Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 88. SZÁM ARA: 1,80 FT 1988. ÁPRILIS 14., CSÜTÖRTÖK Áz adószakértő válaszol (3. oldal) Áz olvasók fóruma (4. oldal) Egy hét a rádióban és a tv-ben (5. oldal) Nem terveztek nehézkes évkezdést Tovább bővíti tökéspiaci kapcsolatait a kábelgyár Sikeres évzárás után fe­szített tempóban folytatódott ez évben a termelés a ba­lassagyarmati kábelgyár­ban. (Tavaly a gyár árbevé­tele 2 százalékkal haladta meg a tervezettet, nyolccal a megelőző évit, s 15 százalé­kos fejlődést ért el a tőkés- export-árbevételben.) Az idei első negyedévre nem terveztek a gyárban ne­hézkes évkezdést: az első három hónapra szóló elő­irányzat pontosan az éves terv időarányos része. Az ehhez szükséges piaci mun­kát időben elvégezték, se­gített ebben az elmúlt két esztendőben korszerűsített kereskedelmi szervezet, s természetesen a Transelekt- róval kialakított jó együtt­működés is. A balassagyarmati kollek­tíva 630 millió forintos ter­melési értéket produkált március végéig. A szerződé­sek teljesítésében csupán a szigtelt termékek esetében mutatkozik jelentéktelen el­maradás, ez is a PVC-hiány- ra visszavezethetően. A gyárban évek óta ki­emelt jelentőséget tulajdo­nítanak a nem rubelelszá­molású értékesítés bővíté­sének. Mind több tőkés­piaci partnerrel építenek ki gyümölcsöző üzleti kapcso­latot, a rendeléseket határ­időre és jó minőségű ter­mékekkel elégítik ki. így az­tán nincs semmi Véletlen­Készül a sodrott szabadvezeték. —kulcsár-fotó— szerűség abban, hogy az idei év első három 'hónapjában a gyár tőkésexport-term elé­se megközelítette, az árbe­vétel pedig meg is haladta a 300 millió forintos érté­ket. A legjelentősebb szállít­mányokat indiai, kínai, jor- dániai, svéd, finn és li­echtensteini vevőik kapták. Angol partner részére ez­úttal első ízben gyártott sza­badvezetéket a gyár. A zökkenőmentes első ne­gyedévi termelés után ígé­retes a gyár számára a kö­vetkező három hónap is. Megfelelő rendelésállomány áll rendelkezésére, a szer­ződések teljesítése pedig jó alapot szolgáltat az idei év­re szóló tervek sikeres vég­rehajtásához. Megalakult a Széchenyi István Gazdasági Társaság Megalakult a Széchenyi István Gazdasági Társaság, amely kisvállalatok, kisszö­vetkezetek, nem önálló jogi személyiségű egyéni és tár­sas vállalkozók tevékenysé­gének finanszírozásával, hi­telezésével foglalkozik — je­lentették be az alapítóik szer­dán, a MUOSZ székházában megtartott sajtótájékoztatón. A gazdasági társaságot 30 millió forintos alaptőkével a Magyar Hitel Bank és há­rom leányvállalata — a Be­fektetési Bank, az Ingatlan­forgalmazási Leányvállalat és a Pannonlizing Leányvál- lalat —, valamint a KIOSZ, a KISOSZ és az OKISZ hoz­ta létre. Az új gt a kisvál­lalkozóknak kínálja banki szolgáltatásait, így bank­számláikat vezeti, eseti és rendszeres átutalási megbí­zásaikat teljesíti, és szá­mukra rövid lejáratú hite­leket is nyújt. Tervezi, hogy az ígéretes vállalkozások számára középlejáratú hite­leket is nyújt, sőt, követelé­seiket is megvásárolja. A Magyar Hitel Bank tár­gyalásokat kezdett ä Világ­bankkal arról, miként lehet­ne a kisvállalkozók tevé­kenységének jelentősebb fejlesztését külföldi tőkével meggyorsítani. A megbeszé­lések biztatóak, az elképze­lések szerint lehetőség nyí­lik arra, hogy a Világbank az ipari szerkezetátalakítás gyorsítására biztosított hi­teleinek egy részét — a gaz­dasági társaság segítségével — a kisvállalkozások kap­ják meg. A pénzintézet se­gítséget nyújt a magánvál­lalkozások egyes termékei külföldi értékesítésének megszervezéséhez is. Infor­mációs rendszert építenek ki, hogy a külföldi vásárló­kat tájékoztatni tudják a magyar kisvállalkozók kíná­latáról. Az új pénzintézet segítsé­gével a hazai kisiparosok, gazdasági munkaközösségek korszerű külföldi kisüze­mi technológiákhoz is jut­hatnak a későbbiekben. Ilyen — a könnyűiparban, a számítástechnikában és a mezőgazdaságban alkalma­zandó — Távol-Keletről im­portált technológiákról már tárgyalásokat kezdtek. A sajtótájékoztatón el­mondották, hogy a gt-nél elhelyezett vállalkozói beté­tek összege meghaladja a pénzintézet által nyújtott hi­telek állományát. A partne­reknek nyújtandó hitelek esetében elsősorban azt vizs­gálják, hogy a vállalkozó korábban tisztességesen fi­zette-e adóit, rendben eleget tett-e egyéb fizetési kötele­zettségeinek. A gazdasági társaság által kezelt szám­lák egyébként titkosak. Szovjet tervezet Genfben Kiegészítő jegyzőkönyv tervezetét terjesztette elő szerdán a szovjet küldöttség a nukleáris kísérletek kor­látozásáról és beszüntetésé­ről folyó genfi tárgyalások plenáris ülésén. A jegyző­könyvet a békés célú, föld alatti robbantásokról 1976- ban kötött szerződéshez mellékelnék. A szovjet küldöttség ál­tal előterjesztett kiegészí­tő jegyzőkönyvtervezet le­hetővé teszi a szovjet—ame­rikai tárgyalások első sza­kaszának mielőbbi befeje­zését, s az áttérést a követ­kező szakszra, amelyben megvizsgálnák a nukleáris robbantások erejének és szá­mának további lényeges kor­látozását, egészen a robban­tások beszüntetéséig. (MTI) Több figyelmet a fiatalokra! Ülésezett a KISZ NógrU Megyei Bizottsága Rendkívüli ülést tartott tegnap délután a KISZ Nóg- rád Megyei Bizottsága. A véleménycsere során a fia­talok az országos pártérte­kezlet állásfoglalás-terve­zetéről szóltak. A szerdai összegző jellegű értekezletet alapszervezeti, üzemi és te­rületi bizottságok vitái előz­ték meg, s az ezeken felme­rült gondolatokat és javas­latokat a városi, illetve a városi jogú KlSZ-bizottsá- gok titkárai ismertették a testület tagjaival. Az észrevételek az'állásfog- lalás-tervezet három téma­körét állították középpont­ba: így a politikai intéz­ményrendszer megújítását, a gazdaság reformját és az if­júság helyzetét. Mindezen túl csaknem valamennyi hoz­zászóló felvetette, hogy a Központi Bizottság állásfog­lalás-tervezete néhány he­lyen túlságosan általános, nem fordít elég gondot a „hogyanra” és a „miként­re”. Az intézményrendszer vál­tozása kapcsán került szó­ba, hogy a tervezet kritiku­sabban és önkritikusabban fogalmaz, mint a korábbi határozatok, de a nyíltsá­got még szélesíteni szüksé­ges. A balassagyarmati fia­talok szerint egyértelműb­ben meg kellene határozni a társadalmi és tömegszerve­zetek helyét, szerepét a tár­sadalom életében. Emellett több információt várnak a döntést hozó fórumok mun­kájáról. Sokan állapították meg, hogy a társadalom jövője el­sősorban a fiatalokat érin­ti. Ebből a szemszögből néz­ve pedig kevés szó esik az ifjúság helyzetéről, problé­máinak megszüntetéséről, munkahelyi, szakmai előre­lépésük lehetőségeiről. A Sal­gótarjánból érkezett véle­mények szerint mindezzel konkrétabban kellene fog­lalkoznia majd a végleges állásfoglalásnak. Az állásfoglalás-tervezetet összességében jó vitaanyag­nak minősítették a résztve­vők, s üdvözölték magát a vitát, a beleszólás lehetősé­gét a végleges állásfoglalás kialakításába. (r) Munkanélküliség, bérreform, szakszervezeti jogosítványok Véget ért a munkaügyi tanfolyam Szembe kell néznünk az­zal a ténnyel, hogy munka- nélküliség volt, van és lé­nyegesen nagyobb lesz az el­következő néhány évben. Nem szabad szembekötősdi módon elkendőznünk egy valós problémát, mert ugyan­úgy járhatunk, mint az inf­lációval : ezt a szót sem mer­tük éveken keresztül ki­mondani, helyette „tapinta­tosan” a központi áremelés fogalmát használtuk. Ezekkel a gondolatokkal kezdte előadását Bukta László, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnök- helyettese a Salgótarjánban tegnap véget ért munkaügyi továbbképzésen, majd a munkanélküliekről beszélt. Az év végén a munkavi­szony nélküli álláskeresők száma elérte a 11 ezret, de nagy részük rövid időn be­lül álláshoz jutott. A három hónapnál is többet várako­zók száma viszont megkö­zelítette a 900 főt. Elhelyez­kedési támogatásban csupán 47-en részesültek. Bukta László előadása to­vábbi részében szólt az át­képzésről, az elhelyezkedési támogatásról és a foglalkoz­tatási alap szerepéről, fel- használásáról, majd a bér­reformról. Jogos igény, hogy vizsgáljuk felül a bérará­nyokat, tegyük helyére az egyes szakmákat. Várható azonban, hogy a belső át­rendeződés kétségtelenül újabb foglalkoztatási gon­dokat hoz majd felszínre. A nap további részében dr. Garzsó Lilla, a SZOT tit­kára beszélt arról, hogy a szakszervezetek funkciói — érdekvédelem és a terme­lés, gazdálkodás segítése — ma, amikor megingott a munkahelyi biztonság, el­lentmondásba kerültek. Az is elhangzott, hogy egyes vállalatoknál a szakszerve­zetek nem álltak helyzetük magaslatán, amikor az el­bocsátások kapcsán élhettek volna vétójogukkal. A tanfolyamot záró kon­zultáció előtt Rácz Albert, a társadalombiztosítási fő- igazgatóság vezetője szólt az aktuális társadalombiztosí­tási kérdésekről. A határban járva A Szügyi Madách Im­re Tsz siroki tábláján a lencsevetést ellenőrzi Cserháti Zoltán elnök. A jó időt kihasználva megyénk valamennyi mezőgazdasági üzemé­ben felgyorsultak a ta­vaszi munkák. Határ­járó képes riportunkat a 3. oldalon olvashat­ják. Ukrán delegáció Észak­Magyarországon A Magyár Gazdasági Ka­mara Észak-magyarországi Bizottsága meghívására a héten Észak-Magyarorszá­gon járt az ukrán kamarai delegáció. Tárgyalásai so­rán több vállalat képviselő­jével találkozott. A látoga­tás fő célja az információ- csere, valamint a szovjet és a magyar cégek egymáshoz való közelítése. Az ukrán vendégek konkrét ajánla­tokkal érkeztek három (a könnyűipar, az építőipar és a kereskedelem) területét illetően. Természetesen a magyar partnerek is tettek ajánlatokat, melyeket köz­vetít majd az ottani cégek­nek az ukrán kamara. Tíz észak-magyarországi kereskedelmi cég is részt vett a tárgyalásokon. Ezek vezetőivel elsősorban a le­hetőségeket vizsgálták meg, nevezetesen: milyen terüle­ten, mit és milyen formá­ban exportáljanak, illetve importáljanak. Az ukrán delegáció tagjai, mint elmondották, jó be­nyomásokat szereztek a ma­gyar cégekről. Visszatértük után felgyorsítják a kap­csolatok mielőbbi „tető alá hozatalát”. A kölcsönös elő­nyökön alapuló együttmű­ködés további javítását szol­gálja az a szerződés is, me­lyet V. P. Janovszkij, az ukrán kamara elnökhelyet­tese és dr. Csűri Ferenc, a kamara észak-magyarországi bizottsága nevében írt alá. Megalakult az olasz kormány Rómában tegnap megala­kult az új olasz kormány, élén Ciriaco De Mitával, a kereszténydemokrata párt főtitkárával. Az Olasz Köz­társaság történetében ez a 47. kormány, ezt is öt párt (a kereszténydemokrata, szo­cialista, szociáldemokrata, republikánus és liberális) alkotja. A pártok közötti erővi­szonyok szempontjából alap­vetően nem történt sok vál­tozás az előző kormányhoz képest. De Mita kabinetjé­ben tizenöt keresztényde­mokrata miniszter foglal he­lyet (a miniszterelnökön kí­vül), a szocialista párt ki­lenc taggal képviselteti ma­gát, a republikánusok há­rom, a szociáldemokraták két, a liberálisok pedig egy sze­mélyt delegáltak a testület­be. Az új „csapatban” bennma­radt miniszterek közül né- hányan' más tisztséget kap­tak. A már említett Gaspa- rin kívül Amintore Fanfa- ni belügyminiszterből költ­ségvetési miniszter lett. A belügyi tárcát Antonio Gava irányítja, aki viszont a pénz­ügyminisztérium vezetését engedte át Emilio Colombó- nak, a költségvetési és ter­vezési tárca volt birtoklójá­nak. Calogero Manpino, a volt szállítási miniszter ez­úttal mezőgazdasági- és er­dészeti miniszter lett, Girgio Santuz pedig a közigazgatási minisztérium éléről átkerült a szállítási miniszteri poszt­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents