Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-10 / 110. szám

2 NOGRAD 1988. MÁJUS 10., KEDD Bomlik a jobboldali koalíció Nyilatkozatok a francia elnökválasztásról BARÁTAINK Jugoszlávia: pártértekezletek előtt Gyógyírkeresés Az újraválasztott Mitter­rand elnök első nyilatkoza­tában a „nemzeti szolidari­tásra” és a fiatal nemzedék jobb képzésére helyezte a 'hangsúlyt. Kijelentette, hogy a szabadság, egyenlőség, test­vériség eszméi jegyében fog­ja ellátni új megbízatását és valamennyi francia elnöke lesz. „Túl sok szorongás, túl sok nehézség, -bizonytalan­ság halmozódott fel társa­dalmunkban, túl sokak szá­mára ahhoz, hogy figyelmez­tessen rá: első kötelességünk a nemzeti szolidaritás. Min­denkinek tehetsége szerint hozzá kell járulnia a közjó­hoz.” Hitet tett a fejlődő vi­lág támogatása, a leszerelés lés a béke ügye mellett. Hoz­zátette, hogy újonnan kine­vezendő kormánya haladék­talanul lépéseket tesz a bel­ső feszültségek és viszályok lecsillapítására, főleg a ten­gerentúli területeken. A vesztes jobboldal leg­több aktív vezetője nem ta­lált rá a józan helyzetérté­kelés hangjára a vereség utáni órákban. A számokkal mit sem törődve azt próbál­ták bizonygatni. hogy a Nemzeti Front szélsőjobbol­A Spanyol Kommunista Párt a baloldali koalíció teljes megújulását készíti elő, hogy ily módon is elő­segítse a megosztott hispá- niai kommunista mozga­lom egységének megterem­tését. Ezt közölte vasárnap Julio Anguita, az SKP fő­titkára. Anguita a spanyol televí­ziónak adott nyilatkozatá­ban jelentette be, hogy az SKP május 13—14-én meg­tartandó központi bizottsági ülését az Egyesült Baloldal elnevezésű választási tömb programja felfrissítésének szentelik. Mint kifejtette, lendületes baloldali kor­mányzati alternatívát kör­vonalaznak, Spanyolország föderatív állammá alakítá­sát kezdeményezik, mi több: az alkotmány módosítását is indítványozzák, ameny- nyiben arra szükség lesz. A nap folyamán Madrid­ban egyébként gyűlést tar­tott a Santiago Carrillo ve­zeti kommunista szervezet is. Carrillo aki egykor az SKP vezetője volt, majd eurokom- munista politikai eszmé­ket hirdetve hátat fordított a pártnak, csekély létszá­mú követőivel önálló pár­tot alapított. Most bejelen­(Folytatás az 1. oldalról.) tások miatt immár egy év­tized óta tartó, egyre súlyo­sabb romlási folyamat, amely főleg a tudomány infrastruktúráját sújtotta, s a nélkülözhetetlen beruházá­sok, beszerzések korlátozá­sához vezetett. A kutatási kapacitások fenntartása, a kutatópotenciál erősítése és a gazdasági-társadalmi ki­bontakozási program meg­valósítása érdekében mind a szemléletben, mind a gya­korlati tevékenységben tel­jes fordulatnak kell bekö­vetkeznie — hangsúlyozta az Akadémia elnöke. Az ország nehéz gazdasági helyzetben van, mégsem fogadható ei az az érvelés, hogy a kuta­tást is sújtó korlátozások in­dokoltak. A tudomány és az ország fejlődése érdekében olyan szemléletváltás és gyakorla­ti fordulat szükséges, amely lehetővé teszi, hogy a ma­gyar kutatás és felsőokta­tás felzárkózhassak legalább dali szavazói biztosították be Mitterrand győzelmét, ami­ből nagy zűrzavar és veszé­lyek leselkednek ezután az országra, discard d’Estaing volt elnök és Raymond Bar­re volt miniszterelnök nyilat­kozatai emelkedtek először a helyzet magaslatára és próbálták kijózanítani a jobboldalt. Giscard rámuta­tott, hogy Chirac azért ve­szített, mert a jobboldal ele­ve megosztva indult harcba két egyformán esélyes pályá­zóval — Chirac és Barre — és mert a kormány kétéves működése alatt nem győzte meg a választók többségét, a kampányban pedig nem ta­lálta meg a hangot az em­berekhez. A Barre mögött álló cent­rista pártok vezetői sorra tették hasonló nyilatkozatai­kat, sorra jelezték készségü­ket a szocialista elnökkel való együttműködésre. Első­ként Simone Veil asszony, Giscard volt minisztere mondotta, hogy a centristák­nak semmi elvi ellenveté­sük nincs a szocialistákkal való együttműködéssel szem­ben. Pierre Méhaignerie, a Szociális Demokraták Cent­tette: ha az Egyesült Balol­dal változtat programján, akkor az lehetőséget nyit­hat a „kommunisták csa­ládja” (így nevezik Spa­nyolországban a több vo­nulatból álló mozgalmat) újraegyesülésére. Ezen az eseményen az elnökségben ott volt Ignacio Gallego, a harmadik spanyol kommu­nista párt elnöke, aki az SKP-val közösen létrehozott baloldali koalíciónak a tag­ja. Megfigyelők fontos gya­korlati lépésnek tekintik az SKP főtitkárának bejelen­tését és komolynak értéke­lik Santiago Carrillo szán­dékait. A kommunisták kö­zötti párbeszéd keresésére, a közeledésre az elmúlt na­pokban több jel utalt. Má­jus elsején Anguita és Car­rillo együtt vonult Madrid utcáin, barátságosan kö­szöntve egymást. Az elmúlt héten a katalán kommunis­ták vezetője által írt könyv bemutatóján szintén együtt jelentek meg az ismert spa­nyol kommunista vezetők. Az SKP következő közpon­ti bizottsági ülésének nyil­vánosan előre közölt napi­rendje az egységtörekvések kézzel fogható bizonyítéka. az európai középmezőnyben levőkhöz. Tarthatatlan az a helyzet, hogy országunkban kutatás céljaira az állami költségvetésnek csupán 0,7 százalékát juttatják. A fej­lett országokban ez az arány 5—8 százalék. Szükséges, hogy a költségvetésből az alapkutatásokra fordítható összeg a 90-es években fo­kozatosan megkétszereződ­jék — hangsúlyozta az Akadémia elnöke. A továbbiakban felhívta a figyelmet: egyes vélemé­nyekkel ellentétben a ms- gyar kutatóhálózat nemcsak hogy nem túlfejlesztett, ha. nem sók tekintetben elma­radott. Az egy főre jutó nemzeti jövedelmet számít­va Magyarországnál nég.y- szer-ötször gazdagabb or­szágokban nvolcszor-tízszer többet fordítanák kutatásra a költségvetésből, mint ha­zánkban. Rámutatott arra is. hogy az önálló akadémiai kutatóintézeti hálózat létre­hozása a követelményeknek megfelelő lépés volt. Az or­ruma elnöke már sorolta is, milyen irányban hajlandó együttműködni pártja a le­endő kormánytöbbséggel. Si­mone Veil utalt az NSZK példájára, ahol a szociálde­mokraták hosszú éveken át gyümölcsözően együtt kor­mányoztak a liberálisokkal. Jean-Marie Le Pen, a Nemzeti Front elnöke kije­lentette, hogy az RPR—UDF kormánypártok öngyilkossá­got követtek el, amikor vál­lalták az együtt kormány­zást Mitterrand elnökkel két évig, és amikor nem szövet­keztek vele az elnökválasz­táson. Megismételte, hogy saját vezetése alatt kísérli meg újraegyesíteni a francia jobboldalt. A francia elnökválasztás estéjén tehát megkezdődött