Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-29 / 101. szám
MAI AJÁNLATUNK NÓGRÁDI TÁJAKON... -2SJ; ÜBEÍÜIkEZBB. .. A hónap filmje Kiáltás és kiáltás KOSSUTH RADIO: 8.20: Köznapi gondok. Antal Éva riportja.. 8.50: Népdalcsokor 9.40: A szentesi Barnevál üzemi óvodásai énekelnek. 10.05: „Táltos volt” 10.16: Menotti: Amelia bálba megy. 11.10: Magyar Írás A rádió irodalmi hetilapja 12.45: Külpolitikai arckép- csarnok 13.00: Klasszikusok délidöben 14.10: Handel: d-moll concerto grosso 14.30: Lehoczky Éva és Bende Zsolt operettfelvételeiből. 15.60': Erről beszéltünk... 15.30: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban. 15.54: Muzsikáló természet 16.05: Aranykoporsó II 2. rész. 17.00: „Szabad” árak. 17.30: Idősebbek hullámhosszán. 19.30: Húszas stúdió Alapítványok 20.30: Mi a titka? 21.14: Kilátó 22.00: Hirvirág 22.30: ökonosztát. Kerekasz- tal-beszélgetés Liska Tibor könyvéről. 23.06: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 0.15: Éjfél után. PETŐFI RADIO: 8.05: Kálmán Imre operettjeiből. 8.50: Külpolitikai figyelő 9.05: Napközben. 12.10: Két capriccio fúvós- zenekarra 12.25: Édes anyanyelvűnk 12.30: Népi muzsika 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig 16.55: Ajánlóműsor sok muzsikával 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.33: Fiataloknak! 19.50: Egészségünkért! 20.00: Régi nóta. híres nóta 21.05: Zenélő filmkockák 21.45: Új dzsesszfelvételeink- ből. 22.00: Látogatás , a múltunkban, ahogyan a hangarchívumból látjuk. 23.10: Póttarisznya. MISKOLCI STÜDIÖ: 6.20—6.30 és 7.20—7.30: Reggeli körkép. Hírek, tudósítások. információk, szolgáltatások Borsod, Heves és Nógrád megyéből. — 17.30: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.35: Péntek este Észak-Ma- gyarországon. Szerkesztő: Szemes István. — 18.00—18.15: Észak-magyarországi krónika. — 18.25—18.30: Lap- és műsor- előzetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 1. MŰSOR: 8.55: Tv-torna nyugdíjasoknak 9.00: Képújság 9.05: Névnap. Szovjet film. 10.10: Delta 10.35: Mozgató 10.45: Képújság 17.05: Hírek 17.10: Három nap tévéműsora 17.15: Péntek délután ]7.15: Évgyűrűk 17.45: Téka 17.55: Reklám 18.00: Ablak 19.00: Reklám 19.05: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Üj Nyitott Könyv 20.55: Panoráma 21.40: Reklám 21.45: Elem Klimov-sorozat. Hurrá nyaralunk. (FF) 22.45: Híradó 3. 2. MŰSOR: 17.55: Képújság 18.00: Vijesti 18.05: Sulirodalom Móricz Zsigmondi Forró mezők 19.15: A Horn-foki kísértetek 20.05: A tánc világnapja 20.55: Híradó 2. 21.10: Tejszín a kávéidban 22.45: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 14.50: Rövidfilmek a képernyőn 15.50: Varró.tanfolyam 16.00: Tudomány és technika. Magazin. 16.40: A testmozgás egészség 16.45: Alkotás és személyiség (16. rész) 17.10: A nap eseményei pár percben 17.20: Beszélgetés a 23. Academia Film Olomouc alkalmából 17.50: Négy szocialista ország közös tévéműsora. 18.20: Esti mese 18.30: Mezőgazdasági magazin 19.10: Gazdasági jegyzetek 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.00: Wagner (8. rész) 21.20: Videostopp 22.00: Katapult. Cseh film. 23.30: Népi muzsika 24.00: Hírek 2. MŰSOR: 16.50: Hírek 16.55: Bolgár 17.20: A hiúz. Szovjet film. 18.30: Ifjúsági ismeretetter- jesztő magazin. 19.00: Tévétorna 19.10: Esti mese 19.20: Időjárás-jelentés 19.30: Tv-híradó 20.30: Fiatalok tévéklubja 21.30: Időszerű események 21.45: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.15: Hogy repül az idő. Dokumentumfilm 22.50: Ein Kessel Buntes. NDK-revüműsor. 23.40: Tévéjelenet MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 3-tól iskolamozi: A kék madár. Háromnegyed 6-tól: A bolygó neve: Halál. (16) Színes, szinkronizált amerikai fantasztikus kalandfilm. Este 8-tól filmmúzeum: Nyugtalan ezív. — Kamara: Casablanca cirkusz. Színes dán film. — Video: Este 9-től: Dupla negatív. Színes amerikai bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8- tól: Csók anyu! Színes magyar film. Iskolamozi: Hóbortos népség I. (Kiss Árpád felső.) — Kisterenyei Petőfi: Iskolamozi: Vissza a jövőbe. (Felső tagozat.) — Pásztói Mátra: Lidérces órák. Színes, szinkronizált amerikai tragikomédia. — Video: Gyémántok. Színes amerikai bűnügyi film. — Szécsényi Rákóczi: Rendőrtörténet. Színes. akciódús hongkongi kalandfilm, — Karancslapujtő: Onimasza 1—II. (16) Színes japán film. — Nagylóc: Asztal öt személyre. Színes, szinkronizált amerikai film. — Érsekvadkert: Az erdő kapitánya. Színes magyar rajzkalandfilm. Az idei magyar játékfilmszemlén különdíjban részesítették Kézdi-Kovács Zsolt Kiáltás és kiáltás című filmjét. Most pedig megyénk mozijaiban a „hónap filmje”- ként kezdi forgalmazni a Nógrád Megyei Moziüzemi Vállalat. Kocsis László, a vállalat műsor- és propagandaosztályának vezetője tömören így indokolta választásukat : mert magyar, mert jó és fontos film. — A közönség azonban — sajnos — meglehetősen bizalmatlan a fesztiválsikerekkel szemben, s fennáll annak veszélye, hogy egy idő után azzá válik a „hónap filmje” iránt is. Ezért kérem, indokolja meg, mit ért pontosan a jelzők alatt. — Berend T. Iván akadémikus mondta az egyik korábbi filmszemle értékelésekor, hogy az ötvenes évek filmábrázolásának dömping- je nemcsak azt jelenti, hogy nem tudunk szabadulni a múlttól, hanem azt is, hogy szorongások zavarják jelenünket. S ez a film is ezért szól az ötvenes évekről. Ügy érzem, filmeseink aggódnak, félnek bizonyos /történelmi korszakok megismétlődésétől, rosszak az előérzeteik... S, ha körülnézünk a világban, a háborúk, a terrorizmus, a túszejtések — és még sorolhatnám — láttán, minderre meg is van az okuk. A Kiáltás és kiáltásban benne érzem az, említett félelmet, Kétszázhatvanegy évvel ez I előtt 1727. április 29-én született Jean-Georges Nővérré, a táncművészet nagy megújí- tója, alkotója és teoretikusa. Születése napján a Nemzetközi Színházi Intézet tánc tagozatának a felkérésére Európa, Amerika, Ázsia kimagasló táncművészei irányítják a világ figyelmét ezen a napon a táncra. Az önkifejezés legősibb művészi megnyilvánulása ez — verhetetlen, túlszárnyalhatatlan a művészetek között. Eszköze a legegyszerűbb: a fej, a nyak, a kéz, a törzs, a láb, amely ősidők óta igyekezett kifejezésre juttatni érzéseket, gondolatokat, örömet, bánatot. Már az ember- réválás hajnalán, sokkal-sok- kal az írásbeliség előtt. A zenénél, a dalnál, vérrokonainál is kortalanabb — emberi mértékkel öröknek mondható. No persze nem változatlan — amiként semmi sem az. Éppen Nővérré vitte egy fiatalabb művészet, a dráma irányába, s mai művészeink keresnek és találnak új formákat a régi-régi eszköztárban. Joffrey-től Jakobsonig, Astaire-től Robbinsig, Bájad - tói Markóig minden földrészen ez történik. S ha már a sok évezredes úton így hazataláltunk — beszéljünk egy kicsit a mai táncművészetünkről. Van róla mit. Hosszú volna sorolni ki mindenkinek és mi mindennek köszönhetően. E században biztosan a tánc olyan sokféle alkotó, oktató, művelő és kutató egyéniségének, amilyen a „Mester” Nádasi Ferenc, amilyen Harangozó Gyula, Molnár István, Rábai Miklós; olyan segítőknek, és éppen ezért tartom jó és fontos filmnek. Kézdi-Kovács maga írta a forgatókönyvet is Hernádi Gyula regényéből. A cselekményt 1958-ra helyezte át, ami még érdekesebbé teszi a történetet. A múlt emlékei még elevenek. Az újrakezdés mind a történelemben, mind az egyes ember életében konfliktusokkal és súlyos próbatételekkel teli folyamat. Sok beidégzödésünk, cselekvésmozzanatunk él tovább. Például a lelki terror, a pozícióval való visszaélés. — A lelki megnyomorítta- tást már gyakran ábrázolták filmrendezőink az ötvenes évekről szóló történelmi filmjeikben. A Kiáltás és kiáltás ban azonban véres jelenetek is vannak. Mindjárt a kezdő képsor egy vágóhídon játszódik, ahol a teheneket kíméletlenül tagiózzák le. Később ugyanilyen kíméletlenséggel verik meg — háromszor is — a film főhősét. Mi ezekről a sokkoló jelenetekről a véleménye? — Kétségtelen, hogy a horror bizonyos elemei, ha kissé megkésve is, de hozzánk is eljutottak, és ez hatott a közelmúltunkat ábrázoló filmek képi világára. Az újabb munkákban — említhetem Maár Gyula Malom a pokol- ban-ját — a lelki terror mellett szinte egyenrangúként jelenik meg a fizikai agresz- szivitás. S ennek az ábrázomint a balett világelsőségben máig sehol nem vitatott szovjet táncalkotók és tanárok ; olyan tehetségeknek, mim Fülöp Viktor, Kun Zsuzsa, Pongor Ildikó, Dózsa Imre, a táncos-pedagógus. Kérkedés nélkül mondható: a magyar táncművészet egésze ma kivételes színvonalú — újra-újra így szól róla a világsajtó. Igen, táncművészetünk magas színvonalú — a kezelése, a megbecsülése viszont alacsony. Ha van terület hazánkban, ahol a kettő súlyos ellentmondásban van — ez elsők között említhető, jogos keserűséggel. Az áldozatos hivatás iránt hiányzik a kellő hivatalos figyelem (ennek nem szabadna néhány sztereotip Kossuth-díjból állnia); a kegyetlenül rövidre szabott művészi pályafutás és a nyugodt, színvonalas továbbiásnak megvan a jogosultsága. — A horrorelemeken kívül milyen újszerűségeket észlel még a filmben? — Üj mindenekelőtt az ötvenes évek fogalmának a kiterjesztése, bizonyos szempontból a kontinuitás felrajzolása. A film az erőszak utóhatásáról is tájékoztat. Újszerű ebben az egyébként szokványos háromszögtörv ténetben, hogy az egyik szöge egy hajdani ÁVH-s tiszt. Nem tudjuk, hogy a megújult és konszolidálódott társadalomban, milyen pozíciót tölt be, csak azt látjuk, hogy még hatalommal, befolyással bír, és egykori társaival képes saját érdekében embereket tönkretenni. S meglehetősen szomorú, hogy tettének nincs törvényes következménye. A „dobozba zárt” filmek korában e történet érdekessége, hogy nem a film, hanem a könyv került asztalfiókba. Húsz évet kellett várni — 1960-tól — a megjelenésére. Kézdi-Kovács Zsoltot —, akit kevésbé ismer a közönség — illeti a dicséret filmes felfedezéséért. Csinált már filmtörténeti értékű munkát, a Mérsékelt égövvel, a Ha egyszer megjön József... cíművel — elképzelhető, hogy problémafelvetésével a Kiáltás és kiáltás ezt a sort gazdagítja. élés nem kellően biztosított; a táncművészeinek még olyan elsőrendű otthonaiban is mostoha a helyzete, kezelése, mint az Operaház és a többi zenés színház. Az Állami Népi Együttes méltánytalanságok sorozata következtében évek óta puskaporos hordó; a képzőművészethez hasonlóan látványos, szép, sajtót joggal igénylő művészeti ág havi folyóirata és körülményei az ügyhöz méltatlanok, siralmasnak mondhatók. Folytathatnám. Ünneprontás csak ünnepen lehetséges — és talán akkor hatásosabb parányival, mint a hétköznapi elégedetlenkedés. Éppen a tánc világnapján indokolt mindezt is elmondani — a segítés szándékával. R. A. Nagyszabású rendezvénysorozat Rimaszombat ős Sátoniffcrcmjc kapcsolata Fotókiállítással vette kezdetét Bátonyterenyén az a kulturális sorozat, amely a nagyközség és a csehszlovákiai rimaszombati járás között élő baráti kapcsolatok jegyében fogant. Csütörtökön a Bányász Művelődési Házban szép számú érdeklődő gyűlt össze arra a kiállításra, amelyet Michal Megela, a rimaszombati járás nemzeti bizottságának elnöke v nyitott meg, s ajánlotta a jelenlevők figyelmébe Alexander Jirousek Kassán élő fotóművész ötven alkotását, amelyet május 17-ig láthat a nagyközönség. A rendezvényen bejelentették azt is, hogy Hank Árpád, a rimaszombati járás nemzeti bizottsága művelődési osztályvezetőjének a Művelődési Minisztérium a Szocialista Kultúráért kitüntetést adományozza, 60. születésnapja alkalmából, mint olyan személyiségnek, aki a legtöbbet tette a magyar— csehszlovák barátság ápolásáért, az eredményes együttműködésért. A kitüntetést az a Nógrád megyei küldöttség adja át, az osztályvezetőnek hazájában, amely 29-én utazik Csehszlovákiába. Pénteken, 29-én — ugyancsak az eseménysorozat részeként, az együttműködések jegyében — megnyitják Bátonyterenyén a Gemer sörözőt (a volt zenés presszó helyén) ; az átadáson ott lesz a bratislavai sörgyár képviselője, valamint Dombi András. a Nógrád Megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója is. Május 1-én, a népkerti (Kis- terenye) ünnepségen, amely a kulturális programok sorát vonultatja fel, szintén lesznek szlovákiai szereplők, mégpedig a szűkebb hazánkban is közkedvelt Rimavan néptáncegyüttes. Toldi Miklósválasztás Az idén nyáron is lesz Toldi Miklós-választás Viseg- rádon a királyi palota udvarán. A korábbi évek sikerén felbuzdulva a versenyt — amelyet az idén június 25-én és 26-án tartanak meg — a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, a visegrádi Mátyás király Múzeum, az Országos Idegenforgalmi Hivatal, a Magyau,Diáksport Szövetség, a Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottság és a DUNA- TOURS támogatásával szervezik. Várják azoknak a 18. évüket betöltött magyar és külföldi pályázóknak a jelentkezését, akik éreznek elég erőt magukban ahhoz, hogy több méterre eldobják a körülbelül 50 kilogramm súlyú malomkövet, s egy há- romméteres rudat nyújtott karral emelve tudják „Buda felé mutatni az utat”. A legeredményesebb versenyző egy évre elnyeri a Toldi Miklós címet és az azt tanúsító jelvényeket, továbbá a rendező és a támogató szervezetek ajándékait. A győztes produkcióját ezen kívül egyhetes, két személyre szóló Duna-kanyari nyaralással is jutalmazzák. A pénzékes Luciano Pavarotti Sao Paulo polgármestere inkább saját maga énekli Rigolettót, mintsem, hogy eleget tegyen Luciano Pavarotti túlzott gázsikövetelésének. A brazil nagyvárosban háromévi renoválás után, július 9-én nyitják meg ismét a városi tanács kezelésében levő nagyszínházát. A gálaműsor első számú sztárja a világhírű olasz tenorista lett volna, de a művész menedzsere meglehetősen nagy igényekkel állt elő. Pavarottiék nem kevesebbet követelnek, mint az est egész bevételét, az utolsó centavóig, valamint azt, hogy emléktábla örökítse meg a művész fellépésének emlékét. Janio Quadros, Sao Paulo polgármestere (Brazília volt államfője) orcátlanságnak minősítette a követelést, és hozzátette: „Köszönöm, de ezért a pénzért inkább magam éneklem Rigolettót.” Clifford Simák halála Elhunyt Clifford Simák, a tudományos-fantasztikus iro- ialom nemzetközileg elismert alakja — közölték szerdán a űrügynökségek egy minne- aipolisi kórház szóvivőjének bejelentését idézve. Az amerikai író nyolcvanhárom éves volt. Műveit igen sok nyelvre — köztük magyarra is — lefordították, és háromszor nyerte el a Hugót, a tudományos fantasztikus műfaj „Oscar-díját”. (ok) A tánc világnapjára A tánc - örök
