Nógrád, 1988. április (44. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-26 / 98. szám
1988. ÁPRILIS 2«., KEDD NOCKRAD 3 Az adószakértő válaszol A számlázásról Az cv elején választott áfa adózási formát lehet-e év közben megváltoztatni? (költségvetési intézmény és „Vállalkozó” jelige.) Nem. A választott adózási forma változtatásának lehetőségét 1989 januárjában az áfa-törvény 28. par. (3) bekezdése biztosítja — ennél korábbi változtatásra nincs lehetőség — kivéve az alanyi mentesség értékhatárának túllépését. Az 1989 januárjában választott adózási formát 3 évig tartani kell, kivéve ott is az alanyi mentesség határának túllépését. Mit jelent az, hogy a számla kibocsátójának a feladata a számla helyesbítése? A vevővállalat, ha észreveszi a tévedést, nem javíthatja a számlát? így havi elszámolás esetében előfordulhat helytelen áfafizetés. Kit terhel a felelősség? (nagyvállalat.) Téves számlázást követően a számla kibocsátójának kell a számlát helyesbíteni. A 29 1987. (XI. 14.) PM. számú rendelet módosító 59 1987. (XI. 21.) PM.- számú rendelet (Magyar Közlöny 54. szám) 3. par. (9) pontjában foglaltaknak megfelelően kell számlázni. Ez azt jelenti, hogy a vevővállalat köteles a helytelenül kiállított számla alapján könyvelni. A helyesbítő számla megérkezése után. bruttó módon kell a könyvelést helyesbíteni. Visszamenőleg nem kell korrigálni a forgalmiadó-beviallás egyenlegeit. Azok halmozott összege a korrekciós tételek könyvelése után lesz helyes. A téves számlázás miatt, ha helytelen az azon szereplő áfa, a számla kibocsátóját szankció terheli, a számlahelyesbítés teljesítéséig. Le kell-e, számlázni minden esetben a kivitelezőnek a megrendelő által biztosított anyagot? (szövetkezeti közös vállalat.) A megrendelő által biztosított anyagot akkor nem kell leszámlázni, ha a KSH- fogalmak szerinti bérmunka-konstrukcióban végzett szolgáltatás teljesítéséről, van szó, és a számviteli előírások sem írják elő. Egyéb esetekben (kölcsönös szolgáltatások, anyageladás stb.) számlázási kötelezettség áll fenn. Mit nevezünk „nettó áfa”- nak? Ezt olvastam a 61. számú APEH-nyomtatvá- nyon. Jó lenne mindig azonos fogalmakat használni! Ezt a fogalmat nem használjuk. A-', ön által említett nyomtatvány is „az adó nettó összegének visszaigénylését" említi, vagyis az áfa alanyainak az értékesítést terhelő fizetendő és az előzetesen felszámított forgalmi adó különbségét kell befizetni, vagy igényelni az adóhatóságoktól. (Az áfatörvény 11. paragrafusa is hasonlóan fogalmaz.) Háztáji tüsténkedök Több tégla A rétsági termelőszövetkezet háztáji földjein a burgonya ültetése adja a legsürgősebb teendőket. A település apraja-nagyja a földeken serénykedik, hogy időben elvégezhesse az időszerű munkát. A 88 esztendős Czelleng József fiatalokat megszégyenítő szorgalommal tüsténkedik, vejének segít a gumókat főidbe rakni. A öreghegyi-dűlőben lévő dombon viszont a legfiatalabb minden bizonnyal a fcétesztendös Kovái Katalin, aki dédimama és szülei „szárnyai alatt” teszi dolgát. — képek: kulcsár — és cserép A Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárai jó eredménnyel zárták az első negyedévet: téglából 69 millió darabbal, 26 százalékkal, égetett tetőcserépből pedig 3 millió