az eddig kormányzó jobb­oldali koalíció felbomlása és az új balközép formula építgetése, ami a kormány- alakítással folytatódik. Mit­terrand elnöki többsége ugyanakkor olyan arányú, ami módot nyújt az újravá­lasztott elnöknek a nemzet- gyűlés gyors feloszlatására és választásokkal többsége megerősítésére. Nincs megállapodás Gdanskban Hétfőn reggel a gdanski Lenin hajógyárat megszállva tartók visszautasították a gyár vezetésének és a vajda­sági főügyészségnek az ak­ció önkéntes és békés befe­jezésére vonatkozó javasla­tát, amely egyben kilátásba helyezte a büntető-, illetve a fegyelmi eljárásokról való lemondást is, bár a sztrájk kezdettől fogva törvényte­jen volt. A gyár igazgatójának hét­fő déli közleménye ezzel együtt „szomorúan tudatja a hajógyár dolgozóival, hogy a lengyel nemzeti bank és a pénzügyminisztérium tekin­tettel a gyár jelenlegi gazda­sági-pénzügyi helyzetére a további hitelek és állami tá­mogatás folyósítását lehetet­lennek tartja.” A Lenin ha­jógyár vezetésének ezek után nem marad más vá­lasztása, mint az alapító szervhez, az ipari miniszté­riumhoz fordulni a gyár to­vábbi sorsára vonatkozó dön­tésért. szág kutatási kapacitásának — létszámban kifejezett — 10 százalékát reprezentáló akadémiai intézetek fenn­tartása nem felesleges, ha­nem az ország kibontakozási programjának megvalósí­tásához nélkülözhetetlen. In. tézményrendszerük fejlesz­téséről szólva elmondta: a tudomány átszervezésére vonatkozó egyes elképzelé­sek sok kárt, elbizonytala­nodást okoztak és okoznak A kutatómunkához nyuga­lom és biztonság kell. Már évekkel ezelőtt kezdemé­nyezték az akadémiai inté-' zetek és az egyetemek kooperációját, keresik a meg- öldást az initerdiszciplinari- tás intézményes előmozdítá­sára. Néhány intézményük fenntartása valóban nem in­dokolt, erősíteni kellene a vidéki kutatási kapacitáso­kat, egyes vidéki egyete­mek, különösen társadalom- tudományi kutatási bázisait — mondta beszéde befejező részében Berend T. Iván. Ezután átadita az Akadé­miai Aranyérmet és az aka­démiai díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1988. Csehszlovák fogadás Ondrej Durej, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete hazá­ja nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott rezi­denciáján. A fogadáson részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára, Marjái József, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se, kereskedelmi miniszter, Berecz Frigyes ipari minisz­ter, Horváth István belügy­miniszter, Urbán Lajos köz­lekedési miniszter, Hátkai Ferenc művelődési minisz­terhelyettes, valamint őszi István külügyminiszter-he- lyettes. Az eseményen meg­jelent a társadalmi, a gaz­dasági, a kulturális életünk számos más képviselője, a budapesti diplomáciai kép­viseletek több vezetője és tagja. (MTI) Ünnepi békenagygyülés Balassagyarmaton (Folytatás az 1. oldalról.) nél és a temetőben a szov­jet sírok előtt. Késő délután folytatódott a békenapi rendezvénysoro­zat Balassagyarmaton. A Rózsavölgyi Márk Zeneisko­lában megnyitották az isko­la immár hagyományos má­jus 9-i kiállítását, amelyet Demus Iván. az MSZMP vá­rosi bizottságának titkára ajánlott az érdeklődők fi­gyelmébe. Ezen az ünnepségen mu­tatták be a város