Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-30 / 128. szám

2 NOGRÄD 1988. MÁJUS 30., HÉTFŐ Szovjet—amerikai csúcstalálkozó Moszkvában Közlemény Alois Mock magyarországi látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) — Előző tárgyalásaink megmutatták, hogy van le­hetőség az előrelépésre — hangoztatta a főtitkár. — Erre a legékesebb bizonyí­ték éppen a KHR—HHR- szerződés. Gorbacsov határozottan leszögezte, hogy a Szovjet­unió kész a találkozó sikere érdekében a lehetséges maf ximumot nyújtani. Gorbacsov külön üdvözöl­te az amerikai elnököt és fe­leségét abból az alkalomból is, hogy először látogattak el a Szovjetunióba. Azt kíván­ta a Reagan házaspárnak, hogy ismerje meg minél jobban a Szovjetuniót, ta­lálkozzék minél több szov­jet emberrel. A szovjet em- berek igazi hazafiként nyi­tottak a minden néppel való barátságra, így jó viszonyt akarnak az Egyesült Álla­mokkal is. A főtitkár szavaira Ronald Reagan válaszolt. Megkö­szönve Gorbacsov szavait emlékeztetett rá, milyen hosszú utat kellett megten­niük első, genfi találkozó­juk óta. Mint mondta, nem­csak az idő, hanem a politi­kai kapcsolatok légköre is hi­deg volt 1985 őszén. Nagy akadályokkal kerültek szem­be, amelyeknek leküzdésé­ért közösen tettek erőfeszí­téseket. A folyamatok ered­ményeként tavaly decem­berben Washingtonban már nagy haladást sikerült elér­niük minden napirenden lé­vő kérdésben. Így zajlott le Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan el­ső találkozója, amely a ter­vezett 45 perc helyett 71 percig tartott — hangsúlyoz­ta Gennagyij Geraszimov szovjet szóvivő a moszkvai csúcstalálkozó első napját lezáró, Mariin Fitzwater el­nöki szóvivővel közösen tar­tott sajtóértekezletén. Geraszimov elmondta, hogy az első találkozón a két ország vezetőjén kívül csak a tolmácsok, illetve a jegyzőkönyvvezetők vettek részt. A kérdéseket meg­előzve Geraszimov „szak­mai titoknak” mondta, hogy a szóvivők mégis hogyan tudnak tájékoztatni a meg­beszélésről. Rögtön a lényegi kérdésekről Magáról a találkozóról szólva elmondta, hogy a két politikus rögtön a lényegi kérdésekre tért. Áttekintet­ték a két ország kapcsola­taiban elért eredményeket, s Mihail Gorbacsov reményét fejezte ki, hogy a moszkvai találkozó is fontos szakasz lesz azok fejlődésében. A két ország viszonyának fejlődését méltatva Geraszi­mov emlékeztetett a KHR— HHR-szerződés ratifikálásá­ra, a hadászati támadófegy­verzet 50 százalékos csök­kentése terén elért haladás­ra!, s más biztonsági kérdé­sekben született eredmények­re. Bejelentette, hogy mun­kacsoportok alakultak a to­A közös miunka gyümöl­cséként aláírhatták az első olyan szerződést, amely a nukleáris rakétafeg y ver ek két teljes osztályának meg­semmisítéséről rendelkezik. Az elnök emlékeztetett ar­ra, hogy a tavaly decemberi találkozó óta a két külügy­miniszter havonta találko­zott, s létrejött a két ország védelmi kérdésekkel fog­lalkozó minisztereinek első találkozója is. Megkezdődött a szovjet csapatok teljes ki­vonása Afganisztánból, hoz­záláttak a rakétaszerződés végrehajtásának előkészíté­séhez. A következő nagy lépés­nek a hadászati támadó­fegyverek csökkentésének kell lennie — mutatott rá az amerikai elnök. A Géni­ben folyó tárgyalásokon már több száz oldal elkészült a szerződéstervezetből, de még nagyon sok kérdés válasz­ra vár. Létrejött a nukleá­ris veszély csökkentésére hivatott tudományos köz­pont, a szakértők a nukleá­ris fegyverkísérletek kö­zös ellenőrzésének módsze­rein dolgoznak, s fontos eredmények születtek a hu­manitárius és emberi jogi problémák terén. — A közöttünk lévő vilá­gos, alapvető különbségek, ellentétek dacára közös munkánk kezd eredménye­ket hozni, bár sok még az előttünk álló akadály. A közös cél érdekében ezeket le tudjuk küzdeni. Együtt­működésünk népeinknek és vábbi teendők megvitatása érdekében, s Eduard Se- vardnadze és George Shultz is tárgyal egymással az es­te folyamán. Az első talál­kozón Gorbacsov javaslatot tett az amerikai félnek a Mars bolygó közös kutatá­sára, s egy jövőbeni közös szovjet—amerikai űrrepülés előkészítésére. Az amerikai elnök megígérte, hogy ala­posan, nagy figyelemmel ta­nulmányozzák majd a kez­deményezést. A vasárnapi találkozón elmé- lyülten elemezték .a humanitá­rius és emberi jogi kérdéseket — mondta Geraszimov és hoz­záfűzte: a szovjet félben az a benyomás alakult ki, hogy Reagan elnöknek nincs pon­tos képe a szovjetunióbeli helyzetről. Értékítélete a múltban gyökerezik, s nem veszi figyelembe a jelenlegi helyzetet. A szovjet külügy­minisztérium képviselője megjegyezte, hogy nemcsak az amerikaiaknak van mon­danivalójuk e kérdéskör­ben. Moszkvába amerikai indiánok képviselői érkez­tek, s ma sajtóértekezle­tet tartanak. Munkacsoportok alakulnak Mariin Fitzwater elnöki szóvivő nyilatkozatát azzal kezdte, hogy csak keveset tehet hozzá a szovjet külügy­minisztérium sajtófőosztálya vezetőjének szavaihoz. Hang­súlyozta, hogy Reagan elnök is osztja Mihail Gorbacsov az egész világnak is hasz­not hoz. Ügy kell kapcso­latainkat tovább építenünk, hogy azok rendszere hosszú távra fennmaradhasson — mondta Ronald Reagan vé­gezetül, majd megköszönte a szívélyes fogadtatást. ★ A moszkvai szovjet—ame­rikai csúcstalálkozó napi­rendi pontjaival összefüggd kérdésekről tárgyalt vasár­nap Eduard Sevardnadze és George Shultz. A szovjet és az amerikai külügymi­niszter közös szakértői cso­portokat alakított katona- politikai és regionális kér­dések, a kétoldalú kapcso­latok, illetve a humanitárius és emberi jogi problémák tanulmányozására. A szak­értői csoportok még a nap folyamán munkához láttak. A megbeszélésen szovjet részről részit vett: Szergej Ahromejev marsall, a hon­védelmi miniszter első he­lyettese, vezérkari főnök; Alekszandr Besszmertnih külügyminiszter-helyettes; Jurij Dubinyin washingtoni szovjet nagykövet. Az ame­rikai tárgyalóküldöttség­ben Howard Baker, a Fehér Ház apparátusának főnöke; Colin Powell nemzetbizton­sági tanácsadó; Charles Wick, a USIA elnöke; Ro- zanne Ridgway külügymi­niszter-helyettes és Jack Matlock, moszkvai ame­rikai nagykövet foglalt he­lyet. véleményét, miszerint a moszkvai találkozó jelentős szakasza a kapcsolatoknak, s jó szándékúnak minősítette a megbeszélés légkörét. Ame­rikai részről is úgy vélik — közölte —, hogy az „utóbbi években jelentős haladás történt a kétoldalú kapcso­latokban, s most nem merül­tek fel új problémák. Fitzwater is szólt arról, hogy_ munkacsoportok ala­kulnak a kétoldalú, a regio­nális, az emberi jogi kérdé­sek megvitatására, s Reagan elnök rezidenciáján már megbeszélést folytatott mun­katársaival erről. „Kétirányú utca” Az újságírók elsőként az emberi jogok témakörére kérdeztek rá a szóvivőknél. Mariin Fitzwater kifejtette, hogy Reagan elnök nagy je­lentőséget tulajdonít ennek az amerikai szempontból fontos kérdésnek, annak, hogy miként működik a két társadalom. Geraszimov azt emelte ki, hogy az emberi jogok kér­dése kétirányú utca, mind­két félnek van mit monda­nia egymásnak, s utalt az amerikai társadalom általá­nos problémáira. Kitért arra is, hogy nem a 30-as évek törvénysértései alapján kell megítélni a jelenlegi társa­dalmat. Szovjet részről ké­szek a tárgyszerű vitára, de nem fogadják el a szenzáció- hajhász, propagandacélú tö­rekvéseket. Sandinista— kontra tárgyalások Június 7—9. között újabb tárgyalási fordulót tartanak a nicaraguai kormány és az ellenforradalmárok képvi­selői. Addig érvényben ma­rad a két fél között márci­us végén eredetileg két hó­napra megkötött tűzszünet. Erről a felek magas rangú tárgyalóküldöttségei álla­podtak