Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-28 / 100. szám

1988. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 1800 kistermelővel állnak kapcsolatban „Milliárdos” áfész Nem volt veszteséges ipari szövetkezet Beszélgetés Fekete Nándorral, a KISZÖV elnökével Olyan gazdasági év áll a megye ipari szövetkezeiéi mögött, amely eleve feltételezte a nemrégiben befeje­ződött közgyűlések sikeres lebonyolítását. Az eszme­cserék maradéktalanul megfeleltek a kellemes vára­kozásoknak ott, ahol a kollektíva egész évi erőfeszí­tését siker, jövedelem koronázta. Ahol ez nem így történt, önkritikusan elemezték a hiányosságokat, ér­zékeltetve a vezetőség felelősségét és feladatait is. Szerencsére az ilyenből volt kevesebb. A megye ipari szövetkezeteinek ez évi köz- és kül­döttgyűléseinek tapasztalatairól, a szövetkezeti moz­galom szerepéről és jövőjéről beszélgettünk Fekete Nándorral, az Ipari Szövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségének elnökével. Termeltetés és áruellátás: két kulcsszó az áfészek tevé­kenységében. Egyik sem nél­külözheti a jó kapcsolatokat, a közös érdekeltséget. Épp ezért minél közelebb kell ke­rülni a kistermelőkhöz, illet­ve a vásárlókhoz. Ez tűnik ki — az érzékletes számada­tok segítségével — a Mező­vári Józseffel folytatott be­szélgetésből. — Mintegy 1800 kistermelő­vel állunk kapcsolatban — mondja a Pásztó és Vidéke Áfész elnöke. — Szerződéstes partnereink évente 16—18 millió forint termelési értéket állítanak elő. Megbecsüljük tevékenységüket, s ahol csak tudjuk, támogatjuk őket. A háztájiban és a kiskertben dolgozókat például nemcsak szakmai tanácsokkal, hanem előleggel, valamint a későbbi értékesítés megszervezésé­vel is segítjük. — Mi jellemzi árukapcsola­tukat? Fontos beruházások az SVT-ben Az elmúlt években a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár beruházási tevé­kenységét a visszafogottság jellemezte. Idén azonban be­pótolják, ami eddig elma­radt; a megelőző két év 10- 20 millió forintos befekteté­seivel szemben, 1988-ban 70 millió forintot költenek fej­lesztésre. Részben világbanki hitel­ből korszerűsítik a zomán­cozókemencéket. A régieket sugárzócsöves, szálasanyag­ból készült berendezésekre cserélik, s e kemencék füst­gázainak energiáját használ­ják szárításra. A kúpolókemencéket új, NDK-gyártmányú berende­zésekre cserélik. Az olvasz­tóberendezések porleválasz­tó és füstgáztisztító része számottevően csökkenti a gyár környezetszennyezését. A Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet zabari telepén gyártóüzemet létesít ez év­ben a tűzhelygyár. A mint­egy 200 ezer darab adagoló előállítására, az Egri Fi- nomszerelvénygyártól meg­vásárolt licenc ad lehetősé­get. A leállított kulcsöntöde helyén öntvénymegmunká­ló üzem kezdi meg műkö­dését. E legfontosabb beruházá­sokon túl, a saját acélhulla­dék teljes körű feldolgozá­sára egy 500 kg/óra teljesít­ményű indukciós kemencét telepítenek. — A legnagyobb menyisé­gű a nyúltenyésztés, évente 60—70 ezer darab nyúlleadás- sal. Ezt követi a méztermelés, amiből egy év alatt 600 má­zsát pergetnek partnereink. Számottevő a kistermelőkkel közösen telepített gyümölcsö­seink hozama is." Cseresz­nyéből, meggyből, szilvából, barackból és málnából 30—40 vagonra való az éves szüret. Jelentős még a nem fólia alatt végzett, úgynevezett szabadföldi zöldségtermelés, amiből egy évben 20—30 va­gon is összegyűlik a betaka­rításkor. Utóbbiak közül az uborka a „legszaporább”. — Volt már igazi uborka- szezonjuk? A szabadföldi zöldségter­melésre a 20—30 vagonnyi a jellemző, de bizony volt már példa 100 vagonra is. — Áruellátás. Egy másik terület, ahol a vásárlókkal állnak kapcsolatban... A mezőgazdasági termelők az idén valamivel több mint 15 milliárd forint értékben terveznek gépberuházásokat, ám ezzel is csak részben tudják megújítani az elhasz­nálódott gépparkot. Nagy szükségük van tehát arra, hogy év közben folyamatos, zavartalan legyen az alkat­rész-, cseredarab-ellátás. A forgalmazók raktárkész­lete már az év első heteiben viszonylag kedvező volt, és azóta is többnyire sikerült lekötniük a hazai gyártású alkatrészeket. A szocialista importrendeléseknek mint­egy 80 százalékára volt áp­rilis elejéig szerződéses fe­dezet, ami viszonylag kielé­gítő eredménynek számít az évnek ebben az időszaká­ban. A mezőgazdasági üzemek az elmúlt hetekben a tava­lyinál valamivel kevesebb pótalkatrészt vásároltak. A — Igen, itt már más szem­pontok dominálnak, de az a tény, hogy 1987-ben áfészünk 1 milliárd 160 millió forintos árbevételt ért el, azt hiszem önmagáért beszél. A megyei áfészek közül ezzel a legna­gyobb árbevételt sikerült el­érnünk, negyedrészét az ösz- szes többi áfészének. — Mit terveznek erre az évre? — Nem hagyhatjuk figyel­men kívül, hogy a forgal­mazásra hatással van a visszafogottabb életszínvonal. Erre az évre tehát 100 mil­lió forinttal kevesebb árbe­vételt tervezünk. — Milyen területen for­galmaz a „milliárdos” áfész? — Huszonnyolc települést látunk el, kilométerben ez esetenként a hetvenet is meghaladja, de a vásárlóink­hoz való közelséget mi szív- szerint mérjük... — benkö — kínálat általában kedvező­nek mondható, így a gépek javításánál nem volt emlí­tésre méltó fennakadás, a vontatók és a vetőgépek idő­ben indulhattak a határba. Egyes cikkekből a MÉM ösz- szesítése szerint azonban im­már tartós hiány mutatko­zik, és az utánpótlás sem mindig egyenletes. Üjabban az NDK-gyártmányú takar­mánybetakarító gépek csere­darabjaival nem tudják ki­szolgálni a vevőket, az im­portra immár hetek óta hiába várnak a forgalmazók. Egyes gumiabroncsokból és csap­ágyakból szintén a szüksé­gesnél kevesebb van a rak­tárakban. Mindent egybevetve: a mezőgazdasági termelők pót­alkatrészigényeit a soron kö­vetkező nagy nyári munká- káknál, és azt követően, ősszel várhatóan sikerül ki­elégíteni. — Milyen súllyal szere­pelnek az ipari szövetkeze­tek a megye ipari termelé­sében? — Szerepünk egyre nö­vekedik mind a megyében, mind az országos mozga­lomban. Tavaly 1,8 milliárd forintos árbevétellel, 350 millió forint nyereséget ér­tünk el. A bruttó termelési érték több mint 44 százalék­kal haladta meg az előző évit, ami azért érdemel ki­tüntetett figyelmet, mert a növekmény túlnyomó részét a termelékenység emelésé­vel érték el szövetkezeteink. Az export terén sem mara­dunk el az áU3mi vállala­toktól. A Szondi Ipari Szö­vetkezet 550,5 millió forin­tos nem rubelelszámolású értékesítésével, a megye második legnagyobb expor­tőre, az ország ipari szövet­kezetei között pedig az el­ső. Szövetkezeteink 32 szá­zalékkal növelték nyeresé­güket. A termelékenység ja­vítása 'mellett nagy szerepe volt ebben a költségkímélő gazdálkodásnak, a jobb pia­ci munkának és az export­pályázatok sikeres teljesíté­sének. Szövetkezeteink kö­zött veszteséges, alaphiá­nyos (a megelőző intézke­dések hatására) nem volt. — A figyelemre méltó teljesítmények 1987-re dotá- lódnak, most azonban 1988- at írunk. Milyen feladato­kat ad, és milyen kilátások­kal biztat a megváltozott közgazdasági környezet? — Mint minden gazdálko­dó szervezetnél, így szövet­kezeteinknél is komoly felké­szülést igényelt és nagy ter­het jelenített a bérbruttósí- tás, az árindexelés, a szemé­lyi jövedelemadó. Az év el­ső hónapjaiban azonban fő­ként a partnerektől begyűrű­ző problémák, a fizetéskép­telenség, a bizonytalan árak és a kiszámíthatatlan anyagellátás okozott gondot. Természetesen mindezek el­lenére, a főbb számításokat elvégezték tagszövetkezete­ink. Az előrejelzések alap­ján, az árbevétel 15—20. a nyereség 20—30 százalékos Mint azt dr. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes a Népszabadságnak nyilatkoz­ta, napjainkban valamivel több mint 2500 ideiglenes tartózkodási engedélyt adtak ki román állampolgároknak rendőrhatóságaink. Az országos adat ismere­tében a Nógrád megyei hely­zetről beszélgettünk Szabó Nándornéval, a megyei ta­nács témában illetékes mun­kaügyi előadójával. — A 2500 hivatalosan be­jelentett román állampol­gárból hányán tartózkodnak pillanatnyilag megyénkben? — összesen hét tartózko­dási és munkavállalási en­gedéllyel ellátott román ál­lampolgár van megyénkben, ezek közül egy gyermek. csökkenésével számolnak. Gazdálkodó szervezeteink jövedelmi pozícióiban álta­lános átrendeződés várható. Nehéz helyzetbe elsősorban a szolgáltatásban dolgozók kerülhetnek, hiszen a lakos­ság már ma is érezhető ta­karékossága elsősorban itt jelentkezik. De megítélésem szerint veszteséges egysége­ik bezárásával, az 51 száza­lékos, vagy e feletti fogyasz­tói szolgáltatási arány meg­tartásával és jövedelmező kiegészítő tevékenységekkel, ők is talpon maradhatnak 1988-ban. — Sokan gyógyírként em­legetik és a kibontakozási programnak is sarkalatos pontja a termékszerkezet- korszerűsítés. Milyen lehető­séget lát a szövetkezeteknél e téren? — Szövetkezeteink, az 1980-as évektől folyamato­san korszerűsítik a termék- és termelési szerkezetet. En­nek eredményeként csökkent a termelés anyag- és ener­giaigénye, nőtt a feldolgo­zottsági szint. Többeknél már kialakult a piaci igé­nyeknek megfelelő termelé­si struktúra. Tennivalóink azonban még bőven akad- ,nak! — Az utóbbi időben fel­hangoktól sem mentes híre­ket is hallani a mozgalom háza tájáról. — A szövetkezeti törvény módosításai jelentősek. de nem tartom azokat elégsé­gesnek. Az egységes vagyon- érdekeltség megteremtése, az érdekeltség növekedése nem csak a gazdálkodást ja­vítja. hanem a .szövetkezeti demokráciát is növelni fog­ja, elvégre a nagyobb tulaj­donhányad nagyobb beleszó­lást biztosít. Nem lesz tere az olyan antidemokratikus vezetési stílusnak, amely megyénkben is felütötte fe­jét. Az anyagi jellegű kér­dések túlzottan előtérbe ke­rültek. a mozgalom kissé el­szürkült. A szövetkezet nem egyszer „munkahellyé” deval­válódott. A szövetkezetpoü- tika megújulásának irányai­ról és fő feladatairól egyéb­— Tehát család is érkezett? — A család még 1987 szeptemberében érkezett gyermekükkel. A férj az SKÜ bátonyterenyei gyár­egységében hegesztő, felesé­be áfész-bolti eladó. Mind­hárman rokonoknál laknak. Május 30-ig szól meghosz- szabbított engedélyük. — A különböző engedé­lyek között milyen össze­függés van? — Amíg nincs letelepedé­si engedélyük az érintet­teknek, addig a rendőrha­tóság havonta bocsát ki szá­mukra tartózkodási enge­délyt. Munkaügyi osztályunk a tartózkodási engedély meg­léte után adhatja ki a mun­kavállalási engedélyt. — A többi, megyénkben tartózkodóról mit tudunk? ként most készül egy írá­sos előterjesztés az MSZMP KB • Szövetkezetpolitikai Munkaközössége számára. Ez remélhetőleg az országos vita eredményeinek összeg­zésével, jó támpont lesz a megújulásra, amelyre meg­győződésem szerint a moz­galom képes. — Mostanában mintha többen csak takarózni sze­retnének a szövetkezeti moz­galommal. — Az újonnan alakult kis,szövetkezetek egy része (elsősorban a más vállalko­zási formákból átalakultak) némelyike csak az anyagi előnyök ’miatt lép szövetke­zeti formába. Rövid távra terveznek, kis befektetései­ket minél nagyobb haszon­nal, minél rövidebb idő alatt szeretnék visszakapni. A szövetség szolgáltatását készpénzre kívánják válta­ni. De ne feledkezzünk meg a többségről! — A beszélgetés során többször utalt a tennivalók­ra. Hogyan ítélhető meg a szövetkezetek jövője? — Az elmúlt évek dina­mikus fejlődése és a kiala­kult termékszerkezet meg­alapozta szövetkezeteink gazdasági helyzetét. Ahhoz azonban, hogy a jövőben versenyképesek tudjunk ma­radni, alapvető feladatnak tartom a jelenlegi nagyon szűk szellemi kapacitás- bővítését. Megalapozott, át­gondolt fejlesztéseket kell előkészíteni, amelyek szö­vetkezeteinknél is a nélkü­lözhetetlen termékszerkezet átalakítását eredményezik. Ezek megvalósításához az eszközök általában saját for­rásból. illetve az érdekkép­viseleti szervek kölcsönös fejlesztési alapjából biztosít­hatók. Inspiráljuk szövetke­zeteinket arra is, hogy kap­csolódjanak a központi prog­ramokban meghirdetett pá­lyázatokhoz. A kooperáció bővítésével, a nagyüzemek háttériparának fejlesztésé­vel a népgazdaság kívánal­mainak és a szövetkezet ér­dekeinek egyeztetésével te­vékenykedjenek. Szükséges ehhez a szövetkezeti veze­tők korszerűbb szemlélete, a piaci változásokra való gyorsabb reagálása. Tudato­suljon a megváltozott köz- gazdasági környezet és en­nek alapján a szövetkeze­tekre jellemző demokratikus fórumokon mozgósítsák a kollektívákat. Fontosnak tar­tom azt is, hogy a reálisan kitűzhető célok a tagok egyetértésével találkozza­nak. Az embert, mint a leg­fontosabb termelési tényezőt becsüljék! Mészáros Zsolt — Balassagyarmaton dol­gozik egy orvosnő, ő ápri­lis 1-ig ápolónőként dolgo­zott, most mór mint orvos teljesít szolgálatot — nővér- szálláson lakik. Kálién, a termelőszövetkezet növény- termesztési ágazatvezetője, agrármérnök szintén román állampolgár. Van még egy lakatos a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál és egy esztergályos Pásztón, a szerszám- és készülékgyár­ban. Utóbbi, elmondása sze­rint, addig kíván maradná, míg kislányát meg nem mű­tik a fővárosban. — Magyar anyanyelvűek- ről van szó? — Igen. a nevük is ma­gyar. — b. m. — Az apel Qualilal knnnyüíe«nöntödébcn » magasabb értékű aluroíniumtennékek gyártása érdekében b.‘so szerkezetváltást hajtottak végre. Fotó: Szabó Sándor Kevesebb pótalkatrész fogyott eddig a mezőgazdaságban Rokonoknál és munkásszállón Munkavállaió román állampolgárok megyénkben Export az NDK-ba KGST kooperáció ke­retében több mint egy évtized óta szállít az NDK-ba mezőgazdasági gépekhez tartozékokat a Rekard téti gyára. A pillangós növények beta­karítására alkalmas vá­gószerkezeteket vonattal szállítják partnerüknek. Fotó: Matusz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents