Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-05 / 80. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLIV. ÉVF., 80. SZÁM ARA: 1,80 FT * 1988. ÁPRILIS 5., KEDD f 1' Kitüntetések április 4-e alkalmából (2. oldal) Fogékonyak az újra... (3. oldal) Palóc falu — egyensúlyzavarral (5. oldal) Elszántság, erő és önbizalom a kibontakozáshoz Németh Miklósnak, az MSZMP KB titkárának ünnepi köszöntője 1945. április 4-én véget ért a háború magyar földön, és megnyílott az élet újrakezdésének lehetősége. A háborúban romba- dőlt országot népi demokratikus úton járva építettük újjá, majd a szocializmus irányába fordultunk. A nemzeti függetlenség és a társadalmi haladás összekapcsolásának lehetőségét a szovjet hadsereg győzelmes előnyomulása teremtette meg, és a magyar nép élt a történelmi lehetőséggel. A világtörténelem mozgalmas szakaszában élünk, lélegzetelállító változások tanúi vagyunk. Az új technika forradalmasítja a termelést és az életmódot. A haladás fonákján azonban a problémák is növekednek. Olyan megosztott világban élünk, amely a Szovjetunió békekezdeményezései ellenére újratermeli a konfliktusokat és a feszültségeket. A Szovjetunióval szövetségben küzdünk egy olyan világért, amelyben a nemzetközi szolidaritás erősödik a népek között. Sajnos a konfliktus és az erőszak jegyében számos ország nem tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait, anyanyelvűk, kultúrájuk és az anyaországgal meglévő kapcsolataik ápolását. A magyar szabadság ünnepén felemeljük szavunkat minden sovinizmus, a másik népet lenéző nacionalizmus, a faji és a vallási megkülönböztetés minden formája ellen. Ebben a harcban össze kell fognunk a szomszédságunkban élő népekkel, és szívós következetességgel kell a bizalmat és a kapcsolatokat építenünk. Április 4-e üzenete ma is egyértelmű és tiszta. Elszántságot, erőt, önbizalmat meríthetünk belőle a kibontakozáshoz. A szocialista építés folyamatában most nehéz szakaszhoz érkeztünk. Előrehaladtunk a fejlődésben, de a lehetőségeket nem mindig használtuk ki. Eredményeink kétségtelenek, érezzük azonban a lezáratlanságot is. Feladataink jelentősek: a gazdaság kiegyensúlyozott fejlesztése, a fizetőképesség megőrzése és olyan korszerű struktúraváltós, amely hosszú távon biztosíthatja a népgazdaság felemelkedését. Meg kell teremtenünk a gazdasági alapot ahhoz, hogy a méltányosság és az igazságosság szerint biztosítani tudjuk az emberi életkörülményeket. 1968-ban a gazdaságirányítási rendszer reformjával egy második reformkor kezdődött el hazánk történetében. A gazdasági reform ma már velünk élő történelem. Reformpolitikánk figyelmet keltett a világban, agrár-, szövetkezeti, nemzetiségi és egyházpolitikánkért becsülnek bennünket. A reformeszmék mellett ki kell tartanunk a nehéz időkben is. Mozgósítani kell a társadalom alkotó- és cselekvőerejét, s erre alkalmassá kell tenni a politikai intézményrendszert. Soha nem volt ennyire szükség a szavak és a tettek egységére, mint napjainkban. Csak a tettek meggyőzőek. A szép szavak legfeljebb pillanatnyi hasznot hajtanak, és a be nem tartott Ígéretekért kamatos kamatot kell fizetni. Az érdekek egyeztetésével a nemzet belső egységét kell megteremtenünk. Politikánk irányvonala következetes és rugalmas is, a gondolkodás mozgékony, az eszközök a körülményekhez és a célokhoz igazodóak. 1945 örökségének szerves része a népi demokrácia, a nemzetet összefogó, humanista szocializmus. Most a stabilizálás, majd a kibontakozás útján haladva kell új válaszokat és megoldásokat találnunk. Erősítenünk kell a szocialista demokráciát, a meglévő alapokra építkezve és kétfrontos harcot folytatva a konzervatívok és a látszatújítók, valamint a felelőtlen, hangulatkeltő demagógia ellen. Olyan reálpolitikát folytatunk, amely nem nyugszik bele a tényékbe, de nem kerget illúziókat sem. Április 4-e a Magyar Népköztársaság állami ünnepe. Az évfordulón nemcsak hazánk valamennyi lakóját, felnőtt és ifjú polgárát köszöntöm, hanem az ország határain túl, a szomszédos vagy távolabbi