Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-07 / 108. szám
CDHDT V QDflDT CÍv qpoRT orUri 1 * OrUn 1 Oi v^n 1 *v*_ Mérkőzések előtt Futballdélután Egy házaspár emlékművet állít „Királyok" érkeznek Hevesre a Kohász-stadionban Bizonyára a megszokottnál többen látogatnak el vasárnap délután a salgótarjáni Kohász-stadionba. Ezúttal nem csak az SBTC lép a nagyérdemű elé; az SKSE is ezen a napon rendezi bajnoki találkozóját. Így kettős mérkőzést láthatnak a labdarúgás barátai. Az SKSE a Mátranovák együttesét fogadja 15 órakor, míg az SBTC a Csepel ellen lép pályára 17 órai kezdettel. A futballdélutánra egyébként mindkét klub pályabelépői érvényesek, tehát ezek tulajdonosainak nem kell jegyet váltaniuk. Az SBTC hét közben a megszokott rendben készült, újabb fontos bajnoki találkozójára. A fekete-fehérek programját egy szerdai kupamérkőzés színesítette. Répás Béla legénysége Ka- rancslapujtőn rámolt be egy „tizenegyest”, pontosabban: 11—0-ra győzött. Bár a megyei első osztályban szereplő ellenfél nem késztette nagy erőbedobásra a Stécét, az eredményes támadójáték és egyben az MNK-ban való továbbjutás talán feldobja a társaságot. Szükség is lenne a csatárok jó helyzetkihasználására a Csepel elleni mérkőzésen! Amíg gólképtelen a csapat, addig a meglevő gondok sem múlnak el. Az elmúlt fordulóban is csupán a tehetetlenségen úszott el az egyik —, illetve mindkét — pont Hódmezővásárhelyen. Vasárnap — remélhetőleg kellemes, tavaszias időben — gólokra és természetesen két pontra lenne szükség. Ebben az időszakban szerte az országban folynak a különböző sportágak diákolimpiái küzdelmei. A tájfutásban sincs ez másképpen. Ügy tűnik, ebben a sportágban az idei vetélkedés egyben a diákolimpia „hattyúdala” is lesz. — Értesüléseink szerint a Magyar Diáksport Szövetség intézőbizottsága határozatot hozott, hogy jövőre a birkózás és a tájfutás lekerül a diákolimpiák műsoráról — mondta Balogh Tamás, az MTSZ szakfelügyelője. — Értetlenül állunk a döntés előtt, hiszen sportágunk rendkívül népszerű az iskolások között, olcsó, ezért jól „tömegesíthető” is. — Utóbbi pontosan mit jelent? — A versenyzők felszerelése gyakorlatilag csak a tájolóból áll, amely 190 forintért kapható. Egy jól megszervezett gyermekversenyen még erre sincs szükség. Elég csak a térképet az indulók kezébe adni,“ akiknek legfeljebb egy — már 16 forintért is megvásárolható — iránytűre van szüksége. Ráadásul a tájfutás minden szempontból hasznos sportág, testileg is, szellemileg is fejleszti a képességeket, s a természet szeretetére és ismeretére nevel. — Mit jelent a sportág szempontjából a diákolimpia műsorából való törlés? Szedlák Sándor az SBTC győzelmét várja Ezen a héten Szedlák Sándor, a Nógrád Megyei Tanács gyógyszertári központja személyzeti vezetője vállalkozott arra, hogy tippel megyei csapataink bajnoki mérkőzéseire. A 38 éves fiatalember igazi sportcsaládból származik. Édesapja hosszú esztendőkön keresztül a Balassagyarmati SE elnökségi tagja volt. Testvéröccse, Gábor ma is aktívan terelgeti a labdát az NB Ill-ban szereplő Ipoly-parti gárdában. De Sándor is sokáig futballozott! A hetvenes évek elején a Bgy. SE tartalékos apatá- ban rúgta a pettyest, majd fiatalon visszavonult. Nem fordított azonban hátat kedvenc sportjának, sőt az egyesületnek sem. Technikai vezető lett az NB II-ben szereplő gárdánál. — Sokat, ugyanis az MDSZ az országos döntők lebonyolításának költségeit vállalta, ami hozzávetőlegesen negyedmillió forint lesz. Ennek elenyésző töredéke a viadal rendezésével kapcsolatos kiadós — mintegy 15 ezer forint —, a többi a versenyzők utaztatásához, ellátásához kapcsolódó költség. A diákok versenyeztetéséről semmiképpen nem mondunk le, de a szövetség csak a rendezési kiadásokat tudja vállalni. — Miért született a tájfutásra nézve kedvezőtlen döntés a Magyar Diáksport Szövetségben? — Erre a kérdésre várt választ Le- itner Józseftől, az MDSZ sportszakmai titkárától az MTI munkatársa. — A döntést az intézőbizottság hozta, s bár én nem értek vele egyet, de azonosulnom kell azzal — mondta. — A magyarázat kettős: csökkenteni kellett a sportágak számát, s ezt elsősorban a versenysportok rovására kívántuk végrehajtani. Az indoklás különös, hiszen a műsorban maradt többek között a torna, atlétika, úszás, kézilabda, röplabda, labdarúgás és asztalitenisz is. Ezek pedig nemcsak, hogy versenysportok, de többségükben költség-, és íelszerelésigénye- sebbek is a tájfutásnál... A gyógyszertári központban betöltött fontos beosztása elszólította a pálya mellől. Ma a balassagyarmatiak egyik törzsszurkolója. A hazai találkozókról sosem hiányzik és gyakran elkíséri kedvenceit az idegenbeli mérkőzésekre is. Szedlák Sándor tippjei: SBTC—Csepel (I): A bennmaradásért küzdő Sté- oének feltétlenül győzni kell. BVSC—Síküveggyár SE (x): Totónyelven szólva fix egy, de a döntetlent nem tartom elképzelhetetlennek. Gyöngyös—Romhány (1): Az osztólyozót jelentő harmadik helyért harcoló gyöngyösiek legyőzik a vendégeket. Nagybátony—H. Köteles SE (x): A rendkívül agresszív futballt játszó katonacsapat ellen a bátonyiak feltétlenül jók legalább az egyik pontra. Bgy. HVSE—Borsodi Bányász (1): Nemcsak a szívem, hanem a papírforma is azt mondatja velem, hogy a Gyarmat megszerzi a győzelmet. Megyei bajnokság: Nógrád Volán—Palotás 1, Nézsa— Örhalom 1, Szőnyi SE—ÖM- TE x, Kisterenye—Karancs- lapujtő 1, Szécsény—Balassi SE 1, Salgó Öblös SC—Bércéi 1, Érsekvadkert—Pásztó x, SKSE—Mátranovák 1. (v. i.) Találkozás Maradonával A FOCI című hetilap május 7-i számában beszámolnak a hét közben játszott Írország és Izland elleni válogatott mérkőzésekről. Dr. Pongrácz Antal, az ÁISH általános elnökhelyettese nyilatkozik a futball és a pénz szoros összefüggéséről. A lap slágere: Pusztai Laci — a nemrégen autóbalesetben elhunyt Pusztai László fia — Nápolyban találkozott Maradonával, aki elárult néhány titkot. Bajor Nagy Ernő cikket irt a régi idők válogatottjáról, Bíró Sándorról, akit otthonában látogatott meg. Felhívták telefonon Mezey Györgyöt Kuvaitban, aki elmondott egyet, s mást. A külföldi rovatban olvasható, hogy két kínai játékost szerződtettek Jugoszláviában. A Telefoci rovatban a lap közli az olvasók véleményét különböző témákban. A Telefoci minden hétfőn 10 és 11 óra között hívható, a 330-759-es szómon. Balctatótúra A Nyúl Kupa kispályás labdarúgótorna után a nagy- bátonyi gépüzem fiataljai újabb mozgási lehetőséget kínálnak az érdeklődőknek. Ma reggel a bátonytere- nyei tanács elé várják nyolc órára a turizmus, a természetjárás barátait. „Baktatótúrájuk” itt rajtol, céljuk pedig az Ágasvár lesz. • Miért kerül le a tájfutás a diákolimpia műsoráról? Magyarországon