Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-28 / 100. szám

CDHDT . v s JK HS ...—.................. — ........... orUn 1 orUn 1 or un i-vL —— R győztesek — közelebbről Feciszerda a Népstadionban Az Audi kormánya is feltöri az ember tenyerét! Raisio 1974-től város, Finnország délnyugati part­vidékén, Tamperétől 160 kilo­méterre. Innen érkezett Sal- gótarjába, az V. MOGÜRT Saligó Rallye-ra az esélyesnek kikiáltott R. Buri—J. Sten- roos kettős, akik végül nagy küzdelemben — az utolsó gyorsaságin lefaragott érté­kes másodpercekkel — első-' ként futották fel a cél felira­tú rámpára. Már az edzések idején sze­rettem volna beszélgetni ve­lük, ám csak a co-driverrel, Stenroos-zal sikerült szót vál­tanom. Ö elmagyarázta, hol találom Burit, s hogyan is­merek rá. „Alacsony, baju­szos, zömök embert keressen” — adta tudtomra, ám a vi­adal végéig nem találtam a pilótát. A verseny után szál­lodai szobájukban kerestem fel őket. Épp a rallye porát csuta­kolta magáról a Stenroos ál­tal adott személy leírásnak tö­kéletesen megfelelő „mester”. Tudni kell róla, hogy tavaly­előtt finn bajnokságot nyert kategóriájában, a múlt évben második lett, idén pedig a ne­gyedik helyen áll. — Nagyszerű verseny volt a salgótarjáni — mondta —. Amikor ideértünk elterjedt, hogy ezt a rallye-t nem nyer­heti más, csak mi. Meglepőd­tünk, mert tudtuk, hogy a mezőnyben fut a szovjet Tu- maliavichus—Videika páros is, a tavalyi győztes. Hát en­nek szellemében „gyötörtük” a Quattrót... A városalapítás említése nem volt véletlen. Abban az évben ugyanis hazánkban vendégeskedett, azaz hogy versenyzett... — Kiskunlacházán — tör­te furcsán a magyar motoros „paradicsom” nevét — indul­tam motocrossban, s nyol­cadik lettem. Audi Quattró- val három éve „futok”. S nem is akármilyen küz­delmekben, hanem a rutinos vezetőket is megtréfáló finn rallye-ban. Havas, murvás utakon... — Szeretem a csúszós pá­lyát — utalt a második nap síkos gyorsaságiaira —, s ta­lán ez segített a győzelemig. Bár hozzátartozik, hogy az el­ső kör után kormányunk szervószerkezete elromlott, s ez kissé visszavetett bennün­ket. Tenyerét mutatja bizony­ságul: igen csak keményen kellett kapaszkodnia a kor­mánykerékhez, Miből finanszírozzák a versenyzésüket? — kérdez­tem? — Kollégámnak egy 60, ne­kem egy 45 főt foglalkoztató vállalkozásom van: ebből tartjuk el magunkat, no és a jó helyezésekből... A firrh csapat egyébként két autóval érkezett Salgó­tarjánba; az Audi mellett egy Toyota is felvonult a rajthoz. A második napon viszont már nem láthattuk őket. Va­jon miért? — Sebességváltójuk fel­mondta a szolgálatot — ma­gyarázta Stenroos —. Jaakko Niemien, a sofőr, a finn rallye-élmezőny tagja, még soha nem versenyzett asz­falton, csak havon, murván, rossz utakon. Én magam sem szeretek külföldön indulni mert olyankor elhagy a sze­rencse és szinte mindig le­maradok a dobogó legfelső fokóról. A jég megtört, s reméljük máskor is láthatjuk indulni hazai küzdelmek valamelyi­kében, esetleg itt Tarjánban is... — Ha hívnak, jövünk — mondotta legvégül a szimpa­tikus sportember. Hozzáteszem: a száguldá­saikban való gyönyörködés mellett rendkívül kultúrált barátságos sportszellemet mu­tattak északi barátaink. (németh) Nyáron Salgótarjánban Lovastáborok és nyelvtanfolyam A KISZ KB szabadidős­osztálya, a KISZ Nógrád Megyei Bizottsága és az MHSZ Nógrád Megyei Szer­vezete 1987-ben rendezte meg első alkalommal a kö­zépiskolások nyári lovas­táborait Salgótarjánban. Az első esztendő tapasz­talatai kedvezőek voltak. A szervezők változatos prog­ramokkal kedveskedtek a résztvevőknek, minden tur­nus „telt házas” volt. A si­kereken felbuzdulva, a nagy érdeklődésre való te­kintettel június 25-től au­gusztus 27-ig újra a nóg­rádi megyeszékhely lesz a helyszíne a lovastáborok- nak. A 10 napos turnusokban, 40 fő számára nyílik lehe­tőség a lovaglás alapjainak elsajátítására, fejlesztésére. A hét időpontban összesen 280 fiatal kapcsolódhat be a táborok munkájába. A lovastáborok helye a salgótarjáni úttörőtábor. A jelentkezők sátrakban lak­nak majd, 850 forintos rész­vételi díjuk a szállás, a szervezett túrák, a strand­belépők, a helyi közleke- désű buszbérlet, a lovasok­tatás költségeit fedezi. Az étkezésről mindenki önálló­an gondoskodik. Újdonság­nak számít, hogy az első turnusban — június 25—jú­lius 4. között — alapfokú és középfokú nyelvtanfolya­mot indítanak. A jelentkezési lapokat május 10-ig kell eljuttatni a KISZ Nógrád Megyei Bi­zottságára (Salgótarján, Má­jus 1. u. 54., Takács Tamás munkatárshoz.) A beérke­zett jelentkezési lapok összesítése után minden csoport írásos tájékoztatót kap a további teendőkről. JELENTKEZÉSI LAP Iskola neve és címe: A lovastábor választott időpontja (kettőt lehet alá­húzással megjelölni): VI. 25—VII. 4., VII. 4.—VII. 13., VII. 13.—VII. 22., VII. 22 —VII. 31., VII. 31.—VIII. 9., VIII. 9.—.VIII. 18., VIII. 18.—VIII. 27. Csoport létszáma: Csoportvezető neve: iskolaigazgató csoportvezető Sakk Szabad Föld Kupa Hegyei döntő Szécsényben A Szécsényi SE sakkszak­osztályának rendezésében kerül sor szombaton a sakk Szabad Föld Kupa megyei döntőjére, melyen a tét az országos döntőbe jutás. A verseny a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ­ban kezdődik, 10 órakor. A Az április elején Mezőkö­vesden megrendezett OKISZ Kupa területi döntőiről két Nógrád megyei csapat jutott a napokban lebonyolított or­szágos döntőbe. A Pásztói Faipari Kisszövetkezet asz­taliteniszben, a Karancsvöl- gye Építőipari Szövetkezet sakkban szerzett első helye­résztvevők számától függő­en vagy körmérkőzéses, vagy svájci rendszerben bonyolít­ják le a küzdelmet. A csapatverseny nevezési díja 200, míg az egyéni ver­senyé 50 forint résztvevőn­ként. A június 4—5-i győri országos döntőbe az első helyezettek jutnak be. zést, biztosítva ezzel to­vábbjutását. A Kaposváron lebonyolí­tott országos döntőn a pász­tóiak szerepeltek jobban. Az asztaliitenisz-csapatverseny- ben ezüstérmet nyertek. Az építőipari szövetkezet sakk­csapata ötödik helyezést ért el. Bélyegsorozat az olimpiáról A Magyar Posta a Szöul­ban megrendezésre kerülő XXIV. nyári olimpiai játé­kok köszöntésére négy cím­letből álló, összesen 16 fo­rint értékű bélyegsorozatot és 20 forintos bélyegblokkot hozott forgalomba április 20- án. A bélyegek Varga Pál gra­fikusművész terve alapján az Állami Nyomdában ké­szültek. Sikerek az OKISZ Kupán Csalódást okozott olimpiai válogatottunk Magyarország-Franciaország 1—1 (0—0) Népstadion, 15 ezer néző, v.: Ni'kakisz (Kolokithasz, Anturasz, mindhárman gö­rögök). Magyarország: Gás­pár — Mészöly, Vörös Cs., Szalma — Kékesi, Sikesdi, Quirikó, Görög — Plotár, Fodor, Katona. Franciaor­szág: Casanova — Thys, Cartier, Péan, Gastien — Mége, Paillard, Thomas, Henry — Tibeuf, Roux. Csere: Plotár helyett Me­lis a 46., Quirikó helyett Herédi a 63., Mége helyett Bouquet a 79., Roux helyett Prieur a 84. percben. Sárga lap: Thys a 42. percben. 16. p.: Görög egy csel után Katonához tálalt, aki ígéretes helyzetben gyatrán mellé lőtt. 20. p.: A Roux buktatá­sáért megítélt szabadrú­gást Mege alig lőtte mellé. Gáspár csak nézte a labdát! 26. p.: Katona lövésébe beleléptek a francia védők. 35. p.: Katona kiugratá­sával Fodor lódult meg, s a kiinduló kapus mellett 15 méterről gyatrán mellé­emelt. Óriási helyzet volt! 38. p.: Kapu előtti ka­varodásnál Mészöly megle­hetősen durván megrúgta Casanovát, s emiatt két percig állt a játék. 50. p.: Fodor labdájával Katona ugrott ki a védők közüli, s 8 méterről a kapu bal sarkába lőtt. 1—0. 55. p.: Egy szabadrúgást követően Roux fejese Gáspárról kipattant, a fran­cia játékos azonban má­sodszorra nem hibázott és a hálóba kotorta a pettyest. 1—1. 57. p.: Mége kapott jó indítást a jobb oldalon, s a kifutó Gáspár felett emelt a kapuba. 1—2. 60. p.: A Vörös buktatá­sáért megítélt büntetőt Fo­dor biztosan értékesítette. 2—2. 62. p.: Paillard fejese már túljutott Gáspáron, de a jókor érkező Mészöly a gólvonalon elcsípte a lab­dát. 69. p.: Kékesi mintasze­rű beadását a gólra éhes magyar csatárok elől fejel­ték ki a francia védők. 77. p.: Pillard beívelését Tibeuf a kapu torkában el­vétette. 81. p.: Fodor jobb oldal­ról beívelt szabadrúgását Melis kapura fejelte, de Casanova bravúrral védett. 85. p.: A csereként beállt Bouquet nagyszerűen ug­rott ki a lesre játszó védők között, de óriási helyzetben hibázott! 87. p.: Bouquet 17 méte­res lövését Gáspár bravúr­ral tolta szögletre. 89. p.: Fodor már csak a kapussal állt szemben, de — eléggé kisodródva — el­puskázta a lehetőséget. Jó: Vörös, Katona, Ké­kesi, ill. Piallard, Henry, Mége. Barátságos döntetlen Magyarország—Anglia 0—0 Népstadion, 30 ezer néző, v.: Tritschler (Boos, Ande, mindhárman NSZK-beliek). Magyarország: Szendrei — Ba­logh, Pintér, Róth, Sass — Kozma, Fitos, Détári, Garaba, Kiprich, Vincze I. Anglia: Woods — Anderson, Adams, Pallister, Pearce — Steven, Robson, McMahon, Waddle — Lineker, Beardsley. Csere: Pearce helyett Ste­vens a 46., Róth helyett Var­ga. Woddle helyett Hoddle, Beardsley helyett Hateley a 68., Kiprich helyett Kovács K., Lineker helyett Cottle a 83. percben, 7. p.: Kozma ívelte a kapu elé a labdát, a berobbanó Vincze az angol védőket meg­előzve — nagy helyzetben — a kapu mellé lőtt. 23. p.: Az angolok saját ti­zenhatosuknál tétováztak. A szemfüles Détári rácsapott a labdára, elgurította Woods mellett, de a pettyes centi­méterekkel elkerülte a kaput. 27. p.: Détári 25 méteres szabadrúgása a bal kapufán csattant. 43. p.: Robson labdáját McMahon teljesen szabadon kapta 8 méterre a kaputól, lövését azonban Szendrei bravúrral védte. Az ellentá­madásnál Vincze került ha­sonló szituációba és az ol­dalhálóba lőtt. 57. p.: Bal oldali szögletrú­gás után Steven fejese cen­timéterekkel kerülte el az „elalvó” Szendrei kapuját. 65. p.: Robson 17 méteres lövését védte a magyar kapu- védiő. 73. p.: Újra Robson lőtt ka­pura, de Szendrei ezúttal is a helyén volt, s szögletre mentett. 75. p.: Lineker eléggé ki­sodródott helyzetből mellé durrantott. 81. p.: Ígéretes magyar tá­madás futott a pályán. Détári jó labdát adott Kiprichnek, aki ügyetlenkedett, íigy odalett a helyzet. 85. p.: Hoddle 25 méteres szabadrúgását biztosan fogta Szendrei. Jó: Szendrei, Détári, Sass ill. Robson, Steven, Anderson, Lineker. ☆ Negyven angol szurkoló — akik a magyar—angol labdarúgó- mérkőzésre érkeztek Budapestre — szerdán, a hajnali órákban, a XII. kerületi Kandevú-diszkóban belekötött a szórakozóhely több vendégébe, majd megrongálta a berendezést. Miután távozásra szólították fel a nekivadult szurkolókat, az utcán folytatták a randallrozást. Több személygépkocsit megron­gáltak, sörösüvegeket, köveket dobáltak. Két magyar járókelő könnyebb sérülést szenvedett. Az angol rendbontók közül hetet a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság vizsgálati osztályán előállítottak, s csoportos garázdaság bűntettének alapos gyanúja miatt, őrizetbe vették őket. Ügyükben folyik a vizsgálat. Presztízsharc gála nélkül Némi izgalommal, de inkább kíváncsiság­gal vártam a tegnapi kettős válogatott mér­kőzést. Természetesen a magyarok teljesít­ménye érdekelt leginkább, ugyanakkor be­vallom: legalább ennyire vonzott a két fut- ballnagyhatalom játéka is. Mert nem min­dennap láthatunk világnagyságokat magyar pályákon. Persze, túlzás lenne azt állítani, hogy Fran­ciaország olimpiai válogatottja sztárok soka­ságát vonultatta fel. Jószerivel — legalábbis számunkra — csupa ismeretlen labdarúgó mutatkozott be közöttük a Népstadionban. Ezek a „nevenincs” focisták az esélytelenek nyugalmával rúgták a bőrgolyót, vezették támadásaikat a magyar olimpiai gárda el­len. A mieink pedig ötletszegényen játszottak, produkciójukon nyoma sem volt a „most, vagy soha” hangulatának. Ennek hiánya pe­dig csak egy szerencsés körülmények között kivívott döntetlenhez vezetett —, mert vall­juk be: a találkozó utolsó negyedében a franciák nevetve nyerhettek volna — no, meg ahhoz, hogy minimálisra csökkentek a szöu­li nyári olimpián való részvételünk esélyei. De ne fessük az ördögöt a falra! Még min­den lehetséges, csak számolgatni kell. Ezt vi­szont ne tegyük! Véleményem szerint cso­portunk nagy esélyese, a svéd válogatott matematikai alapműveletek elvégzése he­lyett játszani és győzni fog a franciák elleni — mindent eldöntő — összecsapáson. A két olimpiai válogatott találkozója volt az előmérkőzés. Pontosabban a főmérkőzés. A labdarúgás nemzetközi szabálykönyve sze­rint, tétmérkőzés előtt nem lehet előmérkő- zést játszani. Ezért a főmérkőzés után, amo­lyan ráadás következett: a nagy csinnadrat­tával beharangozott Magyarország—Anglia barátságos találkozó. A vendégek nem hozták el minden leg- jobbjukat, bár a ködös Albion nemzeti ti­zenegyének meghatározó tagjai itt voltak a Népstadionban. Hogy nem telt meg a magyar labdarúgás szentélye, az csupán a honi foci jelenlegi helyzetével magyarázható. S ameny- nyivel az átlagosnál több szurkoló látogatott el erre a mérkőzésre, az elsősorban a jóne­vű ellenfeleinknek köszönhető. Szóval, barátságos mérkőzés volt ez a ja­vából. Néha-néha voltak szép megmozdulá­sok, látványos jelenetek, a foci igazi vará­zsa, a folyamatos, lendületes játék, a gólok hiányoztak ebből a kilencven percből. Per­sze azt a vaknak is észre kellett vennie, hogy ha ezek az angolok mondjuk, tétmér­kőzést játszanak a Népstadionban, akkor másként állnak a dologhoz. A második fél­időben már nézni is kínos volt, hogy szinte játszadoznak a szigetországiak, a mieink pe­dig — tisztelet a kivételnek —, vagy elsza­ladnak a labda elől, vagy, ha az a közelükbe jut, elcsúsznak, elesnek. Jómagam messzemenő következtetést nem vonok le ebből a döntetlenből —, amely a két ország válogatott találkozóinak történeté­ben az első—, mert nem lenne igazságos. A magyar foci nemcsak az angolokétól, más nemzetekétől is távol van. S, hogy milyen szinten áll, azt majd a közelgő világbajnoki selejtező mérkőzések mutatják meg. Ebből adódóan nyilvánvaló: a hasonló ba­rátságos mérkőzések eredményei csupán a statisztikákban jelentősek, a valóságos hely­zetet kevésbé tükrözik. Esetleg presztízskér­dés lehet a csapatok számára. Az angol— magyar pedig számunkra az volt. Vaskor

Next

/
Thumbnails
Contents