darabbal, 18 százalékkal gyártottak többet mint tavaly ilyenkor. Nagy szükség volt erre a többletre, mert a várakozással ellentétben, az év elején is élénk kereslet sürgette az építőanyag-termelés növelését. Az enyhe tél kedvező lehetőségeit jól kihasználva, meggyorsították a gyárak berendezéseinek, felszereléseinek nagyjavítását, hogy több idő jusson a termelésre. Az égetökemencék- böl kikerülő termékeket szinte azonnal elvitték az építkezők, s így a többlettermelésből nem jutott a jelentősen megcsappant gyári és kereskedelmi készletek: feltöltésére. A termelést az első negyedév végétől is napról napra növelik. Március végéig ugyanis valamennyi hagyományos gyár üzembe helyezte a tégla- és cseréppréseket, április közepéig pedig begyújtották az égető- kemencéket is. Ebben az időszakban az iparág csaknem száz gyárában a napi téglatermelés 4,3 millióról 5,5 millióra növekedett. A tömegkommunikációs eszközök a megjelenését közvetlenül megelőző időktől kezdve, szinte állandó helyet biztosítanak hirdetési rovataikban a „KINCS- TÁRJEGY”-nek. Az értékpapír nem túl szellemes reklámjaiból az állampolgár megtudhatja ugyan, körülbelül miről van szó, de, hogy befektetett I pénzének végül is mennyi a nettó hozadéka, az ezekből a közlésekből, sajnos, egyértelműen nem derül ki. A kincstárjeggyel kapcsolatban felmerült kérdéseinkkel Nyíregyházi Istvánt, a Budapest Bank Rt. balassagyarmati fiókjának az igazgatóját és Csépán Gusztávot, a fiók vállalkozási csoportjának a vezetőjét kerestük fel. — Befektetett pénzének IKilencezer ingázó Menni, vagy nem menni? M enni, vagy nem menni? Ezt a kérdést bizonyára rengetegen feltették már maguknak, vagy épp’ családjuknak azok közül, akik lakóhelyük szőkébb vonzás- körzetén kívüli munkahelyben gondolkoztak, gondolkoznak. Könnyű a válasz azokban a térségekben, ahol alacsony a gazdasági potenciál, hiszen ez esetben a munkaerő korlátozott mértékű felvevőképessége a döntőbíró. A kenyérkereset mindennapos utazóiból alakul ki az otthon és a munkahely között ingázók széles tábora. Nem elszigetelt jelenségről van szó. Az ingázás az ország több körzetében erőteljes, így megyénkben is. Ugyanakkor nem lezárt a folyamat. Nem, miután egy tavalyi, dsL és délnyugat-nógrádi felmérés tényei figyelmeztető felkiáltójelként sürgetik a változtatást. A felmérés a már említett térség 35 községére terjedt ki. A 31 ezres lélekszámú faluegyüttes 15 ezer aktív keresője közül 9 ezer az ingázó. Az arányok megdöbbentőek, még országos összevetésben is, ahogy ezt a témában a közelmúltban Erdötarcsán rendezett vitaülésen épp' a szakemberek fejtették ki. Bár az érintett települések arculatára nem nyomta rá bélyegét a „menekülés”, a porták a hagyományok, a békés változatlanság tükörképei, az viszont tény, hogy az 1960. és 1985. között eltelt 25 esztendőben igen sokan utoljára sétáltak végig tornácukon, mielőtt végleg bezárták volna maguk mögött lakásuk, kertjük kapuját. A térségben 6200 fővel csökkent a lakosság száma, ami körül, belül két átlagos község elnéptelenedésével ér fel. Van persze az ingázásban egyfajta racionalitás is, mivel Vác, Gödöllő és elsősorban Budapest közelsége mágnesként ragadja magához a közöli, nógrádi vonzáskörzet aktív keresőit, olykor a nyugdíjasokat