Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-28 / 100. szám
1988. ÁPRILIS 28., CSÜTÖRTÖK NOGRAD 3 1800 kistermelővel állnak kapcsolatban „Milliárdos” áfész Nem volt veszteséges ipari szövetkezet Beszélgetés Fekete Nándorral, a KISZÖV elnökével Olyan gazdasági év áll a megye ipari szövetkezeiéi mögött, amely eleve feltételezte a nemrégiben befejeződött közgyűlések sikeres lebonyolítását. Az eszmecserék maradéktalanul megfeleltek a kellemes várakozásoknak ott, ahol a kollektíva egész évi erőfeszítését siker, jövedelem koronázta. Ahol ez nem így történt, önkritikusan elemezték a hiányosságokat, érzékeltetve a vezetőség felelősségét és feladatait is. Szerencsére az ilyenből volt kevesebb. A megye ipari szövetkezeteinek ez évi köz- és küldöttgyűléseinek tapasztalatairól, a szövetkezeti mozgalom szerepéről és jövőjéről beszélgettünk Fekete Nándorral, az Ipari Szövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségének elnökével. Termeltetés és áruellátás: két kulcsszó az áfészek tevékenységében. Egyik sem nélkülözheti a jó kapcsolatokat, a közös érdekeltséget. Épp ezért minél közelebb kell kerülni a kistermelőkhöz, illetve a vásárlókhoz. Ez tűnik ki — az érzékletes számadatok segítségével — a Mezővári Józseffel folytatott beszélgetésből. — Mintegy 1800 kistermelővel állunk kapcsolatban — mondja a Pásztó és Vidéke Áfész elnöke. — Szerződéstes partnereink évente 16—18 millió forint termelési értéket állítanak elő. Megbecsüljük tevékenységüket, s ahol csak tudjuk, támogatjuk őket. A háztájiban és a kiskertben dolgozókat például nemcsak szakmai tanácsokkal, hanem előleggel, valamint a későbbi értékesítés megszervezésével is segítjük. — Mi jellemzi árukapcsolatukat? Fontos beruházások az SVT-ben Az elmúlt években a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár beruházási tevékenységét a visszafogottság jellemezte. Idén azonban bepótolják, ami eddig elmaradt; a megelőző két év 10- 20 millió forintos befektetéseivel szemben, 1988-ban 70 millió forintot költenek fejlesztésre. Részben világbanki hitelből korszerűsítik a zománcozókemencéket. A régieket sugárzócsöves, szálasanyagból készült berendezésekre cserélik, s e kemencék füstgázainak energiáját használják szárításra. A kúpolókemencéket új, NDK-gyártmányú berendezésekre cserélik. Az olvasztóberendezések porleválasztó és füstgáztisztító része számottevően csökkenti a gyár környezetszennyezését. A Salgótarjáni Szolgáltató Szövetkezet zabari telepén gyártóüzemet létesít ez évben a tűzhelygyár. A mintegy 200 ezer darab adagoló előállítására, az Egri Fi- nomszerelvénygyártól megvásárolt licenc ad lehetőséget. A leállított kulcsöntöde helyén öntvénymegmunkáló üzem kezdi meg működését. E legfontosabb beruházásokon túl, a saját acélhulladék teljes körű feldolgozására egy 500 kg/óra teljesítményű indukciós kemencét telepítenek. — A legnagyobb menyiségű a nyúltenyésztés, évente 60—70 ezer darab nyúlleadás- sal. Ezt követi a méztermelés, amiből egy év alatt 600 mázsát pergetnek partnereink. Számottevő a kistermelőkkel közösen telepített gyümölcsöseink hozama is." Cseresznyéből, meggyből, szilvából, barackból és málnából 30—40 vagonra való az éves szüret. Jelentős még a nem fólia alatt végzett, úgynevezett szabadföldi zöldségtermelés, amiből egy évben 20—30 vagon is összegyűlik a betakarításkor. Utóbbiak közül az