államokban élő magyar embereket is. örök hálával emlékezünk a hős szovjet katonákra, akik életüket és vérüket adták a magyar szabadságért. Kegyelettel őrizzük az antifasiszta koalíció harcosainak emlékét is. A bolgár, a jugoszláv, a román katonákét; az amerikai, az angol és a francia elesettekét, akik hazánk szabadságáért is véreztek. Büszkeséggel emlékezünk azokra a magyarokra, akik ellenállóként itthon harcoltak a nemzeti függetlenségért, akik önkéntesen csatlakoztak a hazánkat felszabadító csapatokhoz és akik Európa más hadszínterein küzdöttek a fasizmus ellen. Tisztelettel adózunk a harcok, a terror, a népirtás ártatlan polgári áldozatai emlékének, és hozzájuk hasonlóan gyászoljuk azokat a magyar frontkatonókat, akik a magyar nemzet számára oktalan harcban életüket vesztették. Együtt ünnepelve a mai napot, mindnyájan egyet akarunk: békét és boldogulást népünk számára. Ehhez kéri a politikai vezetés a társadalom, minden magyar ember támogatását. Ha összefogunk, van esélyünk a sikerre. A magyar társadalom jobb és többre képes, mint amilyennek a felületes szemlélő látja. Tele van rejtett kincsekkel, a történelmünk során bennünket megőrző és lendítő életenergiákkal. Nem virtuskodásra, vakmerő bátorságra, honem a tiszteletre méltó élet erkölcsi bátorságára van most szükségünk. öncélú indulatok, felelőtlen acsarkodások nem vezetnek ki nehéz helyzetünkből. Olyan szilárd önbizalom szükséges, amelyet akaraterő, cselekvőkészség, alkotó felelősség és szervező- képesség alapoz meg. Olyan viszonyok között élünk, amikor a társadalom stabilitását leginkább a dinamikus átalakítás biztosíthatja. Ennek programját bocsátotta vitára pártunk Központi Bizottsága és terjeszti május 20-ón az országos pórtértekezlet elé. Felszabadulásunk a felemelkedés lehetőségét teremtette meg Hazánk felszabadulásának 43. évfordulója akalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa hétfőn koszorúzási ünnepséget rendezett Budapesten, a szovjet hősök Szabadság téri emlékművénél és a magyar hősök emlékművénél a Hősök terén. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után elhelyezték a koszorúkat a szabadságunkért vérüket áldozó szovjet hősök emlékművére a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa nevében Németh Károly és Crósz Károly miniszterelnök; a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága képviseletében Kádár János főtitkár és Lázár György főtitkárhelyettes. A társadalmi és tömegszervezetek koszorúját Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának elnöke, Hámori Csaba, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, Ispánovits Márton, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének főtitkára és Apró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke helyezte el az emlékművön. A magyar fegyveres erők és testületek nevében Kárpáti Ferenc vezérezredes, Horváth István belügyminiszter és Borbély Sándor, a munkásőrség országos parancsnoka koszorúzott. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsége képviseletében Borisz Sztukalin nagykövet, Vladen Puntusz követtanácsos, Igor Mihejev követtanácsos és Arkagyij Danyilko ezredes, katonai és légügyi attasé helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. Hétfőn ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett felvonták a .magyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. Ünnepséget tartottak az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren is, ahol ugyancsak ünnepélyesen, katonai tisztelgéssel vonták fel az állami zászlót. Nógrád megye több településén is ünnepségeken emlékeztek meg hazánk fel- szabadulásának 43. évfordulójáról. Salgótarjánban szombaton megkoszorúzták a felszabadulási és a szovjet hősök emlékművét, majd a Bányász Művelődési Házban egybegyűltek előtt Zsuffa Miklós, a Nógrádi Szénbányák vezérigazgatója, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja mondott ünnepi köszöntőt. Beszédének első részében megemlékezett arról, hogy 1945. április 4-én új fejezet kezdődött a magyar történelemben. Népünk visszanyerte függetlenségét, megnyílt előtte a társadalmi fejlődés, a felemelkedés, a szocializmus felépítésének lehetősége. Tisztelettel gondolunk felszabadítóinkra, akik egész Európát megtisztították a fasiszták rémuralmától. Történelmi visszatekintése kapcsán szólt a debreceni ideiglenes országgyűlés munkájáról, a kormány első rendelkezéseiről, ami új reménnyel, tettrekészséggel töltötte el az embereket. Jó érzés tudni, hogy miként legújabb kori történelmünkben többször, a salgótarjáni iparmedence azokhoz az ipari központokhoz tartozott, ahol legkorábban megindult a széntermelés, az áramszolgáltatás és a gyáripar működése — emelte ki köszöntőjében. Az ország újjáépítésére és a példátlan méretű infláció megszüntetésére a kommunista párt dolgozott ki programot, majd az ipari üzemek, a bányák és bankok államosítása, illetve a szocialista tervgazdaság bevezetése adott további lendületet fejlődésünknek. Beszédében ezt követően kitért az ötvenes éyek első felében elkövetett hibákra, s az-újjászülető párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt reális programjára, ami biztosította a továbbfejlődés feltételeit. Nemzetközi méretekben is figyelemre méltó eredmények születtek ekkor, s ezekberi az években oldódott meg az ország stabil élelmiszer-ellátása, új ipari övezetek jelentek meg, és átrendeződött a foglalkoztatottsági struktúra is, ami együttjárt az ország népes(Folytatás a 2. oldalon) Fogadás az Országházban Hazánk felszabadulásának 43. évfordúlója alkalmából az Elnöki Tanács hétfő este fogadást adott az Országházban. A fogadáson részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Németh Károly, ag Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, Lázár György, az MSZMP főtitkár- helyettese, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnökei valamint Aczél György, Berecz János, Gáspár Sándor, Hámori Csaba, Havasi Ferenc, Maróthy László, övári Miklós és Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, Fejti György, Lukács János, Németh Miklós és Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi .Bizottságának titkárai. Megjelent az eseményen Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. Jelen volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége; az üzemek, a vállalatok, a különböző intézmények több kiváló dolgozója; ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A szívélyes, baráti hangulatú fogadáson Németh Károly köszöntötte a megjelenteket. (MTI) Hazánkba látogat Branko Mikulics Grósz Károlynak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására Branko Mikulics, a Joguszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnöke a közeli napokban hivatalos, baráti látogatást tesz Magyarországon. (MTI) Kultúra, művészet nélkül nincs teljes élet A salgótarjáni zeneiskola fúvósötösének modern zenei bemutatója után dr. Horváth István megyei múzeumigazgató köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt szombaton, a Nógrádi Sándor Múzeum emeleti galériájában, ahol ünnepélyes külsőségek között nyílt meg a 18. salgótarjáni tavaszi tárlat. A megyei múzeumigazgató bejelentette — és elismerő tapsok közepette gratulált —, hogy Czinke Ferenc, a Salgótarjánban élő grafikusművész munkásságának újabb elismeréseként Kiváló Művész kitüntetésben részesült. Az idei tavaszi tárlaton 105 festő, grafikus és szobrász műveit állították ki, köztük tizenkét Nógrád megyei alkotóét. Munkáikat dr. Bereczky Lóránt művészet- történész, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója ajánlotta a közönség figyelmébe. Ez a bemutató — hangsúlyozta — a mai magyar képzőművészeti közélet egyik legrangosabb eseménye, hiszen felvonultatja annak minden friss eredményeit. A tárlat az évek során igazolta életképességét, az e bemutatkozási forma iránti igényt és szükségességet. S ma már nem egyszerűen csak hagyománya, de hagya- mán.vának története is van. Mindez jól tükrözi, hogy (Folytatás a 2. oldalon) A kiállítás egy részlete az első látogatókkal.
