Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-27 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XUV. ÉVF., 12«. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. MÁJUS 27. PÉNTEK “íf X, ^LQÓ Tá'A' Külfejtéseket nyitnak a szénbányáknál (3. oldal) Á rózsa neve (4. oldal) Svédek Szirákon (3. oldal) A Nógrád Megyei Tanács ülése Megkülönböztetett figyelem Budapestre érkezett az osztrák külügyminiszter a pedagógusok elet* Kádár János fogadta Alois Mockot es munkakörülményeire Salgótarjánban csütörtökön ülést tartott a Nógrád Megyei Tanács, a testület munkájában részt vett Mun­kácsi Gyuláné, a Művelődési Minisztérium osztály- vezetője és dr. Szalai László, a megyei pártbizottság titkára, Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke in­dítványára megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Illés Miklósról, a megyei tanács nyugalmazott általá­nos elnökhelyetteséről, aki egész munkásságát a köz- igazgatásnak, a tanácsi tevékenységnek és Nógrád fejlesztésének szentelte. Ezt követően bejelentették; hogy a megüresedett megyei tanácstagi helyekre Pásztón dr. Boros Sándort, Nagylócon pedig dr. Hor­váth Istvánt választották meg. Ellenbach Istvánná, az ügyrendi bizottság elnöke jelentést tett a megyei tanácstagok választásának törvényességéről, s ezt kö­vetően a megyei tanács dr. Boros Sándor és dr. Hor­váth István mandátumát hitelesítette. Az elfogadott napirendnek megfelelően a megyei tanács a pedagógusok élet- és mun­kakörülményeinek összegzé­sével, az ezzel kapcsolatos további feladatok meghatá­rozásával folytatta munká­ját. Ezt a témát egyébként az egész megyére kiterjedő­en első alkalommal tárgyal­ta a testület. A jelentés elő­készítéseként kikérték mint­egy 200 pedagógus vélemé­nyét, s a helyzetelemzést megtárgyalta a pedagógusok szakszervezetének megyei bizottsága is. Véleményt mondott az előterjesztésről a művelődési bizottság, s a vi­tában elfogadott kiegészíté­sekkel együtt terjesztették a végleges anyagot a megyei tanács elé. A napirend elő­adója Berki Mihály, a me­gyei tanács elnökhelyettese, a művelődési bizottság el­nöke volt, aki szóbeli kiegé­szítőjében megállapította: — A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának sikeres végrehajtása nagyobb szakképzettséget, széles körű műveltséget igényel az élet minden területén. Ezt okta­tási rendszerünk minőségi fejlesztése alapozza meg. Szükséges ezért a tanulás, a műveltség társadalmi presz­tízsének emelése, az oktató­nevelő munka színvonalának, feltételrendszerének és ered­ményességének javítása. E célkitűzéseket csak képzet­tebb, magasabb színvonalú munkakultúrával rendelkező dolgozókkal lehet megvalósí­tani. Az előadó a továbbiakban példákkal igazolta, hogy a megyei tanács kiemelt fi­gyelmet fordított és fordít az általános, valamint kö­zépiskolai oktatás fejleszté­sére. Hangsúlyozta; az okta­tó-nevelő munka legfonto­sabb tényezője a pedagógus. Éppen ezért a megyei tanács megkülönböztetett figyelem­mel foglalkozik helyzetükkel, élet- és munkakörülménye­ik javításával. — 'Tudatában vagyunk an­nak. hogy az élet- és mun­kakörülmények alakulásában, a pedagóguspálya társadalmi elismertségének kifejezésé­ben meghatározó szerepe van a bér- és jövedelmi vi­szonyoknak. Döntő változást elérni csak központi bérin­tézkedéssel lehet, jelentős fejlődéssel, a legnagyobb feszültségek oldásával járhat viszont a megyei intézkedés is. Az utóbbira példa, hogy az elmúlt évben megyei pénzügyi forrásból származó bérfejlesztés a nógrádi pe­dagógusok több mint egyne­gyedét érintette. Számoltak azzal is, hogy a részleges bérintézkedés kivált bizo­nyos feszültségeket, ezt azon­ban vállalni kellett. Az erő­források elaprózása ugyanis súlyos hiba lenne, másrészt a fiatal pedagógusok bér- fejlesztésével a legnagyobb feszültséget enyhítették. Ez hozzájárult ahhoz, hogy megtartsák őket a pedagó- gúspályán. Vitaindítójában Berki Mi­hály szólt az előkészítő kon­zultációk során tett észrevé­telekről és javaslatokról. Ezek egy részét hasznosították, az indítványok másik csoport­ja azonban — ilyenek