uborka a „legszaporább”. — Volt már igazi uborka- szezonjuk? A szabadföldi zöldségtermelésre a 20—30 vagonnyi a jellemző, de bizony volt már példa 100 vagonra is. — Áruellátás. Egy másik terület, ahol a vásárlókkal állnak kapcsolatban... A mezőgazdasági termelők az idén valamivel több mint 15 milliárd forint értékben terveznek gépberuházásokat, ám ezzel is csak részben tudják megújítani az elhasználódott gépparkot. Nagy szükségük van tehát arra, hogy év közben folyamatos, zavartalan legyen az alkatrész-, cseredarab-ellátás. A forgalmazók raktárkészlete már az év első heteiben viszonylag kedvező volt, és azóta is többnyire sikerült lekötniük a hazai gyártású alkatrészeket. A szocialista importrendeléseknek mintegy 80 százalékára volt április elejéig szerződéses fedezet, ami viszonylag kielégítő eredménynek számít az évnek ebben az időszakában. A mezőgazdasági üzemek az elmúlt hetekben a tavalyinál valamivel kevesebb pótalkatrészt vásároltak. A — Igen, itt már más szempontok dominálnak, de az a tény, hogy 1987-ben áfészünk 1 milliárd 160 millió forintos árbevételt ért el, azt hiszem önmagáért beszél. A megyei áfészek közül ezzel a legnagyobb árbevételt sikerült elérnünk, negyedrészét az ösz- szes többi áfészének. — Mit terveznek erre az évre? — Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a forgalmazásra hatással van a visszafogottabb életszínvonal. Erre az évre tehát 100 millió forinttal kevesebb árbevételt tervezünk. — Milyen területen forgalmaz a „milliárdos” áfész? — Huszonnyolc települést látunk el, kilométerben ez esetenként a hetvenet is meghaladja, de a vásárlóinkhoz való közelséget mi szív- szerint mérjük... — benkö — kínálat általában kedvezőnek mondható, így a gépek javításánál nem volt említésre méltó fennakadás, a vontatók és a vetőgépek időben indulhattak a határba. Egyes cikkekből a MÉM ösz- szesítése szerint azonban immár tartós hiány mutatkozik, és az utánpótlás sem mindig egyenletes. Üjabban az NDK-gyártmányú takarmánybetakarító gépek cseredarabjaival nem tudják kiszolgálni a vevőket, az importra immár hetek óta hiába várnak a forgalmazók. Egyes gumiabroncsokból és csapágyakból szintén a szükségesnél kevesebb van a raktárakban. Mindent egybevetve: a mezőgazdasági termelők pótalkatrészigényeit a soron következő nagy nyári munká- káknál, és azt követően, ősszel várhatóan sikerül kielégíteni. — Milyen súllyal szerepelnek az ipari szövetkezetek a megye ipari termelésében? — Szerepünk egyre növekedik mind a megyében, mind az országos mozgalomban. Tavaly 1,8 milliárd forintos árbevétellel, 350 millió forint nyereséget értünk el. A bruttó termelési érték több mint 44 százalékkal haladta meg az előző évit, ami azért érdemel kitüntetett figyelmet, mert a növekmény túlnyomó részét a termelékenység emelésével érték el szövetkezeteink. Az export terén sem maradunk el az áU3mi vállalatoktól. A Szondi Ipari Szövetkezet 550,5 millió forintos nem rubelelszámolású értékesítésével, a megye második legnagyobb exportőre, az ország ipari szövetkezetei között pedig az első. Szövetkezeteink 32 százalékkal növelték nyereségüket. A termelékenység javítása 'mellett nagy szerepe volt ebben a költségkímélő gazdálkodásnak, a jobb piaci munkának és az exportpályázatok sikeres teljesítésének. Szövetkezeteink között veszteséges, alaphiányos (a megelőző intézkedések hatására) nem volt. — A figyelemre méltó teljesítmények 1987-re dotá- lódnak, most azonban 1988- at írunk. Milyen feladatokat ad, és milyen kilátásokkal biztat a megváltozott közgazdasági környezet? — Mint minden gazdálkodó szervezetnél, így szövetkezeteinknél is komoly felkészülést igényelt és nagy terhet jelenített a bérbruttósí- tás, az árindexelés, a személyi jövedelemadó. Az év első hónapjaiban azonban főként a partnerektől begyűrűző problémák, a fizetésképtelenség, a bizonytalan árak és a kiszámíthatatlan anyagellátás okozott gondot. Természetesen mindezek ellenére, a főbb számításokat elvégezték tagszövetkezeteink. Az előrejelzések alapján, az árbevétel 15—20. a nyereség 20—30 százalékos Mint azt dr. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes a Népszabadságnak nyilatkozta, napjainkban valamivel több mint 2500 ideiglenes tartózkodási engedélyt adtak ki román állampolgároknak rendőrhatóságaink. Az országos adat ismeretében a Nógrád megyei helyzetről beszélgettünk Szabó Nándornéval, a megyei tanács témában illetékes munkaügyi előadójával. — A 2500 hivatalosan bejelentett román állampolgárból hányán tartózkodnak pillanatnyilag megyénkben? — összesen hét tartózkodási és munkavállalási engedéllyel ellátott román állampolgár van megyénkben, ezek közül egy gyermek. csökkenésével számolnak. Gazdálkodó szervezeteink jövedelmi pozícióiban általános átrendeződés várható. Nehéz helyzetbe elsősorban a szolgáltatásban dolgozók kerülhetnek, hiszen a lakosság már ma is érezhető takarékossága elsősorban itt jelentkezik. De megítélésem szerint veszteséges egységeik bezárásával, az 51 százalékos, vagy e feletti fogyasztói szolgáltatási arány megtartásával és jövedelmező kiegészítő tevékenységekkel, ők is talpon maradhatnak 1988-ban. — Sokan gyógyírként emlegetik és a kibontakozási programnak is sarkalatos pontja a termékszerkezet- korszerűsítés. Milyen lehetőséget lát a szövetkezeteknél e téren? — Szövetkezeteink, az 1980-as évektől folyamatosan korszerűsítik a termék- és termelési szerkezetet. Ennek eredményeként csökkent a termelés anyag- és energiaigénye, nőtt a feldolgozottsági szint. Többeknél már kialakult a piaci igényeknek megfelelő termelési struktúra. Tennivalóink azonban még bőven akad- ,nak! — Az utóbbi időben felhangoktól sem mentes híreket is hallani a mozgalom háza tájáról. — A szövetkezeti törvény módosításai jelentősek. de nem tartom azokat elégségesnek. Az egységes vagyon- érdekeltség megteremtése, az érdekeltség növekedése nem csak a gazdálkodást javítja. hanem a .szövetkezeti demokráciát is növelni fogja, elvégre a nagyobb tulajdonhányad nagyobb beleszólást biztosít. Nem lesz tere az olyan antidemokratikus vezetési stílusnak, amely megyénkben is felütötte fejét. Az anyagi jellegű kérdések túlzottan előtérbe kerültek. a mozgalom kissé elszürkült. A szövetkezet nem egyszer „munkahellyé” devalválódott. A szövetkezetpoü- tika megújulásának irányairól és fő feladatairól egyéb— Tehát család is érkezett? — A család még 1987 szeptemberében érkezett gyermekükkel. A férj az SKÜ bátonyterenyei gyáregységében hegesztő, felesébe áfész-bolti eladó. Mindhárman rokonoknál laknak. Május 30-ig szól meghosz- szabbított engedélyük. — A különböző engedélyek között milyen összefüggés van? — Amíg nincs letelepedési engedélyük az érintetteknek, addig a rendőrhatóság havonta bocsát