Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-05 / 80. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. .. Palóc falu — egyensúlyzavarral ./ De ahhoz, hogy számot vessünk azzal, mi is maradt el, vissza kell lapoznunk a két-három évvel ezelőtti újságokba. Mindegy melyikbe, mert a palóc falu gondolata országos visszhangra talált. „Lapujtő mellett, a Ka- rancs hegy szoknyáján épülne meg hatvan ház, utcáinak vonalvezetésében, összképében, házaiban mag^n viselné a palóc építkezés eredeti stílusát. Nem nyílegyenes utcákkal, hogy az embert a ki- látástalanság kerítse hatalmába! Az utcák 14 méter szélesek: átkiálthat rajta, ha akar, az is, aki dühös. . .” (Részlet a Magyar Ifjúság 1985. június 21 -i számából.) „A Makovecz Imre tervezte palóc faluban közösségi épületek is lesznek majd. Művelődési ház, presszó, gyermekeknek játékterem. Hogy mikorra? Terveik szerint 1990-ben mind a hatvan ház benépesül majd.” (A Vasárnapi Hírek írta 1986. július 20-án.) ☆ Két hete jártam ott, ahol a palóc falu épülne. Személykocsival így tavasz elején a sáros úton megközelíthetetlen a helyszín. De aki sokat megjárta már ilyen időben is az utat, az tudja, hogy a szántó oldalában, az út mellett kell a gépkocsival manőverezni. A palóc faluhoz vezető úton a salgótarjáni Kovács Tibornál nem kell jobb sofőr, hiszen ő az, aki — mióta a falu gondolata megszületett — a legtöbbször megtette idefelé az utat. A negyven felé járó fiatalember a szó legszorosabb értelmében sziszifuszi harcosa lett a palóc falunak. Illetve hát ezen belül a saját háza felépítésének. A tető 'alá rakott, de még közel sem befejezett ház mutatja, hogy nem rettent vissza attól sem, amikor feloszlott a lakásszövetkezet. Nem hagyta abba akkor sem, amikor látta, nincs mellette senki. Belekezdett úgy az építkezésbe, hogy nem volt se út, se víz, se villany. Eladta a házát Salgótarjánban, azóta feleségével és két kiskorú gyermekével albérletben lakik, felvette a felvehető legtöbb kölcsönt az építkezésre. Segédmunkásokat szervezett és fizetett. S hogy az építkezési előírásoknak is eleget tegyen, egyedi ajtókat készíttetett, barnára pácoltatta. S hogy a szintén előírt piros hódfarkú cserép is meglegyen, cserepekért kunverált Győrben, s fuvarokért a ka- rancslapujtői termelőszövetkezetben. Dolgozott, amolyan ezermestermódra. Beleszerel- mesedett a palóc faluba. Rajongója lett a falu tervezőjének, Makovecz Imrének. Most egy év fizetés nélküli szabadságot kért a házépítésre. Azt mondja, eddig 1 millió 300 ezer forintjában van, s minimum félmillió még, hogy úgy-ahogy rendbe tegye, mert ősszel költözni akar. Muszáj, mondja. Csak attól fél, hogy egyedül marad, a falu legtávolabbi házától jó ötszáz méterre és a járhatatlan út miatt nem meri kihozni oda a gyerekeit. Hiszen az hiányzik, talán legjobban, mondja, hogy az- az ígéret és az az ígéretes közösség, amit a palóc falu kitalálói hirdettek, nincs, s nem lesz meg évek múlva sem. . . De miért léptek vissza a többiek? Dr. Gergely Sándor, a ka- rancslapujtői termelőszövetkezet elnöke álmodta meg a palóc falut, s karolta fel, támogatta, szervezte, reklámozta. — Bukás, kudarc vagy balszerencse önnek ma, 1988 tavaszán a palóc falu? — Kudarcként élem át, de • csak átmeneti kudarcként. Ami komoly dolog, az nehezén születik. Nem fogjuk hagyni ezután sem a palóc falut, törődünk vele, és mi is a termelőszövetkezetnek hét-tíz lakást építünk majd ott. Azt a három mérnöklakást pedig, amit elkezdtünk, az idén őszre be is fejezzük. — Annak ideién több jelentkező volt, aki szeretett volna a palóc faluban építkezni. Miért léptek vissza ezek az emberek? — Az építkezésre 1985- ben egyedi engedély alapján lakásépítő szövetkezet alakult, s ennek már 19 olyan tagja volt, akik között a telkeket is elosztották. A területen vízre, villanyra, útra volt szükség, ezért az akkori tervek szerint minden szövetkezeti tag kapott volna 150 ezer forint kommunális hitelt. De amikor a következő év elején ezt a hitelkonstrukciót eltörölték, visszaléptek az igénylők, feloszlott a lakásépítő szövetkezet. A szövetkezet tagjai mindannyian salgótarjániak voltak. A helybeliek valami miatt idegenkedtek a palóc falutól, amely a Karancs Té- esznek eddig több mint egymilliójában van. S ugyanannyit még áldoznak rá, mint amennyit a megyei tanács ad az út megépítésére. S ha a megyei pénz meglesz, a tsz építőbrigádja elkezdi az útépítést. — Ezek szerint nem adja fel? — Nem. Az embernek a saját gyereke mindenhogy kedves. Még akkor is, ha rossz jegyeket, vagy intőt visz haza. — Most mennyi a késedelem? — Véleményem szerint tíz év. Kétezer körül meglehetnek a lakások, s tíz év múlva a közösségi helyek. — Mit tart az egyedüli magánépítkező, Kovács Tibor produkciójáról? — Mi segítettük őt. Csak néhánv hónapja dolgozott nálunk, amikor kamatmentes munkáltatói kölcsönt adtunk neki. Belementünk abba is, hogy fuvart kapjon, még ezért is tartozik. De akkora nagy házba belefogni. mit mondjak, könnyelmű dolog volt. . . ☆ A karancslapujtői tanácson — úgy is vehetjük? — örömhírt hallunk. A település tavaly decemberben elfogadott összevont rendezési tervében berajzolták — úttal, vízzel, villannyal — a palóc falu területét. Sőt, éppen azokban a napokban, mondja Barta László megbízott vb-titkár, pályázat útján a megyei tanácstól is kaptak egymillió 300 ezer forintot. S idén egy út a palóc faluban elkészül. Legalábbis — tészem hozzá én — a pénz megvan rá. ☆ Felmászunk az építő gazdával, Kovács Tiborral házának legfelső szintjére. Pallókat vetett keresztbe a gerendán. . . Zsebre dugott kézzel lépek előre, más oldalról bámészkodni. — Nem szabad ilyen helyen zsebre tenni a kezet — szól rám a gazda. — Ha megbillen az ember, kell mind a két keze, hogy egyensúlyát visszanyerje. Erre a figyelmeztetésre» gondolok, amikor a távoli országúiról visszapillantok a Karancs szoknyájánál egyedül álló, befejezetlen házra. Egyensúlyra mindenütt szükség van. Zsély András A MÉM repülőgépes szolgálat kaposvári területi központjának őesényi bázisán tartják karban a mezőgazdaságban dolgozó KA—26-os helikoptereket. Az ország különböző részeiről 250 repült óra után érkeznek ide a helikopterek ellenőrzésre, javításra. Fotó: Gottvald Károly Takarékszövetkezet tárgynyeremény sorsolása Javítja reklám- és propagandamunkáját a Cserhátvidéke Körzeti Takarékszövetkezet. A cél: ezáltal is elő' segíteni a betétállomány növekedését. Ennek érdekében tárgynyereménysorsolást hirdetett a pénzintézmény. A takaréklevélben elhelyezett minden 10 ezer forint után egy sorsjegyet kap a tulajdonos. Az akció ez év április elsejével kezdődött, és jövő esztendő január 31-ig tart. A sorsolást 1989 februárjában, Vagy márciusában végzik el, Balassagyarmaton. Főnyeremény egy Dácia, vagy egy Wartburg személygépkocsi, s további tíz értékes tárgyjutalom is gazdára talál majd. Azok a betétesek, akik tartós lekötésre havonta legalább ezer forintot elhelyeznek a takarékszövetkezetben, minden 10 ezer forint betét után egy sorsjegyet vehetnek át. Az akció április elsejétől december 31-ig tart. A sorsolásra 1989. május 1-ján, Balassagyarmaton kerül sor. Főnyeremény egy Trabant, vagy egy Polski Fiat személygépkocsi, s még 50 ezer forint értékű használati tárgyakat is kisorsolnak. Országos diákfotókiállítás Pécsett hétfőn megnyílt a XXI. országos diák-fotókiállítás. A rendező szervek fel- szabadulásunk 43. évfordulója alkalmából hirdették meg a fotópályázatot a középiskolák és a szakmunkásképzők tanulói számára. A kiírásnak megfelelően a képek témáit többnyire ifjúságunk életéből és munkájából, környezetünk változásaiból merítették a szerzők.' Az ország minden részéből száznál több fiatal küldte el képeit a tavaszi fotósseregszemlére. A zsűri a 383 fekete-fehér és színes felvétel közül hatavanötöt fogadott el bemutatásra. A kiállítás április végéig látható a Tarr Imre Szakmunkásképző és Szakközépiskolában.--------------------------------------------------------------------------------------\ ■ ,rT várható ■ eseményei Kedden hetvenkét órásra tervezett labdarúgó- mérkőzés kezdődik a salgótarjáni Petőfalvi Lajos Általános Iskolában: a Gorkij-lnkótelep fiataljai szeretnék megdönteni a székesfehérváriak tavalyi rekordját. Szerdán — kiájlítással és konferenciával — egészségnevelési hónap, ezenkívül országos serdülő-labdarúgótorna kezdődik Salgótarjánban. Csütörtökön Gerelyes Endre íróra emlékeznek a róla elnevezett salgótarjáni ifjúsági-művelődési házban; az ingázás gazdasági-társadalmi hátteréről tanácskoznak érdekelt szakemberek Erdőtarcsán; igazgató-főorvosok megyei értekezletét tartják Nógrádgár- donyban; a TESZÖV megyei küldöttgyűlésére kerül I sor Salgótarjánban; összeül a Rétsági Városi Jogú Nagyközségi Tanács VB. Pénteken a munkásfiatalok országos vers- és prózamondóversenyének döntőjét rendezik meg a salgótarjáni Kossuth Lajos Művelődési Házban; Jo- láth.v Attila festőművész tárlatát nyitják meg Balassagyarmaton, a szerb templomban: úttörők és kisdobosok megyei József Attila vers- és prózamondóversenyére kerül sor Salgótarjánban. Vasárnap eredményhirdetéssel zárul a munkásfiatalok országos vers- és prózamondóversenve. V____________________ _______________________/ G yermekruha-akció A salgótarjáni Bizományi Áruházban rendezett gyermekruha-akció értékelésére kértük Tajti Gézáné boltvezetőt. — A múlt .hónap végén zárult felvásárlás folyamán 15 290 darab ruhát vásároltunk 870 ezer forint értékben. A felvett mennyiségnek Körülbelül a 60 százalékát, 9 ezer darabot értékesítettük, 535 300 forintért. _ Milyen haszonnal dolgoztak? — Akárcsak más ruházati cikkeinkre, a gyermekruhákra is 15 százalékos árrést tettünk rá, de a szeiontól függetlenül vásároltunk fel különböző holmikat. — Hány éves gyerekekre kaphatnak ruhát azok, akik felkeresik önöket? — Az újszülöttől egészen a 10 éves korú gyerekekig találnak ruhát a kedves vásárlók. Gyermekruhák között válogatnak a vevők a salgótarjáni Bizományi Áruházban. — kép: kulcsár — Pásztói affesz Hiányos kínálat, csökkenő kereslet • A pásztói áíész 46 boltja 28 községben és Pásztó városában vállalkozik arra, hogy folyamatosan ellássa áruval a lakosságot. Az első két hónap eredményei azt jelzik, hogy elsősorban a tartós cikkekből csökkent a kínálat, és emiatt képtelen volt a vásárlói igényeket kielégíteni. Más cikkcsoportokban viszont aránylag jó volt a választék, ott ellenben hiányozott a fizetőképes kereslet. Az előbbi árufőcsoportba tartoznak a vas-műszaki cikkek, építőanyagok és bútorok. Nem tudták maradéktalanul teljesíteni a fogyasztói kívánságokat televízióból, mosógépből. fagyasztóból, hűtőszekrényből, videóból. Az építkezni szándékozók sem jutottak folyamatosan békéscsabai tetőcseréphez, különböző faanyagokhoz, a szükségesnél kevesebb volt a keresett méretű betongerenda, a különböző húzott és hengerelt áru. Sem mennyiségben, sem választékban nem tudták követni az igényeket fürdőszobai berendezésekből. A hiányos áruellátás több okra vezethető vissza: az ipari üzemek termelése gyengébben indult az idei esztendőben, ugyanakkor szállítókészségük is jóval elmaradt az előző év azonos időszakától. Ráadásul a nagykereskedelmi vállalatoknál is meghosszabbodott a leltározás ideje. A bútorgyártók sem törték magukat a jobb, folyamatosabb áruellátáséit. Emiatt 1 millió forinttal kevesebb termék került a vásárlókhoz. Tartózkodó magatartásukat alapanyag- hiánnyal magyarázzák. A másik cikkcsoportban, a ruházatban tovább folytatódott a tavaly ősszel elkezdődött takarékos vásárlói magatartás. Ennek hatására az év első két hónapjában a forgalom 10—15 százalékkal csökkent. Egyidejűleg az élelmiszereknél is mérséklődött a forgalom. Az előbbiekkel szemben viszont csaknem 58 százalékkal emelkedett a vegyi és háztartási cikkek eladása, mert volt elegendő áru. A forgalom növekedésében közrejátszott az is, hogy a korábbinál nagyobb üzlettér állt a vásárlók rendelkezésére. A vendéglátószakmában érezték meg legjobban, a jövedelemcsökkenésből adódó igen visszahúzódó fogyasztói magatartást. Ami sajnos nem csökkent, az a szeszesital-fogyasztás. A 46 egységben a forgalom továbbra is változatlan. a szerződéses üzletekben azonban emelkedett. A vendégek visszaszerzése céljából bővítik az olcsóbb tészta- és húsételek választékát. A kezdeti megtorpanás után folyamatosan növekszik az előfizetéses étkeztetésben részt vevők száma. A vásárlókészség mérséklődése, valamint az egyes árufélék hiányos kínálata tükröződik a kiskereskedelmi forgalom egy-, a vendéglátás 1,6 százalékos növekedésében. Ez egyúttal azt jelenti, hogy a forgalmi terv időarányos részének híja maradt. A márciusi forgalom eddigi tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a szövetkezet a tervhez közel- állóan zárja az első negyedévet. Árukészlete meghaladja a 100 milliót, ami 4 millióval több. mint az előző évben ilyenkor.
