Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-25 / 124. szám
2 NOGRÁD If«8. MÁJUS 25., SZERDA Az Egyesült Államok elnökének üdvözlő távirata Grósz Károlyhoz GRÓSZ KÁROLY őexcellenciájának, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának Budapest Kedves Főtitkár Or! Kérem, fogadja őszinte jókívánságaimat főtitkárrá választása alkalmából. Az amerikai nép nevében sok sikert kívánok önnek azon politikai és gazdasági reformok végrehajtásához, amelyek lehetővé teszik Magyar- ország számára, hogy maradéktalanul kiaknázza népének hatalmas tehetségét és alkotó szellemét. Engedje meg, hogy az alkalmat megragadva hangsúlyozzam, az Egyesült Államok eltökélt szándéka, hogy építsen a Magyarországgal jelenleg is meglévő jó viszonyra. Nagy várakozással tekintek találkozásunk elé az ön egyesült államokbeli látogatása alkalmával. Tisztelettel: RONALD REAGAN (MTI) Mikulics Tokióba utazott A thaiföldi miniszterelnök látogatása Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének meghívására május 25-én, ma hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Prem Tinszulanonda, a Thaiföldi Királyság miniszterelnöke. (MTI) Biankó Mikulics, a jugoszláv kormány elnöke kedden, Párizson át, hivatalos látogatásra Tokióba indult. Takesita miniszter- elnök meghívására május 26—28-án tartózkodik Japánban és tárgyalásainak középpontjában a kétoldalú gazdasági együttműködés témái állnak majd. Mikulics rövid időre megszakítja útját a francia fővárosban, ahol Michel Ro- card miniszterelnökkel a francia—jugoszláv kapcsolatok időszerű kérdéseiről folvtat megbeszélést. (MTI) Miniszteri szemle a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer építkezéseinél Három napig tartó miniszteri szemle kezdődött kedden Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter vezetésével a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer Komárom és Pest megyei építkezéseinél. A szemle megkezdése előtt a miniszter megnyitotta az esztergomi Magyar Vízügyi Múzeumban Múlt és jövő a Dunakanyarban címmel rendezett kiállítást. A tárlat a dunai Vízi erőmű tervezését megelőző időszakban, azaz csaknem három évtizede megkezdődött ásatások, régészeti feltárások eddigi eredményeit tárja az érdeklődők elé. A miniszter ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a vízlépcsőrendszer építése során. az eddigiekhez hasonlóan, a jövőben is kiemelt figyelmet szentelnek a történelmi emlékek felkutatásának, s alapkövetelmény a térség természeti, környezeti értékeinek a megóvása. A miniszter és a kíséretében levő szakemberek ezt követően a Visegrád és a Pilismarót térségében folyamatban levő munkálatokat tekintették meg. A kivitelezés irányítóinak tájékoztatása szerint jó ütemben halad a leendő duzzasztó kialakítása, az automatikus vízállapot- megíigyelő rendszer kiépítése már befejezés előtt áll. Számítógéppel irányított berendezései már az építkezés ideje alatt is és azt követően is fontos információkkal látják el a szakembereket. A környék három kőbányája — a szobi, a dunabogdányi és a váci — teljes kapacitással termel, hogy elegendő kővel lássa el az építkezéseket. A 11-es út Nagymaros térségében tervezett átépítésére a közeljövőben versenytárgyalást írnak ki. Ipolydamásd, Ipolytölgyes és Letkés határában árvízvédelmi töltés építése van folyamatban. A vidék több községében vízműépítő társulást szerveznek a vezetékes vízellátás megoldására. Esztergomban, mint az ottani munkálatok vezetői a minisztert tájékoztatták, többek között kiegészítik, megerősítik az ősi város árvíz- védelmi műveit. Elkészültük után többé nem kerülnek víz alá a Prímás-sziget épületei, sportpályái, s alkalom nyílik az üdülési lehetőségek jobb kiaknázására. A város közelében, azon a helyen, ahonnan a töltéshez szükséges földet kitermelik egv, a nemzetközi előírásoknak megfelelő méretű evezőspálya kialakítására lesz lehetőség. A Körtvélyes-sziget környékére vonatkozó terveket az utóbbi időben úgy módosították, hogy ez is védelmet kap az árvízi elöntések ellen, s ezzel megszűnik az ottani földek művelésének eddigi bizonytalansága. A Komárom és Almásfüzitő közötti Duna-szakaszon új árvízvédelmi töltést emelnek. Maróthy László kérdéseidre a szakemberek egyebek között elmondták, hogy a Duna vízszintjének emelése kedvezően hat a part menti kutakra: a jelenleginél lényegesen tisztább lesz a vizük. A víz minőségének védelme érdekében új szennyvíztisztító épül Komáromban és Esztergomban, az oroszlányit és a tatabányait pedig bővítik. A miniszter tájékozódott és meggyőződött arról., hogy az érintett települések lakóit időben és érdemben tájékoztatják a munkálatokról, s azok hatásairól. A miniszteri szemle ma Győr-Sopron megyében folytatódik, csütörtökön pedig a csehszlovákiai munkálatok megtekintésével zárul. Napirenden a szövetkezeti törvény Ülésezik a Legfelsőbb Tanács A szövetkezetekről és a lakásépítési program teljesítéséről szóló törvénytervezet vitája a fő napirendi pont a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa kedden megnyílt ülésszakán. A küldöttek emellett megvitatják a Legfelsőbb Bíróság jelentését, valamint azokat a rendeleteket. amelyeket a legutóbbi ülésszak óta hozott a Legfelsőbb Tanács Elnöksége. A szövetkezeti törvény tervezetét a szovjet lapok már hetekkel ezelőtt nyilvánosságra hozták, s a dokumentum azóta rendkívül élénk vita tárgya. A lapok hasábjain, a televízió és a rádió műsoraiban rendszeresen kifejtik véleményüket a mezőgazdaságban, iparban, szolgáltatásban dolgozók, közgazdászok, vezető szakemberek. A törvénytervezet már a nemrég lezajlott kolhozkongresszuson is a viták kereszttüzébe került, hiszen nemcsak a mezőgazdasági, ipari termelés feltételeit változtatja meg gyökeresen, de megbolygatja az e tevékenységet övező gazdasági környezetet is. Emiatt sokan szorgalmazták az előzetes vitában az adórendelet felülvizsgálatát is, hiszen — így az álláspont képviselői — az adózásra vonatkozó előírások éppen azt fékezik, aminek a szövetkezeti törvény tervezete szeretne nagyobb lendületet adni: a vállalkozókedvet. A mostani ülésszakon kell megerősítenie a Legfelsőbb Tanácsnak a tavaly Washingtonban aláírt szerződést a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakéták megsemmisítéséről. A ratifikációs javaslat az amerikai elnök moszkvai látogatásának előestéjén kerül a törvényhozás elé. Hétfőn fejezték be a szerződés beható elemzését, vitáját a törvényhozás két házának külügyi bizottságai, s a vita eredményeként — megnyugtató válaszokat adva a felmerült kételyekre, aggodalmakra- — egyhangúlag jóváhagyásra, törvényerőre emelési javaslattal terjesztik tovább a küldöttek elé. (MTI) AESZ ezüstjubileum 1963. május 25-én, harminckét független afrikai állam Addisz Abebában megalapította az Afrikai Egységszervezetet. Nevében az egység a célt fejezte ki. amelynek előmozdítására a pánaírikai szervezet törekedni hivatott. Feladatául szabta meg továbbá a tagállamok területi épségének és függetlenségének védelmét, a gyarmatosítás maradéktalan felszámolását a kontinensen. Az AESZ megalakulásakor a földrész országainak csaknem a fele volt még gyarmat. A hatvanas évek végére függetlenné váltak az angol és francia, a hetvenes évek közepén pedig a portugál gyarmatok, 1980-ban Zimbabwében létrejött a fekete többségi uralom. A tagállamok száma az eltelt negyedszázadban ötven- re emelkedett, de az egység óhaja az eltelt negyedszázadban nemcsak hogy beteljesületlen maradt, hanem magának a kontinentális szervezetnek a fennmaradása is többször veszélybe került. Az afrikai országok eltérő társadalmi és gazdasági berendezkedése, külpolitikai és külgazdasági orientációja, konfliktusai kivetültek a kontinentális