Nógrád, 1988. május (44. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-24 / 123. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 123. SZÁM ÁRA: 1,80 FT 1988. MÁJUS 24., KEDD Rendkívüli tanácsülés Pászlón Uj megyei tanácstagot uá lasztotta k Rendkívüli ülést tartott tegnap Pásztó Város Taná­csa. A testület első napiren­di pontja megyei tanácstag választása volt: az ’április elején elhunyt Illés Miklós, nyugalmazott megyei tanács­elnök-helyettes, aki a pász­tóiakat képviselte a megyei testületben, helyébe válasz­tott a Pásztói Városi Tanács új megyei tanácstagot. A Hazafias Népfront Nóg­rád Megyei Bizottságának nevében Letovai Ildikó me­gyei titkár terjesztette elő a javaslatot: dr. Boros Sán­dort, az MSZMP KB agitá- ciós és propagandaosztályá­nak helyettes vezetőjét java­solta a testületnek megyei tanácstaggá megválasztani. A városi tanács a javaslatot egyhangúlag elfogadta és dr. Boros Sándort tanácstaggá megválasztotta. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelő­ség szakemberei összegezték első munkaügyi ellenőrzéseik tapasztalatait. A korábban csak munkavédelmi ellenőr­zésekkel foglalkozó hatóság feladatai tavaly egészültek ki a munkaügyi szabályokbe­tartásának vizsgálatával. Hat hónap alatt kétezer munkál­tatót kerestek fel, s vizsgá­lódásaik körülbelül másfél­két millió dolgozó munkavi­szonyával kapcsolatos kérdé­sekre terjedtek ki; 140 vál­lalatnál nézték meg, hogy miként tartják be a mun­karendre vonatkozó előíráso­kat. A vizsgált szervezetek 8tí százaléka papíron megfe­lelően szabályozta munka­rendjét. ám az esetek jó ré­szében még ezek a vállala­tok sem rendelkeztek olyan nyilvántartással, amiből meg­állapítható lett volna, hogy hányán vannak jelen, kik és milyen okból hiányoznak, s ebből adódóan a munkaidő­elszámolás körül is pontat­lanságokat tapasztaltak. Csaknem 300 munkahelyen külön ellenőrizték a törvé­nyes távollétre vonatkozó A tanácsülés — amelyen részt vett Devcsics Miklós, a megyei tanács elnöke — ezt követően a városi rendelő- intézet munkájáról és az adóhatósági munkáról hall­gatott meg tájékoztatót. Mindkét előterjesztést egyéb­ként két héttel ezelőtt tár­gyalta meg és fogadta el a végrehajtó bizottság. A városi rendelőintézet munkájáról szóló előterjesz­tés hangsúlyozta, hogy a ren­delőben ellátott gyógyítási funkciók a kórházi bázisin­tézményből alakultak ki, s ennek köszönhetően az in­tegráció Pásztón — az or­szágban elsők között — a hetvenes évek elején teljes­sé vált. Ez ma szakmai és gazdasági egységet jelent, a jó személyi együttműködés segítségével. A tájékoztató kitért arra is, hogy a végrehajtó bizott­munkaügyi szabályok alkal­mazását, azokat az eseteket, amikor a dolgozót állampol­gári kötelezettségének telje­sítése vagy más egyéb ok­ból a munkáltatónak el kell engednie a munkából. A vizsgálatok többsége itt is számottevő hiányosságokat mutatott ki. A legtöbb eset­ben nem volt nyoma annak, hogy a dolgozó milyen jog­címen van távol, s így az sem derült ki a nyilvántartás­ból, hogy arra az időre meg­illeti-e őt a fizetése vagy sem. Az előírások szerint ugyanis aki állampolgári kö­telezettségének tesz eleget — például tanúskodás vagy ka­tonai sorozáson, illetve köte­lező orvosi vizsgálaton való részvétel miatt — annak ar­ra az időre is jár munkabér, ellentétben azzal, aki ma­gánügyeinek intézése miatt távozik el a munkahelyéről. A felügyelők a hiányos nyilvántartások ellenére is igen tetemes időkiesést szá­moltak össze, öt hónap alatt a vizsgált vállalatok dolgo­zói összesen több mint 513 ezer órát voltak távol hiva­ság a téma tárgyalásakor az év végéig megoldandó fel­adatként írta elő a rendelő- intézet vezetésének, hogy munkaszervezési és egyéb in­tézkedésekkel enyhítse a rendelő zsúfoltságát és gon­doskodjon a hiányszakmák pótlásáról. Az adóhatósági munka ér­tékelése során elhangzott, hogy a tanácsi határozatok száma 1986-tól, a