ki számukra tartózkodási engedélyt. Munkaügyi osztályunk a tartózkodási engedély megléte után adhatja ki a munkavállalási engedélyt. — A többi, megyénkben tartózkodóról mit tudunk? ként most készül egy írásos előterjesztés az MSZMP KB • Szövetkezetpolitikai Munkaközössége számára. Ez remélhetőleg az országos vita eredményeinek összegzésével, jó támpont lesz a megújulásra, amelyre meggyőződésem szerint a mozgalom képes. — Mostanában mintha többen csak takarózni szeretnének a szövetkezeti mozgalommal. — Az újonnan alakult kis,szövetkezetek egy része (elsősorban a más vállalkozási formákból átalakultak) némelyike csak az anyagi előnyök ’miatt lép szövetkezeti formába. Rövid távra terveznek, kis befektetéseiket minél nagyobb haszonnal, minél rövidebb idő alatt szeretnék visszakapni. A szövetség szolgáltatását készpénzre kívánják váltani. De ne feledkezzünk meg a többségről! — A beszélgetés során többször utalt a tennivalókra. Hogyan ítélhető meg a szövetkezetek jövője? — Az elmúlt évek dinamikus fejlődése és a kialakult termékszerkezet megalapozta szövetkezeteink gazdasági helyzetét. Ahhoz azonban, hogy a jövőben versenyképesek tudjunk maradni, alapvető feladatnak tartom a jelenlegi nagyon szűk szellemi kapacitás- bővítését. Megalapozott, átgondolt fejlesztéseket kell előkészíteni, amelyek szövetkezeteinknél is a nélkülözhetetlen termékszerkezet átalakítását eredményezik. Ezek megvalósításához az eszközök általában saját forrásból. illetve az érdekképviseleti szervek kölcsönös fejlesztési alapjából biztosíthatók. Inspiráljuk szövetkezeteinket arra is, hogy kapcsolódjanak a központi programokban meghirdetett pályázatokhoz. A kooperáció bővítésével, a nagyüzemek háttériparának fejlesztésével a népgazdaság kívánalmainak és a szövetkezet érdekeinek egyeztetésével tevékenykedjenek. Szükséges ehhez a szövetkezeti vezetők korszerűbb szemlélete, a piaci változásokra való gyorsabb reagálása. Tudatosuljon a megváltozott köz- gazdasági környezet és ennek alapján a szövetkezetekre jellemző demokratikus fórumokon mozgósítsák a kollektívákat. Fontosnak tartom azt is, hogy a reálisan kitűzhető célok a tagok egyetértésével találkozzanak. Az embert, mint a legfontosabb termelési tényezőt becsüljék! Mészáros Zsolt — Balassagyarmaton dolgozik egy orvosnő, ő április 1-ig ápolónőként dolgozott, most mór mint orvos teljesít szolgálatot — nővér- szálláson lakik. Kálién, a termelőszövetkezet növény- termesztési ágazatvezetője, agrármérnök szintén román állampolgár. Van még egy lakatos a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál és egy esztergályos Pásztón, a szerszám- és készülékgyárban. Utóbbi, elmondása szerint, addig kíván maradná, míg kislányát meg nem műtik a fővárosban. — Magyar anyanyelvűek- ről van szó? — Igen. a nevük is magyar. — b. m. — Az apel Qualilal knnnyüíe«nöntödébcn » magasabb értékű aluroíniumtennékek gyártása érdekében b.‘so szerkezetváltást hajtottak végre. Fotó: Szabó Sándor Kevesebb pótalkatrész fogyott eddig a mezőgazdaságban Rokonoknál és munkásszállón Munkavállaió román állampolgárok megyénkben Export az NDK-ba KGST kooperáció keretében több mint egy évtized óta szállít az NDK-ba mezőgazdasági gépekhez tartozékokat a Rekard téti gyára. A pillangós növények betakarítására alkalmas vágószerkezeteket vonattal szállítják partnerüknek. Fotó: Matusz Károly
