Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-08 / 83. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1 XUV. ÉVF., 83. SZÁM ARA: 1,80 FT 1988. Április 8., péntek % ^ \v Mu y n Görbe ország" áramgörbéi (3. oldal) Füstmentes füstölgés (5. oldal) Túl a kétezer-ötszázadik gólon (7. oldal) Milos Jakes baráti munkalátogatása TESZÖlf-küldöttközgyűlés Nyitott tervek — piachoz való igazodás Csütörtökön Salgótarjánban tartotta meg küldöttközgyűlését a Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége. Deák Pál, a TESZÖV titkára fűzött szóbeli kiegészítőt az előzőleg írásban kiküldött anyaghoz, amely a termelőszövetkezetek és közös vállalatok elmúlt évi gazdálkodását értékelte és meghatározta az idei feladatokat. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának meghívására csütörtökön baráti munkalátogatásra Budapestre érkezett Milos Jakes, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Kíséretében van Michal Stefanák, a CSKP KB tagja, a külügyi osztály vezetője. A Ferihegyi repülőtéren Kádár János, valamint Kó- tai Géza, a KB tagja, a külügyi osztály vezetője fogadta a csehszlovák vendégeket. Jelen volt Baritv Miklós, hazánk prágai és Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Kádár János és Milos Jakes a délelőtti órákban megbeszélést tartott a csehszlovák vendégek szállásán. Az eszmecserén részt vett Kó' tai 'Géza és Michal Stefanák. A testvérpártok vezetőinek Ma is igaz a mondás: az erdő az ember barátja. A fa végigkíséri életünket a születéstől a halálig: belőle készül a bölcső és a koporsó, fa az alapanyaga használati tárgyaink jelentős részének. Fahasábok tüze ad meleget otthonunknak, s a nyári rekkenő kánikulában dús lombú fa hűvösében pihenjük ki fáradalmunkat. Mindezek a szép gondolatok csütörtökön, az Érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Termelő- szövetkezet irodaházának nagytermében is elhangzottak, ahol a fásítási hónap megyei megnyitóját tartották. A házigazdák nevében Sajgó Ferenc elnök köszöntötte a jelenlévőket, majd emlékeztetett rá: immár nemes hagyomány hazánkban, hogy tavasszal összefognak a fiatalok, s szabad idejükben fát ültetve gyarapítják erdőinket, ligeteinket. A dicséretes munkát a Hazafias Népfront szervezetei és a tanácsok szervezik, de az intézmények, az üzemek is mozgósítják kollektívájukat. Ezután dr. Rada Antal, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium miniszteri tanácsosa mondott megnyitó beszédet. Kiemelte: erdőtelepítési munkánk világviszonylatban is jónak nevezhető, hiszen négy évtárgyalását követően az MSZMP Központi Bizottságának nevében Kádár János díszebédet adott Milos Jakes tiszteletére. Az ebéden, amelyen részt vett a magyar párt- és állami élet több vezető személyisége, Kádár János és Milos Jakes pohárköszöntőt mondott. Milos Jakes és kíséretének tagjai délután Budapest nevezetességeivel ismerkedtek. A rövid városnéző sétán Iványi Pál, a Fővárosi Tanács elnöke kalauzolta a vendégeket, akik elsőként Budapest külföldi látogatóinak kedvelt úti célját, a Halászbástyát ejtették útba. A Duna bal partjára látképet nyitó mellvédek mellett elsétálva a magas rangú vendég nemcsak Budapest panorámájával ismerkedhetett meg, hanem a nagyváros mindennapi életéről, gondjairól is képet tized alatt 12-ről 18 százalékra növekedett az erdőborította országrészek aránya. Ugyanakkor nincs okunk áz elégedettségre, hiszen nem vigyázunk kellőképpen az értékeinkre. Az ipari szenv- nyeződés következtében ma már erdeink fáinak 10—12 százaléka tekinthető betegnek, s a gátlástalan irtás következtében évente hektárok sokaságáról tűnik el az erdő. A házak körüli ligetek fáit is gyakran kivágják, ágaikat törik-zúzzák a lakók. Az elmúlt években igen sikeresek voltak a fásítási akciók. Szinte nem volt fiatal, aki néhány fát ne telepített volna a „Minden gyermek egy fát” mozgalom keretében. Most, a motorizáció korát élve, kibontakozott egy új mozgalom, az „Egy autó, egy fa” akció. Az idei tavaszon országszerte 8 millió facsemete kerül földbe a fiatalok keze munkájának köszönhetően, s az erdészetekben 220 millió csemetével szaporítják, hazánk faállományát. Egy nagyvonalú elképzelés értelmében 1991—2000. között 150 ezer hektár új erdőt telepítünk, 80 százalékban gazdasági és 20 százalékba!) környezetvédelmi céllal. (Folytatás a 2. oldalon) alkothatott a tanácselnök tájékoztatása alapján. A rövid városnéző program a Belvárosban ért véget; Milos Jakes és kísérete végigsétált a Váci utcán, s megtekintette a Duna korzót. A városnézés után Kádár János és Milos Jakes a Központi Bizottság székházában szűkebb körben folytatott megbeszélést. Baráti munkalátogatasá- nak befejeztével csütörtökön a kora esti órákban elutazott Budapestről Milos Jakes. A CSKP KB főtitkárának és kíséretének búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kádár János és Kótai Géza. Jelen volt Barity Miklós és Ondrej Durej. (A munkalátogatásról kiadott közös közlemény a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács Kormánvszóvivöi tájékoztató A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Gr ősz Károly miniszterelnök jelentését Willi Stophnak, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Magyarországon tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kormány megtárgyalta az 1987. évi pénzügyi-gazdasági ellenőrzésekről, valamint a népi ellenőrzés 1987. évi munkájáról szóló előterjesztéseket. A Minisztertanács áttekintette a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetekről szóló törvényerejű rendeletet, és javaslatot tett az Elnöki Tanácsnak az érvényben lévő jogszabály módosítására. A kormány elfogadta Sopron—Kőszeghegy alja üdülőkörzet regionális rendezési tervét és fejlesztési programját. A Minisztertanács ülését követően Bányász Rezső a kormányülés témáival kapcsolatos kérdésekre válaszolt. Az azzal kapcsolatos kérdésre vonatkozóan, hogy Romániában újabban a nemzetiségi lapok is kizárólag románul közlik az országban lévő helységek elnevezését, illetve azzal kapcsolatban, hogy a kárpátaljai magyar újságok a Szovjetunióban éppen most tértek át a települések magyar nevének használatára (Magyar Rádió kérdésé) elmondta: örömmel észleljük, hogy Kárpát-Ukrajnában a peresztrojka jegyében a magyar helységneveket használják a magyar nyelvű tömegtájékoztatási eszközök. A kérdés másik részéről szólva rámutatott, hogy a magyar kormány elvi álláspontja ebben a kérdésben régóta változatlan. Ezt oly (Folytatás a 2. oldalon.) Megyénk termelőszövetkezeteinek eredménye azt bizonyítja, hogy a kollektívák többségében az erőfeszítések sikeresek voltak. A termelési érték jelentősen — 9,3 százalékkal — nőtt és meghaladja az országos átlagot, a 313 millió nyereség pedig megközelíti a korábbi évek szintjét. Ennek eredményeként az érdekeltségi alap 51,2 százalékkal, a saját vagyon pedig 3,8 százalékkal gyarapodott. Az alacsony hatékonyságú nagyüzemek száma héttel csökkent. egy termelőszövetkezet veszteséggel zárt. Az eredmények mellett szóba kerültek a termelés és gazdálkodás kijavításra váró tennivalói is. Az idei esztendő új helyzetet teremt, nagy próbatétel elé állítja a közös gazdaságokat. A tervezést akadályozó tényezők ellenére elkészültek a termelési és pénzügyi tervek. Ezek szerint az alaptevékenység dinamikusan, 5,5 százalékkal növekszik, az állattenyésztésben szintentartásra kerül sor, a kiegészítő tevékenységben pedig 2,2 százalékos növekedés várható, A Gerelyes Endrét felnevelő szűkebb haza, Nógrád megye képviseletében a salgótarjáni Gerelyes Endre Ifjúsági-Művelődési Ház, a Petőfalvi Lajos Általános Iskola és a Balassi Bálint Megyei Könyvtár vezetői, munkatársai április 6-án, szerdán Gerelyes Endre Gábor Andor-díjas író halálának 15. évfordulóján Budapesten, a Farkasréti temetőben koszorúzással fejezték ki kegyeletüket. Csütörtökön pedig Salgótarjánban az íróról elnevezett ifjúsági és művelődési házban barátok, tisztelők, olvasók gyűltek össze az emlékünnepségre, amelyet halála érfordulója alkalmából rendeztek. — Ha a szellemidézés valós tulajdonságunk lehetne, akkor most Gerelyes Endre, a kék-nevető szemű, az embert szerető, művészetet tudó jó barátom most egy szürke tweedzakóban állna mellettem, szóltak az emlékezés szavai, amelyet Czinke Ferenc* a Magyar Népköz- társaság érdemes és kiváló művésze tartott. Beszélt a barátról, s méltatta a mindössze harmincnyolc esztendőt megélt író munkásságát, aki tárcáiban, a novelláiban, vagy a filmforgatókönyveiben és regényeiben olyan tendenciákat képvisel, amelyek akkori „maiságukkal” lepték meg az olvasót, s köteteinek mostani lapozgatok is, hiszen történetei a 250 millió nyereség mellett. A nagyüzemek tervei nyitottak, hogy legyen lehetőség azok módosítására, a piaci igényekhez való gyors alkalmazkodásra. Elhangzott, hogy a szigorodó pénz- gazdálkodás következtében megnő a KTA szerepe, a szövetkezetek pénzügyi gazdálkodásának stabilitá sá ban és fejlesztésében. A beszámolót követő vitában részt vett Varga Lajos kállói, Dudás László ka- zári, Kiss András, a nógrádi termelőszövetkezet elnöke, Gyitnesi János, az érsekvadkerti nagyüzem termelési elnökhelyettese, Honti János, a szügyi gazdaság főkönyvelője. Felszólalásukban foglalkoztak a hitelszűkítésből adódó gondokkal, az új adórendszer teremtette elvonásokkal, a továbbképzések hiányosságaival. Többen elmondták, hogy az ipari árnövekedést nem tudják érvényesíteni a mezőgazdasági termékek áraiban. Foglalkoztak a termékszerkezetváltás szükségességével, egyes termékeknél jelentkező értékesítési nehézségekkel, szorgalmazták a hoszmának is, a maiakról is szólnak, mondhatnánk azt is: örökéletűek. — Fogalmazhatnám úgy is — mondta Czinke Ferenc — írásai nem a társadalmi változások függvényei, a napi helyzetértékelés ginbe- görbe útjai; kétségeivel in- kább együtt nőhet vele az ember kortalanul, s magánrealitásait nem csak meg. érti, hanem önmagán mérheti le. — Magunkra találunk Gerelyesben, önmegvalósításával mi leszünk gazdagabbak. A valós értékrend számbavételével kiismerteti magát az olvasóval, azoszabb életű szabályozók megteremtését, az összehangoltabb, körültekintőbb, bürokráciától mentes állami intézkedések szükségességét. A küldöttközgyűlés munkájában részt vett Géczi János, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Bevezetőjében szólt a megye jelenlegi politikai helyzetével, a lakosság hangulatával, közérzetével, utalt arra, hogy a várakozás a jövővel kapcsolatos kérdések, a múlt elemzésének igénye, a felelősség szóba hozása mellett a kollektívákban megvan a cselekvésre, a tettre való készség, szorgalmazzák a szó» cialista érdekek fokozott védelmét. Értékelte a zárszámadások politikai tapasztalatait, foglalkozott a megye gazdaságának 1987- ben elért eredményeivel, majd ennek kapcsán tolmácsolta a megyei pártbizottság elismerését a megye termelőszövetkezeteiben dolgozó vezetőknek, dolgozóknak, pártszervezeteknek az elmúlt évi jó munkáért. Rátérve a feladatokra, hangsúlyozta, a politikai vezetés erőteljesen patronálja a jó kezdeményezések továbbfejlesztését, szükségesnek tartja a kedvező folyamatok kibontakoztatását, a pénzügyi stabilitás megőrzését, a műszaki szín(Folytatás a 2. oldalon.) nősülni tud vele úgy, hogy nem a személyességbe való visszavonulás, hanem új életet áhítozó és teremtő érzékenysége nyer értelmet, így vált sajátosan mai, és a korszerű esztétikán belül Is modern, eleven irodalom, má. Czinke Ferenc megemlékezése után a rendező szervek képviselői megkoszorúzták az író szobrát, majd a részt vevők megtekintették a Kilenc perc című filmet. Ezt követően pedig Gerelyes Endréné és Baranyi Ferenc SZOT- és József Attila-díjas költő részvételé, vei beszélgettek az íróról. A MÉM képviselői is emlékfát ültettek. Fotó: Bábel László Ersekvadkerten megnyitották a megyei fásítási hónapot Koszorúzás halálának 15. évfordulóján Emlékezés Gerelyes Endrére Gerelyes Endréről Czinke Ferenc tartotta a megemlékezést. — Kép: Bencze —
