Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON.. TELEXEN ÉRKEZETT. Salgótarjánban az Egész­ségügyi Szakközép- és Szak­iskola 20 éve tart fenn kapcsolatot a város és kör­zetének általános és kö­zépiskoláival. Az iskolák igényének megfelelően, he- ti 1—2 órában csecsemőgon- i dozási és elősegély-nyújtási szakkörökön sajátítják el a tudnivalókat a diákok. Fel­vételünkön a Besztcrce-Ia- kótelepi Általános Iskola 7—8 osztályos diákjai látha­tók csecsemőgondozási gya- i korlaton. — bp — Utazás ’88 Jól sikerült bemutatkozás Budapesten Hat napon át nagyüzem volt Kőbányán, a vásárvá­rosban, amely hagyományo­san az Utazás ’88 turisztikai kiállítással nyitotta kapuit. A 11. alkalommal sorra került népszerű rendezvényen 21 ország 191 kiállítója vett részt. Az eseményeket szinte lehetetlen felsorolni, mert a rendezők naponta gondos­kodtak látnivalóról, érdekes­ségről. Divatbemutatók, veterán- autós-találkozó, népszerű táncdalénekesek és együttesek, kiváló sportolók fellépése — hogy csak néhány esetet em­lítsünk — tette színessé az eseménysorozatot. A közön­ség jól szórakozott, közben „rohamozta” az utazási iro­dák standjait és kilószámra gyűjtötte a színes prospek­tusokat, amelyek utazásokat kínáltak. Jeles vendégei is voltak az Utazás ’88-nak, így Willibald Fahr, az Idegenforgalmi Vi­lágszervezet főtitkára is el­jött Budapestre. Ha már a külföldieknél tartunk; Hollan­dia először vett részt a ki­állításon, Olaszországból pe­dig 8 tartomány 300 négyzet- méteren mutatkozott be, s az utakat, a szebbnél-szebb prospektusokat a Marco Polo idegenforgalmi szakiskola Riminiből jött utolsó éves csinos leányai kínálták. Természetesen az összes magyar utazási iroda és a 19 megye is jelen volt Kő­bányán. Mint Csillag Sándor­tól, a kiállítás sajtófőnökétől megtudtuk, a gyógyüdülések iránt nőtt meg az érdeklődés. A látogatók száma megha­ladta a százezret, és hatmil­lió forintra tehető az üzlet­kötések forgalma. (A legna­gyobb érdeklődés vasárnap volt, amikor 31 ezren váltot­tak belépőjegyet és több mint kétmillió forint értékben kö­töttek üzletet az utazási iro­dák.) A Nógrád Megyei Idegen- forgalmi Hivatal, a NÓGRÁD TOURIST az idén is meg­jelent turisztikai kiállításon, hagyományosan a másik két palóc megyével — Borsod­dal és Hevessel — együtt képviselték Észak-Magyaror- szágot. A vendégek már az első napon „felfedezték” Nógrád megye pavilonját, amely egy Hollókőről készült plakát nagyságú, kinagyított, gyönyörű színes fotóval az ez évi programajánlat ízléses füzetével, és figyelmes, udva^- rias munkatársaival várta a vendégeket. Juhász Béláné, a hivatal munkatársa nem győzött vá­laszolni a kérdésekre: hol, ' milyen szállás található, hol lehet étkezni, és egyáltalán eljutni Hollókőre? Természetesen a program- füzetből nem hiányoztak pa­lócország legszebb tájai, Di- ósjenő, Bánk és Salgó, a vá­rosok, a várak, kastélyok és a szolgáltatások. Újdonság­ként említhetjük az ipolytar- nóci őslelet népszerűsítését, amely nemcsak a a füzetecske címlapjára került, hanem mi­után várhatóan felkerül majd a 160 hektáros természetvé­delmi terület a világöröksé­gek listájára, sok érdeklődőt vonz majd. Részletes leírá­sával két oldalon foglalko­zik a programfüzet. A három palóc megye idegenforgalmi hivatala az idén kilépett a kőbányai vá­sárváros területéről. Az Uta­zás ’88 kiállítás alkalmából a Népligetben, a Jurta Szín­házban, Palócföldtől Matyó­földig címmel gálaestre hív­ták meg az idegenforgalom­mal foglalkozó külföldi és hazai szakembereket. Mint Szert Sándorné, a Nógrád Megyei Idegenfor­galmi Hivatal vezetője el­mondta, remekül sikerült, nagy tetszést aratott a prog­ram, amelyben a Nógrád táncegyüttes, a kazári gyere­kek és a hollókői Röpülj pá­va kör is fellépett. A Palóc szőttest Mlinár Pál rendezte. Kisorsolták az utazási irodák nyereményét is, s a hétvégi hollókői tartózkodást a haj- dúszoboszlói Szabó János nyerte. Jól sikerült Nógrád megye bemutatkozása Budapesten. Egy szálig elkelt a NÓGRÁD TOURIST kettőezer példány­ban felhozott programfüzete is. (Sz. L.) HORTCOOP­fuvarok A budapesti székhelyű kertészeti szövetkezeti közös vállálat egységeként műkö­dik a vizslási HORTCOOP zöldárutelep, A telep a Nóg­rád Megyei Vendéglátó Vál­lalattal áll szerződésben. A szerződésben foglaltaknak megfelelően a Balassagyar­mat környéki iskolakonyhá­kat látják el, valamint a salgótarjáni áfész-boltokat. Az említettek mellett a ki­sebb falvakban is szívesen látják a HORTCOOP három tehergépkocsiját, amiről a zöldárun kívül bab, borsó, lencse, de még sampiongom- ba is lekerül a boltok ré­szére. A kora reggeltől sokszor a késő estébe nyúló ügyvi­telt 12 dolgozó látja el nagy szorgalommal. Az elmúlt év­ben 20 millió forint értékű árut forgalmaztak, az idén 25 milliót terveznek. Elképzeléseiket és kényel­müket szolgálja az a telep­rekonstrukció, amelyet 1986 —87-ben hajtottak végre egy gazdasági egység segítségé­vel. A HORTCOOP régi, sá­ros udvara helyett ma már lebetonozott placcon rakod­hatnak, fordulhatnak a te­herautók, az adminisztrációs munkát pedig korszerűsített épületben végezhetik. A Pécskő Áruház „20 évesei" Április 1-jén, a nyitás előtt köszöntik azt a 13 dolgozót a Pécskő Áruház­ban, . akik már a 20 évvel ezelőtti nyitáskor is a pul­tok mögött álltak (szer­kesztőségünk szerény ja­vaslata : megérdemelnének még egy külön tablót is, hogy a vásárlók is láthas­sák, megismerhessék őket.). Azok számára is emléke­zetes lehet április 1., akik szerencsével járnak a pénz­tárnál, azaz amennyiben a vásárolt árú fizetésekor szerencsés kézzel húznak a sorsjegyek közül (a ruházati részlegen 500 forint, az illat­szer-, a papír- és az aján­dékrészlegeken pedig 200 forint feletti vásárlásnál te­hetik ezt), akkor az áru 20, 30, illetve akár 50 százalék­kal olcsóbban „ültetik” be a pénztárgépbe. A rf így el esen az üzletekben — Van itt minden, csak pénz legyen — jegyzi meg halkan az idős nő, s elindul az áruval dúsan megrakott polcok között. Leméret két narancsot, tejet, kenyeret is tesz a kosarába. Az árakat inkább megtudakolta az el­adótól, az elmosódott írást ugyanis hiába böngészte percekig. A szécsényi Skála Áruház csemegéjében ezen a délelőt- tön kellemes zene élénkít, a megrakott polcok között sok vevő jön-jnegy, válogatnak, nézelődnek, Gyetvai Istvánné- val, a helyi fogyasztói ta­nács titkárával mi most „ár­figyelésen” az áruellátást, az .alkalmazást és a -fel­tüntetést figyeljük. Kísérőnk, Szép Bertalan, osztályvezető. Nem panaszkodhatunk az áruellátásra — mondja a hű­vös raktárhelyiségben, ahol a kereskedőlányok szorgos- kodnak: bontanak, csomagol­nak. — Most kaptunk húsz karton narancsot, finomat, vékonyhéjút. Nagy a keletje, majd meglátják odakint. Pa­pírzsebkendőnk, sajnos most sincs, de úgy tudom, más­hol is hiánycikk. Megrendel­jük mi is, de — ki túdja mi okból — a PIÉRT nem szállít. Ezalatt végignézzük, egyez­tetjük a listákat. A 17 élel­miszer és 6 vegyiáru közül mindössze a zsírszegény tej­föl ára nem egyezik a mi­énkkel. — Február utolsó hetében a babapiskóta lejárt szava­tosságára figyelmeztettek a vevők — mondja Gvetvainé, akit észrevételeikkel, kifogá­saikkal mind többen keres­nek fel. — Hasonló eset volt. a tojáscukorral is: néhánv csomagon a tavalyi, alrcóbb árat fedeztük fpl . Pár he­te a hússal is elégedetlenek voltak a vevők, vissza is vit­ték néhányan, mert kelle­metlen szagot árasztott: Hadd tegyem hozzá, hogy a boltiak „simán” visszavették. Bátcnyterenván, a Mátra- lakótelepi ABC-be Tóth Ala­dárral, a nagyközségi fo­gyasztói tanács elnökével lá­togatunk el. A reggeli, első csúcs után, itt most igen gyér a forgalom. — Látnának csak 9 óra körül bennünket, akkortájt hozzák a tari péktől a friss kenyeret, amit naponta, kí­gyózó sorokban várnak a ve­vők — közli a jó hírt Ma­dár Lajosné, a csemege ve­zetőnője, majd polctól pol­cig kísér bennünket. — Zsír­szegény tejföl most épp nincs, papírzsebkendő viszont van, és ma kapunk egy szál­lítmány tartós töltelékárut, egy jó ismerősöm közbenjá­rásával — teszi hozzá moso­lyogva. A vevőtér tiszta, rendezett. Nem látunk egymásra do­bált termékeket: a boltiak adnak a vevőcsalogató, tet­szetős elrendezésre. — Hús- és töltelékáruból kevesebb fogy január óta, mondja Madar ^Lajosné. — Ezt a tejtermékek választék- bővítésével kívánjuk ellensú­lyozni. A „sajtkedvenc” ná­lunk a medve és a mackó, talán, mert a közkedvelt trappistának is igen borsos lett az ára. Üdítőitalból bő­séges a választék, de el is fogy sok. A süteményeknél az árak feltüntetésére figyelmezte­tünk még, s ezzel véget is ér a bátonyterenyei cseme­gekörséta. —- Január óta 26 árjegy­zéket kaptunk — jegyzi meg Godó Imréné, a salgótarjáni Pécskő Csemege üzletvezetője, hogy érzékeltesse, mennyi adminisztrációs munkájuk volt az utóbbi hónapokban. Itt dr. Szita Andrásnéval, a fogyasztók városi tanácsa egyik tagjával járjuk be az üzletet, és nézzük át az ára­kat. — Ma — hétfő lévén — hiányosabb egy kissé a kész­let, nincs lecsókolbász, fa­gyasztott egész csirke és persze papírzsebkendő. Az oly keresett alufólia, a ba­bérlevél és a kókuszreszelék itt is hiánycikk. Ez utóbbi helyett lehet vásárolni most kókuszdiót, amit a vevők kézbe is vesznek, kíváncsian rázogatnak, de csak ritkán tesznek a kosárba. A mélyhűtőrekeszeknél a gondosan, jól láthatóan fel­tüntetett árkiírást böngé­szem, mikor egy hölgy fordul hozzám. Ám, ketten sem tudjuk eldönteni, hogy a pis- kótarolád címkéjén az 53-as szám a súlyt vagy az árat je­lenti-e. — A tejestasakokon az előző árfigyelésen még a ré­gi árat láttuk, most pedig ' már az újat. A kilós sajtokat gyártó-csomagoló cég is ké­sedelmes: a kiírás megté­vesztő. Kifelé menet a dobozos sütemények között válogat­va azon tűnődöm, amit né­hány perce az üzletvezető mondott. Vagyis, hogy mi, vevők előszeretettel tüntet­jük el a különféle termékek­ről a felragasztott árakat... Annyi biztos, hogy egy ide­je, mi háziasszonyok már nemigen hagyatkozhatunk a „majd meglátom, mit kapok” jól bevált elvére. Gondolat­ban számolgatunk, méricské­lünk. de hogy mit keresünk az árcédula alatt?! Talán pár évvel ezelőtti színvonalat? Mihalik Júlia Nógrádi Sándor- napok Ezekben a napokban a szécsényi Nógrádi Sándor Mezőgazdasági Szakközépis­kola és Szakmunkásképző Intézet tanulói a szokásosnál is nagyobb izgalommal ké­szülnek a tanórákra. A fel­fokozott izgalomnak a saját maguk diktálta verseny az okozója. Két évvel ezelőtt került sor először a szakközépisko­lában a Nógrádi Sándor-na- pok megrendezésére. Az ese­ménysorozat programjai fő­leg a szellemiséghez kötöt­tek — de a komplex szak­mai vetélkedők, matematika- versenyek, növénytermesztési versenyek, orosz nyelvi szép Tehetséggondozás Szécsényben kiejtési versenyek olyan erőfelmérők, amelyek igen népszerűek a diákok köré­ben. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy az agytornákon minden osztály szinte vala­mennyi tanulója részt vesz. A Nógrádi Sándor-napok „házi” jellegűek, ám a ver­senyeken kimagaslóan sze­replők — mint azt Kováchné Kurucz Katalin igazgató­helyettes elmondta — már eddig is megállták a helyü­ket, mind az országos szak­mai vetélkedőkön, mind az életben, a munkahelyeken. A szellem mellett termé­szetesen szó szerint teret kap a test próbája is. Visz­szatérő jelleggel, minden évben március 31-én rende­zik meg a tömegsportnapot, amikor a diákoknak lehető­ségük nyílik arra, hogy egy kispályás meccsen végre „el­húzhassák a tanárok nótá­ját”. A záróakkordot, április 1- jén a versenyek eredmény- hirdetése, könyv- és pénz­jutalmak kiosztása jelenti. Jövőre pedig? Az az osz­tály rendezi az április 1-i diáknapot, amelyik ebben az évben összteljesítménye alap­ján az első helyen végez. Hagyomány és ösztönzés — együtt. — benkő — Amikor 1982 márciusában a Vörös Csillag Érdemrend­del kitüntetett salgótarjáni Kun Béla munkásőregység- hez kerültek Szecsődi Zol- tánék, azonnal úgy fogal­maztak, hogy ebben a kö­zösségben bizony fel kell kötni a fehérneműt. Koráb­ban a salgótarjáni járási egységhez tartoztak. Itt az új kollektívában már olyan alegységekkel kellett fel­venni a versenyt, mint a nagy múltú, s igen jó ered­ményeket elérő Salgótarjáni Kohászati Üzemek Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kollektív ki­tüntetéssel rendelkező al­egység, vagy a síküveggyá­riak, az öblösüveggyáriak, a tűzhelygyáriak munkásőrei. Hat éven keresztül verse­nyeztek velük, míg a leg magasabb címet, a Kiváló század elismerést elnyerhet­ték-. A parancsnok, Szecsődi Zoltán foglalta össze az el­múlt időszak tevékenységet, amikor a nyitó foglalkozást tartották Karancskesziben. A Kiváló cím kötelez — A mi alegységünk tagjai több mint tíz településen laknak. Cereden, Rónabá­nyán, Rónafalun, Somlyó- bányatelepen, Karancske­sziben, Egyházasgergén meg­találhatók munkásőreink. Nehezíti munkánkat, hogy több mint harminc munka­helyen dolgoznak. Található közöttünk állatorvos, üzem-, osztály-, illetve csoportveze­tő, van alkalmazottunk és magánkisiparosunk, a zö­mét viszont a fizikai mun­kások adják. Az 1987. évi szocialista versenymozga­lomban a salgótarjáni egy­ségnél mi nyertük el a Ki­váló század címet! Fennál­lásunk óta először. És ép­pen ez kötelez arra, hogy megőrizzük a címet... Egyik legfontosabb fel­adatunk az utánpótlás biz­tosítása. Kicserélődött a pa­rancsnokok ötven százaléka. Többen, mint Gyurcsó Gyu­la — akinek - egyébként a fia is itt szolgál —, vagy Rácz Gyula a parancsnoki iskolát is elvégezte. Sokat támaszkodtak az alapító munkásőrökre. Barják Já­nos, aki hosszú éveken át volt századparancsnok-he- lyettes, számos jó tanács­csal látta el a fiatalokat. De Zsidai Gyula, vagy Szőllős Vilmos, Bőhm Frij./'-sről nem is beszélve — a fia is itt vállalta az önkéntes fegy­veres szolgálatot — ma is a század példamutató mun­kásőrei. — A fegyelem megszilár­dítása volt az első felada­tunk, a megelőzésre töre­kedve. Nem a fegyelmi tár­gyalásokon kell észrevenni,, hogy valakivel baj van, hi­szen annak vannak előzmé­nyei. Minden esetben kor- rektnak kell lenni, s ebben a paranacsnok a felelős. A hibát nem szabad elnézni, mert akkor vagyunk em­berségesek, ha azzal beszél­jük meg magatartását, aki hibát vétett. Valljuk: az emberség nem elnézést je­lent! Nekünk a hibák el­len kell fellépnünk, ame­lyek embereket érintenek ugyan, de soha nem az em­berek ellen! Sokéves tapasztalat után elmondhatjuk, hogy állomá­nyunknál az erkölcsi-politi­kai helyzet szilárd, aki pe­dig nem tudta teljesíteni, attól kollektívánk megvált... Az állományépítésnél olyan embereket várunk, hívunk, akikre mindig számíthatunk politikai, erkölcsi szempont­ból egyaránt — vallja a szá­zadparancsnok. És ezek hozták az 1987. esztendő eredményeit. Ja­vult a foglalkozásokon való részvétel. Lőgyakorlaton a század valamennyi alegysé­ge kiváló eredményt ért el. Ebben Németh László al­egysége jeleskedett. Egyre magasabb színvonalon hajt­ják végre a szolgálati gya­korlati feladatokat. De ott vannak a közösségi mun­kákban is. A karancskeszi művelődési ház építésénél végzett társadalmi munká­ért Lipták Géza szakasza megkapta a Hazafias Nép­front emléklapját és em­lékplakettjét. — Mindezek mellett elvá­rom a század személyi állo­mányától — folytatja Sze­csődi Zoltán — hogy ké­pességeikhez mérten vegyék ki részüket a kibontakozási program megvalósításából, a századon belüli szocialista versenymozgalomban. A köz­ségi pártalapszervezetek pe­dig a KISZ-es fiatalok kö­zött végzett politikai mun­kájukkal segítsék elő, hogy századunk száma tovább gyarapodjon. Somogyvári László

Next

/
Thumbnails
Contents