tehokive- tések miatt lényegesen meg­növekedett, s mivel ez a fi­zetési kötelezettség a lakos­ság legszéiesebb rétegét érin­tette. ezzel volt és van a legtöbb adminisztráció is. Évente ezren felül hoznak határozatot a különböző vál­tozások és a szociális körül­mények alapján az adótörlés miatt tehoügyben. Ugyan­akkor a lakosság fizetési morálja ezen a területen ítélhető a leggyengébbnek. talos vagy magánügyeik in­tézése miatt. A felügyelők tapasztalatai szerint a munkáltatók igen­csak eltérően értelmezték ed­dig a felmondási idővel kap­csolatos előírásokat. A jog­szabály úgy rendelkezik, hogy a dolgozót — ha a vállalata mond fel neki — a felmondási idejére csak rend­kívüli esetben lehet 30 nap­nál tovább felmenteni a munkavégzés alól. Erre egyetlen példát hoz fel jog­szabály, azt az esetet, ami­kor a dolgozónak létszám- csökkentés vagy átszervezés miatt mond fel a vállalata, s újraelhelyezkedése nehéz­ségekbe ütközik. A munkáltatók azonban más esetekben is több hó­napra felmentést adtak a munkavégzés alól. A felmon­dási idővel kapcsolatos sza­bályok betartását 231 mun­káltatónál ellenőrizték, ahol tíznél már eleve hibásan fo­galmazták meg a kollektív szerződés idevonatkozó ré­szét. Az ellenőrzések során 5167 konkrét felmondást is (Folytatás a 2. oldalon.) Elnöki értekezlet a MESZÖV-nél Külkereskedelem alanyi jogon A Fogyasztási Szövetkeze­tek Nógrád Mégyei Szövet­ségének tegnapi, elnöki ér­tekezletén először Máté Csa- báné, a MÉSZÖV titkára tartott időszerű kérdésekről tájékoztatót, majd Egyed Gyula, megyénk külkereske­delmi felelőse kapott szót a Külkereskedelem alanyi jo­gon témában. Az alanyi jogon történő külkereskedelemről szóló ke­reskedelmi minisztériumi rendélet 1987 decemberében jelent meg, s azóta már sza­bályozták a gyakorlását. A külkereskedelemben - az ed­diginél több gazdálkodó egy­ség számára zöldutat bizto­sító rendelet — az adott fel­tételek mellett — tulajdon­képpen történelmi áttekintést igényel. Erről Egyed Gyula röviden elmondta, hogy a külkeres­kedelmet sokáig állami mo­nopóliumként kezelték. Az államosítások után részben elhermetizálták a termelőket a piacoktól, melyben az öt­venes évek vége felé követ­kezett be változás, amikor a szakkülkereskedők mellett megnőtt a külkereskedelmi joggal rendelkező termelő- vállalatok száma is. Az olajárrobbanást köve­tően az állam újra szigorí­totta a külkereskedelmi jo­gokat, mígnem a nyolcvanas évek gazdaságpolitikája ho­zott újabb enyhülést, illetve rugalmasságot. Áz 1987-es rendelet értel­mében személyi, szakmai fel­tételek megléte és az ezeket követő szakminisztériumi be­jegyzések után jogot kaphat az érintett gazdasági egység, de akár magánszemély is. ám — mint mondta a me­gyei külkereskedelmi felelős — utóbbi csak saját termé­keivel kereskedhet. A MÉSZÖV egységiben is elképzelhető a jövőben a té­ma iránti érdeklődés, vala­mint tevékenység, ezt a célt szolgálta a tájékoztatójel- legű előadás. Szeptemberben egyébként újabb kétéves időtartamú idegen nyelvű levelező kép­zés indul (német nyelven) a megyeszékhelyen. Az itt vég­zettek hasznos segítőtársai lehetnek azoknak a gazdasá­gi egységek stratégiai döntést meghozó vezetőinek, akik úgy döntenek, hogy élni kí­vánnak a minisztériumi ren­delet adta lehetőségekkel. A munkaügyi ellenőrzések tapasztalatai-------------------------------------------------------------^ N ógrádiak az országos pártértekezletrol (3. oldal) Követésre méltó évtizedek (5. oldal) Utánpótlás-nevelés (7. oldal) Fórum nagycsaládosoknak Nagycsaládos anyák ré­szére szervezett fórumot hétfő délután a Hazafias Népfront társadalompoliti­kai tanácsa Balassagyarma­ton, a városi tanács épüle­tében. Először a Kiss Ár­pád Általános Iskola ének­kara köszöntötte rövid mű­sorral az édesanyákat, ezt követően Miklósik Ignác- né, a társadalompolitikai ta­nács titkára bevezetőjében elmondta, hogy Balassagyar­maton első ízben rendeznek ilyen összejövetelt, mivel a családi pótlék növekedése ellenére a nagycsaládosok helyzete egyre nehezebbé válik. Első napirendi pontként Révészné Funk Zsuzsanna a nagycsaládosoknak nyújtha­tó segítség lehetőségeiről tájékoztatta a megjelente­ket. Szólt arról, hogy a ta­nács lakásigénylésüket maxi­mum két éven belül kielé­gíti, a minőségi csere azon­ban a szűkös keretek miatt időnként nehézségekbe üt­közik. Informálta a szülő­ket, a gyermekek részére igényelhető rendszeres ne­velési és a rendkívüli gyám­ügyi segély lehetőségeiről, összegéről. Elmondta, hogy a pénz­ügyi keretek szűkössége mi­att az elmúlt évben az ad­ható maximális összegnek a tanács csak egynegyedét tudta kifizetni. De növelik az erre szánható összeget. A tájékoztató után a meg­jelent nagycsaládos anyák tettek fel kérdéseket. El­hangzott egyebek között, hogy a vállalatok sok eset­ben negatívan állnak hoz­zá a kisgyermekes anyák táppénzigényléséhez. Felve­tődött, hogy az illetékesek számoltassák el a szülőket a segély felhasználásáról. El­mondták, hogy az óvodai és általános iskolai étkezési, térítési díjszabás nem tá­mogatja a nagycsaládosokat. Felmerült az is, hogy nincs megoldva Balassagyarma­ton a gyermekélelmezés, a díj növekedésével az étel minősége nincs arányban. Sok esetben a gyermekek­nek nem jut elég idejük az ebéd elfogyasztására sem. A tanács képviselői meg­ígérték, hogy a kérdésekről, problémákról tájékoztatni fogják az illetékes szerve­ket. Szakmai rendezvények, üzletkötések a BNV-n Hétfőn folytatódtak a szakmai rendezvények a BNV-n, számos korábban megkezdett üzleti tárgyalás szerződéskötéssel zárult. A legjelentősebb megálla­podást a magyar—szovjet közös tulajdonban levő Mik- romed Kft vezetői írták aló a kanadai Idee Internatio­na! céggel. Eszerint 4 mil­lió dolláros alaptőkével, montreali székhellyel vegyes vállalatot hoznak létre. A töke 70 százalékát adják a kanadaiak, 30 százalékát pe­dig a magyar—szovjet ve­gyes vállalat. Az új cég egy magyar találmány alapján ultrahangos diagnosztikai készülékek sorozatgyártására rendezkedik be, részben sa­ját üzemében, részben a Mikromednél. Olyan, a vi­lágon is egyedülálló hordoz­ható készülékről van szó, amelyet az állatgyógyászat­ban és humán célra egy­aránt alkalmazhatnak. Az előzetes piacfelmérés szerint az amerikai kontinensen legalább 100 millió dollárért tudnak majd eladni a készü­lékből. Azt is tervbe vet­ték, hogy a későbbiekben EKG-berendezéseket is elő­állítanak. Az idei tavaszi vásár új vonása, hogy az egymás után alakuló kereskedelmi bankok intenzív üzleti tár­gyalásokat folytatnak part­nereikkel. Máris számos megállapodásról érkezett hír. Az Ipari Fejlesztési Bank, az egyik ilyen, hétfőn alá­írt szerződés alapján 28 millió forintos hitelt nyújt egy új vegyipari üzem fel­építéséhez a néhány évvel ezelőtt alakult Nitroil Vegy­ipari Termelő-Fejlesztő Kö­zös Vállalatnak. A bank korlátolt felelős­ségű társaságot is alapított egyik társszervezetével, a Magvar Hitelbankkal és a SZKI—Scil Vállalattal. Tu­lajdonképpen egy meglevő vállalkozás alakult át kft-vé, mégpedig alaptőke-emelés­sel. Ezáltal felgyorsul a vállalkozásnál a technológia korszerűsítése. Gyöngyös készíti a kaukázusi kefirt. Pásztórói látják el a megyét tejjel jés kakaóval. Szécsény sajtjairól is híres. Az egészséges táplálkozás hallatán, sokunkban a tejből és azok termékeiből készült készítmények jutnak eszünkbe. Ezért is illik {nagyobb figyelmet fordítanunk május 24-re, a nemzetközi tejnapra. Hazánkban az utóbbi öt évben ’ 25 kilogrammal «emelkedett fejenként a tejből és lejtermékek­ből a fogyasztás, de még mindig elmarad a nyugat-európai országok fogyasztási színvonalától. Tavaly kétmilliárd liter tejet vásároltak .fel tejipari vállalataink. Felvételeink a közép-magyarországi tejipari vállalatok munkájába enged­nek bepillantást.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents