Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-31 / 129. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH KADIO: 21.40: Kardiológia. Amerikai 1.2»: Társalgó egészségügyi filmsorozat. XIII/10. rész: SzívMi: A müncheni Capella elégtelenség Antiqua Verdelot21.55: Felkínálom — népgazehansonokat énekel dasági hasznosításra 18.65: Kapcsoljuk a pécsi kör22.45: Híradó 3. zeti stúdiót 10.25: Népdalok 2. MŰSOR: 10.52: Fúvószenekari hangverseny 18.05: Képújság 1X2C: Nemes Györ^ novel. 16.1«: Körmönfontoló Iáiból 16.50: Stiri 12.45: Intermikrofon 16.55: Magyarország—Olaszor13.00: Klasszikusok délidőszág vízilabda-mérkőben zés 14.10: Magyarán szólva 18.1«: A világ az állatok sze14.30: Dzsesszmelódiák mével 15.00: A Zsebrádiószínház be19.00: Mindenki tanköteles. mutatója Csehszlovák tévéfilm15.18: Régi magyar operetteksorozat. XIII/8. rész: Az ből ítélet. (Isin.) 15.40: Poggyász 20.00: Képújság 11.05: Éneklő ifjúság 20.05: írisz 16.20: Kérhetek valamit? 20.45: Elágazások J7.00: Thália titkai 21.00: Híradó 2. 1.7.30: Kovács Béla klarinéto21.15: Betüreklám zik 21.20: Sok szerencsét, fel17.45: A Szabó család ügyelő! Bolgár film. 15.30: Tehetséges jellemek (1983) 20.30: Tudomány és tudomány. 22.50: Képújság politika az 50-es években BESZTERCEBÁNYA: 21.00: Mi a titka? 1. MŰSOR: 22.00: Hírvilág 22.30: Operaest 8.55: Hírek 23.20: Hangszerek, hangszínek 9.00: Iskolatévé. (Ism.) PETŐFI RADIO: 9.20: Zavaros vizek. Tévéjáték. 3. rész. (Ism.) 1.05: Slágermúzeum 10.40: Sporttükör. (Ism.) 11.40: A tv-híradó sajtóérte*.50: Külpolitikai figyelő kezlete. (Ism.) Í.05: Napközben 12.20: A rendőrség nyomoz 12.10: Zentai Anna és Rátonyi 12.25: A televízió diszpécserRóbert operettkettősöszolgálata ket énekel 16.25: Külföldi tudósítóink je12.30: Népdalkörök és citeralentik zenekarok 16.55: A nap eseményei pár 13.05: Popzene sztereóban percben 14.00: Önnek milyen a horosz17.05: Szakmunkástanulók kópja? műsora 14.50: Maximális sebesség 17.40: Továbbtanulás a katonincs . . . nai közép- és főiskolá15.05: Szmolka Klára zongokon rázik 18.20: Esti mese 15.20: Könyvről könyvért 18.30: Tudományos és műszaki 15.30: Csúcsforgalom (Elő) magazin 17.30: Helykereső 19.10: Gazdasági jegyzetek I*.30: Gramofonsztárok 19.20: Időjárás-jelentés 19.05: Csak fiataloknak I 19.30: Tv-híradó 20.05: Nóták 20.00: A burstoni lázadás. An21.05: Bűn az élet gol tévéfilm 21.30: „Ahogy mi zenélünk” 21.30: Törökország déli part22.00: Giles Cooper rádiójávidéke téka (1987) 22.15: Hangverseny-közvetítés 22.50: Az élő népdal 23.00: Hírek 23.10: Bemutatjuk Keith Jarrett dzsessztriójának úi 2. MŰSOR: koncertlemezét. II1. rész 24.00: Régi fúvósmuzsika 16.25: Hírek MISKOLCI STUDIO: 16.30: Iskolatévé 16.50: Német nyelv haladók«.20—6.30 és 7.20—7.30: Regnak l7.i5: Nyugat-szlovákiai mageli körkép. Hírek, tudósítágazin sok, információk, szolgáltatá17.38: a rendőrség naplójából sok, reklám Borsod, Heves és 17.40: Hollandia. Utifilm Nógrád megyéből. — i7.30: 18.05: Ifjúsági ismeretterjesztő Műsorismertetés, hirek, időjáfilmek rás. — 17.35: Zenedoboz. A 18.55: a polgári védelem jestúdió zenés rejtvényműsora. lenti Telefon: 35-510. Szerkesztő: 19.00: Tévétorna Beély Katalin. — 18.00—18.15: 19.10: Esti mese Eszak-magyarországi króni19.20: Időjárás-jelentés ka. — 18.25—18.30: Lap- és 19.30: Tv-híradó műsorelőzetes. 20.00: Fiatalok tévéklubja MAGVAR TELEVÍZIÓ: 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 1. MŰSOR: 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Arkagyij Plasztov 8.55: Tététorna nyugdíjasok- nak MOZIMŰSOR: 9.00: Képújság. Tv-téka Salgótarjáni November 7.: 9.05: Az erdő és a£ ember. A halálosztó. Színes amerikai CIsm.) fantasztikus kalandfilm. Me9.35: Mondok nektek valamit. sebérlet: Mátyás, az igazságos. ,Ism.) — Kamara: Szerelmi álmok. 9.55: Weöres Sándor: Bóbita I—II. Színes magyar film. — 10.15: Tóth A. Pál: Megy a Kohász: Trükkös halál. Szígyűrű... nes, szinkr. amerikai krimi. Tévéjáték (Ism.) (1081) — Múzeumi Mozgó. Az öreg 11.00: Mozgató hölgy látogatása. USA—NSZK 11.05: Képújság —francia film. — Tarján ven1-6.50: Hírek déglő: Krokodil Dundee. 16.55: Tízen Túliak Társasága Ausztrál filmvígjáték. — Ba17.35: Reklám lassagyarmati Madách: Fél 4, 17.40: Egy szó, mint száz háromnegyed 6 és 8-tól: A 18.20: Három nap tévéműsora taxisofőr. (16). Színes ameri18.25: Reklám kai film. — Madách Kamara: 18.35: Tévétorna A szenvedély hatalma (18). 1«.40: Nils Holgersson csodáSzínes holland film. — Kistelatos utazása a vadlurenyei Petőfi: Reméljük lány dakkal. NSZK-rajzfilmlesz! Színes, szinkr. olasz filmsorozat vígjáték. — Bátonyterenyei 19.05: Esti mese Petőfi: Üdvözítő kegyelem. 19.25: Reklám Színes, szinkr. angol film. — 19.30: Híradó Bátonyterenyei Bányász: Ki20.00: Reklám áltás és kiáltás. Színes ma20.05: Mindenki tanköteles. gyar film. — Pásztó: MeseCsehszlovák tévéfilmbérlet: Tintin és a cápák tasorozat. XIII 9. rész: va. — Este fél 8-tól: A pokol Karácsonyi ajándék katonái. Színes, szinkr. ame20.55: Stúdió 88 rikai film. A múlt század utolsó napjaiban játszódó, szerelmi történettel átszőtt politikai témájú filmet forgat a Magyar Televízió és a MAFILM Béketárgyalás címmel. A Balogh Zsolt rendezésében készülő film forgatókönyvét Nagy András és Balogh Zsolt írta, operatőre pedig B. Marton Frigyes. Képünk: jelenet a készülő filmből. NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Nívódíjas a Vigatió és a Kenderike Sátoraljaújhelyen rendezték meg az elmúlt hét végén az észak-magyarországi terület gyermekeinek néptáncfesztiválját. A kétnapos bemutatón Nógrád megye színeiben a salgótarjáni Viganó gyermektánccsoport — Mli- nár Pál vezetésével — és a palotáshalmi Kenderike néptánccsoport — Gergelyné Tóháti Ilona vezetésével — mutatkozott be. A fesztivál zsűrije mindkét megyénkben együttest nívódíjjal ju- tallmazott eredményes szereplésük alapján. Kópeslop- gyííjfentétiif Bátotufte re tn/én Barják Gyula, a Nógrádi Szénbányák bátonyterenyei gépüzemének festő szakmunkása három esztendeje gyűjti a képeslapokat, és olyan gyűjteményre tett szert, amellyel már érdemes a nagyközönség elé is kiállni. A nagybátonyi — Alkotmány utca 24. szám alatti — családi házukhoz tartozó egykori terménytároló épületét alakította át és rendezte be afféle falumúzeumnak, ahol szombat óta képeslapgyűjteményét mutatja be. A látogató a századunk első felében készült lapok mellett értékes népi használati tárgyakat is láthat. Vélemény Nem tudom, Elem Klimov-« orozat lenne-e a televízióban glasznoszty nélkül, abban azonban bizonyos vagyok, hogy figyelemre méltó filmrendezővel ismerkedhetünk meg művei révén. Klimov szellemében következetes, erkölcsében tántoríthatatlan ember. Már első filmjének, a Hurrá, nyaralunk !-nak külön története volt; a cenzúrabizottság csak pár éves késéssel engedte bemutatni. S, így, vagy hasonlóan járt későbbi munkáival is. Ha összeadjuk az éveket, kiderül, hogy Elem Klimov 14 éven keresztül volt betiltva hazájában. Késve került közönség elé a pénteken látott Búcsú Ma- tyorától című elégiája is, míg a győzelem napja alkalmából sugárzott Jöjj és lásd —, pedig mindkettő nemrégiben, a nyolcvanas évtizedben keletkezett — csak Mihail Gorbacsov személyes közbenjárásának köszönhette, hogy nem maradt dobozba zárva. A bizottság ugyanis bemutatásra alkalmatlannak minősítette, mígnem Gorbacsov lett az SZKP főtitkára, aki kíváncsi volt a műre, megnézte, és keresztülvitte, hogy ez a film képviselje a Szovjetuniót az 1985-ös moszkvai filmfesztiválon. Persze hazánkban sem könnyű filmrendezőnek lenni. (Mint egyébként sehol a világon, sokszor azonos, vagy éppen eltérő okokból.) Kósa Ferenc első filmje, a Tízezer nap sem eredeti formájában került közönség elé, s később Kosának is csaknem minden filmje többéves késéssel került vetítésre. Az ő filmjei 15 évig várakoztak a bemutatásra, így hát Kósa és Klimov nem véletlenül jó barátok. Elem Klimov művészete —, mint minden igazi művészet, amely a világról, az emberről alkot, sajátos, szuverén és egyetemes érvényű véleményt —, nem ígér könnyű szórakozást a nézőnek. Ezekben a filmekben nincsenek látványos ökölpárbajok, autós „repeszté- sek”, hiányzik a szex. Klimov nem az ösztöneinkre kíván hatni, hanem az értelmünkre és az érzelmeinkre, ami csak az alakok és a helyzetek pontos felrajzolásával érhető el. Ezért érezhetik némelyek részletezőnek, lassúnak stílusát-ritmu- sát. A látvány — legalábbis az általam agresszívnek nevezett látvány — elmaradásáért a gondolatok tisztaságával és emberségével, demokratikus elkötelezettségével kárpótol a rendező. A Búcsú Matyorától Valentin Raszputyin szibériai író regényéből készült 1981- ben. Klimov felesége, az autóbalesetben elhunyt filmrendező, Larisza Sepityko kezdte forgatni. A tragédia után Klimov úgy érezte, kötelessége leforgatni a művet, amelynek forgatókönyvírásában maga is részt vett. A történet egyszerű: Matyo- rát, a szigetet, a falut el kell hagyniuk lakóinak, mert a környéken víztározót építenek egy nagy erőműhöz, s a területet hamarosan ellepi a víz. Matyóra utolsó napjait éli, s ezekben a lázas napokban kendőzetlenül megmutatkozik az emberek múlthoz és ősökhöz, tehát egykori és jelenkori önmagukhoz való viszonya, a vezetők és a vezetettek kapcsolata. A nézőnek maganak is szembe kell néznie néhány alapvető létkérdéssel: mindenkor előnyére változik-e a világ; jussunk van-e mindenekfelett őseink földjéhez; jogunk-e érzelmeink kifejezése, vagy rezzenetle- nül kell tűrnünk az érdekeink ellen szóló, felsőbb akaratot; az élet rendje kívánja-e az áldozatot?.'.. Klimov megragadó képi erővel ábrázolja a kiköltözést, amely egy háborús evakuáláshoz hasonlatos. Szemléletével kapcsolódik az orosz irodalom és filmművészet hagyományaihoz, s pontos és kifejező filmes eszközökkel ábrázoljp az orosz, a szibériai ember életvitelét, gondolkodását és lelkivilágát. A Búcsú Matyorától ezerszer többet árul el erről, mint milliónyi korábban kiadott és olvasható írásmű. A rendező népének és az igazságnak elkötelezettje, és nem azok látszatának. Hiszen az élet rendje sohasem lehet ellentétes a természettel békében, harmóniában, tehát jól együttélő ember érdekeivel. „Miért van elöl a szemünk?” — teszi fel a kérdést a költözés vezénylésével megbízott erőművi főnök, majd így válaszol: „Hogy előre lépjünk, ne hátra.” Mennyire igaza van! Csak hát a film is azt sugallja: nem biztos, hogy érdemes mindenáron előbbre lépnünk —, mert amit nyerünk a vámon, elveszthetjük a réven. A műveltebb kor, a civilizáció a valóság árnyaltabb megközelítését követeli tőlünk, főleg azoktól, akiknek kezében van a döntés lehetősége, joga és kötelessége. Sulyok László M. Molnár István képei Salgótarjánban Minden művészet a világ értelmezésén alapszik. Ez egyúttal a világ átértelmezését is jelenti a művész világszemléletének megfelelően, számos más hatástól, intellektuális és érzelmi kon- dicionáltságtól függően különböző határokon belül. Ionesco szerint, aki megszokta az abszurdot, jól eligazodik korunkban. M. Molnár István festőművész szerint: „Olyan útlápban járunk, amely megfosztja önmagát és nézőjét a felmentés, a szabadulás illúziójától —, hogy a képzelet, a gondolkodás számára annál szabadabb teret biztosítson. .. ” Az 1953-ban Sárváron született, Celldömölkön nevelkedett s jelenleg Szombathelyen élő festőművész több mint harminc olajképe élénk szakmai és közönségérdeklődést keltett ezekben a napokban a Képcsarnok salgótarjáni bemutatótermében. Megszoktuk, hogy a képcsarnoki bemutatókon elsősorban gondolatilag visszafogottabb. bizonyos dekorativitást kínáló művekkel találkozunk. Ez M. Molnár István első salgótarjáni bemutatkozására is érvényes volt, mindazonáltal a tárlat azon kevés kivételek közé tartozott, amelyeken tágas tér nyílik a művek értelmezésére. A művész, aki az utóbbi évtizedben jelentős hazai és külföldi sikereket mondhat magáénak, eredeti nyelven szól a világról, a világ Re- dig az ezredvég emberének hangján szól műveiben. Az eredetiség, persze, ez esetben sem jelent előzménynélküliséget hiszen például Salvador Dali vagy Hieronymus Bosch, esetleg Gyémánt László és mások munkássága — vagy inkább az ezen életművekben is kifejeződő világkép — kétségkívül mutat némi hasonlóságot, legalábbis, ami a világ értelmezésében megnyilvánuló mind teljesebb szabadságot illeti. M. Molnár István úgy kíván egyetemes lenni, hogy saját színét, mára már bizton mondhatjuk, molnáros hangját mind erőteljesebben láttassa, illetve hallassa. Erről már több kritika és tanulmány szólt munkásságával kapcsolatban, a többi között a Mozgó Világban, s maga is beszélt róla abban az interjúban, amelyet a közelmúltban Pósfai János író, újságíró készített vele Szombathelyen Átértelmezett világ címmel. Mit jelent ez a molnárosság? Egyebeken kívül, egyfajta konkrétságot, a képek tág összefüggés-rendszerbe illesztését, ami helyi értéküket is sajátossá teszi. Ez a sajátosság az európaiság igényében is megnyilvánul, ezen belül a keleti Közép-Európa szemléletmeghatározó elemeinek ötvözésében. A térség történelme nem mentes bizonyos groteszk fordulatoktól. a mindennapokat is színező, Karinthy Frigyesféle „minden másképpen van” élményektől, ami esetenként tragikussá, máskor parodisztikussá alakíthatja a létezés nagy kalandját. Vagy éppen tragikomikussá. A vége felé közelekedő XX. század földlakója sehol sem élhetett olyan „színes” életet, amibe gyakran oly szörnyen belehalt, mint — teszem azt — Bécsben, Prágában, Budapesten vagy másutt a környéken. A régió viszonyai ezer és ezer alkalmat kínáltak arra, hogy az élet, benne a játék képtelenségét a maga teljességében érezze át e vidék művésze. Nem sok kétség fér ahhoz, hogy napjainkban globálisan is megjelent ez a fajta életérzés. Elsősorban annak következtében, hogy az emberiség lába alatt valóban megmozdult és inog a föld, megnőtt az ember kiszolgáltatottsága, úgyszólván a nullára csökken az idill reménye. Egészen egyszerűen szólva, megsokasodtak az élet furcsaságai, nem utolsósorban roppant veszélyei, megnőtt a logikátlanság tere. Elegendő — hogy csak egyetlen példát említsünk — a bioszféra kedvvel végzett pusztítására gondolni, ami már most fölveti például a madártalan Európa távolról sem fantasztikus vízióját. Kiszámították, hogy 2030-ra nem él énekes madár Európában, ha így folytatjuk. El tudjuk ezt képzelni? M. Molnár István egyik fontos képének érzem a Díszma- dárkereskedő-1. Arctalan, szürke, kiszolgáltatott. Áll az idő mérföldkövei között, szíve előtt rács, a rács mögött az Élet jelképeként egyetlen árva papagáj, a madarak bohóca. Ez a kép a festő munkásságának egyik erőteljes vonulatát jelzi Salgótarjánban. Ez a vonulat a „veszedelmes Éden” szürre- alisztikus megfestését jelenti, konkrétan is értelmezhető víziókat, létállapotokat. A másik vonulatot két portré jelzi, a Nagymama és a Portré című kép. A művész történelmi arcképsoro* zat megfestését tervezi, néhány már el is készült belőlük. Ezek a hiperrealista elemeket sem nélkülöző portrék ugyancsak sajátos molnári értelmezések, a nézőpont, a „kivágás” látszólag önkényes, mindazonáltal tipikus megnyilvánulásai és összefoglalásai nemcsak az „ábrázolt” egyénnek, hanem a kornak is. Végül, de nem utolsósorban itt vannak a tájképek. Nem valóságos tájak lenyoM. Molnár István: Ablak (Tóth Sándor felvétele) matai, inkább a lélek tájai, az álmok világa, az ember riadalma a kizökkent időben. Ugyanakkor hatalmas nyugalom él bennük, hatalmas vágy a létezés tágassága iránt. A néző számára a síkok különös elrendezése sugallja a térélményt. Ahogy a síkok hatnak egymásra, úgy válik térré a molnári kép. Piros, sárga, lila. kék, szürke ragyogja be a „grafikus” fákat, ellenfény vakít, emeli ki a molnári horizont fantasztikus elemeit: Ellenfényben, Ablak, Köd a hegyek között. Viharfelhők, Képeslap és így tovább. Nem kérdés, létezik-e ez a muskátlis ablak, ami az Ablak című képen van. Még az ablakkeret is tipikus, a cserép virág is, ami a gics- cses dalok kedvelt motívuma. A muskátli kívül van, nem a szobában, a tekintet „nepáli” hegyvonulatra siklik. Ilyen hegyvonulat azonban sehol sincs. Ilyenekkel csak álmodik az ember és kozmikus lebegést érez. Viszont az sem kérdés, hogy vízióink, riadalmaink, nyugalmas álmaink is léteznek. amíg létezik az ember önnön csapdáiban vergődve. Tóth Elemér Az élei rendje