kamara- együttesének közelmúltban megjelent kislemezét. Ugyan­akkor történelmi megemlé­kezéshez kapcsolódva, szín­padra léptek az intézmény diákjai, nevelői. Befejezés­ként pedig műsort láthat­tak a megjelentek a Kom­játhy Jenő Irodalmi Művé­szeti Társaság erre az alka­lomra hirdetett pályázatra készült alkotásaiból. Simon Peresz Budapesten járt Simon Peresz izraeli kül­ügyminiszter, az Izraeli Munkáspárt elnöke — útban a Szocialista Internacionálé madridi tanácskozására — május 8—9-én saját kezde­ményezésére látogatást tett Budapesten és nem hivatalos megbeszéléseket folytatott magyar vezetőkkel. Simon Peresz hétfőn el­utazott Budapestről. évi Akadémiai Aranyérmet Pungor Ernőnek, az MTA rendes tagjának, a Budapes­ti Műszaki Egyetem Általá­nos és Analitikai Kémiai Tanszéke vezetőjének ítélte oda. Az analtikai kémia, ezen bélül a műszeres ana­litikában, az elektroanaliti- kában elért, nemzetközileg kiemelkedő eredményeiért, tudományos iskolateremtő munkásságáért, tudománypo­litikai és széles körű tudo­mányos közéleti, s csaknem négy évtizedes kiemelkedő oktatási tevékenységéért. Az Akadémiai Újságírói Díjat ebben az évben Vár­helyi Tamásnak, a Magyar Televízió Delta című folyó­iratának főszerkesztőjének, a tudomány és a műszaki ha­ladás eredményeinek szín­vonalas ismertetéséért és Páljy G. Istvánnak, a Ma­gyar Ifjúság főszerkesztő­helyettesének, a tudomány népszerűsítése érdekében ki­fejtett magas színvonalú szerkesztői és televíziós ri­porteri munkásságáért ítél­ték oda. Az Akadémia közgyűlését az MSZMP Központi Bizott­sága és a kormány nevében Grósz Károly köszöntötte. Válságot emlegetnek im­már jó ideje Jugoszláviá­ban, s a’mi a legérdekesebb a dologban — s talán új szemléletmódot is jelez —, hogy ezt mind a gazdasági, mind a politikai életre vo­natkoztatják. Mindez ter­mészetesen nem jelenti azt, hogy déli szomszédunkban lemondjak volna a megfe­lelő gyógyír kereséséről, sőt, a minden eddiginél heve­sebb viták a gazdaság és a politika megreformálásáról — még ha a módszerről el­térőek is a vélemények — ezt a javítási szándékot jel­zik. A jugoszláv kommunis­ták májusi pártértekezlete is kiemelt figyelmet fordít majd a válságból kivezető út megtalálására. Húzódó gondok Az említett gondok több konkrét formában is jelent­keznek, s némelyik megol­dása már több esztendeje húzódik. A gazdasági élet­ben az infláció letörése a cél, gondot jelent természe­tesen a növekvő munkanél­küliség, s a tetemes, mint­egy húszmilliárd dollárnyi külső adósságállomány is. A belpolitikában az alkotmány módosításáról, a meglevő nemzeti és nemzetiségi el­lentétek felszámolásáról, vagy legalábbis a csitításá- ról elhúzódó viták jelentik a legnagyobb problémát. A helyzet azért bizonyára nem ennyire feszült, csupán a jugoszláv sajtó kritikus, a korábbinál őszintébb hang­nemet használ. Igaz azon­ban, hogy a havi infláció mértéke hivatalos adatok szerint az idén már eléri a hét százalékot. Az árak be­fagyasztása mellett Belgrád a Nemzetközi Valutaalaphoz fordult segítségért, a pénz­ügyi világszervezet pedig pozitívan fogadta a ju­goszláv kérelmet. Az inflá­cióval együtt a havi átlag- kereset déli szomszédunk, ban 1988 elején mintegy 270 ezer dinár volt, természete­sen