szervezetre is. Az Afrikai Egységszervezetben maradéktalan egyetértés jószerével csak a Délafrikai Köztársaság apartheidrendszerének elutasításában, Namíbia függetlenségének követelésében, a nyugati hatalmak cinkosságszámba menő tétlenségének elítélésében van. A földrész egyéb gondjainak megoldásában ’már eltérnek a vélemények. Az AESZ egykori alapítói közül ma már csak Felix Houphouet-Boigny elefántcsontparti államfő és II. Hasszán marokkói király maradt meg tisztségében. Marokkó azonban 1984-ben — az AESZ történetében példátlan módon — kilépett a szervezetből, amikor teljes jogú tagként felvették a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaságot. Területét Marokkó sajátjának tekinti és bekebelezte. A nyugat-szaharai kérdés csak egy a földrészt megosztó viszályok közül. Az AESZ fontos feladatának tekinti, hogy közvetítsen e konfliktusokban. A rendezőelv a határok sérthetetlensége: Afrika országai 60 ezer kilométer hosszú, népeket, etnikumokat szétválasztó mesterséges határokat örököltek, ezek megbolyga- tásának az egész földrészre kiható következményei be- láthatatlanok lennének. Ezt tartotta szem előtt az AESZ. amikor Algéria és Marokkó. Etiópia és Szomália, Kenya és Szomália határviszályában közvetített; jelenleg Csád és és Líbia határvitájában fejt ki jószolgálati tevékenységet — a belügyekbe való be nem avatkozásnak az alapokmányban is rögzített elve azonban behatárolja lehetőségeit. Az Afrikai Egységszervezet talán legnyomasztóbb gondja a földrész katasztrofális gazdasági helyzete, különösen Fekete-Afrikában. A világnak az ENSZ által nyilvántartott 36 legszegényebb országából 26 afrikai. A kontinens országainak összadóssága a múlt év végén elérte a 218 milliárd dollárt. A gazdasági növekedés csaknem stagnál, a mezőgazdasági termelés bővülése pedig elmarad a népesség növekedésétől, ami Afrikában a leggyorsabb a világon. A földrészen élő 580 millió emberből a FAO becslése szerint 80—100 millió a rosszul tápláltak száma, közülük százezreket közvetlen éhhalál fenyeget. Az AESZ nemzetközi ösz- szefogást sürget a kontinens gazdasági talpraállításának érdekében. ígéretekben nincs hiány, a segítség azonban mindeddig messze elmaradt attól, amit az afrikai országok reméltek, s amire valóban égető szükségük lenne. Az afrikai országoknak azonban ahhoz, hogy szavuknak nagyobb súlya legyen, először saját nézeteltéréseiken kell felülkerekedniük. A kormányzati munka megújítása jegyében Az államminiszteri funkció Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, kormányfő a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában a kormányzati munka megújításáról szólva elmondta, hogy kezdeményezik az Országgyűlésben az államminiszteri tisztség betöltését. Jutassi György, a Minisztertanács parlamenti titkárságának helyettes vezetője az MTI érdeklődésére elmondta: nem új keletű funkcióról van szó. IV^r a Magyar Nép- köztársaság alkotmányának 1949-es, eredeti szövegében is szerepelt az államminiszteri tisztség, mint kormányfunkció. Ennek a tisztségnek a betöltése — ez a XX. század magyar történelméből is kiderül — általában bonyolult. sürgős cselekvést igénylő politikai időszakokban vált szükségessé, természetesen eltérő céllal. A második világháborút követően, a koalíció időszakában a különböző pártok vezetői kaptak államminiszteri tisztséget. Akkor ez a funkció politikai kiegyensúlyozó szerepet töltött be; ezzel kívánták biztosítani, hogy az adott párt a szükséges létszámban képviseltethesse magát a koalíciós kormányban 1957-től államminisztert olyan típusú feladatok ellátására neveztek ki, amelyek nem voltak beilleszthetők a tárcák tevékenységébe. Ezt a funkciót nem államigazgatási, adminisztratív feladatok, hanem politikai kezelést igénylő kérdések megoldására töltötték be. Ilyen államminiszter volt például Marosán György, 1956 és 1959 között. Az utolsó államminiszter Magyarországon Münnich Ferenc volt, aki 196Utől 1965-ig töltötte be ezt a tisztséget. Halála óta senki sem gyakorolta ezt a funkciót. Az államminiszteri tisztség valószínűleg ma sem a tárcákhoz kapcsolódó feladatok ellátását jelenti majd — mondotta Jutassi György. Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy ez a funkció nem azonos a kormánybiztosi tisztséggel. A legfontosabb különbség, hogy a kormánybiztos a gyakorlatban általában nem a kormány tagja, számára a kormány jogszabályban vagy eseti felhatalmazás alapján biztosít hatáskört. Az államminiszter tagja a kormánynak, tehát ugyanazok a jogai és kötelességei, mint a kormány bármely tagjának. Jakest fogadta Csao Ce-jang Milos Jakest, a CSKP KB főtitkárát, aki hétfőn érkezett hivatalos baráti látogatásra Pekingbe, fogadta Csao Ce-jang, a KKP KB főtitkára. A kínai pártfőtitkár reményének adott hangot, hogy a látogatás előmozdítja a két - ország kapcsolatainak elmélyülését. Csehszlovák pártfőtitkár több mint két évtizede nem járt hivatalos látogatáson Kínában. A mostani megbeszéléseken, a felek megállapították — ’mondta Jakes —, hogy a kulcsfontosságú nemzetközi kérdésekben álláspontjaik hasonlóak, sok vonatkozásban pedig teljesen azonosak. (MTI) Ortega a tűzszünet meghosszabbításáról A nicaraguai kormány egyoldalúan 30 nappal meghosszabbítja az országban május végéig érvényben lévő tűzszünetet. Ezt Daniel Ortega államfő jelentette be hétfői sajtóértekezletén Managuában. Ortega azt is közölte, hogy a nicaraguai vezetés álláspontja szerint Managuában - kellene megtartani a sandinista kormány és az ellenforradalmárok május 25—26—27-re kitűzött tárgyalási fordulóját. Ortega utalt arra, hogy egy hét múlva lejár a felek március végén aláírt ideiglenes tűzszüneti megállapodásának a határideje, s mostanáig nem tudták kidolgozni a végleges fegyvernyugvásról szóló egyezményt. Ortega értésre adta, hogy a sandinista néphadsereg nem szándékozik katonai akciókat indítani, s ezek újrakezdéséért az amerikai kormányt és az ellenforradalmat terhelné a felelősség. A La Prensa című ellenzéki lap hétfő esti számában Alfredo Cesar, a Nicaraguába utazó ellenforradalmi küldöttség vezetője emlékeztetett arra, hogy a sandinista kormánytagok az elmúlt hetekben egy „kontrák” elleni nagyszabású katonai offenzívát emlegettek, ha május végéig nem jön létre megállapodás a végleges tűzszünetről. Alfredo Cesar elmondta azt is, hogy tudomása szerint 26 amerikai demokrata párti törvényhozó levelet intézett Daniel Ortegához. Az amerikai politikusok — hangsúlyozta Alfredo Cesar — sürgették a nicaraguai kormányt, hogy az tegye lehetővé a humanitárius segélyek eljuttatását a „kontrák” számára. Ortega ezzel kapcsolatos hétfői bejelentése szerint a nicaraguai kormány elfogadta az Amerikai Államok Szervezete főtitkárának javaslatát, hogy az AÁSZ irányítása alatt működő pánamerikai feljesztési alap közvetítésével érkezzenek meg a humanitárius célú segélyek a Nicaraguában lévő ellenforradalmárokhoz. (MTI) Radioaktív szivárgás Sellafieldben Radioaktív szivárgás történt Nagy-Britanniában, a sellafieldi nukleáris dúsítóüzemben, amely a legsúlyosabb nyugat-európai nukleáris szerencsétlenség színhelye volt 30 évvel ezelőtt. Karbantartási munkák közben vasárnap plutóniumnitrát került a szabadba, ismerte el hétfőn az üzemeltető állami BNFL cég. Ezzel egvidőben, az üzem két volt alkalmazottja egy sajtóértekezleten a biztonsági rendszabályok elégtelenségével, egyes nukleáris balesetek eltitkolásával és a radioaktív szennyezés mértékét mutató adatok meghamisításával vádolta a létesítmény vezetőit. Sellafieldben — akkori nevén Windscaleben — 1957. október 7-én tűz ütött ki az egyik plutóniumtermelő reaktorban, s ennek következtében radioaktív anyagok jutottak a levegőbe. (MTI)
