nyos Akadémia idei közgyűlése a várbeli kongresz- szusi teremben. Elnöki beszámolójában Berend T. Iván azt körvonalazta, milyen tennivalói vannak az Akadémiának, hogy az ország gondjainak megoldásából a kutatás minél jelentősebb részt vállalhasson. Bevezetőben, a tudomány irányítás országos rendszeréről, s ebben az MTA szerepéről szólt. Utalt az elnökség állásfoglalására, amelyben — az akadémiai osztályokkal egyetértésben azt javasolták: a parlamentben külön tudományos vagy kulturális-tudományos bizottság segítse az állama tu- d ómén ypol iti.ka k i al a!k ít á sá t és érvényesítését, s a nép- gazdasági költségvetésbe önálló fejezetként épüljön be az Országgyűlés által jóváhagyott kutatási költség- vetés. Az elnök hangsúlyozta: az Akadémiára szabott ország gos feladat betöltéséhez megfelelő eszközöket kell teremteni és belső szervezeti változásokat kell végrehajtani. Elengedhetetlenül szűk. ség van a kutatóhálózat korszerűsítésére, működésének új elemekkel történő kiegészítésére, szorosabb együttműködésére az egyetemi és a vállalati kutatóhelyekkel, s nem utolsósorban a ku- (Folytatás a 2. oldalon) A Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége keddi ülésén a bányászok keresetének alakulását tekintette át. A testület állás- foglalásban összegezte megállapításait és javaslatait. Ezt az anyagot — a további intézkedések céljából — eljuttatja az Ipari Minisztériumhoz, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalhoz és a Szakszervezetek Országos Tanácsához. Az elnökség mindenekelőtt azt tette szóvá, hogy a jelenlegi gazdasági és jövedelemszabályozás a bányavállalatok önálló cselekvési lehetőségeit, mozgásterét nagyon leszűkíti, és hosszú távon nem teszi lehetővé megfelelő többletjövedelem és nyereség elérését. Az Ipari Minisztérium véleményével egybehangzóan kifogásolta a testület, hogy az utóbbi években a bányászok keresete az ipari dolgozók átlagánál mérsékeltebb ütemben emelkedett. Ez ellentétben áll azzal a két évvel ezelőtti kormányzati döntéssel és szakszervezeti határozattal, amely az ipari dolgozókéval azonos ütemű bányászkere- set-növCkedést irányozott elő. Az idei bérfejlesztési lehetőségek a tavalyinál is korlátozottabbak. A bruttósí- tott bértömeg 2,5 százalékos emelésénél nagyobb arányú átlagbér-növekedésre gyakorlatilag csak létszám- megtakarítás alapján kerülhetne sor. Ez a körülmény tovább gyengíti a bányászat munkaerő-megtartó képességét, korlátozza a keresetdifferenciálás lehetőségeit, és tovább csökkenti a nehéz és veszélyes bányászmunka, valamint a más ipari szakmák- közötti k erese tkülüahr séget. Növekedtek a bányászat gondjai azzal is, hogy vesztesége és alaphiánya miatt négy szénbánya vállalat még a 2,5 százalékos bértömegnöveléstől is elesik. Ezért a testület e tilalom feloldására és az idei bányászkereseteknek az ipari átlaggal való arányos növelésére kér sürgős központi intézkedést. Az ülésen sok felszólaló beszélt arról, hogy a jelenlegi személyi jövedelemadózási rendszer nem ösztönzi a bányászokat a teljesítmények növelésére. Főállattenyésztök országos tanácskozása Aggasztó az első negyedévi országos állatszámlálás végeredménye. Csökkent a szarvasmarha-, a sertés- és a juhállomány, holott a tervek erre az esztendőre az állattenyésztés 2 százalékos fejlesztését írják elő. A tények és a tervek közötti diszharmónia feloldására, a lehetőségek megvitatására országos tanácskozásra hívta össze a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a főállattenyésztőket. A kétnapos eszmecsere kedden Balatonfüreden a termelőszövetkezetek üdülőjében kezdődött meg. Keresett a Romantik radiátor A megnőve fedett igények kielégítésére ez (évben várhatóan 300 ezer négyzetméter II)-Romantik radiátort