meg szombaton, Ma- naguában tartott 3 napos megbeszéléseik utolsó nap­ján. Afrikai szakszervezeti küldöttség megbeszélései A Szakszerveztek Orszá­gos Tanácsa elnökségének meghívására május 24. és 29. között Hasan A. Sunmo- nu főtitkár vezetésével hi­vatalos látogatást tett ha­zánkban az afrikai szak- szervezetek egységszerveze- te (OATTU) küldöttsége. Megbeszéléseket folytattak Sólyom Ferenccel, a SZOT titkárával és szakmai szak- szervezeti tisztségviselőkkel. A tárgyalófelek szívélyes, baráti légkörben tájékoztat­ták egymást a szervezeteik előtt álló legfontosabb fel­adatokról, megvitatták a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségét. Vé­leményt cseréltek a nemzet­közi szakszervezeti mozga­lom időszerű kérdéseiről, megerősítették, hogy egyre nagyobb jelentőségűvé válik a nemzetközi szakszervezeti mozgalom haladó erőinek összefogása és a munkásszo­lidaritás. A küldöttség esz­mecserét folytatott a szoli­daritási bizottság és az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hi­vatal vezetőivel is. A kül­döttséget fogadta Gáspár Sándor, a SZOT elnöke. Pakisztán nem teljesíti kötelezettségeit A pakisztáni kormány két héttel az Afganisztán körü­li helyzet rendezéséről alá­írt megállapodás érvénybe lépése után sem kezdett hoz­zá kötelezettségei teljesítésé­hez. Magatartásával elősegí­ti az afganisztáni vérontás folytatását, sőt erősödését — mutat rá a szovjet külügy­minisztérium szombat este közzétett nyilatkozata. A dokumentum tényekkel bi­zonyítja, hogy Pakisztán kormánya megsérti a genfi megállapodásokat, s egyben szovjet válaszlépéseket he­lyez kilátásba arra az eset­re, ha nem szűnik meg az Afganisztán belügyeibe való pakisztáni beavatkozás. A dokumentum leszögezi: a megállapodásnak központi eleme, hogy meg kell szün­tetni az afgán belügyekbe való beavatkozást, amely Pakisztán területéről indul ki. Csak a be nem avatko­zással összefüggően jöhetett létre megállapodás a szovjet csapatok kivonásáról. Pakisztán azonban nem teljesíti kötelezettségeit, nem szüntette meg, hanem még erősítette is beavatkozását Afganisztán belügyeibe. Hi­vatalos pakisztáni kormány- szervek lehetővé teszik a fegyveres afgán ellenzéki csoportok zavartalan átdobá­sát a hegyi hágókon — mu­tat rá a nyilatkozat, ponto­san felsorolva az ilyen cé­lokra leggyakrabban fel­használt hegyi útvonalak ne­veit is. Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására május 26. és 28. között hivatalos látogatást tett hazánkban Alois Mock alkancellár, az Osztrák Köztársaság kül­ügyminisztere. Az osztrák diplomácia ve­zetőjét fogadta Grósz Ká­roly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke és Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt elnöke, az Elnöki Tanács tagja. Meg­beszéléseket folytatott Szű­rös Mátyással, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárával, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnö­kével. Találkozott Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tessel, kereskedelmi minisz­terrel, Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettessel és Köpeczi Béla művelődési miniszterrel. Alois Mock fel­kereste Esztergomban Pas- kai László primásérseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét. A látogatás ide­jén Villányi Miklós pénz­ügyminiszter és Alois Mock kormányközi megállapodást írt alá a beruházások elő­segítéséről és védelméről. A külügyminiszteri tár­gyalásokon Várkonyi Péter és Alois Mock áttekintette Magyarország és Ausztria kapcsolatait. Megállapították, hogy ezek — a kölcsönös törekvések eredményeként — minden területen örvendete­sen fejlődnek. Folyamatos a két ország vezetői között a politikai párbeszéd, rend­szeresek az egyes tárcák ve­Az új-belgrádi Száva-p>a- lotában vasárnap megkez­dődött a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetségének orszá­gos értekezlete, amelyre ki­vételes felelősség és rend­kívül nagy feladat hárul. Az egész társadalom azt várja tőle, hogy világosan állást foglal a halaszthatatlan gaz­dasági reform, a politikai in­tézményrendszer tökéletesí­tése és a p>árt megújítása kulcsfontosságú kérdéseiben, s ezzel megindítja azt a dön­tő fordulatot, amely bizto­sítja a már huzamosabb‘ide­je tartó válsághelyzet le­A szovjet kormány vasár­nap nyilvánosságra hozott nyilatkozatában üdvözölte a vietnami és a kambodzsai kormánynak azt a döntését, amelynek értelmében ez év végéig kivonják Kambodzsá­ból az ott állomásozó viet­nami katonák felét, a meg­maradt egységeket pedig kambodzsai parancsnokság alá helyezik. A két ország döntése a Szovjetunió véleménye sze­rint építő hozzájárulás a délkelet-ázsiai konfliktus rendezéséhez, a térség kato­nai feszültségének enyhíté­séhez, a helyzet normalizá­Dr. Paskai László, eszter­gomi érseket bíborossá ne­vezte ki II. János Pál pápa A római katolikus egyházfő vasárnapi miséjén jelentette be, hogy a június 28-i kon- zisztóriumon (a bíborosok zetőinek munkatalálkozóit bővülnek a műszaki-tudomá­nyos és a kulturális kapcso­latok, s ebben az évben kü­lönösen megélénkült a turis­taforgalom. A megbeszélése­ken mindkét részről hang­súlyozták a gazdasági együttműködés bővítésének fontosságát, s különös fi­gyelmet fordítottak az olyan nagyszabású közös vállalko­zásokra, mint amilyen az 1995-re tervezett Budapest—• Bécs világkiállítás előkészí­tése, és az osztrák részvétel a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer építésében. A nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről véleményt cserélve Várkonyi Péter és Alois Mock üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti párbeszéd megélénkülését, az ennek eredményeként létrejött megállapodásokat. Kifejez­ték reményüket, hogy Rea­gan elnök küszöbönálló moszkvai látogatása további előrelépést hoz, mindenek­előtt a fegyverzetkorlátozás terén, elősegíti a béke, a nemzetközi biztonság meg­szilárdulását. A két külügyminiszter hangsúlyozta az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozó­jónak fontosságát. Egyetér­tettek abban, hogy e talál­kozó mielőbbi, tartalmas zá­róokmánnyal való befejezése újabb lendületet adhat a helsinki folyamatnak. Alois Mock hivatalos ausztriai látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meghívást elfogadta. küzdését, a fejlődési ütem fokozatos meggyorsítását és a dolgozók életkörülményei­nek javítását. A háromnapos tanácskozáson 585 választott küldött, valamint a Közpon­ti Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai vesznek részt. Külföldi ven­dégeket nem hívtak meg. Egyetlen napirendi pontként „A JKSZ eszmei-politikai vezető szerepének szilárdí­tása, egységének erősítése és felelősségének fokozása a válság leküzdéséért folyta­tott harcban” témakört vi­tatják meg. lásához. Lépéséhez Vietnam és Kambodzsa nem szabott feltételt. A döntés alapja a kambodzsai nép valódi ér­dekeiért érzett aggodalom, a térségben levő államok ér­dekei egyensúlyának tiszte­lete.- A vietnami csapatok lét­számának ilyen nagy arányú csökkentése is bizonyítja a hanoi kormány szavai és tettei közötti egységet, mu­tatja azt, hogy Vietnam kö­vetkezetesen megvalósítja kinyilvánított szándékát: 1990-ben kivonja Kambo­dzsából összes katonáit. tanácsának a pápa elnökle­tével megtartott ülésén) hu­szonötén kapják meg a bí- borosi kalapot. Az új bíbo­rosok tizennyolc nemzet képviselői. w J A szóvivők sajtóértekezlete Komoly, tárgyszerű szellemben, a jó szándék légkörében Megkezdődött a JKSZ konferenciája Kambodzsából Ez év végéig kivonják a vietnami katonák felét Paskai László bíborosi kinevezése

Next

/
Thumbnails
Contents