az első sakkmúzeum Meghökkentő a cím, de legalább annyira meglepő a hír is: hazánkban az első, a világon a negyedik sakkmúzeum megnyitására készülnek a szomszédos Heves megyében. Amikor bekopogtattam a leendő sakkmúzeum melletti barátságos otthonba, a házigazda Dobroviczky Ferenc fáradt udvariassággal fogadta a nógrádi érdeklődőt. Később kiderült, miért? A tv, a rádió, a Sakkélet, azt országos és megyei lapok újságírói jártak már nála, a világszenzációnak is beillő sakkmúzeum miatt. Sokszor és sokat mesélt már erről... — Egy idő óta az érdeklődés reflektorfényében élünk — mondta a sakkmúzeum leendő igazgatója. — Különösen azóta adják egymásnak a kilincset, amióta a megnyitásról több időpont is napvilágot látott. — Bennünket is annak a napnak az időpontja érdekel a legjobban. Hiszen ez a magyar sakktársadalom találkozóját is jelenti, világhírességekkel való ismerkedést, túl azon, hogy gyönyörű és értékes, egzotikus kiállítási tárgyakban is gyönyörködhetünk majd. — Egy igaz. Rengeteg, a sakkozással kapcsolatos relikvia gyűlt össze az elmúlt években saját gyűjteményem mellett. A múzeum létrehozásának szándékát a Magyar Sakk Szövetség örömmel fogadta. Az ötletet nemzetközi nagymesterek, olimpikonok: Poetisch Lajos, Sax Gyula, Ribli Zoltán, Adorján András, Csőm István is támogatták. A szövetség elnöke Szerény! Sándor 5000 forint felajánlással „voksolt” mellette, de Faragó Iván, Pintér József. Lengyel Levente és Bilek István, valamint a női sakkozók közül Verőczi Zsuzsa, Ivánka Mária — és hosz- szasan sorolhatnám a serdülő és ifjúsági világbajnokokat csakúgy, mint az egész sakktársadalmat — is támogat. Mónus Sándor keramikus népi iparművész mesés szép sakk-készlettel nyitotta meg az adakozást. — ön elsősorban nem mint gyűjtő vált ismertté. Huszonöt esztendőn át volt megyei szövetségi tag, sőt elnök is. Frenetikus szervezőmunkájáról, újszerű versenyek kiírásáról, toliforgatói tevékenységéről is „legendák” keringnek... — A sportági anyaggyűjtéssel csak később kezdtem foglalkozni és akkor sem tudatosan. A szövetségi és a gyűjtőmunka az idő múltával vált egységessé. Évkönyveket, később ezek folytatásaként Képes Sakk Krónikát, Heves Megyei Sakkhíradót készítettem. Különböző újságok sakktudósítója voltam és vagyok a mai napig. — önöket Gyöngyösről hívták át a hevesiek, mert a sakkmúzeum létesítése őket is megihlette. Hallottak értékes anyagáról, amely egy gyöngyösi lakótelepi kislakásban sínylődött. Milyen különlegességekről van szó? — Kuriózum például az 1881-es német sakk-könyv, de az indiai, londoni, jereváni, izraeli művészi sakkkészletek is ilyenek. Közel 50 kilónyi idegen nyelvű szakirodalom, plakátok a hazai és világversenyekről, bulletinek, érmék, diplomák, plakátok, serlegek, kupák, bélyegsorok, sakkórák, játszmalapok, névjegykártyák sokasága jelent különlegességeket. Ilyeneket várunk még ajándékba. — ön szerényen elhallgatja a legértékesebb kincsüket, amelyet nemzeti vagyonnak ismertek el! — Valós _ értékük miatt nyilvánították nemzeti vagyonnak. Az USA-ból érkezett 20 ezer dolláros ajánlat is, azért a 15 évkönyvért, amelyeket én készítettem, már vakon. Talán ezért is ragaszkodom annyira hozzájuk. Meg azért is, hogy idehaza maradjanak, s egy magyar sakkmúzeumban láthassák a hazai és külföldi érdeklődők. — A képes krónikák és az