is. Nem csupán saját érdekeket gerjesztő mágnes a megnevezett három város, mivel ott az ingázók hozzávetőlegesen 2 ezer forinttal többet keresnek áhhoz képest, amit a megyén belüli lehetőségek kínálnak. Pénz beszél. . . No, de beszéltek azért az érintettek is, akik a felmérés során ajtót tártak 'minden érdeklődésnek. Az így elkészült statisztika arról tanúskodik, hogy az ingázók 70 százaléka megyénkén kívül dolgozik. A fennmaradó hányad Nógrád városaiban, nagyobb településein keresett munka- lehetőséget. A legerősebb mágnes a főváros, ahová 3200-an járnak 150 különböző munka, helyre. A legtekintélyesebb munkaadó az Ikarus (405 nógrádi dolgozik itt), a Mélyépítő Vállalat (158 fő), a Budaprint Pamut- nyomóiipari Vállalat (133 fő), valamint a Duna Csokoládégyár (90 fő). Az ingázók többsége megszokta a megélhetésnek ezt a formáját (talán már bele is törődött?), kétharmaduk ügy véleményezte, hogy örökre elkötelezte magát az ingázás mellett. Beletörődött — írtatn kérdőjellel az előbb, amit muszáj feloldani most, mint ahogy muszáj feloldani, valamilyen megoldást találni a naponta 4—5 órát utazók problémájára is. Mert az „örök elkötelezettek” közül is sokan megpróbáltak előbb szűkebb környezetükben munkát találni. Csak a kudarcok után kötötték meg a pihenés, és a családi ágyüttlét hátrányára távolra szólító munkaszerződésüket. Van aztán egy olyan réteg is (mintegy 1000—1200 fő), amely helyi lehetőségek felkínálása esetén szívesebben dolgozna otthonához közel. Nem szabad elfeledkeznünk még egy lehetséges rétegről sem, ez pedig a tanulóifjúság. A 14 éves gyermekek legalább felétől már most nem idegen az ingázás gondolata — ezzel az érzéssel, az ezt az érzést tápláló környezetben nőnek fel. „Szellemi erózió is fenyeget a fiatalok elhelyezkedési bizonytalanságai által kiváltott távozás kapcsán” — Halász Péternek, a fővárosi illetékességű Agrárgazdasági Kutató Intézet egyik, témában jártas szakemberének a megállapítása már nem csak a jelen, hanem a jövő érdekében is figyelmeztet. Intő lehet a munkaerő leépítési tendencia, jól lehet egyelőre -nem kristályosodott ki, hogy ez milyen veszéllyel fenyegeti a nógrádi ingázókat. Mindenesetre, ama bizonyos huszonnegyedik óráig várni felelőtlenség volna. Ezért is hozott intézkedéseket a kedvezőtlen jelenségek felszámolására a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága, miután 1987 novemberében értékelte és elemezte a megye elmaradott térségeinek helyzetét. A fő célként megfogalmazott népességmegtartó képesség és az ezzel szorosan összefüggő gazdasági potenciál támogatására, koordinálására létrehozták, a megyei tanács innovációs gazdasági társulását, a Gt. INNO-LINE fantázianévvel, no és 13,8 millió forintos alapítói vagyonnal vágott neki a gazdasági kömyezetteremtés göröngyös útjainak. A társulás fő profilja az általános műszaki fejlesztési szolgáltatás, ami beépíthető a megye munkahelyben, foglalkoztatási lehetőségekben szegény térségeibe. Az INNO-LINE-tól azonban, bármennyire is a közérdek hívta létre és bármennyire is a jó szándék vezérli, nem lehet csodáltát várni. Mozgósítható szellemi és anyagi tőkéjük csupán az ingázók töredékének a problémáját oldhatja meg. Nagy segítség lehet a megyei tanács pályázat