Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-07 / 108. szám

1988. MÁJUS 7., SZOMBAT NOGRAD 5 Közintézmény — a köz hasznára Interjú a megyei könyvtár igazgatójával Felépült Salgótarján .nyugati városrészében az (új megyei könyvtár, s március elejétől már javában tart a beköltö­zés. A kultúra barátai inem kis büszkeséggel Szemlélik az impozáns épületet és elégedettek lehetnek a lokálpatrióta érzelmektől fűtött városlakók is. Ne dugjuk azonban strucc- módra homokba a fejünket... — A közvélemény nem egységes. Vannak, akik szerint mai helyzetünkben erre az épületre nincs szükség. Kérem, győzzön meg az ellenkezőjéről. — Mindenképpen ked­vező, hogy az új könyv­tárról sokan beszélnek — mondja Kojnok Nándor, a Balassi Bálint Nógrád Me­gyei Könyvtár igazgató­ja —, mert ez az érdek­lődés kétségtelen jele, a közüggyé válás feltétele. A kritikus ellenvélemények is megváltoznak majd, ha az olvasók, a használók birtokba veszik az új in­tézményt. és meggyőződ­nek arról, hogy a város művelődésének eddiginél is hasznosabb szolgálója lesz. Az épület — melyet Finta József tervezett — — a szó szoros értelmében is új színfoltot jelent, és minden szándékunk arra irányul, hogy szellemileg is a fejlődés, a megújulás helye és otthona legyen. Az új megyei könyvtár megteremtése nem „presz­tízs-építkezés” volt. Több évtizedes mindennapi ta­pasztalataink alapján mondhatom: széles körű közösségi igények által bi­zonyítható szükségesség. Csak azok számára tűnik fölösleges áldozatnak, akik nem használták, illetve nem használják. E tekin­tetben én inkább a jelen­tős számú — 7—8 ezer em­ber — rendszeres olvasó véleményét tartom fontos­nak és meghatározónak. — Majdnem 200 millió fórintos beruházásról van szó. Ügy érzem, az intéz­mény mellett szóló érvei a nem olvasók számára még elégtelenek. Ma na­gyon praktikusan gondol­kodnak az emberek, ezért kérdezem: mi e létesít­mény haszna? — A társadalmi és sze­mélyes művelődési igények és szükségletek kielégíté­se nem képzelhető el a kor szintjén teljesítő in­tézmények nélkül. Az ezekre felhasznált költség el nem kerülhető beruhá­zás, amely — ma már egyre kevésbé vitatottan — az új értékek teremté­sének, a megismert és fel­használt információk al­kalmazásának folyamatá­ban térül meg. A tudás, az ismeret a szellemi. a társadalmi és a gazdasági bővített újratermelést se­gítő tőke; „működését”, széles körű hasznosítását csakis egy jövőre orientált könyvtári feltétel — és szolgáltatórendszer — szervezet garantálhatja. Az új könyvtár megépítésének lényegét éppen az jelenti, hogy az eddigi hátrányos, az egyáltalán nem kielé­gítő körülményeket meg­szüntetve, az országos át­lagnál kedvezőbb módon válik lehetővé a felhalmo­zott és használatra rende­zett szellemi értékek, is­meretek hozzáférhetősége. A könyvtári szolgáltatások igénybevétele nélkül nap­jainkban nehezen képzel­hető el a valós eredménye­ket hozó tevékenység, a társadalmi gyakorlat akár­melyik területén is. Éppen ezért szükség van olyan könyvtárakra, amelyek megfelelően tudják közve­títeni a szakmai ismerete­ket a kutatáshoz, a fejlesz­téshez elengedhetetlen in­formációkat, az oktatás- hoz-tanuláshoz kapcsolódó dokumentumokat, a tájé­kozódás eszközeit, a szemé­lyiségek kibontakozásához hozzájáruló etikai, eszté­tikai értékeket. — Engem meggyőztek szavai, térjünk rá a konk­rétumokra. Mit ad, mit nyújt az új megyei könyv­tár? Hogyan szolgálja az olvasókat? — Az új könyvtárban nem lesz szünnap! Hétköz­napokon 10—19 óráig, szombaton 17 óráig, va­sárnap pedig 8—13 óráig tartunk nyitva. A jövőben — vasárnap kivételével — valamennyi szolgáltatá­sunk egyidőben igénybe vehető. Most válik lehető­vé, hogy minden korosz­tály — az óvodásoktól a nyugdíjasokig — egy épü­letben találja és kapja meg mindazt, amire szüksége van. Az új megyei könyv­tár egyáltalán nem hason­lít ahhoz a még élő, eléggé elterjedt képhez, hogy az csupán kölcsönzőhely. Bő­vülő szolgáltatási lehetősé­geink a művelődés sokré­tű, komplex feltételeit biz­tosítják. A különböző cso­portos foglalkozásokat, kö­zösségi összejöveteleket, rendezvényeket igen ked­vező körülmények alapján szervezhetjük meg a klub­ban, az előadóteremben, az audiovizuális kabinet­ben, a szemináriumi szo­bában. A legfiatalabbak számára a „meseszoba” programjai lehetnek von­zóak; míg az elmélyültebb munkát végzők az olvasó­termen kívül a négy ku­tatószobát vehetik igény­be. Az új könyvtárban kedvezőbb körülmények között használhatják ol­vasóink a zenei, az irodal­mi, a nyelvtanulást segí­tő hangfelvételeket (leme­zek, magnókazetták), a több mint 100 féle „han- gos-könyv”-et, a videofil­meket. Az igényeknek megfele­lően — szinte azonnal — tudunk másolatokat készí­teni a könyvekről, folyó­iratokról, a hang- és video­felvételekről. A korszerű gépekkel felszerelt sokszo­rosító műhelyünkben egy­aránt kielégíthetjük a me­gyei művelődési intézmé­nyek és az egyes olvasók igényeit, sőt akarunk bér­munkát is vállalni. Akik hosszasabban tar­tózkodnak a könyvtárban és megszomjaznak, meg­éheznek, igénybe vehetik a jó ellátást nyújtó büfét. Személyes találkozásokhoz, beszélgetésekhez a föld­szinti hírlapolvasó teremt lehetőséget. — Az általános szolgál­tatások mellett milyen sa­játos segítségeket kínál az új épület? — A könyvtár szüksé­ges és hasznos tevékenysé­gein kívül jelentős az ok­tatáshoz, a tanuláshoz, a megyei értelmiség nevelé­séhez való hozzájárulásunk — feleli Kojnok Nándor megyei könyvtárigazgató. — A megyei könyvtár meghatározó szerepet tölt­het be a középiskolások felkészültségének növelé­sében, a felsőfokú intéz­ményekbe való felvételük esélyegyenlőségének javí­tásában, a továbbtanulás eredményes megvalósulá­sának támogatásában. Mindezekhez hozzájárulunk irodalomkutatási mun­kánkkal, szükség szerint a könyvtári-kölcsönzési, má­solatszolgáltatási igények kielégítésével, és ezeken kívül — egyéni kérés alap­ján — a szakdolgozatok sokszorosításával, beköté­sével. S hasonló a helyzet a felnőttek továbbtanulá­sának, továbbképzésének, kutatási és pályázati tevé­kenységének segítésében is. A Balassi Bálint Nóg­rád Megyei Könyvtár úi épületének avatását az ün­nepi könyvhét kezdetére — június 3-ára, vagy 4-ére — tervezik. Az olvasókat június 6-án 10 órától fo­gadják. Bízhatunk abban, hogy a könyvtár használó­inak megelégedése és el­ismerése jutalmazza majd mindazok munkáját, akik felelősséggel és nagy áldo­zatkészséggel működtek- működnek közre Salgótar­ján és Nógrád Megye alap­vető közművelődési intéz­ményének megújulásában. Sulyok László Virradatra várva Az elemes rádió összeköt a világgal A Cserháthoz vezető lian- kás dombokon alig tizenöt család húzódik meg a tu­catnyi lakás hámló vakola- tú falai között. „Pusztama- rokháza ez itt, ez tart fogva bennünket” — szaladnak az errefelé ritka vendégnek számító idegen elé gyerekek és idősebbek. Üzlet, iskola, szociális ellátás nélkül, kü­lönböző korosztályok élnek itt békésen. Elhagyottam-e? Ök úgy érzik, hogy elfeled­ve. Hová, s mikor és hogyan tovább? A megyeszékhely­ről kivezető 21-es útról számtalanszor feltekintünk a távolban magasodó házak­ra. És a falak tövében élő emberekre? Kulcsár József képriportja Szieszta a kert végében Pusztamárkháza fogva tart Titkok vannak bent? Füstöl a családi tűzhely A derű érái

Next

/
Thumbnails
Contents