ez a hat köztársaságban és a két autonóm tarto­mányban a fejlettségi szint különbözősége miatt válto­zó. Amíg a gyengébben fej­lett Macedóniában például 182 ezer dinárt keres egy munkás, addig a fejlettebb Szlovéniában több mint négyszázezret. Az egység <i biztosítéka WKKHKm A tavasz legfontosabb po­litikai eseményén, a Jugo­szláv Kommunisták Szövetsé­gének az értekezletén min­den bizonnyal előjönnek ezek a gondok. Mert hosszú távon is probléma lehet a meglevő anyagi és szellemi különbségeknek a felszámo­lása, ám a megoldás az or­szág egységének a biztosíté­kát jelentheti a jövőben. A pártkonferenciára készülve, a lapokban mind több cikk jelenik meg ezekről a kér­désekről, s a JKSZ vezetői nyilatkozatokban próbálják elemezni a XIII. kongresz- szus óta eltelt időszakot. Marko Orlandics, a Köz­ponti Bizottság tagja példá­ul kifejtette, hogy Jugoszlá­via a második világháború befejezése óta a legnehezebb időszakát éli át. A kiélező­dő válság veszélyezteti a rendszer leglényegesebb ér­dekeit — hangsúlyozta a vezető a Magyar Szónak adott nyilatkozatában. Egyúttal gyakorlati lépése­ket sürget, megállapítva, hogy túlságosan sok idő megy el a vitára arról, hogy mit kell változtatni a rendszeren, mit az alkot­mányban, s ezzel is csak az ellentmondásokat szaporít­ják. A legutóbbi pártkong­resszus óta nem javult az ország helyzete — állapította meg Orlandics —, s ezért szükséges egyebek között a pártértekezlet megtartása is. A párt vezetője, Bosko Krunics is ilyen kritikus hangot ütött meg a televízi­ónak adott interjújában. A JKSZ elnökségének elnöke szerint most sok még a tisz­tázásra váró kérdés, s eze­ket az értekezletnek kell majd megoldania, vagy leg­alábbis megtalálni a kiút le­hetőségeit. A párt, a gazda­ság romlása ellenére is egyetért a kormány gazdasá. gi elképzeléseivel — emlé­keztetett Krunics —, de mindez nem jelenti azt, hogy védelmébe veszi a ka­binetet. Ez már csak azérí sem lehetséges, mert a kor­mány a képviselőháznak, vagyis a parlamentnek tar­tozik felelősséggel. A koszovói problémakör A nemzeti-nemzetiségi el­lentétek — ahogy Jugoszlá­viában nevezik e probléma­kört — legkényesebb pontja a koszovói nacionalizmus, ami főképpen az albán irre­denta törekvésekben jelent­kezik. Ezt a kifejezést is sokszor megtalálhatjuk déli szomszédunk sajtójában, s főleg a tendencia veszélyei­re hívnak fel a lapok. Az „etnikailag tiszta Koszovót” jelszó azért veszélyes — emlékeztetnek Belgrádban —, mert ennek esetleges megvalósulása előbb-utóbb a köztársasági státus, majd az Albániához való csatla­kozás követelésével társul­na. S ez beláthatatlan követ­kezményekkel járna az or­szág jövőjére nézve. A ko­szovói szerb és crnagorac kisebbség elköltözésének a megállítása a cél, hiszen ez elősegítheti a javulást. Ju­goszláviában arra ösztönzik azokat, akik a többségi nem­zetiség zaklatásai miatt el­költöztek a tartományból, hogy mielőbb térjenek vissza Koszovóba. A gondoktól tehát nem mentes a jugoszláv belpoli­tika, ám az erőfeszítések ezek megoldására komolyak; hiszen szükségesek. A sike­rekről, a feladatokról pedig minden bizonnyal őszintén számot adnak a pártkonfe­rencián. R. M. Spanyol kommunisták egységtörekvései Az MTA

Next

/
Thumbnails
Contents