útján elnyerhető anyagi támogatása. A pályázók (helyi tanácsok, gazdálkodó szervek. gazdasági társaságok) az év elejétől folyamatosan élnek a lehetőséggel. S, hogy a lehetőség kiknél lesz valóság? Ezt a májusi tanácsülés dönti el. Ekkor határoznak arról, hogy az eddigi 13 pályázó közül kilk, és milyen mértékben részesülhetnek a felosztható mintegy 30 millió forintból. Ha van megfelelő összeg a fejlesztésre, akkor el lehet kezdeni a terv megvalósítását. Azonban egyelőre még az sem tisztázott, hogy hol, és mit érdemes fejleszteni. Az érintett térségek vezetőitől Erdötarcsán hallott észrevételek arra utalnak, hogy jobbam bíznának a mezőgazdasághoz köthető tevékenységek (például primőrtermesztés, kisállattenyésztés exportra) fejlesztésében, mint az ipartelepítésben. Jövedelmező és hiún kásáit jól fizető ipart ugyanis mezőgazdaság- honos területen nehéz kialakítani, ugyanakkor az adottságok (ideértve az emberi rátermettséget is) hosszabb távon a mezőgazdasági tevékenységnek kedveznének. M enni, vagy nem menni? Sokak számára most nem kérdés — választási lehetőség híján. Amennyiben azonban a tanulóifjúság sem fog választási lehetőséget találni, aligha tévedünk, ha azt gondoljuk — felkiáltójelekkel megtűzdelve sokasodnak majd kérdőjeleink. Benkő Bihály Nyolc, kilenc, tíz Beszélgetés a félmillióról hány százalékát könyvelheti el haszonként a polgár, ha kincstárjegyet vásárol? — Egy egyszerű példával szeretnék válaszolni. Tegyük fel, hogy az illető polgár 100 ezer forint névértékű, 3 hónapos lejáratú kincstár- jegybe fekteti a pénzét. Ennek a kincstárjegynek 8 százalékos az éves szintre vetített kamata, aminek 20 százalékos az adókulcsa. Ez azt jelenti, hogy mivel a pénz csak negyedévig van lekötve, a kamat is csak a negyede az évesnek, tehát 2 százalék. Ezt terheli az adó, ami 0,4 százalék. Végeredményben tehát a 100 ezer forint névértékű, 3 hónapos lekötésű kincstárjegy nettó hozadéka 1600 forint. Ez 1,6 százalékos kamatnak felel meg. Ugyanígy a 6 hónapos lekötésű, éves szinten 9 százalékos kamatozású kincstár- jegynek, 3,6 százalék, a 9 hónapos lekötésű, éves szinten 10 százalékos kamatozásúnak pedig 6 százalék a kamata, ami már tiszta nyereség. — Ez nem valami sok... — Valóban nem. De hazánkban, legalábbis tudomásom szerint, jelenleg ez az egyetlen olyan értékpapír, mely 1 évnél kisebb időtartamú lekötés mellett kamat- fizetést biztosít. A kincstárjegynek a célja is kifejezetten az, hogy a rövid ideig nélkülözhető, különben „holtan” heverő pénzeket mobilizálja. Mindezt figyelembe véve, véleményem szerint, elég tisztességesek ezek a kamatszázalékok. — Mik az önök tapasztalatai, hogyan fogadta a közönség a kincstárjegyet? — Kedvezően. Igaz, a kezdetben megnyilvánuló fokozott érdeklődés mostanra valamelyest lanyhult, de még mindig sikere van. Bár meg kell említeni, hogy az érdeklődők jelentős része nem jutott el a vásárlásig... — Nem lehet, hogy azért, mert csak itt derült i ki, mennyit is hozna a befektetni kívánt tőke? ! — De, valószínű, egy részüknél ez is közrejátszott. — Mennyit forgalmazott az önök fiókja a kincstár- jegyből? — Eddig mintegy félmillió forintért talált gazdára nálunk ebből az értékpapírból — válaszolt a záró kérdésre Csépán Gusztáv. — mag —
