Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-28 / 127. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 127. SZÁM ÁRA: 2,20 FT 1988. MÁJUS 28.; SZOMBAT „Buszhíd" Palócföld és a Balaton között (3. oldal) Apáca helyett Thália papnője (5. oldal) Á NÓGRÁD Palotáshalmon (9. oldal) Fordulat, reform, megújulás E gy hét választ el bennünket a lezajlott pártértekezlettől. j A tanácskozás három napja alatt, sok ezren ültek a rádió, a televízió előtt, forgatták nagy figyelemmel a naponta megjelenő lapokat Nógrádban is. S a pártértekezlet fontos, felelősséggel hozott döntései — a fordulatot, a reformot, a megújulást serkentő állásfoglalás, a széles körű személyi változások — ma is élénken foglalkoztatják a párttagokat, a lakosságot. Mindezek azt jelzik, hogy nagy-nagy várakozás előzte meg és széles körű érdeklődés kísérte a kommunisták tanácskozását, a megye küldötteinek tevékenységét. Hogyan minősíti az elvégzett munkát a huszonkétez- res párttagság, a megye lakossága? A legtöbben úgy találják, hogy a pártértékezlet megfelelt a várakozásnak, felelősségteljes munkát végzett. A Központi Bizottság beszámolója, a sokszínű vita. hű tükre volf annak a széles körű véleménycserének, amelynek során, az ideológiai munkáról, a politikai intézményrendszer korszerűsítéséről, benne a párt megújulásáról, a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről mondott véleményt a párttagság. Azt tartják, hogy a küldöttek, a legfontosabb kérdésekről szóltak, elkötelezettséggel, nagy felelősség- tudattal, a gazdaságot, a politikai munkát jobbító szándékkal, készen a változtatásra, a cselekvésre. Sem az előterjesztés, sem a vita nem volt híján a bátorhangú kritikának és önkritikának, a hibákért érzett és vállalt személyes felelősségnek. A demokratikus vitában született döntéseket — az állásfoglalás-tervezet, a készülő program a legsürgetőbb teendők végrehajtására, a párt vezető testületéinek megújítása — úgy fogadják a párttagok. mint biztató jelét a megújulásnak, a politikai, gazdasági és társadalmi reformfolyamat gyorsításának. A legnagyobb érdeklődést — érthető módon — a politikai intézményrendszer korszerűsítése, a párt vezető szerepének erősítése, munkamódszerének, munkastílusának korszerűsítése váltotta ki. Megnyugtatónak ítéli a párttagság itt a megyében is, hogy egyértelműbbé vált számukra, a változó társadalom új jelenségei, valós, vagy vélt értékei közül mit erősít, illetve mit vét el a párt. Fontosnak tartják, hogy elkötelezte magát a szocialista társadalom továbbépítése, a párt vezető szerepének következetesebb érvényesülése, a nyíltság, a demokratizmus szélesítése mellett. Mindez erősítette a párteg.vséget, növelte a bizalmat és a lehetőségét is a tartalmában és módszereiben egyaránt megújuló szövetségi politikának, a közmegegyezésnek. / A nógrádi alapszervezetekben is helyénvalónak találták. hogy a pártértekezleten, a jövőt felrajzolva, sokan szóltak a fiatalokról, romló közérzetükről, nehezebb élet- körülményeikről. a körükben fellelhető bizonytalanságról, közömbösségről és cinizmusról is. Ezért aztán élénk visszhangra találtak azok a megnyilatkozások, amelyek a párt felelősségét hangsúlyozták az ifjúságért, az ifjúsági szervezetért. Okkal sürgették a fiatalokkal folytatott rendszeres párbeszédet, az együttműködés és a KISZ megújulásának szükségességét. A nógrádi pártalapszervezetekben sem vitatják a párt ifjúsági szervezetének azt a jogát, kötelességét, hogy következetesen képviselje a fiatalok érdekeit és ebben nyilvánvalóan helye van a szociális közérzetet javító intézkedéseknek is. Ám ez a gyakorlat bármennyire hasznos is, nem helyettesítheti a politikai, a mozgalmi munkát, hatékonyabb bevonásukat a társadalomépítő munkába. Nem tartják véletlennek azt sem, hogy a munka, így a szellemi alkotó munka, a tudás, a műveltség becsülete a korábbitól eltérő módon vetődött föl, s minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott a tanácskozáson. A beszámoló, a vita, s mindezek eredményeként az állásfoglalás egyformán erősítette: az értéket teremtő munka — így a szellemi tevékenység is —, döntő tényezője a társadalmi, gazdasági előrehaladásnak. S, ha ez így van. akkor ki kell fejeződnie az oktatás és közművelődés feltételeinek folyamatos javításában éppúgy, mint a munka, a szellemi tevékenység, a tudás, a teljesítmény elismerésében és értékelésében is. Jogos igényként vetődik fel az is, nem megfeledkezve a munkásság társadalmi szerepéről, hogy mindenképpen változtatni szükséges az értelmiség korábbi politikai, anyagi és erkölcsi megítélésén. Biztató jele ennek, hogy a párt vezető testületéiben megnőtt az alkotó értelmiségiek képviselete. A párttagság, a lakosság többsége azt tartja; a megújult vezetés elszánta magát és képes is arra. hogy végrehajtsa a reformfolyamatot a gazdaságban is. Számol azzal, hogy a bonyolult feladatok megoldása, a felhalmozódott gazdasági, társadalmi feszültségek oldásához átgondoltabb, egyértelműbb, gyorsabb döntések és következetesebb gazdaságpolitikai gyakorlat szükséges. Sokra becsülik a párt, a kormány őszinteségét, ha igazán nem is tudnak örülni a tényeknek. Annak tudniillik, hogy a stabilizáció, kibontakozás olyan intézkedéseket is követel, amelyek átmenetileg az üzemek, a lakosság egy részétől bizony lemondást, áldozatokat is kívánnak. M a még messze vagyunk attól, hogy elmondhassuk: felépült a szocialista társadalom. Gyorsítani azonban lehet is, szükséges is ezt a munkát. Ahogy a pártértekezlet vitájában elhangzott, az állásfoglalásban megfogalmazódott: a megújulási folyamatot tovább kell vinni. Ez pedig nem kevesebbet jelent, mint megkezdeni mindenütt a munkát; a konkrét tennivalók kidolgozását. Az ajánlásokban a pártértekezleten, s a tanácskozást megelőző vitákban sem volt hiány. Bízvást remélhetünk hát hasonló buzgalmat az elképzelések megvalósításában. Összehívták az Országgyűlést 'ESZÖlf-elnökségi öles Merre tartanak a háztáji és kisegítő gazdaságok? Pénteken ülést tartott a TESZÖV elnöksége, ahol a többi között megvitatta és meghatározta a háztáji és kisegítő gazdaságok továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokat. Megyénkben a számuk megközelíti a 60 ezret, ezen belül a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozói háztáji gazdaságainak száma csaknem tizenötezer. A kisüzemi termelésből származó termékek értéke, a megye összes mezőgazdasági bruttó termelési értékének 1986-ban a 38 százalékát tette ki. Ebből az ágazatból származó felvásárolt áruk értéke az 1981. évi 184 millióról 343 millióra nőtt. A felfutás gyorsaságát jellemzi, hogy a hetedik ötéves tervre előírt 10 százalékos növekedést két év alatt 15 százalékra teljesítették az érdekeltek. A megye nagyüzemei, a háztáji és kisegítő gazdaságok között folyamatosan módosuló racionális munka- megosztás alakult ki. Hatására az utóbbiaknál előtérbe kerültek az egyedi technológiák és a gondos kézi munkát igénylő ágazatok — így többek közt a bogyós gyü- mölcsűek termesztése, a nyúl, a baromfi tenyésztése. A változások irányát és nagyságát alapvetően az adott közgazdasági környezet határozza meg. A fellendülésből jelentős részt vállaltak az integráló termelőszövetkezetek. Az általuk támogatott kistermelők száma több mint kétezerrel növekedett. Az integrációs tevékenységet a háztáji bizottságok irányítják ágazati formában. Jelenleg 51 szakember tevékenykedik itt, melyből 26 a függetlenített. Termelőszövetkezetek biztosítják a vetőmagvakat, vetőgumót, szaporítóanyagot, tápot és segítséget nyújtanak az értékesítéshez is. A kistermelők részére értékesített termékek, tápok. álla.tok és szolgáltatások értéke meghaladja a 150 milliót. Az új adórendszer pedig kedvező feltételeket teremtett a további termelési kedvhez. Az 500 ezer forintos adóhatár megyénkben minden kistermelőnek adómentességet biztosít. A mára kialakult folyamat bővítése megkívánja, hogy mérséklődjenek, vagy megszűnjenek a kedvezőtlen jelenségek, hogy a fejlődést ne a hullámzás, illetve egyes ágazatokban a visszaesés jellemezze. A téma vitájában Varga Lajos, a káliói termelőszövetkezet elnöke azt hangsúlyozta, hogy a nem támogatott termelőszövetkezeteknek is érdekük az integráció, mert jól jövedelmező, kiegészítő tevékenységnek számít. Az innen származó jövedelemért viszont keményen meg kell dolgozni a vállalkozóknak. Az állattenyésztés pozícióját tovább rontják az állat-egészségügyi szolgáltatások többszörösére nőtt árai. Varga Mihály, a nőtincsi termelőszövetkezet elnöke a felvásárlásban jelentkező visszásságokat sorolta, s azt bizonyította, milyen káros hatása van a termelőszövetkezetre és a népgazdaságra. Dr. Gergely Sándor, a ka- rancslapujtői termelőszövetkezet elnöke javasolta, hogy olyan termelési szerződések köttessenek, amelyek kötelezik a termelőket ígéreteik teljesítésére. Célszerűnek tartotta, hogy a nyújtott kedvezmények árát emeljék fel a termelőszövetkezetek. A jövő egyik fontos feladatának az exportérdekeltség, a versenyképesség növelésével kapcsolatos tennivalók megvalósítását tartotta. Urbán Imre, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezető-he- »lyettese elismerte a termelő- szövetkezetek integrációs tevékenységének előnyeit, szóvá tette a nem kívánatos jelenségeket, szorgalmazta a szakemberek számának növelését. Pongrácz Józsefnek, a TESZÖV elnökének, a rétsági termelőszövetkezet elnökének összefoglalója és javaslatai után az elnökség elfogadta az előterjesztést, a vitában elhangzottakkal kiegészítve. flz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület meghallgatta Kádár János tájékoztatóját a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletéről. Az Elnöki Tanács az alkotmány 22. paragrafus (II.) bekezdése alapján az Országgyűlést június 29-én, szerdán 10 órára összehívta. A Minisztertanács indítványozza, hogy az Országgyű* lés tűzze napirendjére az 1987. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, az ipari miniszter beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási programjáról. Az Elnöki Tanács határozott arról, hogy Kazincbarcikán július 1-jei hatállyal városi ügyészség és városi bíróság létesül. Illetékességi területük Kazincbarcikára és Edelényre, valamint a városkörnyéki községekre terjed ki. A döntést a két állami szerv működése jobb feltételeinek biztosítása és a helyi lakosság kezdeményezése indokolta. A testület a továbbiakban bírákat mentetf fel és választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött. (MTI) Fejlődik szövetkezeteink szolgáltatása, de... Pozsgay Imre Szlovéniában Ülést tartott pénteken az Ipari Szövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségének elnöksége, s többi között megtárgyalta a megye ipari szövetkezetei szolgáltatásának helyzetét, a további fejlődési lehetőségeket. Az írásos anyaghoz Detre Jenő műszaki osztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést. A leglényegesebb megállapítás: ütemesen fejlődik a nógrádi ipari szövetkezetek szolgáltatása. Kifejezésre jut ez az állóeszközök gyarapodásában, a tevékenységek bővülésében, az árbevétel növekedésében. A szolgáltatás terén jelentős strukturális átrendeződés ment végbe az elmúlt években, a korábbi nagyszámú felvevőhelyek és üzletek koncentrálódtak, s előtérbe került a gazdaságosság. A IV. ötéves tervciklus záró esztendejében, 1975- ben 47 millió forintra rúgott az ipari szövetkezetek szolgáltatása, s ebből 23 millió forintot tett ki a lakosságnak végzett munka. Az azóta eltelt időszakban több mint 125 millió forintra emelkedett a fogyasztási szolgáltatások árbevétele, s ezen belül csaknem 60 millió forintot képvisel a lakossági szolgáltatás. Az időközben hozott intézkedéseket, a megvalósított fejlesztéseket hosszú lenne felsorolni: többek között létrehozták a lakáskarbantartási társulást, a KIQSZ-szal megkötött szerződésben rögzítették a kisiparosokkal való együttműködést, átalányelszámolásos formába szervezték át a nem kellő hatékonysággal dolgozó egységeket, növekedett a kisszövetkezetek száma. Üj szolgáltatásokat vezettek be, mint például a számítógép- és irodagép-javítás, az ékszerjavítás, az elektrokozmetika. A szolgáltató egységek, illetve a szolgáltatóhálózat kulturáltságát, színvonalát nagyban javította az OKISZ által meghirdetett hároméves üzletkorszerűsítési pályázat. Nyolc megyei ipari szövetkezet 11,6 millió forint támogatást kapott, s több mint 25 milliós költséggel felújították a megye városaiban, falvaiban lévő szolgáltatórészlegeket. A megyei tanács ez idáig is segítette a kiemelt szolgáltatások fejlesztését, a szövetkezetek nem csekély támogatásban részesültek. Az ez évben bevezetett szabályozó hátrányosan érintette a szolgáltatást végző szövetkezeteket. A megváltozott közgazdasági feltételrendszer nem kedvez az átalányelszámolásos forma fenntartásá- nak_ sem, amelyet elsősorban az egy-két személyes üzletekben alkalmaznak. Méltánytalan, hogy ezek az apró egységek akkor is kötelesek forgalmi adót fizetni, ha éves árbevételük nem éri el a 250 ezer forintot, hiszen a magániparos ebben az esetben adómentes. Jozse Szmole, a Szlovén Dolgozók Szocialista Szövetségének (népfront) elnöke meghívására Pozsgay Imre, az MSZMP PB tágja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára pénteken délelőtt rövid munkalátogatást tett Szlovéniában. Lend- ván megbeszélést folytatott vendéglátójával a két társadalmi szervezet együttműködésének további elmélyítéséről, valamint a szlovéniai magyar és a magyarországi szlovén nemzetiség kulturális és művelődési igényei minél teljesebb kielégítésének érdekében megvalósítandó feladatokról. Találkozott a szlovéniai magyar nemzetiség képviselőivel is. Látogatására elkísérte Györke Sándor, hazánk jugoszláviai nagykövete. (MTI) Számítástechnikai napot szervezett tegnap délután a salgótarjáni középiskolák diákjainak és tanárainak a Madách Imre Általános Iskola és Gimnázium. A bemutatón lehetőséget adtak a számítástechnikával foglalkozó osztályok, szakkörök eddigi munkáinak ismertetésére, programcserére, ötletek és tapasztalatok átadására. . — Bencze —