pél­dául a kastélyiskolák kivál­tása, korszerű tanműhe­lyek kialakítása, ezek gépparkjának felújítása, — csak hosszabb távon oldha­tók meg. Elhangzottak olyan javaslatok is, amelyek teljes, körű megoldása központi in­tézkedéseket igényel. Többek felvetették például, hogy 1984-ben csak a bejelentett pedagógus-bérfejlesztés első lépcsője történt meg. A pe­dagógusok társadalmi presz­tízsének helyreállító átfogó bérrendezés igényével egyet­értenek, s a megyei vezetés ezt kifejezte a legutóbbi mi­niszteri látogatás alkalmá­val is. Kitért Berki Mihály azok­ra a kérdésekre, amelyek­ben a konzultációk során élénk vita alakult ki, s ez többek között a területi pót­lékhoz, a letelepedési se­gélyhez, a jutalmazásra for­dítható összegekhez kapcsoló­dott. — Helyzetelemzésünket nem szűkítettük bérügyekre, részletes felmérés készült a pedagógusok lakáshelyzeté­ről, — folytatta a napirend előadója. — Ennek eredmé­nyeit felhasználva kívánjuk továbbfejleszteni a lakásgaz­dálkodás rendszerét, az első lakáshoz jutás fokozottabb támogatását, a letelepedés elősegítését. A munkakörülményeket meghatározó tanulócsoport­létszám, a taneszközökkel való ellátás, az iskolai mun­kaszervezés elemzése után Berki Mihály megállapítot­ta; eltökélt a szándék az ok­tató-nevelő munka feltétel- rendszerének, a pedagógusok helyzetének, élet- és munka- körülményeinek további tervszerű és folyamatos ja­vítására. Ennek érdekében tovább folyik az általános iskolaépítési program. A következő tervciklusban meg kell oldani a salgótarjáni kereskedelmi és vendéglátó szakiskola elhelyezését. Fel­adatokat ad a nyugat-nógrá­di térségből eljáró diákok megyébeni tanulásának meg­teremtése, s a célkitűzések között szerepel a pedagógus- állások versenyképes bérek­kel való meghirdetése. Több más feladat említése után vitaindítóját Berki Mihály azzal zárta, hogy a felnö­vekvő nemzedék nevelésében nagyon fontos, de nem ki­zárólagos szerepe van a pe­dagógusoknak, hiszen a csa­lád szerepét, a szülői példa- mutatást semmi sem pótol­hatja. A megyei tanácstagok ál­tal kézhez kapott írásos elő­terjesztés és a szóbeli kiegé­szítő élénk véleménycserét váltott ki, a kétórás vitában számosán kifejtették nézetei­ket. PERCZE DEZSÖNÉ (Szé- csény) mindenekelőtt arra utalt, hogy nyomon követ­hető a pedagógusok tekinté­lyének csökkenése, a több tudássá] elérhető alacsonyabb jövedelem nem ösztönöz. Szóvá tette, hogy a vezetők adminisztrációs leterheltsé­ge más érdemibb munkától veszi el az időt. Az igazgatóválasztások­kal “Kapcsolatban pedig utalt grr^.a tapasztalható gyakor­(Eplyiatás a 3. oldalon) fl Nógrád Megyei Tanács új elnökhelyettese Boros Sándor 1933-ban született. A középiskola befejezése után ösztöndíj­jal a Szovjetunióban foly­tatta tanulmányait, 1956- ban a Lomonoszov egye­temen szerzett diplomát. Hazatérése után a Tán­csics Mihály Közgazda- sági Technikumba került tanári munkakörbe. Az ellenforradalom ide­jén — a párt megyei bi­zottságának megbízásá­ból — szovjet egységek­nél tolmácsként dolgo­zott. Boros Sándor részt vett a pedagógus-párt­szervezet újjászervezésé­ben, a KISZ megalakítá­sában'. 1957-ben a Nógrád Megyei Tanács művelő­dési osztályán, majd 1959- től a párt megyei bizott­ságán dolgozott, 1962 és 1964 között a KISZ Nóg­rád Megyei Bizottságának első titkára volt. Ezt követően az SZKP Társadalomtudományi Akadémiáján tanult as­piránsként, megszerezte a filozófiai l tudományok kandidátusa tudományos fokozatot. Visszatérése után a Nógrád Megyei Ta­nács elnökhelyetteseként, majd a párt megyei bi­zottsága titkáraként dolgo­zott. 1977-ben a Kulturá­lis Minisztériumban mi­niszterhelyettesnek ne-, vezték ki, jelenlegi mun­kakörét (— az MSZMP KB agitációs és propa­gandaosztályának he­lyettes vezetője — 1980- tól tölti be. Boros Sándor munkája elismeréseként több al­kalommal részesült magas kitüntetésben, többek kö­zött tulajdonosa ía Munka Érdemrend arany fokoza­tának és a Szocialista Ma­gyarországért ) Érdem­rendnek. Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására csü­törtökön hivatalos látoga­tásra hazánkba érkezett Alois Mock alkancellár, az Osztrák Köztársaság szö­vetségi külügyminisztere. Az osztrák diplomácia vezetője megérkezését kö­vetően ünnepélyes külsősé­gek között koszorút helye­zett el a magyar hősök emlékművén a Hősök te­rén. Ezután a Külügymi­nisztériumban megkezdőd­tek a hivatalos magyar— osztrák külügyminiszteri tárgyalások. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt el­nöke, az Elnöki Tanács tag­(Folytatás a 2. oldalon) Bezárta kapuit a BNV Berecz Frigyes nyilatkozata vásári tapasztalatairól A BNV zárónapján, Be­recz Frigyes ipari miniszter csütörtökön összegezte az MTI munkatársainak az idei vásár tapasztalatait. A mi­niszter vitába szállt azokkal, akik szerint az ipar csak azt nyújtotta, amit tavaly, vagy azelőtt. — Ezen a vásáron a vállalatok és szövetkezetek számos olyan terméket is ki­állítottak, amely igazán kor­szerű és versenyképes — hangsúlyozta. — A beruházási javak mostani szakvásárán az elektronika állt a középpont­ban, szinte valamennyi ilyen terméket előállító vállalat egész sor újdonságot muta­tott be. Idesorolhatók az új számítógépek, az űrtávköz­lési adások vételére alkal­mas egyéni és közösségi rendszerek. Általában igen színvonalas volt a vegyipar részvétele a vásáron. Ta­pasztalható már némi arány- eltolódás a magasabb fel- dolgozottságú, értékesebb félkész és késztermékek irá­nyába. — A gépipari kiállítók so­rában színesnek bizonyult a járműipar bemutatója, de igazán friss újdonsággal nem jelentkeztek a hazai kiállí­tók. Ennek fő oka az, hogy például az autóbuszok ese­tében a sorozatgyártáshoz hiányoznak a korszerű fő­egységek, köztük a nagy telje­sítményű motorok. A jelen­legiek ugyanis elavultak és környezetszennyezők. Tehát hiába készült el a tervező­asztalon egy versenyképes, jó, modern konstrukció, ha a háttéripar ezzel nem ké­pes lépést tartani. — Szólni kell a kohászat bemutatójáról is. A termék- szerkezet gyorsított korsze­rűsítését előirányzó tervgaz­dasági bizottsági határozat még csak rövid ideje szüle­tett meg, tehát hatása egye­lőre nem érezhető. Ugyan­akkor kiállították a már ko­rábban kidolgozott új ter­mékeket, például a zomán­cozható acéllemezeket, ame­lyek a megújulásra való tö­rekvést reprezentálják. — A vásár tükre volt an­nak, amit az ipar ma pro­dukálni képes — mutatott rá Berecz Frigyes. — A mi­nisztériumban most folyik az iparpolitika átfogó elem­zése, értékelése, ha úgy tet­szik, átértékelése. Reálisan mérlegeljük az iparfejlesztés súlypontjait, figyelembe vé­ve a fejlesztés forrásait és lehetőségeit. Minderről az ipar vezetése az Országgyűlés soron követ­kező ülésszakán is beszámol majd — mondotta Berecz Frigyes. Takarékszövetkezeti szakemberek tanácskozása Gazdaságpolitikánk, jövő- tervezésünk szinte láncre­akcióként hozza mozgásba a pénzzel, a törvényesített pénzközvetítéssel foglalkozó szerveket, egyéneket, és ké­pez újabb és újabb jogszabá­lyokat. Nem véletlen hát, hogy még a témában jártas szakemberek is tudnak min­dig valami újat tanulni. A Fogyasztási Szövetkeze­tek Nógrád Megyei Szövet­ségének csütörtöki ülése eh­hez nyújtott segítséget. A szakmai találkozón megyénk takarékszövetkezetei vezetői­nek, képviselőinek tartott aktuális tájékoztatót dr. Ma­joros Anna, a SZÖVOSZ ta­karékszövetkezeti főosztályá­nak a vezetője. A főosztályvezető áttekin­tette az 1987-es *és az 1988- as évekkel, illetve az újabb törvényelemekkel (mint pél­dául a betéti és hitelkamat­emelések) összefüggő átme­neteket és gyakorlati válto­zásokat. Külön felhívta a jelenlévő takarékszövetkezeti szakemberek figyelmét a jogszabályok naprakész isme­retének szükségességére. A SZÖVOSZ előadója az új adó- és árrendszer beve­zetésének takarékszövetke­zeti tapasztalatai és az ebből adódó feladatok mellett rész­letesen beszélt az ország ta­karékszövetkezeti mozgalmá­nak lehetőségeiről, példákon keresztül érzékeltetve a na­pi valóságot. Az előadást követően a jelenlévő takarékszövetkezeti szakemberek szóltak helyi tapasztalataikról, illetve konzultáltak ezekről a SZÖVOSZ takarékszövetke­zeti főosztályvezetőjével.

Next

/
Thumbnails
Contents