évkönyvek megírása után még most is alkot. Amolyan életrajzfélén dolgozik: „Valami jelet hagyni” címen... S mindezt vakon teszi... — Feleségem nélkül most nem beszélgethetnénk a múzeumról, de egyáltalán ilyen mélységben a sakkozás ügyéről sem. Az ő áldozatvállalása, gondoskodása, mindenre kiterjedő figyelme többet jelent, mint jó feleséget és családanyát. Feleségem egyben sakksporttársam is — mutatja az asszony igazolványát, amely az elmondottakat tanúsítja: „Dobroviczky Ferencné Múzeum TIB elnökségi és a Heves Megyei SSZ Elnökségének tb-tagja”. (A férj egyébként örökös tiszteletbeli elnök.) Beszélgetésünket gyakran zavarják az érdeklődő telefonhívások. A vonal végén gyakran hangzik el: „Miben segíthetünk?” Jelenleg a ház folyosója szolgál ideiglenes kiállításul. Itt a „Dobroviczky-hagyaték” látható. A kiállítóteremben dekorációsok dolgoznak a „díszfái” kialakításán. Tablók elhelyezésével, vitrinek előkészítésével foglalkoznak. — Amint látja — mutatott körbe a házigazda — a terem méretei imponálók. Ezért nemcsak kiállítást tervezünk itt, hanem különböző sakkrendezvényeket is. — Van ehhez megfelelő anyagi bázis? — Bármilyen jóindulattal, mindent elkövetve segít bennünket a hevesi tanács, jelenlegi és várható helyzetében nem tudja biztosítani az anyagiakat mindenhez, főleg a kiállítóterem berendezési költségeihez. Ezért országos felhívással fordultunk a sakkozókhoz és a sportág kedvelőihez, tárgyi és pénzadományokat kérve a magyar sakkélet értékeinek megőrzéséhez, bemutatásához. — Milyen a reagálás? — Meghatóan jó, biztató! Megmozdult az ország sakktársadalma. Csak egy-két ismertebb név közülük: özv. Krénosz Ferencné, Barcza Gedeonné, dr. Krizsán Gyu- láné, Solt Dezső és az ICCF alelnöke dr. Vándorffy József. A kiskörei tanács, az Alföldi Olajbányász SE, valamint nemsakkozó szimpatizánsok is hathatósan támogatják a múzeum ügyét. Csőm István nemzetközi nagymester például népművészeti sakk-készletét ajánlotta fel a múzeumnak. — Egy levelet szeretnék búcsúzáéul mutatni, — mondta a múzeumalapító —. Kádár János elvtár,stól kaptuk, 1988. március 28-án írta: „ ... Örömmel olvastam, hogy tervük megvalósul, a sakkmúzeum megnyitására készülnek. Üdvözlöm önt, a kezdeményezőt és köszöntöm mindazokat, akik támogatói e nemes ügynek. Ezután kívánom, hogy a megnyíló múzeum váltsa be a hozzá fűzött reményeket, járuljon hozzá a sakk-kultúra terjesztéséhez hazánkban.” Amikor búcsúztunk, feleségével együtt megígérték: a kiállítás ünnepélyes megnyitójára meghívót küldenek Nógrád megyébe is. Köszönjük! Ott leszünk! Elekes Éva Óvodások a szabadban Lendl A tavaszias idő beköszöntével a sóshartyáni óvodások játékos tornafoglalkozások keretében mozognak, labdáznak az intézmény udvarán. —bp— vádaskodik Ivan Lendl, a világ első számú teniszezője pert indított a ProServ menedzsercég, illetve az ügynökség több vezetője ellen. Lendl csalással és szerződésszegéssel vádolja őket, s 25 millió dolláros kártérítést követel. — A ProServ nem az érdekeimnek megfelelően képviselt engem — mondta Lend!. — Emiatt sérelem ért, személyes és szakmai szempontból, sőt, a sajtóban is. Itt az ideje, hogy a világ értesüljön a ProServ vétkei- i öl. Lend egyébként, alighogy otthagyta a ProServet, létrehozta saját menedzsercégét, a Spectrum Sports-ot, amelynek egyelőre ő az egyetlen ügyfele ...