állítanak elő a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. A felvételen látható: Czele János radiiítorszerelő 1600 középprofilú tagot ésiszol meg műszakonként. — bp — Kőszállító vagon Tuniszba A Ganz Acélszerkezeti Leányvállalat mátraterenyei gyárában tuniszi megrendelésre elkészült az első kő- szállító vagon. Az év hátralévő időszakában további 49 darabot készítenek. — bp — ft SZUV fejlődését jelzi: Hét év alatt hatszor kiválók A KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat az ország egyik legnagyobb számítástechnikai vállalata, az elmúlt hét év folyamán hatodszor nyerte el a Kiváló Vállalat címet; legutóbb tavalyi munkája alapján. Ebből az alkalomból kedden, Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Nyitrai Ferencné dr. államtitkár, a KSH elnöke adta át az országos nagyvállalatnak a megtisztelő címet. A meghívott vendégeken kívül a 18 megyeszékhelyen működő számítóközpont, a központi szervizüzem, a nyomda és az oktatóközpont képviselői is jelen voltak. A nagyvállalat fejlődését a következő számok illusztrálják: árbevételét 39 százalékkal növelte az előző évihez képest, nyeresége 18 százalékkal nőtt, változatlan létszám mellett, s áraikat nem hogy emelték, hanem csökkentették. Hagyományos adatfeldolgozó tevékenységén túlmenően az elmúlt évben megtöbbszörözte kereskedelmi munkáját: közel 100 százalékos a fejlődés a szellemi területen, növelte oktatási és szerviztevékenységét és országos hálózata ma már a számítástechnika minden területén részt vesz a feladatok kidolgozásában. Kiemelt célkitűzésnek tekintették a mikrogépes fejlesztést, rugalmasan alkalmazkodtak a szabályzók változásához és a piaci környezethez. Külön jelentősége van annak, hogy a fejlesztéseket javarészben önerőből hajtották végre. A 20 gyáregységjogú egység között a Nógrád megyei feladatokkal foglalkozó salgótarjáni számítóközpont is eredményes munkát végzett 1987-ben, és egyre nagyobb részt vállalt az országos eredményekből. A megye ismeretesen az ország egyik legkisebb nagyságú és lélekszámú területe. Így abszolút számok tekintetében nem tartozik, de nem is tartozhat az úgynevezett nagy számítóközpontok közé, ám a fejlődés üteme itt is dinamikus. Az előző évihez képest a salgótarjáni kollektíva árbevételét 38,3 százalékkal, nyereségét 41,6 százalékkal növelte, a számítóközpontok közül a legkisebb költség felhasználásával. Ugyanakkor 1985-ben 9 százalékkal, 1986- ban 6,5 százalékkal, 1987- ben 3 százalékkal csökkentették létszámukat, a munka volumenének növelése mellett. 1988-ban hasonló ütemű fejlődést várnak a salgótarjáni számítóközponttól, elsősorban a szellemi és a kereskedelmi tevékenység vonalán. Növelniük kell az úgynevezett komplex szolgáltatásokat, melyek a gépeladás- tól és telepítéstől, a szoftverek kidolgozásán át, az esetleges osztott feldolgozásig minden területen segíteni tudják a számítástechnikát alkalmazni kívánó gazdasági egységeket. Magyar—japán tudományos és műszaki együttműködési megállapodás Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és Goto Shigeru, a Japán C. Itoh Kereskedőház ügyvezető igazgatója kedden Budapesten hosszú távú tudományos és műszaki együttműködésről szóló megállapwdást írt alá. Ennek alapján lehetővé válik, hogy a C. Itoh Kereskedőházhoz tartozó japán cégek, valamint a magyar vállalatok és intézetek bővítsék tudományos és műszaki együttműködésüket. A kapcsolatok elsősorban a vegyipar, az élelmiszeripar, a textilipar és a gépjárműgyártás területén fejleszthetők. Ennek elősegítésére sor kerül tudományos és műszaki információk, licencek, know- howk cseréjére; szemináriumokat, szimpóziumokat, bemutatókat tartanak Magyar- országon, közös tudományos és műszaki kutatásokat szerveznek.
